Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-18 / 73. szám

73. szám. Szombat, 1987. június" 18, ^í^ífyvemiyoloadik évíolyam. POLITIKAI-LAP. EUCíUMósi ir csehtxlOT&k értékben: Belyben ét vidékre portai szétküldéssel: ■S*é»s érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. »yei nén árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hidor-n. ■*., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton Komárom, — jan. 17, Masaryk elnök üzenete abból az alkalomból, hogy a nemzetgyűlés harmadizben választotta meg a csehszlovák köztársaság elnökévé, igen érdekes megállapításokat tar­talmaz, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ezek a meg­állapítások részben konkrétumokat tartalmaznak: kritikát és irány­­megállapitásokal a köztársaság népei számára, részben pedig csak cél­zásokat, szubjektív érzéseket az elnökválasztó aktusra, amely főleg a szlovenszkói törvényhozók ré­széről nyilatkozott meg az elnökkel szemben kifejezésre juttatva é3 ki­domborítva a Szlovenszkó elleni politikának bírálatát a külfölddel szemben is. Az eh ök megállapításai történe­lemfilozófiáján alapulnak és már széitében ismert felfogását tartal­mazzák a demokráciáról, amely szerinte az állami rend alapja és az államkormányzati raison Jegte­­herbiróbb pillére. Nem vitázunk a demokráciáról, de elégedetten álla­píthatjuk meg az elnök üzenetéből, hogy a demokratikus rendszerben is történtek hibák, súlyos politikai hibák, amelyeket kíméletlenül bé­lyegez meg a filozófus elnök er­kölcsi felfogása. Sokan a politikát a meggazdagodás eszközének te­kintik, szól az elnök szózata. Olyan igazság ez, amit a magyar nemzeti kisebbség meg nem vásárolt sajtója már évek óta konkrét tények bi­zonyítékaival hangoztat anélkül, hogy a közélet megtisztítására még esak kísérlet is történt volna. Csak rá kell mutatni azokra, akik a fó­rumon kidüllesztett mellel járnak még ma is és ha kérdőre vonnák őket, nem tudnának számot adni munkájukkal arányban nem álló gyanús gazdagodásuk méreteiről. A kijárókra, akiknek nevei köz­szájon forognak és akik a meg­szorult emberek nyomorának vám szedői, de egyúttal a ma fennálló közigazgatási rendnek is súlyos vádpontjai, mert azt a látszatot keltik, hogy a polgár csak úgy juthat igazához, ha ennek érdeké­ben anyagi áldozatokat hoz. Igaz és jóleső örömmel írjuk alá az elnöki megállapításokból mind­azt, amit a demokrácia jelentésé­ről és tartalmáról röpit világgá az elnöki szózat: a demokrácia nem ismer erőszakot, csak érveket. Szép elmélet, csakhogy ezt is nyolc esztendőnek sok keserű tapasztalata árnyékolja be, amelyet a magyar nemzeti kisebbségnek el kellett szenvednie politikai, gazdasági és kulturális téren. Ne is hivatkozzunk a durva erőszak eseteire, a sze­mélyes szabadság sérthetetlensége elvének durva áttöréseire a srobári időkből, amikor a magyar nemzet szine-java le volt tartóztatva anél­kül, hogy valaha is megtudta volna, hogy miért, vagy amikor a pro­­pagácsna kancellária hírhedt alakjai garázdálkodhattak szabadon és kompromittálták súlyosan a köz­társaság alkotmánylevelében foga­dott eszméket. Nekünk jóleső, bár szomorú elégtételünk az elnök üzenete. Mi is ugyanezeket állítottuk a kormány elleni támadásainkban esztendőkön i keresztül és a mi negaíivumaink­­j bői, a meddőnek nevezett sérelmi politikánkból alakul ki az elnöki üzenet tükörképe közállapotainkról. : Mi is csak igazságot követelünk, állampolgári egyenlőséget, közsza­badságokat, tiszta közéletet: egy- I szóval a demokráciának nemes tar­talommal való megtöltését és sem­mivel sem többet. A békeszerződé­­; sek és a meghozott törvények megtartását és minden rokon­­; vagy ellenszenv nélkül való végre­­: hajtását. | Masaryk elnök felállítja a tételt, j hogy az államnak, illetve a köz­társaságnak joga van minden pol­­; gárának elismerésére. Teljes igaz­­: ság, hogy a köztársaság követel­heti minden teljes jogú polgárától elismerését. Mi a köztársaság el­ismerése ellen soha sem szóltunk és a magyar kisebbség ennek alap­jára helyezkedve sohasem szűnt meg hangoztatni azt, hogy állam­­polgári jogai kiélésében nagy aka­dályokba ütközik és ezek eltávo­lítását követeli. Ami az elnök izenetének el nem mondott részét illeti, a:t sejthet­jük, mit tartalmazhat. A jót akaró lélek érzékenységével kell számol­nunk ebben az esetben, mert a köztársaság elnöke magas közjogi állásában elismerjük, hogy min­denkor jót akar, de szándékainak megvalósítása a kormány részéről emelt torlaszokon vérzik el. Alkot­mányos felfogása kétségen felül áll, világnézeti felfogásával ellen­tétes széles tömegek felfogása, akik az erkölcsi pillér mellé odaállítják a valláserkölcsi pillért is világ­nézetük alapjául. Az elnök meg­választásánál a szlovenszkói tör­vényhozók nagy többsége üres lappal szavazott annak a jeléül, hogy elégedetlenek azzal a politi­kával, amelyet Szlovenszkőval szemben itt esztendőkön keresztül folytattak a kormányok. Az elnök, mint az állam minden nemzetének mandatáriusa, pártokon felül áll és ezt Masaryk elnök mindig óva­tosan be is tartotta. Itt azoűban egy országrésznek a bajairól és sorsáról van szó, amelynek bajai, panaszai és sérel­mei iránt kilenc éven át siketek voltak a kormányok és még ma is abban az álomban ringatják magukat, hogy Szlovenszkói, annak lezüllött gazdasági helyzetét, két­ségbeejtő munkanélküliségét két helyiérdekű vasút megépítésével fogják megoldani. Súlyos tévedés. Ez az országrész csak úgy lehet életképes, ha megkapja a megél­hetésnek minden eszközét, nem kegyelem-morzsákat, hanem élet­­feltételeket. A szántónak előre kell néznie a barázdára, de ha visszafordul azt látnia kell, hogy elég mélyen szántott-e és nem forditott-e ki az eke vasa köveket, sziklákat, amelyek a terméketlenségnek nem csak szimbólumai, hanem akadályai. Ezeket az akadályokat eltávolítja a bölcs szántóvető, mert lelkében él a közmondásnak aranyigazsága, hogy a sziklán nem sarjadhat elő termékeny élet és tudja az élet nagy igazságát is, hogy aratásra csak ott lehet számítani, ahol a vetés is jól sikerült. POLITIKAI' SZEMLE A közigazgatási reformot még a nyári szünet előtt elintézik. — Az újra rendszeresített köztisztviselők fizetésének folyósítása csak ez évtől kezdődik. — A szenátus megszavazta az adóreformot. — Inter­pelláció a magyar országgyűlésen a magyar-csehszlo­vák kereskedelmi szerződés ratifikálása tárgyában. Komárom, — junius i7. Még a nyári szünet előtt elinté­zik a közigazgatási reformjavas­latot. Az alkotmányjogi bizottságban tár­gyalják a közigazgatási reformjavasla­tot, amelynek több szakaszát elfogad­ták már. Az eddigi kormány, illetve házelnöki rendelkezések szerint a köz­­igazgatási reformot a képviselőháznak már június 26 ig le keli tárgyalnia, mig a szenátus Julius 9 ig fogja tető alá hozni a reformot. A szenátus ezen­felül a kóbor cigányok megrendszabá­­lyozására vonatkozó törvényjavaslatot is el akarja intézni. Ha ezt a munka­programot az elnökség keresztül tudja vinni, akkora nemzetgyűlés ju'ius 10-én kezdi meg nyári szünetét. Félünk azon­ban, hogy a közigazgatási reform gyors kereszlülhajszolása nem igen fog hasz­nára válni az uj közigazgatásnak s egész bizonyosra vehető, hogy rövid időn belül a novellára kerül a sor. Mint politikai körökből értesülünk, a köz­­igazgatási reform csak jövő pénteken, junius 24 én kerülhet a képviselőház elé. Az újra rendszeresített köztiszt­viselők fizetését csak az újonnan való kinevezés napjá tól utalják ki. Hónapokon keresztül foglalkozott a köztisztviselők rendszeresítését intéző bizottság, a köztisztviselők uj fizeté­sével, amely most elkészülvén mun­kájával, javaslatát a minisztertanács elé terjeszti, amely előreláthatóan csak a hónap vége felé fog e kérdésben dönteni. A Lidová Noviny ezzel kap­csolatban arról értesül, hogy a rend­szeresítés visszaható hatállyal 1926. január 1-vel lép ugyan éleibe, de az újonnan rendszeresített fizetéseket való­színűen csak 1927. január hó 1-től számítva fizetik ki. Ez az időpont sem bizonyos még és lehetséges, hocy az uj fizetéseket csak a tényleges újonnan való kinevezés napjától folyósítják. Az újonnan rendszeresített állások betöl­téséről a nyári hónapokban történő elő­­. készítés uán csak ősszel döntenek, Valószinü, hogy a kinevezéseket októ­ber 28 án, az állami ünnepnapon teszik közzé. A lap szerint a javaslat a tiszt­viselők körében csalódást fog kelteni, mert a remélt részleges átszervezés tervét a rendszeresítő bizottság ellen­állása következtében el kellett ejteni. Azok a hivatalnokok, akik rendszere­sített helyen vannak és akiket nem neveznek ki újonnan, személyi pótlékot kapnak. A többi állást pályázat utján fogják betölteni. Az adóreformot a szenátus is megszavazta, A szenátus is letárgyalta az adóre­formot, amely ekképen most már tör vénnyé válik. A szavazás csehszlovák parlamenti szokás szerint éjjel folyt le, mert a kedden megszakított ülést éjjel negyed 12 órakor folytaitok. A szenátus ülése háromnegyed 2 ig tartott, ez idő alatt az adóreformot az első olvasásban elfogadta a szenátus, amely a sürgős­séget kimondván, nyomban az első szavazás után második olvasásban is elfogadta a törvényjavaslatot. A javaslat a képviselőház által elfogadott szöve­gezésben válik törvénnyé, mert a szená­tus, miként a képviselőház is, az összes módosító javaslatokat elvetette. SCHMIDTHAUER relieli előtt fél pohárral langyo­san használva. megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. Kapható Ms és nagy (iveeb^n. — Szétküldési hely: Igrrándi keserüviz forrás vállalat Komárom. — Árjegyzék isméteiadóknak kívánatra bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents