Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-18 / 73. szám

2. oldal.

Komäromi Lapok

1937. június 18.

ELÍRT DIVATÁRUM és ^

ládjMiJNL m t FÉRFI fehérnemű áruház

Elsőrendű gyártmányú áruk, mélyen leszállított árak.

Legdivatosabb sport és szekrényalaku gyermekkocsik gyári áron. Vulkán böröndök, utazókosarak eredeti gyári áron. Fürdő cikkek, mint: köpenyek, dresszek, cipők, sapkák.

Női- és férfi harisnyákban óriási választék.

Magyar interpelláció a csehszlovák magyar kerekedelmi szerződéssel kapcsolatban. .

Gaál J -rő dr, demokrata képviselő a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban interpellációt nyújtott be a magyar parlamentbe. Az interpelláció arra irányul, hogy megvannak e a garanciák thhoz, hogy a magyar gyümö'cs'ermés kivitele a szerződés életbe lépésekor lehetséges lesz-e az uj kedvezőob vámtételek feltétele mellett, továbbá elkészültek e már azok a végrehaj ási utasítások, amelyek a szerződés törvényerőre emelése után nyomban kitanttjtk az ország közigazgatási hatóságait es az államvasutak igazgatóságait a terméskivitel akadálytalan lebonyolitására, végül arra vonatkozó lag intéz kérdést, hogy a földmivelés ü^yi minisztérium a kereskedelmi és a külügyminisztériummal kövessen el minden lépést, hogy a szerződést az országgyűlés minél előbb ratifikája.

Számunkért Ígéretek,

Komárom, — junius 17.

Az öt évvel ezelőtt a hírhedt Bákefi és Csánki ágitációja folytán Hodzsa Milán akkori földmivelésügyi miniszter keresztapasága mellett megalakult „köztársasági magyar kisgazdapárt“ vasárnap Léván gyűlést tartott, amelyen meg kellett volna jelenni „Hodzsa apánknak" is. Azonban a jelenleg is koiaügyi minisztert sürgős ügyek külföldre szólították és igy a gyűlésen jelenlevő mintegy kétszáz főnyi megtévesztett magyar gazda újabb nagy cralódássál konstatálhatta, hogy ismét feiülteiték.

Mikor ezt a népeyüiésen szónoklő Zoch evangélikus pü pök bejelentette, a

magyarok heves kifakadások között adtak kifejezést nem tetszésüknek, mert ők a minisztert szemtől-szembe akarták látni, hogy felelősségre vonják azokért a feiültetesekért, amelyek ezeket a megtévesztett embereket különösen a földreform végrehajtására vonatkozó Ígéretek be nem váltásával érték. Ennek a csúfos kudarcnak igen indokolt felviharzása volt az a beszéd, amelyet az egyik nagy sárói kisgazda mondott el s amelyben feltárta a helyzet valódi képét.

Azt mondotta ez a megtévesztett kisgazda, hogy az öt évvel ezelőtt megalakult köztársasági kisgazdapárt eddig semmi eredményt sem tudott felmutatni. A magyarok nem kapnak földet, azonbdn vígan folyik a telepítés és a maradekbirtokok létesítése. A szónokló kisgazda példákkal is megerősítette állításait, majd pedig határozati javaslatot terjeszted ető, amely követeli a földbirtokreform igazságos végrehajtását, mert a magyar iöldmivesek a földbirtok reform mostani rendszerével nincsenek megelégedve Egyben pedig kijelentette, hogyha Hodzsa miniszter nem jött el ho?2ájok, majd elmennek ők hozza, hogy szemtői-szembe előadják súlyos panaszaikat.

A népgyülés egyhangúan elfogadta a javaslatot és elhatározta, hogy egy küldöttség fogja Prágában a miniszter előtt feltárni a magyar föld mívesek nagy séelmeit és csalódásait.

Ez a gyűlés is szomorúan igazolja, hogy a magyarságot mire akarták ebben az államban egyes népboldogitók föihtsználni. Ígéretekkel hódították el az ingatagabb és könnyen befolyásolható magyarokat de amikor az Ígéretek beváltására kerül volna a sor, akkor már a nagy Ígérők megfeledkeztek róluk. Most azután keserűen panaszkodnak

e miatt és számonkerik az ígéreteket, sajnos, azonban alig van kilátás arra, hogy valami eredménye legyen panaszuknak. Szinte bizonyos, hogy hiába mennek Prágába is, mert az eddigi tapasztalat azt igazolja, hogy a magyaroknak kérelmét figyelembe nem veszik. Meddő dolog továbbra is azokban bízni, akik csak arra akarják felhasználni a könnyenhivőkeí, hogy a magyarság sorait megbontsák. Mert ha kapnak is valamit Prágában, az legfeljebb újabb ígéret lehet, a be nem váltott Ígéretekből pedig már nagy fölöslege van a magyarnak.

Feloszlatták a belgrádi nemzetgyűlést.

— junius 17.

A jugoszláv király szerdán aláírta a szkupsiina feloszlatására vonatkozó ukázt, amelynek értelmében az u| választásokat szeptember 11-én tartják meg. Srskics igazságügyminiszter lemondása részleges kormányválságot okozott és a Kukicsevics kormány ki gésziiését tette szükségessé! A kormányrekonstrukció a radikálisokat és a demokratákat egyaránt kfelégiti.

Az európai államok egységes frontba fognak tömörülni Szovjetoroszország ellen.

A népszövetség őszi ülésszakában külön „orosz konferenciát" fognak tartani a bolsevizmus letörésére iráayuló taktika megállapítására. — Németország is csatlakozik a harmadik internacionálé elleni egységes fronthoz.

— junius 17*

A párisi sajtó megnyugodva veszi tudomásul, hogy Gtnfben sikerült megegyezni Németországgal a keleti erődök lerombolásának kérdésében, aminek ellenében Franciaország viszont újabb tízezer katonát von ki a Rajna vidékről, Ezek mán a népszövetségben újra Locarno hangulata uralkodik és a pár nap előtti pesszimizmust optimizmus váltotta fel. A francia sajtó különben

a genfi eredményeket abban az értelemben kommentálja, hogy a vezető hatalmak közös frontba fognak tömörülni a harmadik internacionálé letörésére.

A „Petit Journal“ genfi munkatársa szerint a francia-német probléma teljesen háttérbe szorult és az általános érdeklődés központjába az orosz kérdés került. A lap munkatársa megbízható forrásból arról értesül, hogy

a Genfben tartózkodó külügyminiszterek egy külön konferencia megtartásáról tárgyainak, amely kizárólag azzal foglalkozna, miként lépjenek fel egységesen az európai államok a harmadik int er nacionálé eilen. Ez a konferencia, amelyen Németország is részt fog venni, még a népszövetség őszi szezonjában jönne egybe és Svájc valamelyik városában tartanák meg.

Az „orosz konferenciát azért“ tartanák meg, hogy a íegviíágosabban tisztázódjék Oroszország és Európa között a viszony.

Sauerwein a „Matin“-ben ehhez a

kérdéshez a következőket jegyezte meg. Egyes államoknak diplomáciai törek vése Oroszországot letörni, míg másoknak, anélkül, hogy szakítást idézzenek elő, az a céljuk, hogy a bolsevista propagandát a legenergikusabban elnyomják.

Ami Németországot illeti, bár barátságos viszonyban van Oroszországgal, mégsem lehet kétséges az, hogy szintén csatlakozni fog a harmadik internacionálé módjai ellen protestáló államokhoz, amit Szovjetoroszország morális hanyatlása vált ki.

Sauerwein azt a benyomását, hogy Németország is csatlakozni fog a bolsevikiellenes fronthoz, a német delegáció körében elhangzott nyilatkozat tokból nyerte. Stresemannak az újságírók előtt tett szavait félremagyarázzák, mert

Stresemann határozottan kijelentette, hogy a bolsevista propaganda általános veszedelmet jelent.

A legutóbbi oroszországi terrorcselekedetek msgváttoztatták Ganfben a hangulatot és sem Stresemann, de sem a szocialista Vandsivelde sem védte újabban.

Rádióhoz használható akkumulátor üvegtartók, vezeték és lemezek eladók! Cim a kiadóhivatalban.

Máli néni ebédre jön ...

Irta Telegdy fenő.

Hat évvel ezelőtt mikor — mint fiatal házaspár—első vizitjeinket tettük, feleségem elcipelt többek között Máli nénihez is.

A néni az ő egyik özvegysorra jutott korosab Erbtantija, aki mesés gazdagságáról volt hires a famíliában. Már előzetesen legendákat hallottam róla ; hogy még békében együtt volt vagy százezer forintja a takarékban s azonkívül is tele van a lakása régi bútorral, kámeával, jeles mesterek festményével, perzsákkal, ékszerekkel, — szóval mindennel, ami becses s amit alkalomadtán szívesen örököl az ember . . .

Minthogy nem szoktam semmi jónak a megrontója lenni, emlékszem, mily emelkedett hangulatban másztam fel ama bizonyos tisztelgő látogatás al halmával az Attila körúti ház harmadik emeletére s mennyi áhítattal nyomtam meg a csengő gombját, mely azonban nem adott hangot.

Ohó, ezt már nem szerettem. A leggyanusabb jelek egyike, ha valahol a csengőt se tarlják rendben!

— Kedvesem — mondtam azonnal, bár csak úgy szőrmentibe, — a cirkuinstanciákból Ítélve a néni százezer békeforintja bizonyára még ma, az Ur 1921. esztendejében is a takarékban alussza téli álmát. .. .

— Lehet, — vágta rá életem öröme, — de az nem baj! Majd valorizálják 1

Azzal elkezdett dörömbölni az ajtón.

— A tanti kicsit nagyot hall, — szólt két perc múlva — de majd meglátja, milyen gyönyörű az a nagy szőnyeg, amiről már beszéltem. Tudja ami az ebédlőben van. . . . Azt végrendeíetileg rám hagyta. ... Az máris a — miénk!

Gyanúm fokról-fokra növekedett. Istenem, vájjon úgy valorizálja-e a Gondviselés is a kopott szőnyegeket, mint a takarékpénztár a betéteket ? Mert igersleges esetben szinte már láttam a — rongyot, amely esetleg birtokunkba fog jutni.

Közben telt a könyörtelen idő, előkotorásztam hát újonnan készült névjegyeinket s azzal meneteltünk szépen hazafelé.

Két vagy három napig ezután egyebet se hallottam a házi angyalomtól, mint Máli néni dicséretét. Hogy ilyen aszszony, hogy olyan asszony, bizony jó lesz tartani a rokonságot, úgyis igen el van hagyatva szegény, se Ágnesék, se Liliék nem törődnek vele, bezzeg nem is fognak örökölni semmit, — míg ellenben mi, no, azt tessék majd aztán megnézni! Mikor a vitrin, a „ssőnyeg“, a secretaire, a Lotz-képek, a két kandalló-fotel, vén tulipános láda, meg a többi mind mind idekerül 1 Akár mindjárt két szobával is többet vehetünk ki egyszerre, hadd legyen öt 1 Nem jövünk mi zavarba, ha be kell rendezkedni, mi ugyan nem 1

Emlékszem, feltettem akkoriban azt a természetes kérdést, hogy tulajdonképpen miféle szervi baja van a hatvan év körüli tantinak, hogy mi olyan rohamosan — „örülünk" utána ?

Dalos madaram csak egy szempillantásig gondolkodott.

— Képzelje, neuralgiájal — csicseregte megborsongva. — Neuralgidja.

Nem szörnyű ? Rettenetest szenved 1 De hogy mit szenved, szegény 1

Valami gonoszát morogtam a bajuszomba. Öiyanfélét, hogy bizony, nem jó a halállal játszani, azzal áttértem üdítőbb témákra. A néni egyelőre elfelejtődött.

Egy hónap múlva azonban egy levelezőlapot hozott tőle a posta. Szórólszóra ezeket irta: „Édes Magdusom, ó mennyire sajnálom hogy nem voltam honn, épp tarokpartim volt egy emelettel lejebb, a Nielsenéknéi, miért is nem jöttetek oda, ha már a házban jártatok, legalább megismerhettem volna a férjecskédet, akiről azt hallottam, hogy nincs olyan szép, mint Schneeren, a másik udvarlód, bizony kár, hogy nem inkább e mellett tartottál ki, de jó az Isten, azért megsegít igy is és most már arra kérlek, légy jó hozzám jobb, mint eddig és engedd meg, hogy eljöjjek hozzátok a születésnapomkor — ebédre, hogy mégis láthassam az uracskádat, akire ezek után borzasztó, de borzasztó kiváncsi vagyok. Csókol szegény öreg nénéd, Máli.“

Azt hittem, megszakadok a kacagástól. ó, hisz ez a néni aranyat éri Ez bizonyára valami csodabogár l Nosza rajta, ebédeljünk együtt 1 Hátha kisül a végén, hogy mégis én vagyok a szebb fiú, nem a Schneeren 1

A néni születésnapja, mint egy régi családi kalendáriumból kiböngésztük, január 20-ára esett. Ez abban az évben (1921-ben) pénteki nap volt.

Siettünk tehát kigondolni egy kiadós, böjti ebédet. A néni ugyanis buzgó katolikus hírében állt, ennek következtében — eretnek létünkre is — természetesen alkalmazkodtunk őhozzá.

Én hívtam meg egy pár vidám sorral, mig az ebéd körül az iiyen dolgokban fáradhatatlan feleségem buzgólkodott. Úgy volt, hogy lesz ikraleves, parmezános puliszka, aztán kirántott ponty burgonvasalátáva), majd gyümölcsizes rizs s végűi körié, narancs, régi szőlő, dió, birsalinasejt, apró sütemény és fekete kává Bort én szereztem a Windischgraeíz-pinCábői, Tokajból — butéliákban.

— No, ez aztán lakoma! — adtam kifejezést elragadtatásomnak, mikor a jelzett napon valamivei korábban jöttem haza s a szépen díszített asztalt megpillantottam. A legjobb üvegek, a legszebb porcellán, a íegvakitóbb asztalkendők, csillogó ezüst, Istenem, még zöld disz is volt elhintve az abroszon... — ennél pompásabbat már el sem lehetett képzelni.

Dagadtam a büszkeségtől. Hát mi már iiyen tökéletesen tudunk vendéget látni ? Ezért az egyért érdemes volt megházasodni.

Egy óra múlva kezdett a kedvem lelohadni. Félhárom volt s a vendégnek se hire, se hamva.

— Biztosan valami baj érhette, —aggodalmaskodott életpárom, s távfutásra rendezkedett be a konyha, az ebédlő s a szalon között; ez utóbbiból ugyanis — sarokszoba lévén, — a megbotránkozás, a félelem, az elhülés s a testvérérzelmek villámaival egyaránt végig lehetett seperni mindkét utcánkat.

A helyzet egyre reménytelenebbre fordult. Három órára kiolvastam a délutáni lapot s elszívtam ebéd utáni britanikámat. Egynegyed négykor baleset történt a konyhán, Az egész lakás-