Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-28 / 64. szám
0. oldal, Komáromi Lapok nlenn^ieti az államügyészség fogdájában vannak A komárorái kommunista párt helyiségeiben iá házkutatást tartották. A pozsonyi uflevélhamisitással kapcsolatban — amint magánforrásból értesülünk — a komáromi rendőrség, nyilván a pozsonyi rendőrigazgatóság utasítására pénteken délután házkutatást tartott a dunaparti Munkásotthonban, a kommunista párt helyiségeiben és Gaborek Károly városbiró helyettes, a kommunista párt egyik vezető tagjának lakásán. A házkutatás mintegy másfélóráig tartott Lorenz rendőrtanácsos vezetésével, azonban, amint magánforrásból értesülünk, a házkutatásnak nem volt különösebb eredménye. Valószínű, hogy nemcsak Komáromban, de a többi szlovenszkói városokban is tartottak az utlevélhamisitással kapcsolatban házkutatásokat. A komáromi rendőrség hivatalosan még a házkutatásról nem adott ki jelentést. Hol és mennyiért nyaralhatnak azok, akiknek van pénzük. Az ég ugyan még állandóan borús, a meteorológia állandóan esőt jósol és hősütyedést jelent, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a májusból már kifelé megyünk. Ilyenkor kapnak heves fejfájást — nem ugyan a naptól, hanem s nyaralási gondtól — azok, akik nyaralásra gondolhatnak. Mert a nap melegét még az egyenlítő alatt is ki lehet bírni, de a nyaralás gondjai az agyba kér < étik a vért és csoda, ha a napszurás mintájára gondszurás még nem okozott katasztrófát. A főgond nem az, hogy hol nyaralunk. Sokkal nagyobb probléma, hogy miből. A nagy gazdasági krízisben, amelyben általánosságban pangunk, az az uj probléma, amit meg keli oldania, aki gondolhat ilyesmire. A nyaralni vágyó közönség helyzetét kívánjuk némikép szó gálni, amikor alább köziünk néhány túlnyomó részben szálló- és penzióárakat A nyaralóhelyek némelyikén olcsóbban is lehet nyaralni, valamivel a központi nyaraló tereptől távolabb, saját háztartással, szerényebb jövedelemmel is ki lehet húzni egykét hónapot, természetesen ez csak a belföldi nyaralásra vonatkozik, mert aki Olaszországba, vagy az Északi-tenge partjára vágyik, amely helyeken a mérsékelt árakba külön számítják a napfényt, esőt, madárcsicsergést, kilátási, gyomorkattarust stb. Mint Szlovenszkóban lakóknak, elsősorban a tátrai fürdők jöhetnének tekintetbe vadre fényes fény ve seikkel, továbbá Trencsénteplic, Pöstyén, Vihnye, Szliács, Fenyőháza stb. A tátrai fürdők azonban sohasem tartoztak a legolcsóbbak közé. Drágák voltak mindig és drágák maradtak a csehországi német fürdők is s drágasá ukat főle i az okozta, hogy a közönség túlnyoraórésze nagy szállókba kényszerült. Ezekről a helyekről a következő árakat kaptuk: Elsőrendű penzió másodrendű Karlsbad 174 95 Marienbad 110 80 Uj-Tátrafüred 160 100 Ó-Tátrafüred 95 50-60 Bártfa 80 50 Pöstyén 100 65 csehszlovák korona. Érdekes, hogy többan a tátrai és egyé a fürdők helyett az erdélyi és a délvidéki fürdők iránt mutotnak érdeklődést. Ezek most a legolcsóbbak, mig az olasz, német stb. külföldi nyaralóhelyekről mind nagyobb számban pártol el a közönség drágaságuk miatt. Az elmúlt években a nyaralási probléma megoldásánál iS» ugyanis döntő szerepe volt annan a diszparitásnak, amely a valuták ingadozásából előállntt. Azért volt oly nagy közönségük 1925-ben az olasz fürdőknek, azért árasztották el a múlt évben a francia telepeket, mert ott egy átmeneti viszonylagos olcsóbbodás mutatkozott Az idén azonban ez az olcsóság mindenütt megszűnt. A lira magas árfolyamával szemben ugyan olasz részről sűrűn hangoztatják a penzióárak leszállítását, kérdés azonban, hogy ez lépést tart-e majd a lira drágulásával. Hasonló viszonyokat találunk Franciaországban is, mely a múlt évi viszonyokkal szemben szintén erősen megdrágult. A francia fürdők ma körülbelül éppen olyan drágák, — május 27. mint békében voltak s mig a múlt évben csekély pénzzel meg lehetett szer zni valamely francia tengerparti nyaralás örömeit, az idén jól meg kell rakni a zsebét annak, aki Franciaországba készül. A külföldre törekvő fürdőzők jelentékeny kontingensét a jelek szerint az osztrák fürdőhelyek kapják, főleg Stájerország és Karínthia falvai, melyekben az osztrák valuta állandósága ellenére is tűrhető árakon lehet ellátást kapni. A Keleti és az Északi-tenger mellett levő fürdőhelyek, noha ott erős kézzel fogjak hozzá az árak ' letöréséhez, jelenlngi árai még mindig túlságosan magasak. Változatlanul mellőzi a közönség a holland fürdőket, lévén a holland valuta egyike a legdrágábbaknak, míg a belga tengerpart nagyobb népszerűségnek örvend. De itt vannak még a balatonkörnyékí nyaralótelepek Magyarországon, amelyek az idén vérmes reményekkel várják a szezon kezdetét. Uj épü etek emelkedtek mindenütt s a forgalom emeléséhez bizonyára nagyban hozzá fog járulni az is, hogy a vasúti közlekedés uj gyorsvonatokkal i avult, a Balatontavi Güzhajózási Társaság, mely a MÁV. és a Duna-Száva-Adria Vasút kezelésébe ment át, több uj hajót állított a forgalomba. A telepek fejlődését nagy lépéssel viszi előre az, hogy sok kispenzió létesült, melyek tűrhetőbb árakon állanak a közönség rendelkezésére, mint a nagy szállók. A közönség, sajnos, csak két hónapon át gyönyörködhet a Balaton szépségeiben, mert az iskolák szünete csak július és augusztusra terjed, noha júniusban és a széD szeptemberben sokkal mérsékeltebbek az árak, mint a főszezonban. Az elő- és utószezon- I ban azonban csaknem teljesen üresek a telepek, noha az idén a balatoni penziók ebben az időpontban mérsékelt egységárakat biztosítanak a közönségnek. • A penziók eddigi megállapodásai szerint a következő árakon adnak a közönségnek teljes ellátást lakással együtt: Elsőrendű helyek (Siófok, Boglár, Földvár, Füred, Keszthely, Fonyód, Almádi) előszezon 5—8, főszezon 8-12 pengő. A másodrendű helyek 10—15 százalékkal olcsóbbak. Ezek az árak azonban csak a penziókra vonatkoznak, mert a szállók sokszorosan drágábbak, a magánvillákban és a paras tházakban szintén kevésbbé mérsékeltek az árak. Feltűnő egyébként, hogy mig a modern villák szobái aránylag mérsékeltek, az összetákolt, vályogból vert, egészségtelen, földes szobák árai még mindig olyan magasak, mint az infláció idején. De bizonyos, hogy ezek a szobák is gazdára lelnek, miután a Balaton iránt az idén még nem tapasztalt érdeklődés mutatkozih. Ennek az érdeklődésnek az előjele az, hogy már husvétra megteltek mindazok a szállók és penziók, melyek e két napra megnyitották kapuikat és már akkor Ínfoglalták pünkösdre az öszszes szobákat. A MÁV. menetjegyirodája egyébként most egy külön osztályt nyitott meg Budapesten a Váci-utcában. Elvállalja díjtalanul a szobaberendezéseket és kedvezményes menetjegyeket ad ki a magyar fürdőkbe. Mint előbb közöltük, az erdélyi füroők iránt is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ennek oka természetesen a lei alacsony árfolyamában keresendő és abban, hogy Erdélyben állandóan nagy az olcsóság. A für dőhelyek árai a legjobb helyeken igv alakulnak: Buziás: Előszezon napi 150, főszezon 300 lei Tusnád: Előszezon napi 250, főszezon 300 lei. Tasnád: Előszezon napi 250, főszezon 300 lei. Herkulesfürdö: Előszezon napi 150, főszezon 200 lei. Stájerlak Anina: Előszezon napi 150 főszezon 200 lei. Püspökfürdő.- Előszezon napi 200, főszezon 300 lei. Félixfürdő: Előszezon napi 200, főszezon 300 lei. Borszék, Szováta és Nagybánya: Előszezon napi 150, főszezon 200 lei. A jugoszláv fürdők általában olcsóbbak, miután e helyeken nagyobbára magánházakban is adnak ellátást mérsékeltebb árakon. Ezért mutat irántuk a közönség most fokozottabb érdeklődést. Az átlagos árak az ellátási és a lakóhely minősége szerint a következők: Cirkvenica: 110 — 80, Dubrovnik: 190—100, Lipik: 110-80 dinár, mig a dalmát tengerparti kisebb helyeken magánházakban is kaphatók szobák mérsékelt áron. Szép, szép mindez és tudnánk is választani bőven ezek közül a für- j dők közül. Ha pedig innen Komáromból és vidékéről kevesen is mennek majd el ezekre a fürdőkre, a \ nyaralni akaró közönség ne essen kétségbe, hanem örüljön, hogy egészen közelünkben fekszik — Tata- | kert is. Binden jii háziasszony fehérneműjét otlthon varrja és hozzá a hires Schroll ehifon, vász n, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Paplanok. 307 Komáromi levelek. No szegény férfiak, most ugyancsak megmossa valaki a fejeleket. Egy haragos férfigyülölő intézte hozzám az alábbi levelet, amelyben ugyancsak leveszi a férfinemről a keresztvizet. Sok levelet kaptam már hatezeréves pályafutá som alatt az Osiris papnőitől kezdve a bubifrizurás kis csitrikig. de kevés ilyen haragos levél került a kezeim közé És azt mondják, hogy a galambnak nincs epéje és azt mondják, hogy a nő nem más, mint egy szelid galamb. Hát akkor hogyan lehet ilyen epés levelet Írni? A le vél Írója „Egy vidéki hugocskája“ álnév alá burkolódzik és igy nem tudom, hogy vájjon ki ő és merre van hazája, mert édes Istenem nekem úgy képletesen annyi hugocskám van, hogy nehéz kinyomozni e levél Íróját. Pedig a férfiuem jól felfogott érdeke, hogy ilyen nagy ellenséget kinyomozzunk. Ha tudnám, hogy ki ö, hát azt ajánlanám a férfiaknak, már tudniillik azoknak, akiknek még kedvük van a házasságra, hogy ezt a nagy ellenséget el kell némitani, meg kell ostromolni, feleségül venni és igy bebizonyítani, hogy nem olyan rosszak ám ezek a leszólt férfiak. A levélíró elfogultsággal vádol, hogy nagyon védem állandóan a férfiakat. Hogy mennyire tárgyilagos vagyok, lekőzlöm levelét szórólszóra, pedig ezért a leközlésért a férfinem haragját vonom magamra Kitérhetnék pedig a közlés elöl. Egyszerűen agyonhallgatnám. Ha reklamálná a levélíró, ráfognám a szegény postára, hogy elvesztette, nem kaptam meg. A postára már annyit rákentek a századok, azaz századok óta, hogy ezt az újabb ráfogást már föl se venné. Itt adom közre tehát a levelét: Kedves Faunt Olvastam legutóbbi „aranyos“ levelét melyben szokás szerint semmi jót és minden rosszat ir a nőkről. Valóban aranyos a levele, de nem a nőknek, hanem a férfiaknak. Ezért kedves agglegény kollegái bizonyára keblükre ölelték, mit el is várhatott tőlük, ha esetleg ezt mégis elmulaszlolták, akkor, kedves Faun tudja mit? írjon sok sok szépet és jót a nőkről (amit nagyon is megérdemelnek) és sok rosszat a férfiakról (mint ahogy van is a valóságban.) Aki ilyen tisztes korra tekinthet vissza, mint ön kedves Faun, annak nem szabad olyan elfogultnak lenni. Mindig csak a nőket ostorozza, létező és nem létező hibáikért és a férfiakéról bölcsen hallgat. Hej pedig azokról lehetne ám csak sokat, nagyon sokat irni! Persze Maga is csak férfi, még ha 6000 esztendős is és a többiekkel együtt a nők szemében a szálkát piszkálják és a magukéban a mestergerendát sem veszik észre! Elismerem, hogy a nők között is akad néhány kivetni való, de hát azokat is a férfak rontották el! Ahol egy nö ingatag volt, olt volt okvetlen a férfi is és a férfi volt a vihar, mely a gyöngét megingatta, (Vass Gereben) Hány férfitól lehet hallani, én azt teszek, amit akarok és a feleségem is tegyen úgy, ahogy neki tetszik. Ennél vétkesebb valamit nem mondhat egy férfi! Ily-m szavakkal maguk a férjek kergetik bele feleségüket a hűtlenségbe. És a végén mégis a nö a hibás, azt okozzák mindenért. A férfinak eredendő bűne, hogy imádja a változatosságot. Legkedvesebb mondásuk, az, hogy „a szerelem és a bor, két nagy földi jó, de csak úgy, ha a szerelem — uj. a bor pedig — ó.“ Nőktől ilyen nyilatkozatot nem lehet hallani. Mindig voltak széplelkü nők. A hitvesi szeretetnek legragyogóbb példáit mutatták a Dobozi Mihálynék, Lukréciák stb. stb Ma már ilyenen gúnyolódnak s azt mondják, szegény bolondok Régebbi időben, ha mégis akadt egy eltévelyedett nő, akkor azt vasárnap délelőtt a templom előtt kalodába zárták s mindenki leköphette, aki akarta s azután kiseprüzték a városból vagy taluból. Bezzeg irtózott is ettől mindenki Akkor is férfiak voltak a tőrvénytbirók ép úgy, mint most. Ha most is volna valami ehhez kissé hasonló jó törvény, akkor a nők is jobban megfontolnák cselekedeteiket. Sajnos azonban a férfiak hódolnak a bűnnek, imádják az érzékiséget A nők a férfiak kedvéért öltözködnek. Sok férfinak csak a dekoltált térden felüli szoknya tetszik. Természetes, hogy a nők azt veszik fel, hisz tetszeni akarnak. A férfiak a szerényen öltözött, kissé hosszabb ruhás lányokaí észre sem veszik, vagy ha igen, lesajnálják őket, szegényke milyen kopott s úgy néz ki, mintha valamelyik nagymamájuk szoknyáját vette volna föl. Persze azt a lányok is észreveszik és ha lehetik, a következő alkalommal igyekeznek minél rövidebb ruhában megjelenni. Szemtanúja voltam, mikor egy mulatóhelyen egy kisasszonyt, aki|a mamája társaságában volt, figyelmeztette a vőlegénye: — „Drágám, fesse ki magát, kissé meghalványult és az ajka sem olyan piros már.“ Az édes anyjának ez nem jutott eszébe, de a vőlegénynek igen. Húzódozva bár de mégis elővette a festékes dobozt és újra kifestette magát. A bálokon az urak kiállnak a majomszigetre s onnét gusztálják a hölgyekei, melyik ven szebben festve és feltűnőbben öltözve, hogy azt kérjék táncra. Csinálnák ezt egyszer megfordítva! Az egyszerűen öltözött lányokat kérnék táncra, ha még o[yan csúnyák is és nem is olyan igen |ö táncosok, a többi meg, pet ezselymet árulna, egész biztos, hogy a következő bálon mind úgy jelenne meg, mert hisz úgy tetszik a férfiaknak ! Kedves Faun! Nagy merészség azt állifani, hogy a férfiak nem hiúk. 1927. május 28.
