Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-12 / 57. szám

4. oldal. Mindig friss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök legolcsóbb beszer­zési forrása: Komárom, Klapka-tér. 14 nemcsak a vizek mentén. A Balatonhoz már nagyon közel jár és nagyon féltik a Balaton halállományát. A komáromi főgimnázium gyűjtemé­nyében van több kitömött hódpatkány. Horvath Cézár főgimtiáziumi tanárnak szí ítén van egy szép Kifejlett példánya. Akkora, mint egy kisebb háztnyul. így kitömve nagyon kedves álla*. A csalló­közi ármentesitő társulat komáromi szék­házában még szebb példányok is vannak. Nevét onnét vette, hogy úgy külső­leg, mint életmódra nagyon h isonlit a hódhoz, ehhez a már csak Amerikában élő vizi emlőshöz, amely valamikor Csallóközben is nagyon ot honos volt. Bizonyítják ezt a Hodos és Hodhát Hódtó nevű regi csallóközi hely és dűlőnevek. A patkány melléknevet azért kap a, mert a hosszú firka nagyon hasonlít a pat­kányéhoz, lapos és pikkelyesei és ritka serte szőrrel van fedve. Természetesen sokszorta nsgyobb és hosszabb, mint a patkányé, mint ahogy az egész állat nagyobb annál E hosszú lapos farkat ügyesen használja a vízben, amelynek segítségével őrüit gyorsan ud úszni úgy, hogy szinte lehetetlen szemmel ki­sérni a cikk-cakkban történő vizi ú ját. A hódpatkány neve mellett, sok helyen, igy pl. Magyarországon is pézsmapocok néven ismerik. Így nevezi Jablonovsky József is a fentebb említett cikkében, amelyben ugyancsak meghúzza a vész­harangot a kiadja a jelszót, hogy vé­dekezzünk ellene, meri ha elszaporodik, elképzelhetien pusztítást fog elkövetni. Nagyon szereti az érett, csöves kuko­ricát is. A tövénél elrágj a a kukorica szárát és a vackába beviszi és ott fo­gyasztja el. Az egész vidék kukorica­­termését tönkre teheti. Hátulsó lábai erősek, kifejlődőitek és ujjai között úszó hártya van, mint a hódnak. Az első lábai már csenevészeb­­bek, de nagyon hatalmas és hegyes kar­mai vannak, amelyekkel a kagylót, amelyet mi késsel is nehezen tudunk felfesziteni, játszva kinyit. Ugyanis a i kagylót is megeszi, már t. i. a benne levő kocsonyás állatot és nem a héjat. Jablonovsky József a hódpatkány fogására nézve legjobb szernek a vidravassal való fogást ajánlja. így esetleg a bőrét lehet értékesíteni. Ó/a int mindenkit, hogy ne kicsinelje le senki a hódpatkányveszedelmet. Fi­gyelmeztet arra, hogy amikor letelepí­tették az üregi, parti, komáromiasan luki nyulat Ausztriába, senki sem sejtette, hogy milyen veszedelem rejlik abban. Egész birkanyájak pusztultak el, mert a rettenetesen szapora üregi nyúl a birkák elől letarolt mindent. Sok gon­dot adott aztán annak elpusztítása. Emlékszem rá, hogy Tany és Ócsa kö­zölt levő márokházi kis erdőben, ame­lyet sajnos nemrég kiirtották, is na­gyon sok volt az üregi nyúl. Pusztí­tották csapdával, fogóval, méreggel, de kevés eredménnyel. Végre is az akkori uradalmi tiszttartó Wippern Hamburg­ból Hagenbeck áliatkerijéből hozatott egy betanított fehér vadászó menyétet, amely Hanzi névre hallgatott és nagyon kedves állat volt. Kalitkában tartották és az öreg Érsek György, az akkori ers dész ki-kivit e a Hanzit az erdőbe é­­az Ur.gi nyúl kaparta nyílás előtt kii nyitotta a kalitkát. Az ártatlan Hanz­­átváltozott vérengző vaddá. Vi lám­­gyorsan lesurrant a lyukba. A nagyobb nyulakat kiűzte a rejtekből. A szabadba jutott nyulakat egyenkint iepuffantotta Komáromi Lapok az erdész. A kisebbeket bent a fészek­ben végezte ki a Hanzi, kiszivta a vé rükel. Volt eset, hogy ha nagyobb nvulra kapaszkodóit rá a vérszopó Hanzi, akkor a nyul kirohánt és a Hanzit addig vitte, amig a vérveszte­ségtől meg nem döglött. Egy-egy ilyen vadászat után aztán parancsszóra visz­­szainent a Hanzi a kalitkájába. Ha nem vitték ki vadászni, akkor fejet ivott vér helyett a Hanzi. így aztán végleg kipusztultak a nyu­­iak, ami aztán a Hanzi halálát is je­lentette. Tej csak ideig óráig és akkor is csak gyermeknek való mondják a komáromi szivacsok és szegény Hanzi se bírta sokáig a tejes ellátást és egy reggelre megdögölve találták a kalitka egyik sarkában összekuporodva. Ugyancsak Jablonovsky József hoz fel egy másik intő példát és azt írja, hogy 1914 ben Balmazújváros (Hajdú­­megye, Debrecen mellett) határában annyira elszaporodott az emberek nem­törődömsége miatt a hörcsög, hogy semmi se termett. Elképzelhetjük, hogy mennyi hörcsög lehetett, amikor egy bérlő a határban negyvenezer darabot fogatott össze és szállított be a ható­ságnak. A gátokkal, töltésekkel védett terüle­ten lakók, tehát mi komáromiak és csallóköziek is kétszeresen vagyunk érintve a hódpatkány megjelenésével, met ha a hódpatkány elszaporodik, akkor tönkre teszi a töltéseinket. A fészkét mindig a partba, töltésbe ka­parja és a bejárata mindig a viz alatt van. A fé*zekhez hosszú folyosó vezet, amely alkalmas arra, hogy áradáskor a p irton, a töltésen a viz áteresz ését elő­segítse és a védmüveket tönkre legye. Amit az e'ején kelleit volna monda­nunk, a hódpatkány a n pókban már Komáromban is megjelent és egyik ^j­­jei a Delszlovenszkói Vi-lamossági Rt. komáromi központi telepen egy farkas kutya megfogta az elsó komaromi hód patkányt. Védekezzünk tehát ellene és a Duna töltésén a gazdaság kárára a hódpat­­kányt ne engedjük elszaporodni. Gsikkasztják a magyarság egy részét a román nép­számláló biztosok A német nevű, vagy zsidó valldsu ma­gyarok nem vallhatják magukat magyaroknak. Röviden megemlékeztünk már azokról az erőszakos intézkedésekről, amelyekkel Romániában legutóbb megkezdett népszámlálás jár. Egyelőre még fel sem lehet becsülni azt a kárt, amit a kisebbségi jog szempontjából ez a népszámlálás az erdélyi magyar­ságra jelentem fog,, A román kormány intézkedésére ugyanis a népszámlálási összeiróivekből egyszerűen kihagyták a a nemzetiségi rovaiot s csupán a „népi eredet“ cimü rovat ad alkalmat az er­délyi magyaroknak arra, hogy nemzeti­ségüket dokumentálják Ez az alkalom természetesen igen bizonytalan. Az ösz­­szeiróivek szövege román és mert az erdélyi magyarok tekintélyes része nem lúd románul, elképzelhető, mire vezet ez a népszámlálási statisztika, A román kisebbségi politikának azon­ban ez sem elég biztosíték. A román kisebbségi államtitkár legutóbbi nyilat­kozata szerint a román statisztikai hi vatal a maga számára tartja fenn az összeirólapokon egybegyüj ött adatok felülvizsgálását és korrigálását. Ez ma gyárul azt jelenti, hogy a népszámlálás adatszerű eredménye annyi magyart fog Románia területén feltüntetni, amennyit a román statisztikai hivatal vezetői akarnak. Emellett az összeirási mód mellett a román hatóságok mindent elkövetnek, hogy a románnyeivü összeirólapok ki­töltésének módozatairól senki a ma­gyar lakosságot fel ne világosíthassa. Ennek a törekvésnek legszomorubb bizonyítéka máris, hogy két kitűnő erdélyi magyar publicistát, aki feivilá gositó cikkeket írtak lapjaikban a nép­­számlálás megkezdésekor, a román haditörvényszék elé állítanak. A román népszámlálás hivatalos'elő­­készitésének, technikai lebonyolításának és ennek a hadbirósági eljárásnak méltó folytatása az alábbi jelentés: Az erdélyi lapok részletesen be­számoltak azokról a konkrét sérel­mekről, amelyek a magyarságot a nép. számlálás során érték. Kolozsváron például igen sok az olyan összeirólep, amelyet a házról-házra járó hatósági számláló biztosok egyszerűen kijavítot­tak, noha a népszámlálás végrehajtási ulasitása szerint a számláló biztos csu pán az összeiróiap „jegyzet“ rovatában teheti meg észrevételeit. Ennek ellenére Kolozsváron egyszerűen kihúzták az egyes ro­vatokba beirt adatokat és önkényes megállapításokat írtak be helyettük. A számlálóbiztosokat természetesen leg­inkább a nemzetiségre vonatkozó adat érdekli s e téren tapasztalható a leg­több visszaélés. Azoknak a zsidó val­­lásuaknak számlálólapjairól, akik magyar nemzetiségűnek vallották magukat, tö­rölték a rovatba irt „magyar“ bejegy­zést. Másfelől se szeri, se száma azoknak az eseteknek, ahol a név hangzása után ítélve a sz'ámlálóbiztosok erőszakos követ­keztetéseket vontak le és idegen hangzású névvel biró magyarokat egyszerünen németeknek minősí­tették át. A számlálóbiztosok önkényeskedéseik céljaira alaposan kihasználták azt a körülményt, hogy az összeiróivek rend­kívül komplikáltak és kizárólag román nyelvű kérdésekéi tartalmaznnak, úgy hogy sokan nem tudják azokat kiáliitani. Miután legutóbb intézkedés történt arra, hogy az összeíró iveket csak személye­sen vagy hatósági megbízott utján sza­bid kitölteni, a számlálóbiztosok úgy­szólván zavartalanul járhattak el kényük­­ked^ük szerint. Különböző magyar városokból is hasonló panaszokról érkeznek Jelentések. Nagyváradon például rendőraltisztek járnak házról házra, akik felsőbb utasítás alapján nem fogadj ík el azoknak a zsidó valá­­suaknak az összeiró-lapjait, akik magyaroknak vallották magukat, hanem ezek helyett uj összeíró-lapokat álli'anak ki. Mniden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Fölerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1312. II MyrciDúzttm Prágában akarja felszerdteini a régi kSrmäcbänjai pánzvErft. A „Stovák“ éles hangú tiltakozása Szlovenszkó újabb gyarmatosítását látja ebben a tervben. A hites ősrégi körmöcbányai pénz­verői, amelynek aranyai egykor Kairótól Amszterdamig és Varsótól Madridig általános és használt érték egységet képviseltek, mint nemrégiben az amerikai dollár, a csehszlovák pénzügyminiszté riutn teljes leszerelésre bírta és úgy döntött, hogy azt Prágában állítsák fel. Hogy a körmöcbányai pénzverő lesze­relése és elvitele a bánya éiet vissza hanyatlása folytán amúgy is íönkrejutott takósság ruinálását és csak újabb mun­kanélküliek nyomorát növelné, mindenki előtt ismeretes és igy érthető, hogy ezek a hírek állandó izgalombtn tar­­totlák a bányaváros lakóit. A „Slovák“ legutóbb éleshangu cikkben foglalkozik a körmöcbányai pénzverővel és hosz­­szasabban bírálja a pénzügyminisztérium terveit. A legerélyesebben tiltakozik a prágai pénzügyminisztériumnak az ellen a szándéka ellen, hogy a leépített pénz­verőt egyszerűen feleslegesnek akarja minősíteni, hogy aztán a teljes felsze­relését és gépeit Prágába szállítsák el. Jellemző, hogy már most is nikkel pénzeket vernek a hajdan világhírű és pompásan felszerelt pénzverőben, mig az ezüst és aranyérmeket és plaketteket már évek óta mind Prágában áiiitják elő. A „Slovák“ szerint a pénzverő Prágába vitelével kell kapcsolatba hozni ezt a tény is, hogy a múlt hónapban több mérnök kiküldetést kapott Buda­pestre, hogy nézzék meg az újonnan épült magyar pénzverőt. A „Slovák“ a Hlinka-párt nevében legélesebb bírálat­ban ítéli el a prágai terveket és tilta­kozik Szlovenszkó elgyarmatositásának ez ellen az újabb ténye ellen. _______________1927. május 12. HÍREK. Barta ügyvéd irodájában is Szitár Andor követte ei február 18-én a betörést. — Saját tudósitónktól. — — május 12. Annak idején megírtuk, hogy a rend­őrség a községi iskolába való betörés után elfogta Szitár Andor büntetett előéletű kasszafúrót és két társát. Szitár egyik társánál, Zs. J.-nál a rendőrség egy fegyvertartási igazol­ványt talált. A rendőrség felszólítására Zs. J. megmutatta a revolvert. A rendőrségnek gyanús volt a re­volver, miért is felkereste dr. Barta ügyvédet, akitől február 18 án ismeret­­ieu tettesek elloptak egy revolvert és megállapították, hogy a Zs. J -nál talált revolvert Bartátói lopták el. Zs. J. be­vallotta, hogy a revolvert Szitár Andor­tól kapta, mire Szitár beismerte, hogy dr. Barta ügyvédnél is ő követte el a betörést. Sntár és két társa az államügyész­ség fogházában várják további sorsukat. — ískoliszöki Ülés. A komáromi községi elemi iskolaszék május 11-én délután Kathona Sándor ny. járásbiró elnöklete mellett ülést tartott. Az is­kolaszék Kádár Győző tanítót beteg­sége miatt a folyó tanév végéig sza­badságolta, a szabadságon levő Szendrey Imre tanítót pedig a tanfelügyelő kez­désére felhívj* nyugdíj iránti kérelmé­nek beterjesztésére. A városi óvónői állásokra pályázatot hirdet, az ipar­iskolai rajztanfolyamra Pozsonyba tá­vozott Wánkay László helyettesítésével Sörös Krisztina h. tanítónőt bizta meg az iskolaszék. Az iskolaszék az elnök azon intézkedését, amely szerint Kádár Győző helyettesítésére Katona Magda tanítónőt hívta be, jóváhagyólag tudo­másul vette. Weisz Kornélia igazgató ezután a magyar ipari, mezőgazdasági és néprajzi kiállítás végrehajtó bizott­ságának kérelmét ismertette a községi elemi iskola tantermeinek, udvarának a kiállítás tartamára (augusztus 14—21) leendő átengedése iránt. A kérelmet a kiállítás végrehajtó bizottságának igaz­gatója, Fiilöp Zsigmond azzal egészí­tette ki, hogy a városi polgári fiúiskola termeinek átengedését is kérelmezte, biztosítván az iskolaszéket, hogy a kiállítás rendezősége a legmesszebb menő garanciát vállalja a termek és helyiségek megfelelő visszaállításáért. Az iskolaszék egyhangúan készséggel engedte át a kért helyiségeket és meg­bízta az iskolák igazgatóit és gondno • kait, hogy a helyiségek átadása annak idején leitár szerint legyen végrehajtva. A városi zeneiskola évvégi vizsganap­jának kitűzésével az elnököt és az iskola igazgatóját bízták meg. Végül az előadó igazgató jelentést tett az iskolában történt betöréssel kapcsolatban arról, hogy az iskolát a közönség, dacára a hatósági tilalomnak, átjáró háznak tart­ja és azon állandóan keresztüijár. Fel' hivja az iskolaszéket, hogy a tilalom­nak szerezzen érvényt Az iskolaszék tagjai erélyesen állást foglaltak ebben a kérdésben és elhatározták, hogy az iskolaszék átír a tanácshoz, hogy sür­gősen intézkedjék korábbi rendelkezé­seinek szigorúan érvényt szerezni és az iskolának átjáró ház jellegét szüntesse meg. — Ksnassöy Kálmán dr. előadása Losoncon. A szokásos anyák napját, melyet az édesanya fogalmának szere­tettel, tisztelettel és halával körülvett kultuszként ünnepelnek meg ma már az egész kulturvilágban, a losonci YMCA vezetősége ebben az évben is benső­­ségteljesen fogja megünnepelni. Ez al­kalommal meghívta Kenessey Kálmán dr.-t, az ógyatlai meteorológiai intézet fiatal tudósát az előasztalhoz, aki május

Next

/
Thumbnails
Contents