Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-06-18 / 73. szám
1927 június 18. Komáromi Lapok t. oldal. Mindig friss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök | legolcsóbb beszerzési forrása: [u kQidflic Komárom, Klapka-tér. 14 védbeszédck hangzottak él, majp pedig a bíróság meghozta az itéíelet, amelynek értelmében a bíróság a vádlottat életfogyfiglani börtönre ítélte. Minden pénteken este 8 órakor p IlALHuLLJD Horváth- Étteremben Dunarakparf S68 A húsz éves Boris Koverdát, aki politikai fanatikusságból agyonlőtte a varsói szovjetkövetet, életfogytiglani börtönre Ítélte a rögtönit élő biróság. — junius 17. Szerdán délelőtt tárgyalta a varsói rögtönitéiő biróság Vojkov varsói MWet gyilkosának, az alig húsz éves Boris Koverdának a bünp3rét. A tárgyalást óriási érdeklődés előzte meg. Parisból több hires monarchists jogasz érkezett erre az alkalomra Vaisóba és a lengyel nemzeti párt egyik hires jogásza is csatlakozott a védőkhöz. A bűnügyhöz 21 tanul idéztek meg, köztük a szovjet volt londoni követét, Rosengoltzot, akinek fogadtatására ment ki akkor Vojkov az állomásra. Koverda az elnök kérdésére kijelentette, hogy bár meggyilkolta Vojkovot, nem érzi magát bűnösnek. Arra a kérdésre, hogy miért ölte meg, azt felelte, hogy igy akart bosszút áilni a bolsevikik terrorjáért. Ezután a tanuk kihallgatása következett, akik mind a fiú melleit vallottak. Koverda édesanyja kijelentette, hogy a botsevizmus alatt fia nagyon sokat szenvedett, ugyancsak ilyen értelemben vallott az apa is Koverda barátai és a gimnázium igazgatója mint nyugodt, rendes, igazságszerető fiúnak ismerték a vádlottat, akinek tanulás közben a családját kellett fenntartania. A legtöbb tanú csak azt bizonyítja, hogy Koverda eszméi is politikai hatások alatt csele- j kedett. A tanúkihallgatások u'án avád és Chamberlin és Levine junius 22-én érkeznek] Prágába. — junius 15. A bécsi amerikai követség hivatalos közlése szerint Chamberlin és Levine repülők, akik Newyorkból Berlinbe repültek, junius 18-án vasárnap délután fél 3 órakor indulnak Münchenből Bécsbe repülőgépükkel. Bácsben két napig időznek, majd pedig szerdán délelőtt Prágába repülne'«. S HuM Járási Malá« Ipartársalat át iáiért. ban hirtelen valami szörnyű égésszag terjedt el, mire a feleségem főirántotta az ebédlő ablakait, öt perc múlva felhúztam télikabátomat. Erre szegény kis házitündérem be* tette az ablakokat s tehetetlenül állt meg a szoba közepén. — Istenem, milyen . . . meleg van ... — mondta zavarában s zsebkendőjét a homlokára tette. Aztán restelkedve, kérőén rám nézett. Elmosolyodtam, mire — gondolt egy nagyot és fölkacagva leült az asztalfőre. — Hurrá 1 — csaptam a térdemre a szalvétát magam is, — ez a legokosabb megoldás 1 Megeszünk mindent a drága néni egészségére — ketten 1 Ezt cselekedtük s mondhatom, jó étvággyal fogyasztottuk el a sok gyönyörűséget, — a puliszkát kivéve, amivel ugyanis ama bizonyos malőr történt, — még odakünn a takaréktűzhelyen És ittunk a borból is és a végén — bizony Isten — már el is felejtettük, hogy ma — vendéget láttunk a házunkban ... Tíz nap múlva megjött a tánti „lemondó" levele. „Bocsássatok meg, — irta — éppen készültem, mikor egy neuralgiás roham egészen levert a lábamról, no de majd — jövőre, ha addig él&Dk. . . .“ Jövőre? Nem, nemi Reméljük inkább, hogy addigra ámpolna fog égni a néni sirján 1 Szegény kis feleségem 1 Az egész évben nem merte szóba hozni a tántit, de azért tudtam, hogy olykor olykor —- suttyomban — föl- följárogat hozzá 1 Nyilván óvta az — örökösödési érdekeinket 1 Aztán letelt az esztendő s a néni (Megkeresés az iskolák igazgatóságaihoz és a szülőkhöz.) A Komáromi Járási Ipartársulat vezetősége annak a célnak elérése érdekében, hogy úgy a kézműves, mint a kereskedelmi iparágak művelői számára jobb boldogulás biztosíttassák, egyik fő törekvésének tartja az iparos és^ke* reskedő képzés kérdésének oly rendezését, mellyel a gyakorlati és elméleti oktatás egyöntetűsége lehetővé váihat. Szokás volt eddig, hogy a szülők gyermekeiket, akár kézműves, akár kereskedelmi pályára tetszőlegesen az év bármely szakában adták tanonctartó mesterhez, vagy kereskedőhöz. E tetszőleges tanoncszerződtetésnek következménye lett azután, hogy a tanoncok gyakorlati és elméleti oktatása között összhang fenn nem állhatott. A tanonciskola tanterve ugyanis a rendes iskolai oktatás rendszerének megfelelően akként állíttatott és állitiatik össze, hogy mindig az év szeptemberétől a másik év júniusáig terjedő tanidővel számolt és szdmol. Rendszeres és eredménnytl biztató oktatás azonban el nem érhető akkor, ha a tanoncok az év bármely hónapjában s a hónap bármely napján kezdik meg tanidejüset A tanidő folyamata alatt igy beiratkozott tanoncok a már elvégzett tananyag pótlását elvégezni nem luiják s az egész iskolai osztály haladtát gátolják. Az ipartörvénynek a tanoncok iskolázására vonatkozó rendelkezése szerint a tanoncok addig kötelesek tanonciskolába járni, amig el nem érték az iskola tancélját s kötelesek, amennyiben nem végezték el sikerrel a tanonciskolát, ezt a tancél teljes eléréséig az illető iskola tanterve által előirt módon rendesen látogatni; azok a tanoncok, akik kellő oktatási eredményt el nem értek, a tanoncszerződésben kikötött idd leíelfével sem szabadulhatnak fel, hanem az iparhatóság által a tanidő meghosszabbítására kötelezhetők. A tanoncokta'ás sikerének biztosítására az 1925 évi XI. 30 án kelt 96000 sz. miniszteri rendelt V. fejezete 20 §.-a hasonlóképpen szigorú rendelkezéseket ir elő, melyek szerint a munkaadónak vagy helyettesének a tanév kezdete előtt kell bejelentenie tanoncát a szabalyszerint kihirdetett beiratási napokon. Azok a tanoncok, akik év közben lépnek be munkaadóhoz. 8 napi határidő alatt jelentendők be a tanonciskolába de az iskola látogatás csak akkor engedhető meg igy a tanév megkezdése u án, év közben munkában állott tarn ncok részére, ha tankötelezettségük kezdete az iskolai év első két hónapjára esik E szerint tehát csak a julius 1-től október hó 20.-ig szegödietett tanoncok írhatók be a következő tanévre és oszthatók be az egyes osztályokba. Az ipartársulat veze ősége azt tapasztalja, hogy míg a gyakorlati kiképzése a tanoncoknak többé kevésbé megfelelő, elméleti képzettségük sok kívánni valót hagy maga után. Okát e bajnak éppen abban látja hogy a tanoncok iskolás oktatása nincsen kölcsönösen kiegészítő kapcsolatban a gyakorlati kiképzéssel, és orvoslását ez anomáliának abban véli elérhetni, ha a tanoncok minden alkalommal és minden szakmában tanoncidejiiket az év julius-augusztus hónapjaikban kezdik meg Ez*el elérhető, hogy a tanoncok gyakorlati kiképzése együtt halad elméleti ostatásukkal, az iskola egyes osztályaiban a tanítás rendszeresen folyhat, s nem fogják akadályozni a többi, rendes időben beiratkozott tanoncok előhda* dását azok, akik az év közben történő beiratkozásokkal minden tanítói munkát a többiek rovására megakadályoztak. Azzal a jóakaratu tanáccsal s illetve kérelemmel fordul ezért az ipartársulat vezetősége az iskolák igazgatóságaihoz és a szülőkhöz, akik gyermekeiket iparos vagy kereskedő pályára kívánják adni, hogy tanonejzerződést kizárólag csak ez év julius- és augusztus hónyilt levelezőlapon megint bejelentette magát azzal, hogy de most már igazán „regreszálni fogja magát a tavalyiakért!" így elrendeltem, hogy szombati nap lévén, legyen a rendes szombati ebéd. Füstölt hús száraz borsóval, palacsinta és egy, mondd egy darab narancs fejenként. Italról nem gondoskodtam. Szükség esetén hozatunk valami meg* felelő lőrét a sarki korcsmából. Egy perccel se jöttem haza korábban s minthogy a rejtelmes néne nem jelentkezett, a rendes időben rendben megebédeltünk. Egy héttel utóbb jött az exkuzálás. Nem lehetett sehol se konflist fölhajszolni s ő — a néni — már nem tud villamoson utazni . . . Rendben van. A következő évben január 20 án vasárnapi ebéd volt, aztán hétfői, keddi, szerdai s mi minden alkalommal jóllaktunk a magát mindenkor bejelentő, de a végén következetesen távolmaradó néni nélkül. Egy-egy héttel későbben évenként beérkezett a stereotip levelezőlap is, amelyben hol gyomorbaj, hol szivbillentyühiba, hol a rossz lelki állapot, hol meg az volt okul előadva, hogy „már én bizony nem is látok, édeseim 1“ A magam részéről rég lemondtam arról a gyönyörről, hogy a nénit valaha is színről-szinre megpillanthassam. Csak a feleségem híradásaiból rekonstruáltam az életét. Ezek szerint öt év alatt háromszor változtatta meg a végrendeletét. A feleségemnek, minthogy a sorozatos »ebédek“ mialt kissé mégis csak elhanyagolta szerető nénjét, nem jutott inár semmi. A legutóbbi örökös az aggmenedékház volt. A dolog nem jelentett semmit. A pénz a takarékban ma megért 16 pengőt, ellenben hiányzott a vitrin, a secretaire s csomó egyéb érték. Elvándoroltak a — vagyonmentőbe. így állt a bál, mikor az idén, a rendes időben, ismét csak jött a bejelentő levél. Ezúttal csütörtökre. — Ejha, — mondom az asszonykámnak, — hát csak mulassanak jól. Én — sajnos — nem lehetek jelen az ünnepi ebéden, mert aznap hivatalosan — Sárbogárdon leszek •.. El is utaztam s csak este jöttem meg. No, volt mit látnom s hallanom. A feleségem, mint egy sértődött királynő, ült a kézimunkás kosara mellett s alig akart velem szóbaállani. — Megsértettem netalántán valamivel ? — leltem hosszas faggatás után az elevenjére. — Hogy megsértett-e? — kérdezte leereszkedően s a szeme menyköveket szórt. — Engem ugyan Dem, hanem a családomat s nem utolsó sorban a saját érdekeit. .. Kitátottám a szám. Mi történhetett itt ? Hát az történt, hogy az áldott jó Máli néni pontosan a hatodik évben mégis csak — eljött ebédre 1 Autótaxin érkezett egy egész koferre való régi családi fényképpel, amit nekem akart prezentálni s legújabb végrendeletével, amelyben ismét mi vagyunA: benn. Mondanom sem kell, hogy a párolt felsárszeletekből álló lakoma elköltése után nyomban fölkerekedett, a testamentumot ott helyben széttépte s öszszes képei kíséretében azzal távozott, hogy ide se teszi be többé a lábát. Halálosan meg volt sértve, szegény. napjaiban kössenek, s hogy igy jövőt, pályát választott gyermekeik iskolás oktatását is elősegítsék. A mai gazdasági termelési rend nemcsak kézügyes, séget, hanem iskolás elméleti képzettséget is követel a kézművesiparostól és kereskedőtől. A kisiparosság hatalmas társadalmi osztályának fennmaradása, boldogulása attól függ, hogy egyedei milyen arányú általános és szakmabeli képzettséggel, tudással, ismeretekkel rendelkeznek. Gyermekeik sorsával komolyan törődő szülők gondolkodásából ki kell vetni azt az eddig igen sajnálatosan begyökerezett gondolatot, hogy iparosnak, kereskedőnek csak azért adják gyermekeiket, mert más pályára nem alkalmasak! A kézműves és kereskedő társadalomnak nem az elméleti oktatásban elmaradt, az iskolákban csak bukdácsoló, rossz tanulókból iekrutálódó egyénekre van szüksége, hanem éppen azokra, akik az elemi iskolázottságnál magasabb előkép etlségüs, tehát megfelelőbb műveltségük révén is és szakmabeli ismereteik segítségével válnak versenyképesebbé, munkabíróbbakká, élelmesebbekké és.a gazdasági konjukiurák, a racionalisabb üzemi berendezések, a szükségletek váltakozó folyamatának a rendszeres oktatás utján elérhető ismereteivel felfegyverkezve lépnek életpályájukra. Midőn tehát a tanoncoktatásra vonatkozó törvényes rendelkezésekre is hivatkozással, fel hívjuk a gyermekeik jövő sorsával lelkiismeretesen törődő szülők figyelmét a tanoncok iskolai oktatásának fontosságára, arra kérjük őket, hogy iparos vagy kereskedő tanoncnak adandó gyermekeiket a maguk választotta mesterhez lehetőleg ez év julius és augusztus hónap, jaiban szegödtessék be. hogy a szeptemberben elkezdődő tanonisko- Idba is már beír hatók legyenek, legkésőbb azonban szegödtessék be gyermekeiket az év október 20-ig, midőn még az addig eöladott tananyagot pótolni tudják, mert ellenkező esetben a törvényes rendelkezések szerint már csak a következő évben kezdhetik meg az iskolai tanulásukat, miáltal tanoncidejük egy évvel is meghosszabbodik Felkér jak ezúttal az iskolák tanárait, tanítóit, hogy az ifjúságot a kézmüvesip iri és kereskedelmi foglalkozások becsülésére, e pályák komoly értékelésére buzdítsák és hívják fel az erre a pályára készülőket, hogy a fentiekben ismertetett tö vényes intézkedések figyelembevételével kezdjék meg tanoncidejükef. Komáromi Járási Általános Ipartársulat. Minden jA háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a hires Sch» olt ehifon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Paplanok. 307 Komárom a sportváros. Nekilendült a tennisz, az evezős- és az uszósport — A Komáromi Sport Egylet szűknek bizonyult. — Új sportszereket kell beszerezni, hogy a jelentkező tagok igényét kielégíthessék. Komáromban annyira nekilendült a sportolási kedv, hogy hasonló örvendetes tünetről kevésszer volt alkalmunk írni. Különösen nagy a kedv a tennisz iráot, amely — mondhatnók — a legszebb labdasportok közé tartozik. Nagy a nekilendülés az evezős sport iránt is, amelynek külső képe különösen a Kisdunán látható, ahol sűrűén siklanak a vidám csónakázók ladikjai. Ami ilyenkor nyáron csak természetes, az úszó- és a fürdősport is nekiindult a legnagyobb lendülettel. A tennisz ,„az evező-, a fürdő- és az uszósport örvendetes nekilendülése elsősorban érinti a Komáromi Sport Egyesületet, amely sportegylet a fenti sportnemeket mind felvette még annak idején a programjába. A legszerencsésebb komáromi egyesületek közé tartozik a Sport Egyesület. Kellemes, egészséges, szép helyen fekszik. Fekvése olyan szerencsés, hogy 1
