Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-03 / 15. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1997. február 8. fiulok, mert sohasem tudnék a párt alkotmányos szerveinek akarata ellen cselekedni. A kormánnyal a megkezdett tár. gyalásokat folytatjuk és igyekszünk mennél többet kiverekedni. Nekünk nem az a célunk, hogy a kormányba bemenjünk, de hogy a magyarság egyenjogúságát biztosítjuk és ennek érdekében hajlandók vagyunk erre az áldozatra is. A szlovák néppárt belépett a kományba és ennek ellenértéke Szlovenszkó közigazgatásának autonómiája. Ez Hlinka kijelentése szerint csak az autonómia tnagvának az elvetése. Mi a közigazgatási autonómia tervezetét csak közvetve ismerjük, de hivatalosan nem. Nekünk ismernünk kell ezt a tervezetet és érvényesítenünk kell befolyásunkat, hogy az uj közigazgatási rendszerben a magyarság súlya és ereje érvényre jusson és a szlovenszkói országos testületben a magyarság is képviselve legyen. Ki kell lérnem ez alkalommal a szlovák és a magyar testvériség kérdésére. A szlovák néppárt vezére Hlinka, de más pártvezetők is cikkeikben és nyilatkozataikban kijelentették, hogy meg akarják csinálni a békét a szlovenszkói őslakosság között. Nagyon természetes, hogy ebben a kérdésben nekünk nem is kell választ adnunk, régen mondjuk azt, hogy a legveszerencsétlenebb politikát azok folytatják, akik éket akarnak verni a szlovenszkói őslakosság különböző nemzetei közé. A múlt választás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy azok a pártok, amelyek ennek az ékverésnek a mesterei voltak, elbuktak. Mi testvérnek tartjuk a szlovákot, de szeremők tudni, hogy a szlovákok miként gondolják a magyarság jogainak elismerését. Amikor a magyar nemzeti párt legfőbb feladataként a nemzeti öntudat fenntartását végzi, akkor határozottan kell állania ezen az állásponton és keresztényi türelemmel kell viseltetnie minden más nemzet törekvéseivel szemben. A magyarságnak nem lehet az az érdeke, hogy azok, akik gazdasági okok és az,, együttélés minden körülményei által egymásra vannak utalva, egymással összevesznek. A szlovák néppárt tárgyalásai alatt a mi tárgyalásaink, a mi kívánságainkra szüneteltek. U'al a párt vezetőségének december 12-iki érsekujvári határozatára, amely szerint a kormánytámogatásnak feltételei: minden követelésünknek teljesi ése, kizárólag polgári kormány alakítása, Magyarországgal szemben barátságos külpolitikai iránynak a bevezetése. A Hlinka párt kormányba lépése előtt várnunk kellett arra, hogy a polgári többség tényleg megvalósul-e. Ma nyitva áll az ut a további tárgyalásokra és mi elvhüséggel és szilárdan kitartunk követeléseink mellett. Ha azt fogjuk látni, hogy akadályok merülnek fel, hogy követeléseinket nem teljesitik, akkor egy pillanatig sem fogunk habozni, hogy a legszélsőbb ellenzékbe menjünk. Mindegy, hogy hol harcolunk, a cél az, hogy ott legyünk, ahol a legtöbbet lehet kiverekedni a magyarság számára. Ezután szólt a keresztény szocialista párt és magyar nemzeti párt közötti viszonyról. Az a sajnálatos eset áll fenn, — mondotta — hogy ma a két párt között a gyűlölködésre alapított harc folyik. Ez a legsu'yosabb kérdés, ami a politikai életünket nyomja Szeretné, ha most amikor Petrogalli Oszkár halálának két éves évfordulója közelegvisszapillanthafna a vele folytatott mun, kára, csak azért, hogy bizonyságát adja, hogy a szlovenszkói magyar politikai életben kezdettől fogva egy volt a cél: a magyarság együtt munkálkodása, akár külön pártokban, de egy irányban, akár egységes pártban. Ma igen súlyosan érezzük Petrogalli elvesztését, mert ő volt az, aki óriási energiával képes volt kiegyenlíteni az ellentéteket és összetartani a szétágazó Irányzatokat. Ehhez Petrogallinak egyenes és határozott jelleme és tapintatossága adott erőt. Ez a tapintat ered ményezte, hogy a magyarság politikai munkája egységes volt. Sajnos nem akadt, aki helyét be öltötte volna. A helyzet szomorú, de nem veszti el annak reményét, hogy egyszer mégis elkövetkezik a két párt közötti együtt munkálkodás. 0 nem akarja, hogy a magyar nemzeti párt nagy legyen, a keresztény szocialista párt viszont kicti, de amíg azt látja, hogy a magyar nemzeti párt a legnagyobb magyar politikai pírt, nem követheti el azt a lelkiismeretlenséget, hogy azt az elvet, az aktivizmus elvét, amivel a választásokba belement és győzelmet aratott, a győzelem után eldobja, A reálpolitika első lépese Petrogalli tette volt, aki a mmet lapodban felvetette a nsgyar német együtt működés tervét. A magyarság az uj álíamalakuiá8 után ellenségekkel vo't körülvéve, ellenség volt a szlovák, a német, a cseh és aki olyan államban kényszerült élni, ahol ellenségek veszik körül, annak nem lehet más kötelessége, mint az ellenségeket baráttá tenni. Ez a reálpolilika első célja. Nesünk sikerült ez az első lépés s az igy nyert eredményekből kötelességünk a magyarság száméra nemzeti, gazdasági és kulturális értékeket kitermelni. így kerültünk a németekkel való viszonylatba. A szlovákokkal ál landóan igyekeztünk barátságos viszonyt fenntartani s ha ez nincs is meg papiroson, de meg van a valóságban. A mi számunkra rendkívül értékes a szepesi németek támogatása és az, hogy a szepesi németek soha meg nem rendűitek abban a gondolatban, hogy nekik a magyarság mellett van a helyük. A magyarságnak kötelessége fogadalmat telnie arra, hogy a szepesi németséget soha el nem hagyja. Kijelenti, hogy a keresztény szocialista párttal való testvéri viszony helyreállítását nagyon éh j ja és ennek érdekében pjliiikánk szabadságának bi tositása mellett mindent mtg keli tenni. A legnagyobb komo’ysággal kéri és elvárja, hogy a párt tagjai és tiszt viselői semmifé'e a keresztény szeci álista párt részéről jövő támadásra ne válaszoljanak, még ha az a küzde: lem hevében szenvedelyesebb hangon történik is. * Nem kell nekünk a szenvedélyek hangján küzdenünk, mi favágók vagyunk, mi a fejszénkkel csapásról csapásba akarjuk visszaszerezni azt az erdőt, amit a cseh nemzeti uralom elvett tőlünk. Mi az eredményekkel akarjuk a bennünket támadókat meggyőzni arról, hogy nekünk van igazunk. Mi nem kínálkozunk fel, mi nem törekszünk a | kormány felé, de ha módunk van meg! törni a jeget, megtörjük. Vázolta a Í választások óta bekövetkezett helyzetet, szólt a pártnak nagy erő nyeréséről, a németekkel kötött szövetségről. Amikor | júniusban bekövetkezett a nemzeti koa! íició válsága, amely a po'gári és szocialista irány közötti különbségből fakadt, nekünk az volt a kötelességünk, hogy megbuktassuk a cseh nemzeti koalíciót és rászorítsuk a cseh polgári pártokat arra, hogy magukra maradva hozzánk forduljanak s mi akkor azt válaszoltuk, hogy igen, de az összes eddigi bűnöket jóvá kell tenni. Ezért támogattuk a szó cialisták elleni törvényeket. Csapnivaló az a politikus, aki ebből nem húz hasznot, nem mondja hogy lelkiismeretlen, de mindenesetre ügyetlen. Szólt a német pártok kormányba lépéséről, ami fölött 6 már kritikát mondott, s kijelentette, hogy a magyar nemzeti párt nem követte ebben a lépésben a némete- 1 két, de kemény-feltételeket szabott a kor[ mány számára. Mindebből az következik, hog/ a magyar nemzeti pártnak az a célja, hogy a magyarság számára értekeket szerezzen és ne azt, hogy a kormányban bent legyen. Nem tartja helyesnek, hogy most részletesen ismertesse a jövőre vonatkozó terveit, mert sok értékes akciót rontottak el azzal, hogy többet beszéltek róla, mint kellett volna. Jelenti, hogy az országos pártvezetőség határozata folytán a jogügyi bizottság átdolgozta a kormánnyal szemben felállított követelések jegyzékét, ezt átnyújtották és ezek fölött folyik a tárgyalás. Szólt a magyar munkásság kérdéséről és'örömének adott kifejezést amegvár nemzeti munkás párt megalaku lása fölött. Ha a munkásság nem helyezkedj* a termelőnkéi egy alapra, akkor pu ztulásra van ítélve. Felhívta a párt tagjait, hogy pontosan teljesitsék a pár tál szemben kötelességüket, szólt a szakosztályok működésének fontosságé ról, a ruszinszkói pártkörzetben elő foidult egyenetlenségről, kijelentette, hogy el fjg menni Ruszinszkóba, az ellentéteket el fogja simítani a becsű letes mu.tka érdekeben. M:gköszönte a párt eddigi munkásságát, kérte azt a jövőre nézve is Ígérte, hogy sohasem fo»ija olyan lépésre határozni magát, amely ellentétes lehet a párt akaratával. Szent-lvány Jázsef pártvezérnek nagy ! szabású beszédét az országos pártnap közönsége nagy lelkesedéssel, percekig tartó Up-sál fogadta. További felszólalások. Dr. Blandr Béla, a kassai körzet elnöke, Köszönetét mondott Szent- Ivány nak előlerjesztéseért és határozati javaslót terjesztett be, mely szerint a pártnap jóváhagyással és helyesléssel veszi udomásui a párt szeretett vezérének, Ssent Ivány Józsefnek, a párt képviselőinek és szenátorainak eddigi eljárását, teljes bizalmáról biztosítja őket és egyúttal felnatalmazást ad arra, hogy a Hlinka- pártnak kormánybalepése es az eddig még teljességében nem ismert közigazgatási áialakulás folytán előállott uj helyzetben a magyar nemzeti kisebbség politikai, kulturális és gazdasági egyenjogúsítása iránt a legjobb belátásuk szerint eljárjanak és annak megvalósítása érdekeben mindent megtegyenek. Ez a javaslat — mondotta — felhatalmazás a munkára a magyarságért vívott harcban. NiFch Andor nemzetgyűlési képviselő üdvö/öhe ezután a pártnapot a szepesi németek nevében. Révész Jónás garamszentgyörgyi kisgazda beszédében kijelentette, hogy meg van győződve arról, hogy önzetlen, becsületes emberek vezetik a magyars got. Szerencsét Hván a törvény- 1 hozók munkájához. Varecha József (Losonc) a magyar | nemzeti munkáspárt üdvözletét tolmá- 1 csolja. A nyolc év óta koplaló, nyo- S morgó magyar munkásság nemzetközi g politikája üres és csődöt mondott. A 8 munkásságnak a tömegei tálépnek a nemzeti eszme útjára. Történetim pillanatnak nevezi azt, amikor a magyar értékek megmentéséért munka folyik és a magyar munkásságnak meg keit ragadnia ezt a pillanatot, hogy részjegyen a munkában. Gyermekeink, unokáink vannak, ezek számára kell megszerezni azt, amit mi már nem is élvezhetünk, a jövő magyarságáért érdemes áldozni és dolgozni. Pintér Béla kisgazda (Udvard) : Nagy aggályai vannak a kormánnyal szemben, amig Benes miniszter. Minden magyarral szövetkezni kell a magyar érdekekért. Szent-Ivány József a zárszó jogán reflektált a felszólalásokra. A mai gyűlés e]é nagy várakozással néz a magyarság — mondotta — és azt várja, hogy itt dől el a párt ellenzéki, vagy nem ellenzéki álláspontja. A helyzet egyszerű: türelemre van szükség. Aggályoskodunk mi is, szabad-e megtenni ezt a lépést, mert követelésünket előbb biztosítottnak kell látni. A kitűzött feladatainkból következik a Benes elleni irány támogatása. Kijelentette, hogy a magyar mezőgazdaságot sértő intézkedések ellen a pártnak fel kell venni a küzdelmet. Ezután az országos pártnap egyhangú lehesedéssel fogadta el Blanár Béla dr. indítványát. Majd az országos párlvezetőség megválasztására került a sor. Szent-Ivány József indítványára a pártnap köszönetét mondott a párt tisztviselőinek. Kristóf/ Sándort és Lukovich Ferencet a párt tiszteletbeli igazgatójává választották meg. Ezután Törköly József dr. az ideiglenes pártvezetőség megbízását visszaadta a pártnapnak és az elnöklést B tanár Béla dr. vette át. Meleg szavakkal mondott őszinte köszönetét a párt nevében dr. Törköly Józsefnek, aki az országos elnöki tisztet fáradhatatlan tevékenységgel, nagy körültekintéssel és bölcs tapintatosságával töltötte be és indítványára Törköly József dr.-nak érdemeit a párt jegyzőkönyvében örökíti meg Ezután a párt országos elnökévá Törköly József dr.-t, ügyv. elnökké Szilassy Béla dr.-t, társelnökké Blanár Béla dr.-t és Kakán Béla dr.-t választották meg. B anár Béla dr üdvözölte az újonnan megválasztott Törköly József dr. elnököt, aki köszönettel fogadta a vál adást és kijelentette, hogy tisztében csak a kötelesség érzete fogja vezérelni. Ezután félbeszakították a tanácskozást és a pártnep közönsége a Városi Vigadó éttermében ebédelt. Délután 3 órakor folytatódott a tanácskozás. A tárgyalást Kukán Béla dr. elnök vezette. Lukovich Ferenc megköszönte a pártnap bizalmát és ígéretet tett, hogy a p rt eszméinek mindig lelkes harcosa lesz. Ezután Szilassy Béla dr. tartott rendkívül értékes előadást a földreform kérdéséről. Szilassy Béla dr. határozati javaslatot terjesztett elő, amely a főldbirtokrtform kérdéssel kapcsolatosan leszögezi a párt álláspontját. A határozati javaslatkoz Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő szólott, aki rámutatott arra, hogy a földreformnak nálunk az a célja, hogy a földet a magyar birtokostól elvegye és csehszlovák kezekre juttassa. Ez egyet jelent az elnemzellenitéssel, ezzel együtt jár a magyar munkástömegek tönkretétele. Ezután Bariul Iván szólt a határozati javalsathoz és kérte annak kiegészítését a földreform során kisajatitandő birtokok méltányos kártalanítási összegének követelésével Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselő nagy helyesléssel fogadott felszólalásában kifejtette, hogy a magyarság nemzeti kulturális érdeke szempontjából is nagy jelentőséggel bir a föld kérdése és ezért a magyar nemzeti politikának fáradhatatlanul kell küzdenie azért, hogy a földreform alapján szétosztandó földterületekből magyar földigénylők igazságos arányban részesedjenek. Ezután elfogadták a Szilassy Béla dr. által beterjesztett és Bartal Iván javaslatával kiegészített határozati javaslatot. Majd Salkovszky Jenő dr. (Ipolyság) a közigazgatási reform kérdéséről tartott nagyszabású és alaposan kidolgozott előadást. Az előadás nyomán élénk vita indult meg, amelyben résztvettek Jaross Andor, Kmoskó Béla dr., Blanár Béla dr.. Holota János dr. és Szent/vány József, A vita minden oldalról megvilágította a tervezett közigazgatási reformot és a vita anyaga a párt törvényhozói számára rendkívül értékes információkat szolgáltatott. A délutáni tanácskozás fél 5-kor ért véget, amikor is Kukán Béia dr. megköszönte az előadóknak és a felszólalóknak a végzett munkát. öt órakor a párt mezőgazdasági szakosztálya, továobá a párt ipari és kereskedelmi szakosztálya tartották ülésüket. A pártnap második nápján, szerdán a ku’turalis és az egyházpolitikai szakosztályok tartották ülésüket. POLITIKAI SZEMLE. A képvísslőház összehívása. Prágai hírek szerint a képviselőházat rövid időn belül összehívják. A képviselőház elnöksége a napokban fog ülést tartani, amelyen véglegesen megállapítja az összehívás napját. Politikai körökben tigy értesülnek, hogy a képviselőházat febiuir 10 ike körül fogják egybehívni. Ausztria és Csehszlovákia tárgyalásai. A csehszlovák köztársaság delegátusai már régebbi idő óta tárgyalásokat folytatnak Ausztria képviselőivel a két állam között fennálló kereskedelmi szerződés revíziójára nézve. A megkötött szerződést február 28-ára mondották föl és igy a delegátusoknak a tárgyalásokat e határidőre be kellene fejezni. Minthogy technikai okok miatt a tárgyalások befejezése február 28-ig lehetetlen, a kereskedelmi szeződés meghosszabbítására provizóriumot kell létesíteni, amely addig maradna érvényben, amig az uj szerződés életbe fog lépni. Likvidálják a szlovenszkói minlsztóriumot. Annak a megegyezésnek értelmében, melyet a kormány a szlovák néppárttal kötött a pártnak a kormányba való belépésével kapcsolatban, kimon-
