Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-12 / 57. szám

1987. május 12. Komáromi Lapok S. oldal. Az ógyallai csillagdában 60 négyzetcentiméteres tükörteleszkópot rendeznek be, miáltal ügyallán lesz Középeurópa legjelentősebb obszervatóriuma. Körülbelül,három és fél millió koronába fog kerülni a csehszlo­vák államnak az nj tükörteleszkóp, amelyet őszre már fel is állítanak, - Egy magyar tudós: Konkoly Thege Miklós dr. em­léke az ógyallai csillagvizsgálóban. — Ógyalla a környék leg­­poetikusabb és legromantikusabb faluja. — Saját tudósítónktól. — ógyalla Komáromtól Érsekújvár felé a második vasútállomás. Egyetlen neve­zetessége még a régi Magyarország idejéből való csillagvizsgálója és meteorológiai intézete egyike Közép­­európában a legnevezetesebb ilynemű intézeteknek. Őgyaliának ez adta meg országos jelentőségét, amely nélkül Ógyalla nem is fejlődött volna talán olyan helyes faluvá, mint amilyen mos­tan. Mert ez a kis község a környé­ken a legszebb faluvá vált, amilyent alig lehet látni többet az udvardi járásban. Az állomásról szépen befásitott, gondo­zott út vezet be a faluba, amely na­gyobbrészt a főút mentén két oldalt fekszik. A falu sokszor akár a villane­gyedre emlékeztet, az, aki először járt Ógyallán, a leg­nagyobb benyomásokkal tud örülni ennek a harmonikus kis falunak. A házak legnagyobbrészt egyészségesen épültek, ablakaik nagyok, telőjük cse­réppel fedett, a házak előtt kertekkel, két istenháza, a katolikus és a refor­mátus templom a legjobb állapotban van. Mindezekből a külsőségekből, melyek a falut csinossá, kedvessé, han­gulatossá teszik az első pillanatra, ön­kéntelenül is a lakosságra következte­tünk. Ógyalla lakosságának legnagyobb része földmiveiéssel foglalkozik, har­monikus. nyugodt nép lakja, amely egyszerű, józan becsületes életet él. A falu, amelynek mintegy 3000 lakósa van, felvirágozását kétségkívül annak is köszönheti, hogy voltak egyes földbirtokos családjai, akiknek jótékony hatását az egész község megérezte. így a Konkoiy-Thege név örökidőkre fogja ezt az ógyallai lakosságának hir­detni, mert ennek a névnek emlékéhez fűződik nagyrészt a falu legszebb kora is. A falunak kétségtelenül egyetlen na­gyobb nevezetessége a meteorológiai intézet és a csillagda, amely jelenleg csehszlovák állami intézmény. Az intézet tulajdonképen három részből áll, a geofizikai intézetből, asztrofizikai obszervatóriumból és a meteorológiai intézetből. Az intézet élén Jiri Káván igazgató áll, aki azelőtt a prágai műegyetem meteorológiai in­tézetének volt a vezetője. Jiri Kaván­­nak érdeméül tudható be most, hogy az intézet egy 60 négyzelcenliméter tükörteleszkópot kap, amellyel Kö­­zépeurópában egyik legjelentősebb intézetté válik az ógyallai intézet. Jelenleg az intézetnek mindhárom része a közoktatási minisztériumhoz tartozik, azelőtt, mig a magyar államé volt az intézet, az asztrofizikai obszervatórium a közoktatásügyi minisztériumhoz tarto­zott mig a másik kettő a meteorológiai és a geofizikai intézet a földművelés­ügyi minisztériumhoz. A geofizikai vagy földmágnességtani intézetben a földben végbemenő változásokat figyelik, a meteorologiai intézel ben a légkörben végbemenő változásokat kisérik figyelem me!, a csillagdában pedig a csillagok fizikájával foglalkoznak. Állami csillagda Szlovenszkóban ez az egyedüli, mig a történelmi országokban van egy-kettő Brünben és Prágában, A meteorológiai intézet minden leve­gőben végbemenő változásnál folytat tanulmányozásokat, így figyelemmel kiséri a napbesugárzást, a hőbesugárzást, a légnyomás vál­tozást, a hőmérsékletet, a felhőzet változást, az elpárolgást, stb. A meteorologiai intézetből naponta há­romszor táviratot küldenek Prágába a regisztráló készülékek által felvett ered­ményekről és pidig a reggel 7 órai — május 11. jelentést, az előző nap délután 2 órai és 7 órai jelentést. Ugyanakkor Szlo­­venszkó és Ruszinszkó különböző meteorológiai állomásairól küldik el táviratban a jelentéseket Prágába, ame­lyek reggel 8 órakor befutnak a köz­társaság, és ugyancsak a külföld vala­mennyi állomásáról is. Az adatokat azonnal egy térképre írják fel, majd a grafikont megrajzolják, amelyekből meg­állapítható lesz 24 órára az időváltozás. A legújabb, úgynevezett korrelációs megfigyelések szerint az időváltozásban fél évi eltolódások tapasztalhatók, ami­lyen például Kőzépnémetországban az időjárás februárban, olyan Délameri­­kában szeptemberben. A meteorológiai intézet tornyának tetején vannak azok a különböző mű­szerek, amelyek a napbesugárzást, hő­besugárzást, szélsebességet slb. veszik fel, amelyek egyúttal rögzítő, illetve regisztráló készülékkel vannak össze­kapcsolva. Az intézet kertjében egy kis házban van a földrengés jelző állomás, a sze­izmográf készülékkel, amely feketére kormozott papirosra karcolja észak-ke­let és dél—nyugat irányából a föld megmozdulások változásait. Az ógyallai földrengés jelző állo­más iegutóbb jelezte a nagy japán katasztrófát is, ezelőtt pedig pár hónappal a dalmáciai földrengést. Mint ismeretes, a szeizmográf a bekormozott papíron nagyobb kilengé­seket rajzol, ide-oda cikkáznak a vo­nalak földrengés esetén, amelyekről azután a geofizikus már kitudja számí­tani, hogy a földrengés milyen nagy területű földet érintett, továbbá az óra készülék által azt is megállapítják, hogy milyen távolságban van a földrengés és a két szeizmográf: az észak—déli és kelet—nyugati szeizmográf által raj­zolt cikk-cakkokból azt is meg lehet állapítani, hogy a földrengés milyen irányban következett be. Az intézet gyönyörű parkjában van­nak még a különböző hőmérő szekré­nyek, amelyek közül több mintát Kon­koly Thege Károly dr. szerkesztett. Ujab ban a meteorológia intézet egyik tiszt­viselője szerkesztett ilyen hőmérőszek­­rényt, egyesítve az angol és a Konkoiy- Thege fele szekrényt, amely kivá<ó ta­lálmánynak ígérkezik, csupán feltalál ja eddig még nem publikálta az eredményt. A meteorológiai intézettel szemben az ut másik oldalán fekvő parkban van a csillagda, az asztrofizikai obszervató­rium, ahol a csillagok fizikáját kisérik fi­gyelemmel. A csillagdának egyik pavil­ion jában van két kereső távcső, a csil­lagok és a nap vizsgálására, a távcső vek pedig fényképezőgéppel vannak felszerelve, amellyel egyúttal mindjárt a napot, illetve a csillagot le lehet fényképezni. A park legszebb épülete az az obszervatórium, amelyet Konkoiy- Thege Miklós dr , a jeles magyar asz­trológus épített 1871 ben és amelyben a nagy távcső volt. Ez az épület most nagyjában üresen áll, a műszereknek egy részét, amit a magyar állam még ideje korán meg tudott menteni, elszál littatta Magyarországba. A csillagvizsgáló távcsöveket mind Konkoly Thege dr. szerkesz­tette, aki európai relációban is nagynevű konstruktőr volt és több csillagászati műszerét használják még most is külföldi obszervató­riumokban. Mondják, hogy az öreg ur nemcsak a szakmájában volt teljesen otthon, de igen kulturált volt és más dolgokhoz is értett. Többek között diplomás ha­jóskapitány is volt és a zenét nagy rajongással művelte, mint általában a legtöbb matematikus. Utolsó éveiben, miután félt, hogy életének munkája, az ógyallai obszervatórium, halála után esetleg illetéktelen tulajdonba megy át, 1891-ben azt a magyar államnak ajándé­kozta azzal a kikötéssel, hogy élete végéig ő marad az intézet igazgatója. Az ógyallai csillagvizsgáló és meieoro­­logiai intézet igy tehát teljesen a ma­gyar állam birtokába került, amely az államfordulatkor a csehszlovák állam intézete lett. Miután ez a tudomány teljesen internacionális, az ógyallai in­tézet magyar tisztviselőit átvette a cseh­szlovák állam is minden különösebb nosztrifikációs vizsga nélkül. A nagy épületben fogják elhelyezni az uj 60 négyzetcentiméteres tükör teleszkópot, amelyhez az előmun­kálatokat már megkezdték. Az uj tükörteleszkóp, amely kétségtelenül megnöveszti majd az ógyallai ob­szervatórium jelentőségét, a cseh­szlovák államnak mintegy három és fél millió koronájába fog kerülni. A műszer már Ógyallán van ládákba cso­magolva, az építkezési munkálatokat is megkezdték már, úgy hogy őszre tel­jesen felszerelve fog állani. Az ógyallai csillagda romantikus mil­iőjével és műszereivel különben meg­ihlette Jókai fantáziáját is. Állítólag Jókai a Névtelen vár cimü regényben az ógyallai obszervatórium csillagvizs­gálójával figyeltette a távoli kastélyban lévő szép asszonyt, aki ugyancsak élő alak volt és akire az ógyallaiak még most is emlékeznek. Végül írom ide, amivel kezdhettem is volna, hogy az ógyallai obszerva­tóriumban dolgozik egy fiatal magyar tudós, Kenessey Kálmán dr., aki a me­teorológiai intézetben elsőrendű tudo­mányos munkát folytat és akinek nagy érdeme, hogy ezt a tudományt isme­retterjesztő írásaival és cikkeivel a szé­lesebb rétegekben is népszerűsíti. Ke­nessey Kálmán dr. tudományos műkö­désén kivűl mint társadalmi tényező is elsőrendű szerepet tölt be nemcsak az ógyallai szűkebb körben, de az egész szlovenszkói magyar társadalom­nak is igen értékes tagja, éppen nagy­fokú inteilektualitása miatt. Ógyallának más nevezetessége a me­teorológiai intézeten kívül már csak az, hogy a járás legkedvesebb faluja. Akár nyaralóhely is lehetne, olyan kel­lemes és idillikus nyáron. Á történelmi múltú Feszthy családnak is ugyancsak Ógyallán van a kastélyuk s a földbir­tokuk. Ógyallán számottevő az intelligencia, «mely szépen élheti társadalmi életét. A faluban egymásra találnak földbir­tokos családok, a három ügyvéd család, orvosok, tanítók, stb. Különösen pedig az ifjúságban van meg a társadalmi életre a hajlam. Minden pénteken este 8 órakor HALÁSZLÉ Horváth- Étteremben Du n ara kp art, s6s Befejeződtek a csehszlovák-ma­gyar kereskedelmi tárgyalások. — május 10. A hónapok óta tartó csehszlovák­magyar kereskedelmi tárgyalások, mint már megírtuk, pénteken befejeződlek. A szerződést tiz nap múlva Qenfben Írják alá Magyarország és Csehszlovákia meg­bízottai. A szerződés szövegezése vég­legesen elkészült és maga a szerződés 31 pontból fog állani, a kölcsönös legtöbb kedvezmény alapján. A szerződéshez a következő mellékletek vannak csatolva: Egyezmény a kölcsönös vámtarifa ked­vezményekről A határátlépés megkön­nyítésének egyezménye. Megállapodás a vámkartell és az állategészségügyi kér désekben. A szerződés nincs időhöz kötve és bármely fél által hat hónapra felmondható. Minthogy a csehszlovák­­magyar kereskedelmi szerződés vámle­­szállitásokat tartalmaz, Magyarországon csak akkor léphet érvénybe, ha a tör­vényhozás a vámcsökkenésekre megfe­­felelő törvényt hoz. Gratz Gusztáv volt magyar külügyminiszter a várakozás külpolitikája mellett. Gratz Gusztáv volt níagyar külügy­miniszter, országgyűlési képviselő a napokban nagyszámú közönség előtt előadást tartott Magyarország külpo litikai céljairól, amelynek során töb­bek között ezeket mondotta: — A kontinensen homályos és bi­zonytalan még a helyzet. A hatalmak csoportosulása még nincsen egészében kialakulva úgy, hogy Magyaroszágnak j elhatározó részvétele egyik vagy másik csoportban ezidőszerint még kockázatos volna. Ebben a pillanatban legfontosabb az volna, ha Jugoszláviával sikerülne a barátságos megegyezés, A nagyhatal­makkal most még ez a helyzet, hogy nem tudni mit hoz a holnap, ezért Magyarország egyik csoporthoz sem kötheti le magát véglegesen. Gratz Gusztáv dr. beszédében arra a kon­klúzióra jutott, hogy Magyarország a mostani földrajzi helyzetében nem ma­radhat meg. Ralis a tanít nisilpáit loöta iglátoplla Mussolinit. — május 11. A párisi lapok szerint az olasz—ju­goszláv konfliktusban lényeges javulás állott be. A jobboldali sajtón kívül még a baloldali sajtó is hangsúlyozza, hogy Mussolini hajlandó a Belgráddaí való közvetlen tárgyalások felvevésére, de csak azzal a kikötéssel, hogy eze­ken a tárgyalásokon nem lehet szó a tiranai szerződésről. Az enyhülést nagyrészt Belgrad ren­díthetetlen egyezkedési szándékára ve­zetik vissza fordulatot Radicsnak a horvát parasztvezérnek Mussolininál tett látogatása döntötte el a konflik­tusban. Komáromban is meg­jelent a hődpatkány. — Kellemetlen vendég. — Veszedelem­ben a halak, vadak és a baromfiak és a hasznos növényzet. — Olvasóinknak bizonyára, ha nem is kedves, de jó ismerőse a hódpatkány. Ugyan még kevés olvasónk látott ebből a veszedelmes állatból elevent vagy ki­tömöttet, de az újságokban elég sokat Írtak erről a szárazföldön és a vízben egyformán otthonosan élő állatról. Hazája Amerika, ahol prémjéért szí­vesen vadásszák és éppen a prémje iránti nagy érdeklődés adta azt a sze­rencsétlen gondolatot egy csehországi grófnak, hogy Csehországba is meg­­teiepitse a hódpatkány) és ezzel a bel­földi prémtermelést elősegítse. Hozatott néhány pár hódpatkányt Amerikából. Az uj otthon úgy látszik, nem volt szo­katlan az amerikai vendégeknek, elég otthonosan érezték magukat és hema­­rosan el is szaporodtak. Nem sok ötömé volt az uj jövevé­nyekben a grófnak, mert az amerikai szigorú telek miatt pompás prémet adó hódpatkány prémje itt Európában csak télen ér valamit. Állítólag darabjáért adnak 40—50 K t. Amig Amerikában a növényvilágból szerzi az eledelét és ott is a nád, sás és hínár és egyéb vízinövényeket eszik, itt Európában egészen megváltó; ott a gusztusa és hátat fordított a vegeiáriá­­nfzmusnak és a Bicsérdy tanoknak és itt inkább a hús eledel iránt érez nagy előszeretetet és igy veszedelmes pusz­títója lett a halaknak, a kisebb barom­fiakat se veti meg és a földön költő madár fészkeket is szívesen megdézs­málja és igy nagy kárt tehet a vad­állományban is. Szapora állat lévén, szűk lett neki Macedónia, azaz Csehország és hama­rosan terjeszkedni kezdett és a vizek mentén már Bajorországban is elterjedt. Sőt nem is kell neki mindig víz. Jab* lonovsky József a Természettudományi Közlönyben hosszabb cikket ir erről az állatról és felsorol eseteket, hogy Moson megyében messze a vizektől egy helyen a disznóól alatt, egy helyen az istálló­ban találtak kifejlődött példányokat. Vagyis toronyirányt is terjeszkedik és

Next

/
Thumbnails
Contents