Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-21 / 61. szám

1927. májas 81. Komáromi Lapok 5. oldal. Jól esik hinni: hogy ezután majd kisebb lesz a gond és hamarább jut­nak kenyérhez a komáromiak. Meg­szaporodnak a segítő kezek, melyek áldottak lesznek. Meos Minden jó háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a hires Sehr olt chi fon, vá­­sz(|D, paplanlepedö, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kórjen mintákat. Sző­nyegek. Paplanok. 307 A közönség köréből. A Gazda-utcai csatorna.*) A Komáromi Lopok T. Szerkesztő­ségének I A Boldoghy Gyula által a város köz­gyűlésétől nyert megbízás alapján ké­szített s a SprrtkertésMegyercsi-u'cai útszakaszon épített csatorna kérdésé­ben szabadjon alábbi, a közönség jobb tájékoztatására és objektív bírálatára számitó közleményt tennem. A város csatornázási terveit annak idején a minisztérium készítette el s e terv gondosan számolt azza', hogy a különböző lejtésű u cák házainak szenny­vize megfelelő csatorna szel vények utján vezetődjék bele a fő gyűjtőcsatornába. Számolt az eredeti tervezet a már meg­levő régi csatornákkal is és mintaszerű pontos méretezéssel adta meg a terv kivitelének adatait. A csatorna szelvé­nyek szerkezete számol a rétegtervek alapján kiszámított s kiszámítható csa­padék vízmennyiségével s az egyes szakaszok, ha különböző eséssel is, pontosan torkolnak a fő gyűjtőcsator­nába. Sajnos azonban a város mai vezető­sége, nemcsak a most aktualitást nyert Gazdau'cai csatornázásnál, hanem egyéb a legutóbb keresztül vitt csatornázási munkaiatoknál sem vette figyelembe v: az eredeti terv megadta irányelveket, s Ia ma divatba jött „mindenhez értés“ jelszava alatt, laikus módon csak a látszólagos terepviszonyok, a gondo- Iomszerü méretezés szerint adnak ki munkálatokat kivitelre. A Gazda utcai csatorna építését a miniszteri tervezet szerint a Pandató­­u>cától (Gazda-utcai torkolattói) kellett volna végig a Sportkertig kiépíteni. Az eredeti terv szerint ugyanis a réteg tervek szerinti csapadéknak, valamint a házak szennyvizének a Sportkert felé kell esést adni. A város által megren­delt csatornaszakasz azonban nem szá­molt ezzel a tervvel, hanem, ha már csatornáznak — gondolták a város ve­zetői — hozzáveszik a Pandató utcai saroktól a Megyercsi u!cáig eső részt is, s egy csatornaszelvényként adták ki a munkát az azt vállaló Boldoghy Gyulának, A város vezetősége megren­delte a munkát, az esés terveket azon ban nem közölte a vállalkozóval, sőt, annak észrevételeit, s kívánságait, hogy az esésméretezés megtörténjék a csa­torna szakasz építése előtt, a város starostája keresztülviendőnek nem tar­totta. Laikus szemmel nézve a műszaki ismereteket feltételező munkát, a „lát­szólagos esést“ vették a csatorna épí­tésénél alapú', s hiába volt a vállalkozó minden érvelése, hogy a város által megadott terv előbb kiegészítendő az esés méretekkel, a csatorna építéshez — valljuk meg őszintén — minden jó­akarat mellett sem értő vezetősége a városnak, ezt a mércezést feleslegesnek tartotta, sőt még ekkor is elfelejtette megnézni az eredeti tervet, amely sze­rint s ezen függ az ominózus csatorna ügy objektiv bírálatának alapja, v, I a Pandató utca és Megyei esi utca I közti rész csatornázását külön kel­ti lett volna választani a város által egy szakasznak vett Sportkert­­.* Megyercsi u‘ca résztől, mert a {J, Megyercsi utca—Pandató utcai ut- É szakasz esése alapján s csapadék­ig rétege miatt ennek a csatorna szel* ■•J vénynek nem a Magyar utca, ha­­■'3 nem a Pandató utca Királypüspök ájj utcai torkolata feíé kellett volna jzf haladnia. % *) Közérdeket érintvén, lapunk szer-Ílkesztőségéhez küldött fenti levelet egész terjedelmében szószerint közöljük, hogy ?a kérdésben uton-utfélen hallható sol­­vasható kritika mellett a levélben ki­­' fejtett szempontok is ismeretesek le gyenek a nagyközönség előtt. (Szerk) A hibák azonban csőstül estek az ere­deti tervtől való érthetetlen eltérés kö vetkeztében. A most vitatott csatorna szakasznál s illetve folytatásánál a Sportkorból a Magyar u ca sarkáig vissza — kontra — eséses csatornát kellett volna építeni már annak idején a réteg viszonyok alapján s továbbá az eredeti terv szerint egy nagy öblítő aknát kellett volna építeni a Pandató utca és Gazda u'ca keresz­tezésénél, hogy az összegyülemlő lera­kódást a megfelelő mennyiségű viz­­nyoinás kimossa és azt a főgyűjtőcsa­tornán át a Dunába vezesse. A vállalkozónak erre sem adtak utasítást, mert azt teljesen laikus módon szük­ségesnek nem tartották. A város vezetősége tehát a Pandafó utca és Megyercsi utca közötti 100 méteres útszakaszon is építendő csa­torna kedvéért csatolta össze a mun­kálatot s a csatorna rosszasága pusztán ennek a hozzácsatolásnak a következ­ménye. De nemcsak ennél az útszakasznál nem vette, vagy nem akarta figyelembe venni a város vezetője az eredeti ter­veket és műszaki számítások adatait. A Megyercsi utca csatornázása is oly módon történt legutóbb, mint a Gazda utcai, 8 csak azért, mert a vállalkozó­nak azt igy parancsolták. A Megyercsi utcai csatornázás ugyanis egyenletes eséssel megy a Kossuth téri Csetke házig holott, ennek a csatorna sza­kasznak egyenletes eséssel csak a Pan­dató és Megyercsi utcai keresztezésig (Grosz házig) szabad lett volna menni. A Grosz ház és Kórház közötti rész­nek kontraeséssel kellett volna a Pandató-utcába vezető csatorna sza­kaszba kapcsolódni; a Kórháztól a következő csatorna szakasz esése az Uj utcáig terjedhetett volna csak, s innen az Uj-ufcán át vezető csatorná­hoz kapcsolódott volna; az Uj u ca és Kertész-u'cai útszakasz csatornázása ismét önálló szelvényt kellett volna hogy képezzen, mely azután a Kertész­utcán átvonuló csatornához csatlako­zott volna. A Csetke ház és Kertész­utcai u szakasz csatornája kontraesés­sel a Kertész- és Megyercsi-utcai ut­­keresztezésnél építendő gyűjtőbe tor­­koltatandó lett volna. De van itt még egy nagyobb baj is. A Kossulh-téri Fogihüy ház előtt a csatorna oly magasan fekszik, hogy abba az épületből a szennyvíz le sem vezethető, mert a terep színétől a csatorna felszíne cca 80 cm.-re fekszik, holott a csatorna építési szabályrende­let szerint a csatornának legalább 130 cm-re kell feküdnie, hogy a megfelelő esés mellett a házi vezeték csatornája utján a szennyvíz a főcsatornába ömöl hessen. E szakasz elosztások éppen azt cé­lozták volna, hogy a szennyvíz és csa­padék szétoszolva kerüljön megfelelő esésekkel a főgyűjtőbe s zavartalanul történjék azok elvezetése. Ezzel az eredeti tervvel azonban szintén nem számolt a bölcs vezetőség, hanem készített mindent a maga feje után, pedig ez az utóbb említett csa­tornázási munkálatot is csak nemrégen fejezték be. Van azonban egy teljesen önkéntes szorgalomból készült csatorna szakasz is, amely a Kossuth téren keresztüi a Rákóczi-utcáig vezet. Pedig még laikus ésszel is kitalálható lett volna, hogy a nagy terjedelmű Kossuth-tér csapadékát egy központról kellett volna elvezetni, ezzel a nagy térség vize szétosztható lett volna. Most a helyzet az, hogy az egész tér vize egyforma eséssel fúr, ha tud a Rákóczy u ig. Éppúgy, mint a felhozott utszaka szoknál, úgy a ma aktuális Gazda-utcai csatornázásnál tehát a hibát, még pe­dig öreg hibát a városházán követték el, kijelenthetem nem rosszhiszemüleg, de: nem' tudásból, hozzá nem értésből. Már pedig, midőn i>y fontos és az adófizető lakosság súlyos adóiból épülő ügyről van szó, nem lehet az u. n józan ész ezermesterségének tárházából eiőszedegetni a terveket, hanem oda kell fordulni s azoktól kell tanácsot kérni, akik megfelelő szaktudásuk ré­vén értenek is hozzá. A város lakossága nem lehet kisér­­leti nyúl, mellyel zsebbevágó viviszek­­ciókkal csak experi mentái ni lehessen. Azelőtt Í3 voltak polgármesterei a vá­rosnak, tanult, képzett emberek, de a szakkérdésekben mindig respektálták a szakemberek véleményét és nem restel­­ték azt igénybe is venni, mert ez elemi kötelességük is volt. örvendetes, ha a városbirói székből az egész város és nem egy osztály érdekében józan és az anyagi teherbírással arányt tartó tervek röppennek ki, határt kell azonban szabni az ambicióna« és ne sutor ultra crepi­­damot kell kiáltani, ha ez az ambíció és munkakészség, törekvés az elisme­rendő tudás és szakképzettség tiszte ietben taríanó demarkacionális vonalát a város anyagi terheit viselők kárát jelentőén csak msgabiztában folytono­san átlépni nem átalja. Ha hiba van, amint van a Gazda utcai csatornaépítésnél, úgy necsak bűnbak keresésben merüljön ki a ja­vítás, hanem viselje és viseljék mind­azok az anyagi felelősséget is, akik a hiba létrehozásában maguk is részesek voltak, mert az a bizonyos „vállalom a felelősséget“ igen szép és hangzatos kijelentés, de rendszerint a felelősségre vonni jogosultak igen drága pénzen megvehető langymeleg megnyugtatása csak. Hozzá nem értő csatornaépítő. Komaromilevelek. Szomorú levelet is hoz néha nekem'"'a posta, amely na­gyon lehangolja még ős bohémkedé­lyemet is. Ilyen végtelen megható ked vés levelet kaptam a napokban, amelyet többször is elolvastam. Hangzik pedig a következőképen: Kedves Hatezeréves öreg Faun! Nincs számomra más mentség, más kivezető ut, érzem, hogy csak Önhöz, csak egyedül Önhöz kell fordulnom, ha fájó lelkemnek megnyugvást akarok szerezni. Az Ön drága jó és főleg az asszonyi lelkeket oly jól Lmerő, annak fájdalmait megértő szive bizonyára át tudja érezni majd az én keservemet 8 ad nekem is tanácsot, mely ugye a boldogságra vezet ? Hogy pedig megértsen, kitárom Ön előtt szivemet, tekintsen be oda és lássa meg az ott dúló harcot az egyet­len drága tulajdonért, — a boldogságért! Egyéves fiatal asszony vagyok, fele­sége az én drága kis urac kámnak, akit én olyan igen nagyon szeretek. Ugye, most azt hiszi, hogy az fog következni, hogy ő nem szeret engem. Pedig dehogy nemi Szeret ő is, de Istenem, mit tudnék vele tenni, hogy őt e nagy hibájából kigyógyitsam.mert dacára, hogy szeret engem, nem sze­reti az otthonát. Amint kibontakozunk egymás ölelő karjából, pár félóra le­forgása után már unja magát, már nem tudja őt lekötni a kedves, meleg csa­ládi fészek, vágyik ki a világba, az emberek közé, vonzza őt a társaság és hiába a kérleld szó, hiába a pattogó asszonynyelv, nem bírom az én kis ördögömet otthon megtartani. Magamra hagy és én ilyenkor szenvedek elha­gyatva s azon busu'ok, kesergek, hogy van uram és még sincs uram. Szeret­ném gyöngédséggel, hűséggel, szere­lemmel lekötni, hogy ne vonzaná őt a világ, csak az a kis puha meleg fészek, — az édes otthon — De ezt az egyet óh fájdalom, nem tudom elérni. Bízom Önben, kedves Faun, ki már oly sok jó tanácsot osztott, tanítson meg engem is arra, hogyan kell a fér­­jet megnyerni annak, hogy ne a társa­­ségot, a léhaságot, a szórakozást ke­resse, hanem szeresse az otthonát és az ő asszonyát, legyen az az ő szá­mára minden, minden . . . Reménykedő szívvel várom a leg­közelebbi lapban válaszát, melyen nem­csak én, hanem bizonyára még sok­sok ilyen hasonló sorsú asszony fog tanulni. Szívélyesen üdvözli őszinte híve: 1927. V/13. Egy bánatos asszony. Kedves Bánatos Asszony! Ha igaz az, hogy az Írásból, a stí­lusból következtetni lehet az Írója jel­lemére, akkor Ön kedves bánatos asz­­szony végtelen kedves, bájos, intelligens asszony lelüt, aki bizony megérdemelné, hogy a házaséletük első éve több bol dogságot hozzon a maguk puha csa­ládi fészkébe. Mindenek előtt nagyon köszönöm — és hízeleg az én öreg fejemnek, hogy olyan sokra becsüli az én lelki szana­tóriumomat és egyben aggódom, hogy nagyon is túlbecsüli az én szerény tudásomat és féleár, hogy csalódni fog bennem és nem ludom megírni azt a telki receptet, mert hisz a gyógyszert önnek irom, de a drága uracskájával kell azt lenyeletni. Megkísérlem a legjobb tudásommal és lélekkel, szívvel, mert őszintén szólva, kedves levele nagyon meghatott és na­gyon sajnálom magát. Ha az uracskáját személyesen ismerném, hát ugyancsak megmosnám a fejét. És szóval köny­­nyebben is menne a dolog és jobban sikerülne a gyógyítás. így, látatlanban már nehezebben megy az eset, mert még sem ismerem alaposan a dolgokat, ami nélkül nehéz az orvosnak gyó­gyítani. A maga szomorú esete, sajnos, nem egyedül álló, hanem gyakori. Ismerek férfiakat, akik vőlegénykorukban állan­dóan a menyasszonyuk nyakán lógtak és fiatal férj korukban boldogok voltak, ha a régi legénykon barátaik között le­hettek. Sokszor szinte érthetetlen volt előttem és meg is kérdeztem egyiket­­másikat, hogyan lehet egy- fiatal kis asszonykával eltölthető együttest felcse­rélni a füstös kávéházzal? Legtöbb azt felelte, hogy az édességet, a csókot, a turbékolást is meg lehet unni és egész köznapivá válik, ha folyton bsbuskázza, becézi, nyalja falja az ember a felesé­gét, kell egy kis változás, szellemi táp­lálék, társaság is. Legtöbb fiatal férj ezzel védekezett az én fauni dorgató­­riumomra. Kedves levelének van egy kitétele, amely szerint kedves férjecskéje alig bontakozik ki az ölelő karokból, máris siet a társaságba. Talán kérdésemre az Ön uracskáji is azt felelné, amit a fentiek. Ha igy van a dolog, hát az enyelgéseket kell redukálni és nem kell az otthon töltött időről azt képzelni,­­hogy az is még a nászúihoz tartozik. Ne legyen a férj uramnak a csók olyan megszokott, unott; a szerető hitves lei­kéből, szivéből kisugárzó melegséget tisztelnie kell a férjuramnak. Ha olyan helyre megy a férj, ahová az asszonyokat is el lehet vinni, jobb kávéházba, vendéglőbe, hát egyik gyó­gyító mód az is, hogy az asszony elő­veszi minden asszonyi hízelgését, ra­vaszságát és erélyét és a nyakaba csim­­baszkodik azzal, hogy vagy ihhon ma­radsz, vagy én is veled megyek. Ha elviszi a férje, akkor nem unja otihon magát az eihany golt asszony, együtt szórakoznak és legalább lesz, aki nógatja a kicsi urát, hogy — Gyerünk már haza! Ha pedig otthon marad a férjuram, hát akkor meg rendben van minden. Mert hát tudunk eseteket, amikor a cimborák szemrehányást tettek a férj­nek, hogy márt nem jött el tegnap a kaffába, a férj azzal mentette ki magát: — Képzeljétek, az asszony is velem akart jönni, nem volt mód lerázni a nyakamról. No mondok, ha már a fele­ségemmel kell együtt lennem, hát ak­kor inkább otthon maradok, tudom, hogy ti se szeretitek az asszonynépet, ha szórakozni akar az ember. A férjjel együtt való szórakozás persze csak akkor jöhet szóba, ha otthon nincs kis gyermek, mert kedves bánatos asszony, ha a házasságot gyermekkel áldotta meg az ég, akkor megváltozik minden. Tudunk eseteket, hogy a foly­ton kimaradó férjből olyan otthonüiő lett, hogy csak, amint a felesége meg­súgta néki az édes titkot. Hát amikor a gólya megérkezik a várva várt ven­déggel, akkor a kávéházban nem egy esten végig hallgatott zenénél sokkal édesebb zene a férj fülének a gyer­­meksirás a gyermek gőgicsélése. Az apai érzés otthon tartja a legtöbb fér­jet És ha vannak kivételek, hát már az nem olyan fájdalmas a nőnek, mert a kisgyermekkel háttérbe szorul a szerel­mes asszony és előtérbe lép a nő igazi eszménye: az anya, aki már nem unat­kozik, ha egyedül is van otthon, hi­szen megvan már a drága csöppség, aki elfelejtet minden mellőzést, elhanya­golást, akivel — még ha nem is tud még beszélgetni — órák hosszat el le­het dUkurálni és ilyeneket is lehet neki mondani: — Látod ilyen a te csavargó apád. Itthagyott bennünket. De nem baj. Hi­szen te itthon vagy, te édes, te drága kis bogaram. * A kis öreg ugyan még nem érti a T

Next

/
Thumbnails
Contents