Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-19 / 60. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1927. májas 19. gással ellenkeznek. A német kormánypártok határozottjfellépésére az országos és kerületi képviseletekbe kinevezendő tagok számát leszállítják és pedig olyképen, hogy nem egyharmad, hanem egy negyed részét fogják kinevezni. A módosítás teljes erővel folyik és minden jel arra következtet, hogy az ere deti javaslatot minden rendelkezésében meg fogják váltóztatni. A cseh nemzeti demokratapárt vezére, Kramár dr. ismét hitvallást tett végletes cseh nacionalista voltáról, amikor megszabta a németeknek, hogy meddig mehetnek. A cseh nemzeti demokrata gazdaszervezet a napokban ülést tartott, amelyen megjelent Kramár dr. is és felszólalt. Beszédében többek között azt mondotta, hogy bűn lenne a mostani polgári koalíciót feloszlatni. Mindent meg kell tenni, hogy a mostani többséget oly soká, amig csak lehet, fenntartsák. Majd a német kormányp irhákról beszélt, akiknek azt mondotta, hogy ránézve a csehszlovák köztársaság nemzeti jellege nem házaló áru. Az ő felfogása szeriDt arra kell természetesen törekedni, hogy a németek, ha lojálisán reáhelyezkednek az állam alapjára, továbbit is a mostani kormánytöbbségben bentmaradjanak. A nemzeti demokraták azonban olyan lojálisak, hogy megmondják a németeknek, hogy meddig mehetnek. Kramár szerint ez a lojalitás abban nyilvánul meg, hogy egyenes nyíltsággal kijelent», hogy a nemzeti demokraták semmit sem koncedálhatnak a németeknek, ami az állam nacionalista jellegét fenyegeti, vagy ami a csehszlovák nyelvnek mint államnyelvnek használatát veszélyeztetné. A német kormánypártok tehát ezekután tisztában lehetnek, hogy mit várnak tőlük a cseh nacionalisták. Az országos keresztényszocialista párt törvényhozói üres lappal szavaznak május 27-én. Politikai súlyúnkat a parlamentben és az országban együttes fellépésünk ereje emelheti csak és az ifit élő magyarság egymásra utaltsága már ebbő! adódik. — A keresztényszocialista párt nagy napja Rimaszombatban. — május 17. Az országos keresztényszocialista párt május 15-én vasárnap Rimaszombatban nagyjelentőségű pártgyülést tartott, amely kiemelkedő eseménnyé vált a szlovenszkói magyar politikai életben. Rimaszombat és a Gömör magyarsága hoszszabb előkészület után a legnagyobb szívélyességgel látta vendégül a párt vezéreit, akik csaknem teljes számban jelentek meg Rimaszombatban. A pártgyűlésen először Szüllő Géza dr. pártelnök mondott nagyjelentőségű, hatalmas beszédet a kisebbségi ellenzéki politikáról, amelyben részletesen ismertette az itteni magyarság aktuális problémáit és a magyarságot ért sérelmeket. Beszéde végén rátért a közelgő elnökválasztásra, majd pedig a magyar pártok közös klubjának lehetöségsről szólott. Ugyancsak az ellenünk irányuló tendenciát látjuk, — modotta Szüllő — ha a Svehla-kormányzat alatt nézzük a kulturális kérdést, nézzük az ipari kérdést, nézzük a tarifáiis kérdést, nézzük a mezőgazdasági kérdést. Rámutatok arra, hogy igenis az én pártom tovább is ellenzéki állásponton áll és ragaszkodik a kisebbség jogaihoz, amelyeket részére a nemzetközileg garantált kisebbségi szerződés adott meg. Kijelentem itt, mint a pártnak elnöke azt is, hogy miután a szlovenszkói őslakossággal szemben ezek az elnyomási törekvések állandóan folytak, a mostani köztársasági elnöknek egész elnöki szisztémája alatt, mi az ö választásához hozzájárulni {nem fogunk és ha lesz valaki, akit ellene felállítanak, akkor ellenjelöltjére fogunk szavazni, ha nem lesz, akkor üres lappal fogunk szavazni, de demonstrálni fogjuk azt, hogy mi, ideszoritott államalkotó képességgel birt és biró magyarok soha nem fogunk beleegyezni abba, hogy úgy kormányozzanak bennünket, mint ahogy Msaryk elnöklete alatt kormányoztak. Azért is vagyok itt, hogy keressem a a módját annak, hogy a testvérpártok között való egyetlenségnek egyszer végét szakítsuk. Újra idézem legnagyobb államférfiaink egyikét, Deák Ferencet, aki aki azt mondta, hogy ha a mellény rosszul van begombolva, azt ki kell gombolni és újra kell begombolni. Nekünk itt levőknek vissza keil térnünk a nemzetiségi alapra. Ennek következtében természetes dolog, hogy ha a szlovenszkói nemzetiségek asziovenszkói autonómiában lelik a maguk sebeinek gyógyítására az egyetlen remédiumot, akkor ne menjenek át az autonómiai közjogi határokon fül, a történelmi országokba és ne keressenek a történelmi országok idegen fajai között bajaikra irt és gyógyulást. A természetes rend az, hogy Szlovenszkó őslakósai tömörüljenek együtt, mint nemzeti kisebbségek. A legnagyobb barátsággal ajánlom fel tehát újra azt az utat, hogy az itt levő magyar nemzeii párt szakadjon el a német szövetségtől, éljen szabad kezével és függetlenségével. Ahogy tudott közös klubban a Bund der Landwirt-ben együtt lenni a németekkel, keressük meg a lehetőséget, hogy egy ilyen Bund- hoz hasonló közös klubbot alkossunk és legyünk benne függetlenségünk megóvásával a magyar nemzeti és a keresztényszocialista párt. Vegyük kezünkbe az autonómia lobogóját, hirdessük ellenzéki bátor szóval a magunk igazát és ne feledjük el azt, hegy közös válvelett együttes munka ad csak eiőt és hirdessük igazainkat 1 Viribus unitis. Szüllő Géza dr. nagy tetszéssel fogadott beszéde után Grosschmied Gáza dr., Franciscy Lajos szenátorok, Jabloniczky János dr. és bedor Miklós nemzetgyűlési képviselők foglalkoztak hosszabb beszédekben a szlovenszkói magyar politika legfontosabb kérdéseivel. Még aznap este a párt törvényhozói Rozsnyóra utaztak, aholy szintén párfgyülés folyt le. Mindig friss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök legolcsóbb beszerzési forrása: Komárom, Klapka-tér. 14 Az „Arcosában lefoglalt iratok chiffre jeleket vannak írva, amelyek igazolták az angol kormány eljárását. — május 17. Londoni lapok jelentése szerint az „Arcos“ átkutatásánál nem találták meg az archiviumból eltűnt titkos aktákat, de a hatóságok elegendő bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a szovjet kétségtelenül legitim szervezete mö- • gött olyan társaság áll, amely az állami rend felforgatására igyekszik. Az iratok közt rengeteg bizonyítékok vannak a szovjet kormány és az angol s más országbeli kommunisták szoros kapcsolatára vonatkozóan. A lefoglalt iratok között van egy lista, amely a külön- | fcöző államokban működő megfizeted agitátorok névsorát tartalmazza. Beszélnek egy másik névjegyzékről is, amelyen feltüntetve vannak a nagy sztrájk alatt Moszkvából pénzelt agitátorok nevei, továbbá olyan tisztáról is íuinik» amely néhány szocialista képviselő nevét tartalmazza, akik állítólag orosz szo'gálatban állanak. Az iratok legnagyobbrészt chiffre jelekkel vannak irva, úgy hogy ez okiratok elolvasása hoszszabb időt igényel. Általánosan az a vélemény, hogy a vizsgálat eredménye alapján bizonyára diplomáciai lépésre kerül a sor, amely esetleg az Oroszországgal való viszony teljes megszakítására is vezethet. Az angol alsóház ülésén a külügyminiszter kijelentette, hogy az eredmény igazolta a házkutatás elrendelését. A londoni rendőrség egyébként kiürítette az Arcos épületét. A Rosengolt szovjetügyvivő áltsl az Arcos házkutatási afférban az angol kormánynak átnyújtott jegyzék éles hangon tiltakozik a diplomáciai immunitás ilyen durva megsértése ellen és várja kormányának a döntését és utasításait. A parasztdrámák örökös motívuma: a föld miatt az unoka gyilkos szándékkal kútba dobta az öreganyját. Anya és fia harca örejjanyjukkái és annak leányaival egy végrendelet körül. — „Azért is elpörösködöm az egész vagy rmotokat!“ — Három évi fegyházbüntetésre Ítélték el a fiút, mert öreganyját el akarta tenni láb alól. — Az anyát felmentették a f elbúj tás vádja alól. — Saját tudósilónktól. — A komáromi törvényszéken kedden tartották meg a tavaszi esküdtszéki ciklus második tárgyalását, amelyen Jakab Jónás 19 éves perbetei legény és édesanyja, özvegy Jakab Jónásáé bűnügye szerepelt. A tárgyalás Soós Imre dr. táblabiró elnökletével folyt le, mint tanácsbirák Osváth es Doma bírák vettek részt. A vádat Molnár Jenő dr. államügyész képviselte, a védelmet pedig Barta Lajos dr. látta el. A 12 esküdt közé egy női esküdtet is sorsoltak ki. A vádirat Jakab Jónást előremegfontolt gyilkosság kísérletével vádolta, Jakab Jónásnét pedig gyilkossági kísérletre való felbujtással. Özvegy Jakab Jónásné és fia egy fedél alatt éltes özvegy Jakab Ferencné 73 éves öregasszonnyal, akivel állandóan hizsártos viszonyban voltak, még pedig néhai Jakab Ferenc végrendelkezése miatt. Az öregasszony még férje életében kiadta leányainak, Jakab Klárának és Jakab Mártának készpénzben a nékik járó jussukat, végrendeletében pedig úgy intézkedett, hogy a háznak a fele özvegy Jakab Jónásné és Jónás nevű fia tulajdona legyen, másik része pedig az özvegy feleségé, a nyolc holdas birtok meg Jakab Jónás unokájára száll át, amelynek haszonélvezeti joga azonban az öreganyát illeti meg. Az elhunyt Jakab Ferenc két lánya, Klára és Márta a végrendelkezést perrel támadták meg, amelyet kedden, a főtárgyaiás napján tárgyalt másodszor a komáromi bíróság, miután az első tárgyaláson megegyezésre jutottak a pereskedő felek, néhai Jakab Ferenc férjezett lányai és özvegy Jakab Jónásné. A meny és a fia özvegy Jakab Ferencnévcl és két lányával állandóan ellenséges viszonyban voltak a végrendelkezés miau, mivel a haszonélvezeti jogról le akartak mondatni az öregasszonyt, aki azonban erről nem akart semmit sem tudni. így mindinkáob szaporodtak a veszekedések a házban, annyira, hogy a gyiikossági kísérlet előtti pár héttel Jakab Ferencné elmenekült egyik leányához Madarra, mert menye és unokája durván bántak vele, Későbo az öregasszony hívásukra megint visszatért Perbetére, miután megígérték neki, hogy mostmár meg fogják becsülni őt. Azonban nemsokára újabb civakodások támadtak közöttük, melyekben az öregasszony ilyesmiket is mondott: „Azért is elpörösködöm az egész vagyoníokat.“ A menye pedig úgy nyilatkozott volna, hogy „már a férje is azt mondta, tönkre fog tenni bennünket, ha valahogyan nem tesszük el láb alól az öregasssonyt.“ Tavaly november 23-án hajnali 3 órakor a menye és a fiú, aki Érsekújvárba készült disznókat szállítani, felkeltették öreganyjukat és mikor az a kútra ment vizet meríteni, követték el gyilkossági kísérletüket. Az anya azt mondta a fiúnak, hogy menjen a kuihoz, mert már a kutnál van az öregasszony. A fiú odament a kúthoz és mivel az öregasszony megint pereskedésről beszélt, a fiú két lábánál fogva beledobta öreganyját a mintegy nyolc méter mély kuiba, amelyben két és fél méter magasságban volt a viz. A fiú ezután elment Nagy Ernőhöz, akivel együtt Érsekújvárra utazott. Az öregasszony a kutban kiáltozni kezdett, amit meghallottak a szomszédok, akik az öregasszonyt kihúzták a vízből. Az öregasszony a csendőrség előttt azt vallotta, hogy Jónás nevű unokája dobta — május 17. őt be a ku ba. A C3endőrség a nyomozás során hamarosan letartóztatta Jakab Jónást és anyját özvegy Jakab Jónásnét, miután a fiú úgy vallott, hogy anyja bujtotta volna őt fel a tettre. Özvegy Jakab Jónásnét 10,000 korona kaució ellenében szabadlábon hagyták, fiát pedig vizsgálati fogságba helyezték. A keddi főtárgyaláson Jakab Jónás, aki erős termetű parasztlegény, könynyezve mondja el a csendőrség és a vizsgálóbíró előtt tett vallomását azzal módosítva, hogy nem a két lábánál fogva dobta bele a kútba az öregaszszonyl, de erős felindulásában lökie be az asszonyt a kuiba. Az öregasszonyt nem volt szándékában előre megfontoltan a kútba dobni és nem is azért kelt fel olyan korán és ment a kúthoz, hanem mert Érsekújvárra akart utazni és a kút mellett haladt el útja. A csendőrségnél azért tett olyan értelmű vallomást, hogy az öregasszonyt kétlábánál fogva dobta be a kútba, mert a csendőrök veréssel kényszeriíették ki belőle ezt a vallomást. Özvegy Jakab Jónásné másodrendű vádlott nem érzi magát bűnösnek, az állandó torzsalkodásnak az öregasszony volt az oka, aki minden vagyonukból el akarta őket ütni és folyton lopkodott tőlük. Az öregasszony viselkedése annyira elkeserítene már egyszer az életét, hogy öngyilkos szándékkal ő is beleugrott a kútba. Tagadja, hogy fiát felbujtotta volna. Elnök: Hát akkor miért dobta be a fia öreganyját a kútba ? Vádlott: Én is magamtól mentem bele, az öregasszony is magáiói ment bele a kúiba. (Derültség.) Jakab Jónásné, aki hadiözvegy, vallomása szerint két munkás kezével gazdagította Jakab Ferenc vagyonát. Mielőtt ő nem ment a házhoz, egészen vagyontalan volt a Jakab család. A két Jakab lány 70.000 Korona értékű vagyonáért pereskedik most ellene és íia ellen. Ezért is ellenséges viszonyban vannak. Jakab Ferencné a kúíbadobott öregasszony a következő tanú Vallani akar. Elmondja, hogy Jónás unokája azon a reggel a kiírnál gyanúsan viselsedeít és maga sem tudia mire válni, hogy a fiú olyan sokáig szöszmötái mellette, mire egyszerre csak megfogta a két lábát és fejje! lefelé beledobta a kútba. A kuíban megfordult és úgy esett le a vizre, ahol a sűrű szoknyái fenntartották őt. A kútban kiabálni kezdett, mire a szomszédok előbb kötél segítségével, majd pedig létrával kiemelték őt a kútból. Elmondja, hogy menye és unokája rosszul bántak vele, a kútbadobás előtt pár héttel Madarra kellett menekülnie a leányához, mert a fiú a torkát akarta elvágni. Másfél napig volt Madáron, ahonnan megint hazahívták, azt ígérve, hogy jobban fognak vele bánni, de továbbra is szidták, pedig ő hűségesen dolgozott nekik, csak a haszonélvezet jogáról nem akart lemondani. Az unoka és az öregasszony szembesítésekor a fiú tagadja, hogy két lábánál fogva dobta volna be az öregasszonyt a kútba, hanem csak meglökte, mint ahogy — a bíróság előtt is mutatja most. A legény az öregasszonyt kétszer is úgy meglökte — a biróság előtt is mutatni akarva, hogyan követte el tettét, — hogy az öregaszszony mindkét esetben majdnem lefordult a lábáról.
