Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-07 / 55. szám
1927. május 7. Komáromi Lapok 3. oldal. !Í ÉÉÉIil Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19. 140 Női színes nadrágkombiné 26 K Női színes és fehér hímzett ing 18 K Selyem harisnya 12 K Kötött harisnya diratszinek 3.60 K Gyermek sokni kötött 2.50 K-tól Glacé női keztyű 29 K. Selyem jambo sapka 4 K-tól Férfi ing fehér 18 K-tól Színes férfi ing 2 gal. 36, 46, 60 K Pupplin férfi ing 76-95 K Kötött sokni 2,60, mintás 3 K Selyem nyakkendő 9 K Francia köpper alsónadrág 20 K Fiú- és férfi szövet sapka 7.50-9-ig Nagy választékban játszó ruha, gyapjú leányka és fiú ruha. Vulkán koffer, retikül, férfi harisnya, pull-over, mellény, bambusbotok, esőernyők, gyermek és férfi pyjamas stb. Gyári raktár sport és szekrény alakú gyermekkocsikban. Magyar gyermek magyar iskolába való! Szlovenszkó, május hó. Közeledik az iskolaév vége. Régen olyan „szombateste“ volt ez az időpont szülőnek, gyermeknek egyaránt. Egy tizhónapos munka és gondszakasz lezárása, kéthónapos vasárnap hajnala. Ma változott az élet s benne az iskoláztatás sora is. Nem a jövő év elején, de a mostani végén jegyzik el a gyermekeket az iskolának, állítólag azért, hogy a tanügyi hatóságoknak tájékozódásuk legyen aziránt, mennyi iskoláról kell gondoskodniok szeptemberre, menynyi lesz az iskolát igénylő gyermekek száma. Az ünnepvárást megrontja a gond: milyen iskolába írassam a gyermekem s magát a kéthónapos vasárnapot a lelkiismeretfurdalás : helyesen cselekedtem-e? Mert nagy kérdések forognak kockán: melyik iskola biztosiija jobban a gyermek jövőjét? Szlovák-e, magyar-e? A szülő tanácsért fordul fűhöz-fához, mert nem iát a jövőbe. És jönnek a hivatalos tényezők: Csak a szlovák iskola biztosítja az állami szolgálatba való felvétel lehetőségét; a szlovák iskola kedvezményeket ad : ruhasegélyt, könyvet, olcsó ellátást internátusbán. Ha a szülő állami alkalmazott, vagy csak valahogyan is függő viszonyban van az államhatalommal, jön a presszió. Kötelességed viszonozni az államhatalom jóindulatát, mely eltart azzal, hogy gyermeked szlovák iskolába iratod. Ha magyar iskolába adod, játszol te magad is ezzel a jóindulattal, nem tudjuk garantálni, hogy át nem helyeznek-e, idő előtt nyugdíjba nem küldenek-e, nem vonják-e meg az állami koncessziókat stb. És más részről harcbaszáll a szülő lelkiismerete. A félelem a gyermek szemrehányást sugárzó szemétől, amely elborul a hírre, hogy eltiltják az anyanyelvétől. A gond, meg tud-e birkózni a gyermek zsenge elméje a nehézséggel, hogy a tudást idegen nyelven kell elsajátítania ? A nemzethűség szava, hiszen a szlovák iskolát végzett gyermek elvész a magyarság részére, gondolkodásmódja, tudása idegenné válik arra a nemzetre nézve, amely neki, a szülőnek adott műveltséget, kenyérhez való jogot, tudást. Ki tudná leirni ennek az ünneprontó nagy leiki harcnak minden formáját és minden részletét, hiszen az elnemzetietlenitő törekvés oly találékony az érvek felsorakoztatásában! Mert csak erről van szó. Nem a jóakarat, nem a „praktikus“ gondolkodás mondatja a rábeszélés ezer argumentumát, de egy messzenéző, titkos, csúnya szándék: megfojtani a magyar műveltséget ezen a földön s j ezzel gyökerében elvágni a magyar j élet lehetőségét. Nem sikerült erőszak- 1 kai, nem sikerült gazdasági tönkretétellel, megpróbálják a jóakarat hazugságával. Könnyíteni szeretnénk a szülők évvégi lelki harcán, szeretnők megvilágítani az igazságot, az egyedülit, pár szóval, az igazság egyszerűségével. Az ut sima és világos : Magyar gyermek magyar iskolába való! 1 Falun és városon, elemi és középiskolákban, bármilyen életpálya előtt ez az egyetlen, igaz szempont. Ehhez jogot ad a törvény s ezt teszi kötelességévé a szülőknek a nemzete iránt való hűség, de a gyermekének jövője is. Legelőször is nem az a cél, hogy iskolás gyermekünket pályája legelején nyugdíj képessé, de az, hogy életképessé neveljük. Az életképességhez legelsősorban általános tudás és szaktudás szükséges, csak másodsorban nyelvtudás. Az általános és szaktudást pedig a gyermek csak az anyanyelvén szerezheti meg, melyet magával hozott a szülői háztól, amellyel tehát nem kell megbirkóznia a tudásanyag elsajátításával egyszerre. Az államnyelv elsajátítása megjön magától. A magyar iskolában is kötelező annak a tanulása és az éppen elég« a tökéletes elsajátításra s arra, hogy az anyanyelven szerzett tudást az állam nyelvén is fel tudja használni az életbe kilépő ifjú. Ezt különben maguk a szülők is tapasztalhatták, akik — állami szolgálatban lévén — egy fél év alatt öreg fejjel is megtanulták, az ábécén kezdve a szlovák nyelvet, de az uj életre is szóló alkalmasságukat nem ez határozza meg, hanem az a műveltség és tudás, amit magyarul szereztek meg. A magyar iskola, — amely föltétlenül kel!, hogy biztosítsa az államnyelv tökéletes elsajátítását — több, mélyebb általános és szaktudást biztosit és igy több, helyesebb életképességet is. Ami a külső érveket, a presszió és rábeszélés érveit illeti, azok megcáfolására törvényt idézünk. Az alkotmányokirat (121/1920 sz. tv.) 128. §-ának 2. pontját, mely szerint: „A vallási, hitbeli, felekezeti és nyelvi különbség egyik csehszlovák állampolgárnak sincs akadályára az általános törvények korlátái közt, nevezetesen a közszolgálatba, hivatalokba és tisztségekbe való lépés tekintetében, vagy valamely mesterség, vagy hivatás gyakorlata tekintetében.“ A törvény szent s akinek, — még ha állami alkalmazott is — nincs más oka arra, hogy fölöttes hatóságának retorziójától féljen, nyugodt lehet, ha gyermeke magyar iskolába jár is, a törvény erejét szegezze minden presszió és minden „jóakaratu“ figyelmeztetés ellenében. Ha igaz az, hogy az évvégi beiratkozást azért rendeli ék el, mert a hatóuemzeti jövő álmait szövögetve politikai, kulturális, irodaimi és társadalmi programmot iudott kitűzni s részben előkészíteni, részben elindítani: valóban mindennek inkább mondható, mint hanyatlásnak. A kiküzdött boldogabb jövő születésének szent misztériuma dereng e szerencsétlen magyarok fölött, akik Rákócziban elvesztett szabadságukat, az udvari politikában elsikkasztott függetlenségüket, társadalmi és vagyoni hélyzetük sülyedésében jövőjüket siratták. Azonban e csapás súlya alatt, ha könynyezve is, élt a nemzeti Géniusz, s mint tenger fenekén a kagyló gyöngyöt termel, a Balkánná nyomorított birodalmi provincia magyarjainak szivében álmok, remények, tervek programmok, eszmék és irányok termettek a jövő útjának kikövezésáre, akarat acéiosodott a cselekvésre, szent elhatározás született a martirium elszenvedésére. Az Ígéret teljesedésének Advenlja alatt támadt, terjedt teljesedett a jövő hite, a megváltás lehetősége, az ige hatalma, mely nem másban, a nemzeti nyelv és műveltség erejében gyökerezett. S mig Mikes Rodostóbaban Írogatja törökországi leveleit szerelmetes nénjéhez, kit talán a metamorfózison keresztül ment Transvivániával lehet személyesiteni s mig Faludi Gréczben és Rómában eszmélt a nagy műveltségben rejlő hatalomra: idehaza parőchiákon, rendházakban, főúri kastélyokban, nemesi udvarházakban ugyanaz a láng gyuladozott ki, mely később Bécsben a testőrirók szivében gyuladt föl: a magyar irodalom és a nemzeti műveltség szent lángja. Ez tette a próbálkozókat erősekké, a dadogókat beszédesekké, a hazafiakat írókká, a tehetségeseket prófétákká, a közönséget alázatos hívőkké, magát a gondoláid evangéliummá. Itt kezdődik az irodalom és írók adorációja, amit talán az a rajongás éltet meg legjobban, melyet gróf Gyulay Ferencné mondásában érzünk, aki egy Kazinczy elébe gyalog is elment volna. A hazáját igazán szerető magyar ebben az időben szent hevü lettel fogott Íráshoz is, olvasáshoz is. Az Íróság hazafias dicsőség fényében tündökölt s ha az iró szerényebb talentumú volt is, szolgálatának gíóriolája érintetlenül sugárzott. Az irodalom kisérleiező munkásai között, kiket a hazának szereíete poétává tett, jelenik meg Horváth Ádám alakja és sajátosan véletlen és szinte érthetlen kapcsolatban Kazinczy Ferenccel, újjászületendő literaiuránk héroszával. Semmisem állhat távolabb egymástól, mint e két kitűnő hazafinak, két lángoló magyarnak esztétikai fölfogása és irói tevékenysége és semmi sem bizonyíthatja jobban, hogy a szent-láng a legkülönbözőbb egyéniségeket is harmóniában tartja, mint Kazinczynak Horváthtal való összeköttetése. Eieintén a legeszményibb és legnemesebb barátság kötelékeit szövögetik. Horválh maga sem tudja eldönteni, hogy őt hazája szeretete vagy Kazinczy barátsága tette-e poétává s Kazinczy dicsekedve Írja, hogy Horváth levelei veres kordoványba kötve állanak könyvei között, hogy Horváthtal való barátsága bonthatatlan. Bizalmas őszinteséggel Írnak egymásnak keserű észrevételeket. Kazinczy Horváíhot idegen nyelvek tanulására serkenti, Horváth viszont Kazinczynak idegenszerűségeit veti ellenébe. Ez a téma későbbi tárgyalásaikban kiszélesül s utóbb már érdessé is válik. Horváth kezdi fölfedezni Kazinczy németizmusait, görögizmusaií, Kazinczy pedig nem pártoija Horvá'hnak 15 syllabáju verseit. Kazinczy Horváthot paraszti versek, mezei énekek Írására ösztönzi s őr magyar Átion-nak nevezi. Utóbb közömbösnek látja s később csak egykor szoros baráfjhnak nevezi, végül pedig elhidegüit. Ebben Horvá h két okon volt részes. Egyen azon, hogy mind élesebben birálgatta Kazinczy irányú1, má3 okon, hogy Hoiváth mint literator vétett Kazinczy szemében és fölfogása szerint, hogy úgy mondjam, a Czéh szentsége ellen. Horváth eljárt paraszti mulatságokba, hol mezei énekeket tanult a leányoktól és velük együtt daloigatoíf, megyei gyűléseket követő ebédeken asztal fölött nem részegen énekelt, Füreden s másutt úri lársaságokban is énekelte saját és gyűjtött magyar dalait. Kazinczyt e hírek igen kellemetlenül érintették, ki sem fogy a dethonesztáló kérdésekből: Horváth hogy kántizál, hogy kintornái, hogy gajdot s nem tudja megbocsátani neki, amiért előkelő társasig előtt józanul s nem részegen, asztal fölött magyar énekeket adott elő. Bezzeg Berzsenyi nem tette volna — írja egy alkalommal. Kazinczy nem törődött azzal, hogy a jelenlévő gf. Széchenyi Ferenc, gf. Teleki, gr. Somsich s a megye és ország urai gyönyörködtek Horváth népdalaiban, hogy ezek az urak éppen abban látták Horváth érdemét, amiben ő megrótta, hogy józanul fújja a szebbnél szebb kurucénekeket. Kazinczy e társaság előtti éneklést literatorhoz nem méltó cselekedetnek, s debreceni tanulóköri korhelykedései egyenes folytatásának látja. Bántotta Kazinczyit, Horváth magán élete, mely fölfogása szerint nagyon parlcgias; többszöri elválása és házassága, a családi élet szent hagyományai ellen vétőnek s durván viselkedő férjnek minősi tette őt; de legjobban ingerelte, hogy az idegen nyelveket neu: tanulta, kivált nem a németet, az idegenszerűségeket viseletben, modorban, nyelvben és szokásokban birálgaita és megrótta. Kazinczy nem vette észre, hogy Horváth a népi költészetnek gyűjtője és terjesz tője, megkedvelteiője és mivelője, amint ma Fráter Lóránt ás Balázs Árpád, kiket ő talán ma is megrovásban része sitene. Nem vette észre, hogy Horváth család és fiőtökös után esengve, vált ságok tájékozódást akarnak nyerni az iskola igények tekintetében, a magyar szülők most, a közeledő évvégén, kivétel és minden mellékes tekintet nélkül magyar iskolát követeljenek magyar gyermekeik részére! Ahol van magyar iskola, ne engedjék elszegényedni gyermekekben, mert amiről egyszer lemondtunk, nem kapjuk vissza soha többé. Ne engedjünk rábeszélésnek, pressziónak, mert azzal, hogy elvonjuk gyermekeinktől az anyanyelven való tanulás lehetőségét, tönkretesszük egész jövőjüket, tudásban szegényekké, lélekben meghasonlottakká tesszük őket s mérhetetlen károkat okozunk a magyar nemzetnek, amely vérrel, szenvedéssel, munkával és mivelődéssel szerzett jogot ehhez a földhöz, a szülőföldhöz. 119 és Bulgáiia egjittiüflésé a Balkánon Jugoszlávia ellen —, május 5 Az Albániában levő Korea környékén az utóbbi napokban bolgár komitácsi bandák voltak észlelhetők. Mig eddig csak a jugoszláv-bolgár hatáion kellett bandatámadásoktól tartani, most már az albán-jugoszláv határt is ez a veszély fenyegeti. A komitácsik szerves kapcsolatban vannak a macedón komitéval és az a feladatuk, hogy Albánia felől támadásokat intézzenek Jugoszlávia ellen és zavargásokat idézzenek elő Macedóniában. A bandák létszáma több száz főre rúg és jól vannak felfegyverezve. Vezérük egy bolgár ezredes, aki a tiranai bolgár követséghez van beosztva. A bolgár komitácsik zsoldját Olaszország fizeti, ami által tisztán feltüntethető a Jugoszlávia ellen irányuló olasz-bolgár együttműködés. Tiranai diplomáciai körökben az a vélemény, hogy Olaszország a macedón kérdésben messzemenő engedményeket tesz Bulgáriának. Politikai körökben olasz-bolgár titkos szerződésről is beszélnek, ami ugyancsak Jugoszlávia ellen irányulna. Rádióhoz használható akkumulátor üvegtartók, vezeték és lemezek eladók! Cim a kiadóhivatalban. el; ugyanaz a vágy vezette, ami Kisfaludy Sándor szivén állandóan rágódva, itt is ott is boldogtalanság forrásává lett. Nem vette észre, hogy a német nyelv és műveltség ellen politikai meggyőződés beszélt belőls. Szinte a legújabb korig lejövő fölfogás az, hogy a németen az osztrákot, a német hatáson Bécs utraiizmusát értik s nem vette észre, hogy Horváthnak tökéletesen igaza van, mikor megállapítja Ányos Pál énekeiről, hogy azokban a quanlitások az áriának taktusaival ritkán egyeznek, hogy a verstől természetességet és énekelhetőséget követel, hogy a nyelv pallérozásában jelentkező idegenszerűségeket, az újított magyar nyelvben mutatkozó változtatásokat, uj szókat, fordulatokat, sőt a stílust is joggal bírálhatni. Elég ennyi annak megértetésére, hogy barátságuk útjaik eltérése, fölfogásuk változása, miveltségük és társadalmi helyzetük különbözésége következtében lassan lassan lazult, majd közömbösséggé vált s végül szinte teljesen elhalkult. Baráti és irói viszonyuk e fokozatos távolodásában mindkettejük részéről annyi lelki finomságot, tapintatot és mérsékletet állapíthatunk meg, hogy e viszonynak teljes megszakadásáról vagy nyers megbontásáról nem lehet szó sem. Leveleik őszintesége mellett írójuk lelki nemessége szinte meghat s e levelek, mint megannyi dokumentum nobilitatis, mindig becses és beszédes tanúi maradnak annak a fájdalmas veszteségnek, a mi irodalmunkat azzal érte, hogy nem tudlák egymást megérteni. Aki Kazinczyt, irodalmunk e precziőz fejedelmét, közelről ismeri, el tudja képzelni azt a távolságot, mely őt Hoiváthtól elválasztotta. De ennek igy keilest történnie, mert azok az irodalmi elvek, melyek lelkűkben éltek s működésűk által nyilvánvalókká lettek, előttök egymást kizáró, egymással teljesen ellenkező erők gyanánt jelennek meg
