Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-19 / 60. szám

60. ezám, Csütörtök, 1937. májas 19. ^egyvennyolcadik évfolyam. Si8fi*eté,i ár csehixlorik értékben: Seiyben éi vidékre poatsi irétküldéísel: <{éu évre 80 E, félévre 40 X, negyedévre i 20 E — Külföldön 150 Ki. I «yea szám Ara i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. SzerkeistSség éa kiadóhivatal: Nidor-a. 19., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A kenyér. Komárom, — május 18. A kenyér, ez a hatalmas szim­bóluma az életnek, melyért küz­denek és gyilkolni is tudnak, ki­robbantja a legnagyobb szenvedé­lyeket is az emberből. Bajmóc községben tartott szlovák néppárti gyűlésen azt a közbekiáltást hal­lotta a csendőrség: hogy kenyeret adjanak, ami megvolt, inig Magyar­­országhoz tartoztunk! azután Ma­gyarországot éltették. A Slovák cimü lap erről a kérdésről elmél­kedve, kenyér-irridentának nevezi el azt a közbeszólási, amellyel szerinte minden párt gyűlésén ta­lálkozhatnak, mindenütt ezt dob­ják a szónokok elé az elégedetlen munkások, akiknek teljesen igazat is ad. Persze a csendőrségi eljárás megindult Magyarország éltetése miatt, de ha Romániát, vagy Jugoszláviát, avagy a szovjetet él­tetik, ezt a csendőr és szolgabiró a legnagyobb lelki nyugalommal hallgatja. Hiszen ez mellékes, itt a kenyér a döntő szempont, amely a népnek hiányzik, az a kenyér, amely mc-g volt mindenkinek a korábbi gazdasági helyzetben, mig a vámsorompók szöges drótsövé­nyei nem választották el az ál­lamokat és az egész Osztrák-Magyar Monarchia egységes gazdasági te­rületei alkotott. A szlovák földmíves és nap­számos még élénken emlékezik vissza arra, hogy aratni eljárt a magyar sikságra és zsákjait meg­töltötte acélos magyar búzával, amiért ma súlyos pénzeket fizetne, ha volna keresete. A bajmóci kőmívesek is Budapesten falazták a palotákat és kora tavasztól késő őszig megvolt a munkájuk. A trencséni napszámos pedig télen át sem volt kénytelen a szurdik padkáján beverészni, mert bon­totta a budapesti öreg bérkaszár­nyákat és ásta a fundamentumo­kat. Ma hiába megy Prága felé, munkát nem kap a Morván túl, sőt az élelmes munkások rajai költöznek Szlovenszkóra és a cseh exponált hivatalnokok protektorá­tusa alatt elveszik a benszülöttek elől a munkaalkalmat. Nem is kell messzi menni példákért. Rész­aratónak pedig messzebb keli ma kirándulni a nagy magyar alföld­nél mert Kanadáig vagy Argen­tínáig kell hajókázni. De hát onnan azután nem is lehet zsákokkal hazacipelni a megélésre szükséges kenyérmagot. A kenyér nem ismer nemzeti­séget és idegenül hangzik neki a vámrendszer elzárkózása. Ha pedig Stodola szenátor Szlovenszkónak egy északi falujában mondaná el Genfben a világgazdasági konfe­rencián elmondott beszédét, aligha helyeselnének neki fajtestvérei a Tátra alatt. Mert Stodola ur gaz­dasági elvei is mind politikai ter­mészetűek és eddig a merev el­zárkózás politikáját hirdették az utódállamokkal szemben. A kenyér szent szimbólum és az az államférfiu, aki kenyeret tud adni az arra éheseknek, a leg­nagyobb művésze a politikának. Ilyen művész azonban kevés van. Hodzsát tartották annak, de benne is csalatkoztak, mert ő is csak Ígért, az Ígéretek azonban messze lesnek a kenyértől. Joachimstiial után. Komárom, — máj. 18. Egy hétig az egész világ érdeklődésé­nek középpontjában volt a kis német fürdőhely,Joachimsthai, amelynek áSiami szállodájában tartotta a kisantant kon­ferenciáját. A három külügyminiszter találkozóját a kisantant sájiója már he­tekkel előtt beharangozta, sokkal na­gyobb jelentőségei tulajdonilva ezzel a konferenciának, mint a mi tulajdonké­pen volt. Mert a nagy hírlapi lárma ezúttal sem volt egyéb üres reklámnál és a görög tűz, amelyet jól fizetett saj tójával a három külügyminiszter maga részére meggyujtatott, hamarosan el­­füstölgöit és semmi pozitívum nem maradt utána. Most már meg lehet állapítani, hogy Joachimstahl semmi változást nem ho­zott Középeurópa kü politikájában, a kisantant államai, dacára az egymás érdekét keresztező külőu éidekeknek, továbbra is egységesen kitartanak egy­más melleit és íermészetesen Magyar­­ország ellen, noha a megcsonkított or­szággal mind a három ország kész gazdasági szerződésre lépni A tanács­kozásokról kiadott nagyon is semmit­mondó, szürke frázisokból álló kommü niké semmi újat nem tartalmaz, leg­feljebb csak halványan sejteti azt, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia gazdasági kapcsolatainak kérdését is megvitatták, ami azt bizonyítja, hogy a kisantant eddigi politikai közös ér­dekkörét kiegészítette gazdasági érdek­körrel is. A hivatalos jelentésen kívül nyilat­koztak a külügyminiszterek is, termé­szetesen ki ki a saját temperámén.urna szerint, de e nyilatkozatok is nagy álta­lánosságban mozogtak és nem igen lehet következtetni belőlük valami meg­­foghatóra. Az bizonyos, h)gy akár j Benes, akár Mitilineu vagy akar Marin­­kovícr ismert nyilatkozatait vesszük, legfeljebb csak azt olvashatjuk ki be­lőlük, hogy a három állam továbbra is szolidáris egymással és hogy a kisan­­taní továbbra is egyetértő elhatározással őrzi Középeurópa békéjét. Ez az utóbbi kissé fenhéjázó kijelentés szintén nem uj, mert a kisantant konferenciái után újra meg újra visszatér az újságcikk is interjú keretében, azonban egy pilla­­natra mégis csak azt a gondolatot váltja ki, hogy a három szövetséges a béke érdekében húz olyan szorosan egymás­hoz. Azonban ez még látszatra sem áll így! A kisantant ezzel a fennhéjázó gon­dolattal nyiiván imperialisztikus hajlan­dósága! áru ja el, pedig azt a kisantant­­nak is kellene tudnia, hogy semmikép­pen Sím tariozik az európai nagyha­talmak közé és hiába ajánlgatja föl magát különböző megnyilatkozásokkal, a nagy hatalmak nem veszik föl ma­guk közé. A kisantant egyedül Francia­­országnak függvénye, ha ugyan még az, mert csak a minap irta meg egyik tekintélyes francia újság, hogy Francia­­ország már nem törődik vele — és egész bizonyos, hogy legfeljebb csak az ő protektorátusára számíthat. De kérdés, hogy meddig. Ha Franciaország teljes megegyezésre jut Németországgal, akkor magára marad a kisantant, ma­gában pedig igazán jelentéktelen szö­vetséggé zsugorodik össze. Az egész joachimsthati konferencia inkább csak demonstráló jelleggel bírt, mint komoly politikai értékkel. A nagy fölvonulás, a miniszteri családok meleg barátkozása, a kisantant sajtó össze­­csöditése jó színpadi rendezőre vallhat ugyan, de a világ szemében nem bir semmiféle súllyal. És a kisérő nyilat­kozatok sem jelentenek a külpolitikában változás*, legkevísbéfejiődést.A kisantant sorsa bárjezutíal ismét összekovácsoló­­dott, világosan meg van pecsételve Olasz­országnak ama törekvése által, hogy magának Középeurópában és a Balka­non vezérszerepet biztosítson. Egész bizonyos, hogy erről a joachimsthali nagyszállóban sok aggodalmas szó esett, de hát erről nem lehet a nyilvánosság előtt említést tenni. Egyelőre tehát még marad a kisan­tant a régi, a három utódállam rögesz­méjének: a H-.bsburg dinasztia esetle­ges „feltámadásának ellensúlyozója“ és az ebből származható „veszedelem el­­háritója.“ Arról nem is kell beszélni, hogy a szövetség egyik fentartó ele­mét a nyugtalan lelkiismeret képezi, amiből bőven lehet mind a három szövetséges állam kormányainál és diplomatáinál. De aki az európai poli­tika fejlődését figyelemmel kiséri, az jól tudja, hogy a kisantant politikai jelen­tősége hovatovább megszűnik, és ezzel együtt letűnik a horizontról maga az érdekszövetség is. <■-) POLITI&AI SZEMLE. Komárom, — május 18. Válság fenyegeti a polgári koalíciót. A jövő hiten végbemenő köztársa-Isági elnökválasztás, úgy látszik, még­sem mulhatik el a koalícióra nézve nyom,nélkül. A polgári többséget vál­ság fenyegeti. Ma már megállapítható hogy Masaryk újra való megválasztása ellen nemcsak a szlovák néppárt, hanem a cseh nemzeti demokrata párt is nyíl­tan állást foglal. A szlovák néppárt már hetek óta hirdeti hangosan, hogy tagjai nem szavaznak Masarykra és azzal fognak demonstrálni, hogy egy­általában nem szavaznak. A cseh nem­zeti demokraták pedig Kramár dr.-t jelölik elnöknek, amint azt a párt a me­zőgazdák szervezetének minapi nagy­gyűlésén a jelenlevők egyhangúan, kö­vetelték. Igaz, hogy ez a határodat nem bir túlságos nagy jelentőséggel, de mégis alkalmas arra, hogy zavart tá­masszon. A szlovák néppárt állásfogla­lása már többet jelent és kormánykö­rökben érthető izgalmat kelt a makacs elhatározás. A Tribuna foglalkozik az ebből folyó eshetőségekkel és azt irja, hogy a szlovák néppárt tagjai vagy Masarykra szavaznak, vagy pedig kilép­nek a koalícióból. Ez a kitessékelés egy kissé még korai, mert azért a minisz­terelnöknek is tisztában kell lennie azzal, hogy a szlovák néppárt nélkül a po’gári koalíció teljesen szétbomlik, már pedig a tervbevett kisebbségi kor­mány aligha volna képes sokáig tartani magát. A kormány rekonstrukciójáról még a múlt évben volt szó, különösen akkor, amikor a szlovák néppárttal folytak a tárgyalások a belépésről. Azóta ez a kérdés lekerült a napirendiől, aminek egyik oka az is volt, hogy a köztársasági elnökválasztás aktuális lett. Most, hogy ez a kérdés május hóban szintén elintézést nyer, a kormány re­konstrukciója megint Icsak napirendre fog kerülni. Mint egyik prágai cseh lap, a Pondelni Listy közli, Svehla miniszterelnök az elnökválasztás után előfogja készíteni a kormány átalakítá­sát. fii rekonstrukcióra azonban csak ősszel kerül a sor. A lap értesülése szerint Benes dr. továbbra is meg fog maradni hivatalában. Ellenzék nélkül tárgyalta a szenát us költségvetési bizottsága az adóreformot. A szenátus költségvetési bizottsága kedden kezdte el az adóreform tárgya­lását. A részletes vita előtt az ellenzék azt javasolta, hogy a bizottság tárgya­lásairól vezessenek gyorsírói jegyző­könyvet. A többség azonban elutasította a javaslatot, mire az ellenzéki pártok bizottsági tagjai elhagyták a tanácskozó termet így a tárgyalás az ellenzék távollétében folyt le. A bizottság elnöke kísérletet tesz arra, hogy az ellenzéki szenátorokat az adójavaslat vitájában való részvételre birja. Átdolgozzák a közigazgatási reform javaslatot. A szlovák néppártnak hírhedt vív­mánya, a közigazgatási reform újra napirendre került. A reformról nyilvá­nosságra jutott részletek a lakosság legszélesebb rétegeiben jogos felhábo­rodást keltettek, merta tervezet a legtel­jesebb mértékben ellentétben áll a de­mokráciával és rendelkezései nem ha­ladást, de merőben visszaesést jelente­nének. A közigazgatási reformot most újra előkészítik és amint értesülünk, a javaslat eredeti szövegét teljesen meg­változtatják törlik mindama rendelke­zéseket, amelyek a demokratikus felfo­■ , , ss . i . , . r legnagyobb gond fos ditancSó at gyo Járványos betegségek idejen —•é* ......................................................—fél pohár SCHMIDTHAUER fáié biiadtos&n és gyctpaan eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóios baktériumokat, fsnőtleriíti a gyomrot és beleket és ezáltal jelentéke­nyen fokozza a szervezet ellenálló képességét. Kapható kis é. nagy Bvejbeu. Szétküldés! hely: Igmándl keseruviz (orrásvátlatat Kom-rom. ÁrjfeRyaők iunftebuUicnak kívánatra bérment««. iQmándi keserűid

Next

/
Thumbnails
Contents