Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-03 / 15. szám

4. óddal. Komáromi Lapok A már meglevő komáromi bankok között van akkora versengés, hogy egy kis utánjárásra a hiteltkereső a legol­csóbb feliételek mellett kaphat kölcsönt. A most folyó bank krízisek megbé­nítottak mindent Komáromban. Ezt a nehéz helyzetet ne segítse elő a város azzal, hogy még egy versenytársat hoz ide, hanem igyekezzék, hogy a bankkrizis minél előbb megszűnjék. Néhányan elakarnak helyezkedni az uj banknál, ez az egyéni érdek hattérbe szorul a közérdekkel, mert ha a komá­romi bankkrizis tovább tart és jobnan elharapodzik, akkor Komárom városa maga segfi elő a város visszafejlődését. Jó lesz tehát kicsit gondolkodni a dolgokon. Scorpio. Kesztyűs betörők kifúrták Udvard község kasszáját. If — Saját tudósítónktól. — Január 31* re virradóra Udvard köz­ség 7 métermázsás Wertheim-kasszáját kasszabetörők kifúrták, a külső burkot 35 négyzelcentiméter, a belsőt pedig 10 négyzetcentiméter nagyságban és el­emeitek 32 563 K 34 fillért, otthagytak viszont 125 K 84 fillért és a 100 000 koronára szóló betörés elleni biztosítási kötvényt. A betörők kesztyűvel dolgoztak, mert ujjlenyomat nem maradt utd­­nuk, csak a kassza széthullt hamu­jában egy simmicipő nyoma telje­sen uj gummisarokkal. A nyomozás nyomban megindult. Az A városi tanács szótöbb­séggel elhatározta a bele­egyezést, hogy a Pozsonyi Városi Takarékpénztár Komáromban fiókot létesítsen. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — február 2. Komárom város tanácsa kedden, feb­ruár 1 én délután 5 órakor ülést tartott. A tárgysorozat legfontosabb, pontja, a Pozsonyi Városi Takarékpénztárnak a Komáromban felállítandó fiók létesíté­sének az eldöntése volt. A tanács szótöbbséggel elhatározta, udvardi csendőröts jelentésére kiszállóit Éisekujvárból B ahák _ csendőrszázados és Zelenka defektiv, Ógyalláról Vaczek főhadnagy kerületi parancsnok. Értesí­tették a messze vidék csendőrparancs­nokságait az esetről. Remélhe őleg hu­rokra kerülnek a merész, vakmerő be­törők. A szoba, melyben működtek (valószínűleg hárman) a főtérre néz. Ezen az estén a hadirokkantak bálja volt a Népházban, egész éjjel forgal­mas volt a tér. A szomszéd szobában aludt az éjjeli őr. A helyi viszonyokkal mindenesetre ismerőseknek kellett len­niük, hogy ily merészen dolgoztak. hogy a Pozsonyi Városi Takarék­­pénztár komáromi fiókjának a léte­sítéséhez hozzájárul. A Pozsonyi Városi Takarékpénztárnak I a Komáromban felállítandó fiókjáról még a képviselőtestület dönt végérvó nyesen a közgyűlésen. A tanács tudomásul vette még a város nagy beruházási kölcsönei végett foly­tatott tárgyalások eredményét, amely tárgyalásokat a központi szociális jbiz­­tositévai folytatott az város vezetősége. A beruházási kölcsönt az ucák köve­zésére, továbbá a vágóhíd kibővi ésére, városi mozi és színház, városi munkás­­házak építésére, csatornahálózat kibő­vítésére, polgári leányiskola építésére, szegényházra és a tisziviselők lakóhá zára fo^di ják. A tanács ezeken Kívül még több apróbb ügyet tárgyalt. Wl gilt siilkii a iti iHt A megtámadott kereskedő bátorságának köszönhette, hogy a rablótámadás nem lett komolyabb kimenetelű. — Saját tudósítónktól. — — február 1-én. Jsnuár 31-re, hétfőre virradóra haj­nalban az Udvardtól néhány kilomé­ternyire fekvő Perbete község határá­ban v-íkmerő rabló ámadás történt. Sternjeld Andor 24 éves perbetei kereskedő kocsiján Madar község felé haladt. Mikor a község előtti erdőhöz ért, váratlanul három alak ugrott ki a sötétségben a fák közül, az egyik lefogta a lovakat, a másik pedig „pénzt vagy életet“ kiáltással puskát szegezett Stemfeldre aki azonban nem vesztette el lélek­jelenlétét és ügyes cselfogársal élt. — Inkább a pénzemet — mondta látszólagos készséggel és a zsebébe nyúlt, mintha a pénztárcáját akarta volna kivenni. Stern féld pénztárcája helyett azon­ban a revolverét vette elő és rögtön két lövést adott le. 1926. a katasztrófák esztendeje. Az 1926 év különös csillagzatok alatt állt, a világ read mintha kiugrott volna a tengelyéből, az éyszakok bu jócskát játszottak, márciusban — június volt, júniusban, — március, messze vidékeket tönkretett az árvíz, vetések mentek tönkre, szerencsétlenségek hal­mozódtak fel, robbanások, tüzhányóki­­törések, tornádók, hegyomlások és vasúti szerencsétlenségek kergették egymást. Városok, melyek ezrek és ezrek évtizedes munkájával keletkeztek, A rablók közül kettő összeesett, a har­madik pedig futásnak ered'. S ernfeld ezu’án & madari csendőrségre hajtatott és jelentést tett az esetről, mire a nyo­mozás azonnal megindult. A rablók közül egyiket, akit Bartonyi Jánosnak hívnak, még a helyszínen találták meg eszmáleden állapotban. A nyomozó közegeknek sikerült a másik két rablót is hamar elfogni Papp János és Madarász István személyében, atuket azonnal letartóztattak és besz állítottak a komáromi törvényszék fogházába. Bartonyi Jánost a komáromi közkór­házba száilito’ták mert Sternfeld revol­verlövésétől súlyosan megsérült A golyó a szájába tolódott és szétroncsolta az állkapcsát. Sérülése életveszélyes. A bátor kereskedőt kihallgatása után nyomban elbocsátották a csendőrségtől. A kocsis, aki a bakon ült, a három rabló'ói úgy megijedt, hogy lefordult a bakról. eltűntek az elemek támadása alatt. Ha a mérnökök tudása képes is volt arra, hogy egy egyszerű emeltyű megrántásával száz millió voltot diri­gálunk, gőzerővel, mely tizmilliószor erősebb, mint a karunk, száz kilométeres tempóval száguldunk a sineken, mégis elég egy laza sróf, egy kis akadály, egy csavargó gonosz tette, hogy az emberi munka és a kombinálási képesség egész épületét, egy pillanat alatt rom­halmazzá változtassa át. Rettenetesek voltak az esztendő vasúti szerencsétlenségei; de még ret­tenetesebb, hogy látszólag nincs esz­köz, mely azokat elhárítsa. Dacára minden óvintézkedésnek minden elővi­gyázatnak, oly nagy számmal történtek a vonat-katasztrófák, hogy tényleg egy hosszabb út előtt, ugyancsak lehetnek gondjai az embernek. Úgyszólván he­tenként jelentettek az újságok egy újabb, rettenetes összeütközést, A leg­nehezebb német szerencsétleség, a leiferdi katasztrófa még élénk emléke­zetben van. Száz és száz emberéletbe került az 1926. év egyedül a vasúti szerencsétlenségek folytán, egészen el­tekintve az anyagi károktól. De ez még mind nem volt elég, a hióbhirek szédületes gyorsaságban kö­vették egymást. Az újságoknak állandó hasábot kellett nyitniok, hogy csupán az automobil szerencsétlenségeket re­­gisztrá ják. Itt tömött autóbuszok re­csegve borultak föl a kövezeten, ott személykocsik vágódtak át a hidkarfá­­kon, amitt a ködben és sötétben félre­nézték a leeresztett vasúti sorompókat, omnibuszok kanálisba estek, vagy szűk, hegyi utakon lefordultak, sűrűn járt közlekedési utakon teherkocsik szalad­tak a járókelők tömegébe. A tűz és viz, amelyeket a modern civilizáció eredményeképen az ember engedelmes szolgájának véltek, az 1926 évben egész elemi rettenetességek­ben mutatkoztak be, mint romboló erők. Oroszországban a múlt évben a nagy forróság következtében 123 falu égett le; Nyugat-Magyarországról és a Balkánról jelentettek eseteket, ahol egy ház menekült a fűzből; a Tokachi vulkán japáni kitörésekor 1926 má­jusában elégett 33 hid és 730 ház, és igy megy ez az egész éven keresztül. A középnémetországi, hamburgi, kölni árvizek még nagyon is ismeietesek, semhogy részletesebben le kéne Írni; de épigy más őrs'ágokban is pld. a nyugat-magyarországi Vésztő községet a hullámok teljesen elragadták. Ds nemcsak hatalmas támadásokban nyilvánult a viz romboló ereje, hauem alattomosan bujkálva a csatornázás földalatti csöveiben és az árvízben kezdődött egy borzasztó munka a baktériumok millióival. Epidémiák lo­bogtak fel minden országban, a tró­pusokon a kolera, Európában a vérhas és a tífusz. Csodálatos, hogy a természet leg­zabolátlanabb és legveszedelmesebb ereje a szél. Ha elszabadul, akkor minden technika hiába hadakozik ellene. A tájfun, tornádó, bora, orkán, ciklon és még a többi, a nevük-ereje szá­mokban egyáltalán ki sem feje hető. Tudunk a rettenetes katasztrófákról, melyek az amerikai partokat keresték fel, ennek a forgószélnek, az erejéről. A kubai, havannai szerencsétlenségek és Amerika luxusfürdőjében Miamiban irtózatos tanúi a szél gigantikus ere­jének. A tenger hullámai éppen 1926- ról néhány megrendítő tragédiáról beszél­hetnének, ha valamelyik hajó az orkán c ntrumába kerül és lapdaként feldühö­dik és hullámok alá temetődik, számtalan halászflotta lett megtizedelve, rongyos vitorlákkal tértek haza, tüzek törtek ki a tengeren, távol minden segélytől. Még lehetne hosszú sorokban az 1926 év katasztrófáiról írni, bánya­katasztrófákról a halottak százaival, a sok repülő szerencsétlenségekről és léghajó szerencsétlenségekről, a hatal­mas lőpor-magazin explósiókról, gyár­égésekről, — azonban csak az említés is elég már, hogy mindenkiben a rész­letek maguktól kirajzolódjanak. Csodálatos és nyugtalanító, hogy éppen ez az év oly gazdag volt a sikertelenségekben; úgy látszik, mintha a föld belülről forradalomra készülne. Ezeket a különös konstellációkat, — amely alatt az 1926 év állott, sok ok­kal akarták összefüggésbe hozni, be széltek magnetikus zivatarokról és za­varokról, a napfoltokat is gonosztevők­nek jelölték meg, avagy keresték az okot a baljóslatú Mars és Saturnus bolygók négyzetalakú elhelyezkedésé­ben; — határozottat nem sikerült kisütni. Ezideig talány előtt állunk, amelynél csak egy van: a kívánság, hogy az 1927-év kedvezőbb legyen számunkra. (Prága) §. — Gyermflkitoos'kban gyári raktár. Sport, Pedignád sülyesztő és szekrény­­alakban. legszebb választékban, olcsó árban Elbertnél, Nádor-ucca 19. 1 1927. február ű. Farsangi naptár. Február 5. AJESzO meseország jelmez­estje a Kultúrpalotában. A munkások rokkant egyle­tének táncmulatsága a Vi­gadóban. Február 6, Az Iparoskör táncestélye a Kultúrpalotában. Február 13. A Magyar Nemzeti Párt Magyar Bálja a Vigadóban. Február 13. Az „Egyetértés“ munsás­­dalárda dalosdélutánja a nép­konyha javára a kultúrpalo­tában. Február 19. Diákbál a Kultúrpalotában. Február 26. A Dalegyesület farsangi estélye a - Kultúrpalotában. Február 27. A Katolikus Egyházi Ének­kar műsoros farsangi estélye a katolikus Legényegyletben. Március 1. A KFC. Jeimezesiélye a Vigadóban. Március 5. Beethoven hangverseny a kultúrpalotában Farkas Már­ta, Főidesyné Hermann Lula fölléptével. Március 19. Cziczka Angela zongora­művésznő hangversenye a kultúrpalotában. Március 20. Zsidó Egyházi Énekkar hangversenye a kultúrpalo­tában. HÍREK. — Hivataivizsfiálttt. Dr. Fajnor Vla­dimir, volt unifikációs miniszter, a po­zsonyi ítélőtábla elnöke, titkára dr. Séd. Iák táblabiró kíséretében a törvényszé­ken tartandó felügyeleti vizsgálat céljá­ból városunkban tartózkodik. — Gyá*z. Mint őszinte részvéttel ér­tesülünk, Széles Ltván hentesmester, a komáromi iparostársadalom egyik te­kintélyes tagja, január 31-én, hosszas szenvedés u án, életének 59-ik, boldog házasságának 31-ik éveb.n elköltözött az élők sorából, mélységes gyászba borítván szeretteit. A megboldogult évek óta szenvedett súlyos szívbaj­ban, betegségét keresztényi türelem­mel viselte, azonban dacára a leggon­dosabb kezelésnek és a legodaadóbb ápolásnak, földi hatalom nem tudott rajta segíteni, a kórt testi szervezete nem volt képes legyűrni. Halála nagy és kiterjedt rokonságot bontott gyászba és elhunyta pótolhatatlan veszteséget jelent szerető hitvesére szül. Tcrdy Karolinára, valamint gyermekei: ifj. Széles István banktisztviselőre, Széles László árment. társulati tisztviselőre, Síéles Linkára férj. Ipovitz Jenőnére, Széles Mariára férj. Meissner Emánuel­­néra és Széles Bözsikére, akik a legjobb családfőt és édesatyát vesztettékel benne. Kihűlt porrészeit szerdán, február 2 án délután 4 órakor, a komáromi kath. (eme ő kápolnájából helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra. — Januári c<ap»dek mennyiség a Csallóközeién. Az alsó-csallóközi és csilizközi ármentesitő és belvizlevezető társulat által észlelt 8 esőmérőn január havában átlag 57 milliméter csapadék észleltetett, ami az átlagos 40 millimé­tert 42% al meghaladja. Legtöbb volt Bősön: 72 milliméter és legkevesebb Megyercsen 44 milliméter. — A JESzO álarcot bál rendezősége a következőkre óhajtja a bálon részt­vevők figyelmét felhívni: A belépője­gyek és jelvények f. hó 5 én deli 12 óráig elővételben kaphatók Argay La­jos urnái a Komáromi Első Hitelinté­zetben a meghívó felmutatása ellenében. A jelvényeket — melyeknek viselése az ellenőrzés szempontjából mindenkire kötelező — önköltségi áron, 9 K ért árusítjuk. Mindazokat, akik már a be­lép skor a jelvényt viselik és a belépő­jegyet felmutatják, igazoltatni nem fog­juk. Ellenkező esetben az igazoltatás csak a borítékos meghívó felmutatásá­val és az álarc levételével (diskreció mellett) történhetik. A bált pontosan 9 órakor nyitjuk meg a jelmezesek fel­­vonu’ásával. E ért mindenkit felkérünk, hogy a jelzr tt időben pontosan meg­jelenni szíveskedjék. Mindazok, kik a bálra meghívót nem kapt.k, de arra elszeretnének jönni, a Jó.^ai Egyesület 1927. évi tagsági nyugtája fe mutatása és a JES O ez évi tagdíjának (10 K) lefizetése ellenében a inegnivót meg­kapják, illetőleg a belépőjegyet meg­válthatják.

Next

/
Thumbnails
Contents