Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-21 / 61. szám

Komáromi Lapok

3. oldal.

1937 május 21.

Szellemileg vagy testileg

fáradt ön? masszírozza

testét

előirás szerint

ALP A

menthol sósborszesszel. Javitja a vérkeringést, erősiti az izmokat és frissíti az idegeket.

ALP A

menthol-sósborszesz eredeti csomagolásban minden gyógyszertárban és drogériában kapható.

840-2

szétbomlását fogja jelenteni.

Jövő vasárnap a csallóközi Dunaszerdahely lesz a döntő politikai események közpon ja, ahol politikai

harci riadót fújnak majd a minden téren mellőzött magyarság tömött sorainak.

Dunaszerdahelyen dűl el hogy politikai harc vagy béke következik-e?

A pesszimisták meg vannak győződve, hogy a kormány eddigi magatartása a magyarság irín\ teljesen megérleite a helyzetet arra, hogy

a legélesebb politikai harc vegye kezdetét.

Mindezek nagyon is éríhetővé teszik, hogy a köztársaság politikai világa nagyon is türelmetlenül várja a dunaszerdahelyi gyűlést, amelyen

Szent-Ivány József pártvezéren kivül a párt szenátorai es nemzetgyűlési képviselői is nagy jeleniőségü beszédet fognak mondani.

A pártban uralkodó harcias hangulatot legjobban visszatükrözi az alább közölt

halál után való nyugtalan sóvárgásait.

Szemben a kápolnában vecsernyét énekeltek a szerzetesek, bűnbánati ima zsongott a boltivek alatt, zúgott az orgona és a nyitóit ablakon át messze szárnyalt a hívők éneke.

Pater Hiiáriusz a rózsafák között maga elé meredve gondolkozott. Szörnyű világosság sikoltolt át a lelkén, amelynek fényénél pillanatra rádöbbent arra, hogy milyen rettenetes bűn az, amit cselekedni akar. Mert ő orvul tör a más élete ellen, alattomos módon tervet készít elő, amely ha sikerű1, lepattan az élet fajáról egy bimbó, földre hull egy gyenge rózsaszál, akinek jósága es szépsége Isten dicsőségére rendeltetett.

Keresztet veteít, kezét összekulcsolta és felfotiaszkodott:

— Uram, tudom, hogy az ördög kelyhéből iszom, érzem, hogy haragod tüzes pernyeje égéi a lelkem, mert bölcs szemed látja titkomat. De én nem tudok meghajolni sorsom élőit, tervemnek gazdája maradok, mert látni akarom Máriát.

... A ragyogó tavaszutói napfény ráragyogott á m^gas kőfallal körülkerített kertre s a kupalaku, hatalmas virágágyon, amely előtt Hrlárius állott, dús kövér csokrokkal virágzottak a pip.cjtüzü gaUiai szegfűk, az aranyvörös damaszkuszi centifóliák s a koránnyiló bengáliai rózsák.

Pater Hiiáriusz az árvácskák bokrai között óvatosan föllépaedett a virágágy közepéig. Hosszú, merengőágu tózsatö elő?t állott meg, amelyen még fejlődéiül kezdetén állottak az apró, zöldbúr!» u bimbók.

Az ágak vastagságát méregetni és a galyakai fedő háncs színét, erejét tanumányozni kezdte, nagyiió üvegén át gondosan figyelte a nedveket szétvivő erek irányát, majd megszámlálta az egy csokorba nőtt bimbókat. Egyet körmé-I meghívó a dunaszerdahelyi naggyülésre, amely

meghívó már előre jelzi az elkövetkezendő éles és elkeseredett politikai harcot a magyarság és a kormány magyarellenes politikája között.

A meghívót különben itt adjuk közre:

Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives és Kisiparos Magyar Nemzeti Párt 1927 május 29 én Dunaszerdahelyen délelőtt 8/4l 1 órakor a Búzapiacon népgyüiest tart. Tárgy: Az általános helyze?. A földblrtokreform. Szónokok: Szent- Ivány József nemzetgyűlési képviselő és a párt szenátorai és képviselői. Magyar Testvéreink! legyetek ott mindnyájan ! Tegyünk tanúbizonyságot arról, hogy a magyarság munkára, de a legszélsőbb narcra is kész. Mutassuk meg, hogy mint egy ember szállunk sikra jogainkért s azokból egy jottányit sem engedünk! Hozzuk félreértést nem tűrő hangon mindenei tudomására, hogy elitétjük a föl elbírtok reform eddigi végrehajtási módját, 8 a magyarságot megillető főidért minden hatéra készek vagyunk 1 Juttassuk kifejezésre ismételten követelésünket: magyarlakta vidék földje csak magyarok között osztható fel ; hallják és tudják meg mindazok, l akiket illet, hogy enélkül nics bése, csak harc, harc igazságunk győzelméig ! Legyetek ott mindnyájan ! Testvéri üdvözlettel : Országos Magyar Kisgazda-, Földmives és Kisiparos—Magyar Nemzeti Párt.

földbirtokosok és I gazdák figyelmébe!

Mast jelent meg

! I mille G: Gyakorlati Ga/da! 1 1 xikon Z köíel e^ész uá-zon\ I kötésben. ára 286 K

I I Bezerédy-SHIassy: ITIezőqaz! § d^sági Lexikon 2 kötet fűzűé i i ára 312 K

Kaphatók: Spitzer Sándor

könyvesboltjában, Nádor u. 29.

vei fölhasitott, hogy a szirmok színét is megállapíthassa.

Friss, hófehér, nedvdus virágbé! villant elő.

Szeme örömre csillant.

— Ezüstfényű, illatnéiküli provánszi rózsa, — állapította meg. — Tálán ez zel sikerem lesz ... talán... a húsos kocsán és erőse okru kehely nagyszerűen bírja a mérget... és száraz, napfényes idő is ígérkezik, az eső nem hígítja majd fel a beléoltott folyadékot... tálán most sikerülni fog, — forgatta gondolatait, latolgatta az eshetőségeket és lombosiiotta reményét. Már három tavaszon kísérletezett eredmény nélkül a különböző rózsafajokon s hosszú, verejtéke« éjszakákat virrasztót! át celláj ban a leghíresebb flandriai rózsakei teszek könyvei fölött, űe kárbaveszett eddig minden fáradtsága.

E pillantott a klastrom felé, szemügyre vette a vélemények közt csöndesen gyomlálgató szerzeteseket s mikor látta, hogy lélek sem mozdul a kert utjain, kesével kurta sebeket nyitott a bimbókat tartó ágakon.

Kámzsája alól üvegtégelyt vett elő s a benne levő aranykék, szűrös, átható illám folyadékot fadarabkával fölkeverte. Ludtollat és tűt mártogatott a tégelybe, melyekkel a különleges vegyületet lassan, gondosan átitatta az ágak felhasogatott kérge alá.

— Talán most sikerülni fog ... talán — kémlelte a beoltott galyakat, majd házifonallal körülburkolta a sebeket és lágy viasszal bekente.

... Ndpról-napra figyelte a bimbók fejlődését s a fakadás minden mozzanatát szemmel tartotta. Kitáguló orreimpával szagolgatta közelről, majd egyre messzebbről a kibom'ó szirmokat s alig fél holdforduló múltán már látta, hogy a rózsabogarak holtan buknak le, ha az ágakra merészkednek, a méhek pedig szédülten nyilaznak el a

A katolikus egyházközségben a szlovák tagok a magyar vezetés ellen fordulnak.

Mozgalmas lesz a holnapi közgyűlés.

— Saját tudósítónktól. —

Komárom, május 20

A komáromi kalolikus autonom egyházközség holnap délelőtt 11 órakor tartja rendes évi közgyűlését, amely igen mozgalmasnak Ígérkezik. Az egyházközségnek szlovák tagjai már napok óla gyiiléseznek és szervezkednek, hogy maguknak a közgyűlésen jogokat vívjanak ki. Ezzel ugyan nyitott ajtót akarnak betörni, mivel a katolikus egyházközségben — legalább Komáromban nincs — különbség az eyyháztagok között és bárki aki arra érdemeket szerzett, érvényesítheti ez irányú rátermetségét.

A szlovák szervezkedés azonban messzebb megy és egyenesen a magyar vezetés ellen fordul, mint kisebbség. Legalább az eddigi titokban meglartott értekezletek erre vallanak. A nagy értekezlet ugyan a Majláth iskolában folyik le, melyet az egyház vezetősége rendelkezésükre bocsátott, ez a mai napon, pénteken megy végbe. Az erre a gyűlésre való felhívás nagy szót röpít világgá. Olt legyen mindenki, jövönkről van szól

Nagy szó és egy kissé túlzásnak faláljuk ezt a kijelentést, de aHiinka párt szótára igen bőves a frazeológiában. A szlovák egyházközségi tagok nem lépnek fel nyíltan és nem szövegezik meg kívánságaikat, amelyeket az alábbiakban sikerült pontokba szednünk.

A helyi szlovák jövő ebben a szinmagyar és mesterségesen elnemzetleniteni szándékolt városban abban kívánja elérni kulminációját, hogy a katolikus magyarnyelvű iskola vezetésébe és az egyház vezetőségébe is szlovákok kerüljenek, lehetőleg lermészetesen többségbe. Ennek azonban egyelőre némi akadályai vannak.

A legnagyobb akadály az iskolaszék körül az, hogy a komáromi r. kaf. elemi fiú és leányiskolában egyetlen szlovák nemzetiségű és anyanyelvű tanuló sincs beírva és beiskolázva. Ellenben a komáromi csehszlovák úgynevezett kisebbségi iskolában volt idő, amikor a tanulók nagyobb fele magyar tanulókból állott.

Egy tikkasztó délutánon, amikor szinte mozdulatlan volt a hőségtől a vastag levegő, páter Hiiáriusz felővakodott a virágagyra. Remegő szívvel közeledett a rózsatőhöz, melyen már dúsan, éretlen, csodálatos fehérséggel pompázott minden csokor.

Közelhajol?.

Foga megvacogott a kábító illattól, mely mámoros, fojtó sűrűséggel párolgóit a lomb között. Szédü ve lepett hátra, úgy, mintha meginoglak volna a lábai.

— Ez maga a halál, — lobbant át agyán a gondolat — a halál... az uj élet... a biztos halál.

Pillanatokig még gyönyörködve nézegette a rózsákat, azután megnyugodva léit pihenni. Most már közelebb érezte magához Máriát.

*

Szivszorongva várta a következő harmadik napot, melyen a klastromok lakói a Bodog Szivek Virágünntpét tartják s melyre a dominikások kíastromából szállítják a virágosat Jézus S ent Leányzóinak zárdájába is.

Másnap korán reggel leszedte a rózsákat. Dús, pompázó csokrot kötött belőlük es sebtiben körülburkoita azt sürüfona u, finom sás-szőnyeggel, hogy a levegőtől e zárja.

— Találkozunk Máriával... ott, főnt — susogta munkája közben és arcán mániákus mosolygás derengett.

Miután az oltárszolga kocsiját meg rakta virággal, a rózsacsosrot kü ön adta át, hogy azt Mária Anasztázia nővérnek tulajdon kezebe juttassa. De az utolsó pillanatban becsúsztat a sás közé egy papirdarabkát is, melyre ezt irta:

Rózsáimból fonj koszorút vánkosod | köré és holnap, mire földerül a

akiket úgy kényszeritettek oda. Hodza ezt legújabban lélekrablásnak nevezte el Az elnevezés felelte találó. Most már ebből a szlovák recept szerint az köve keznék, hogy ennek a kisebbségi szlovák iskolának az iskolaszékében vagy gondnokságában legalább is néhány magyar tag legyen. A „Gajda“ iskola gondnokságába, mely KujánK. vezetése alatt áll, egyetlen magyar tag sem került be, pedig olt volna mit keresnie a magyaroknak, mivel nemzetükhöz tartozó gyermekek jövőjéről van szó; de a magyar iskolában szlovák gyermeket nem szabad felvenni, mert ezt a tanfelügyelő bizonyára kifogásolná és reterziókkal élne ellene.

Az egyházközség többi szerveiben, a képviseletben, bizottságokban a szlovák egyháztagok képviseltethetik magukat, ha a közgyűlés többsége őket oda beválasztja. Ennek tehát nincsen semmi akadálya. De ezt mindenütt előzetes megbeszélések és tárgyalások szokták megelőzni, és nem olyan korlézia, amelyet egyes szlovákok a magyar hívek közt is kifejtenek, akiket nevetséges eszközökkel akarnak megtéveszteni igazi céljuk felöl. Legjobb és legcélra vezetőbb a nyílt eljárás, legalább a mi meggyőződésünk szerint.

Nagy meglepetést okozott, hogy ennek a mozgalomnak az élén egyik komáromi katolikus segédlelkész: Lukácsovics József áll aki legújabban a szlovák néppártban visz szerepet. Lukácsovics egyéniségét félreismerték a komáromi kalolikus hívek, amikor azt gondolták róla, hogy a magyar és a szlovák nemzetek között a békés megegyezést keresi, ami papi hivatásához is megfelelőbb volna. A meglepetés, illetve a csalódás annál nagyobb, mivel sokan úgy voltak meggyőződve nyilatkozatai alapján, hogy a segédlelkész ur a magyar nemzetiséghez tartozik.

Most azonban a tényekkel számolni kell, mivel a mozgalom élén Lukácsovics József ált, aki Hlinka szlovák néppárljának komáromi vezetője Ez a párt pedig tudvalévőén

hajnal, találkozol velem.

Mikor az olfá> szolga kocsija kifordult a kerti kapun, Páter Hiiáriusz már az akácfák fekete árnyékában, a klastrom tornácáról sóhajtott az ég felé.

— Óh, Uram, nagy az én bűnöm! De látni vágyon Máriát, ott fenn, a másik csillagon, a Te kőzetedben, ahol sziveink szent kegyelmedben egyesülnek.

*

A Boldog Szivek Virágünnepének reggelen a Jézus Szent Leányzóinak zárdájában csodálkozó, megdöbbent és áhitatos szemek nézték Maria Anasztáziát.

— Ó, boldog leányzó, kinek égi fény csókolja homlokodat, ne feledkezz meg földön tévelygő telkeinkről, — su'togta egy átszellemünt atcu apáca és olvasójának borostyánszemeit morzsolga va, úgy imbolygott a halottas ágy körűi, mint a gyeriyafény.

A cellába begyülekező apfeák remegő, siri hangon énekelni kezdtek.

Fent az égben, a szent trón körül

Kt lent szenvedett, ottan majd örül;

Egymásra lelnek búsak, boldogok,

U.juh’ mutatják fényes csillagok.

Mátia Anasztázia sápadt, viaszkos arcán tulvilági mosoly lengett. Szép, boldog és halovány volt, amint ott feküdt vánkosán, melyet koszorúsán, gyengéden körülöleltek a hószinü rózsák.

Körülötte egyfolytában, szakadatlanul morzsolták az apácák az imát.

Mikor eltzálló lelke üdvösségéért megkondult a kápolna harangja, nem messze, a dominikánusok klastromában, egy szűk cella csendjeben, páter Htláriusz szeme is utolsót pillantott az arca fölé hajló fehér rózsákra.

rózsatő illatköréből.

I