Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-07 / 55. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1927. május 7. rendre a javaslat fölött, mert az szoros összefüggésben van a közigazgatási reformmal és az iskolaügyek unifikálásával. Azt kérdezi a többségtől, hogy kedvesebb-e neki az öntudatos, szabad község, vagy pedig az olyan, amely az állami közigazgatás lakája lesz. A javaslat által teremtett állapotok minden kétséget kizáróan a községek pusztulására vezetnek• A községek még a költségvetésüket sem állíthatják föl, az adóreform a pénzügyminiszter szerint ugrás a sötétben, amelybe most még a községeket is belerántják. Árulást követnek el azok, akik a községek autonómiáján dolgoznak. Az új törvény rendelkezéseit nem alkalmazzák az összes régi nyugdíjasokra. A kormány most válaszolt Írásban arra az interpellációra, amelyet a nyugdíjasok jogviszonyának sürgős rendezése tárgyában nyújtottak be Simon képviselő és társai. A kormány válaszában azt mondja, hogy törvényjavaslatot készit elő, mely a nyugdíj előírásokat egységesíti és akkor adminisztratív okokból nem lehet kihagyni a régi nyugdíjasok kérdését sem. De arra gondolni sem lehet, hogy az új törvény rendelkezéseit az összes régi nyugdíjasokra is alkalmazzák. A teljes anyagi egyenlőség — tekintettel a nyugdíjrendezések különbözőségére és a különböző idők viszonyára, melyben a régi nyugdíjasok tényleg szolgáltak — a most érvényes előírásokkal szemben egyáltalában nem vihető keresztül. A kormány azonban bizonyos segélyt akar nyújtani a legöregebb és arra rászoruló nyugdíjasoknak az előkészületben levő nyugdíjtörvény keretén belül. A törvényjavaslatot a kormány más szociális természetű javaslattal egyidejűleg szándékszik benyújtani. Ez a kormányválasz a szegény régi nyugdíjasok számára vajmi sovány vigasztalást nyújt. Cseh és német kormánypártiak viaskodása a nyolcas bizottságban A polgári koalíció nyolcas bizottsága ülést tartott, amelyen az adóreform elintézése utáni munkaprogramról tanácskoztak. Az ülésen a cseh pártok azt az akaratukat szerették volna keresztülvinni, hogy az adóreform után azonnal tűzzék ki napirendre a közigazgatási reformjavaslatot és ezt is olyan gyors ütemben tárgyalják le, mint az adóreformot. A német kormány-A magyar Árion. Irta Erdélyi Pál. Május 10-én, százhatvanhét esztendő előtt született Kömlődőn Egy valaki túl a Dunán. „Sokkal szemermetesebb“ volt, hogy sem minden okait magyarán megírja, miért rejti nevét túl a dunai névtelensége alá, mikor Szántódon 1789 április 17-én kelt levelében a kassai Múzeumnak dolgozatot küld. „Az a dicsőség, mely a hasonló hasznos munkákból várható, csak mellesleg való inditó oka lehet egy valóságos Embernek, legfőbb tárgy a Haza szeretete, nemzetnek pallérozása, nyelvünk csinosgatása: ezeket tartom én magam előtt, mikor a Publicumnak dolgozom s tudom, hogy holtom után ez válik legnagyobb dicsőségemre.“ Pálóczi Horváth Ádám, mert ő a magyar Árion, Írja igy, nagy betűvel az Ember, a Haza, a Publicum szavakat bizalmas levelében, keresetlen prózában, ő írja, ki poéta, geometra, filozófus és gazda volt egy személyben s mint a féle igazi dunántúli magyar ur, falujának, megyéjének, egyházának és országának mindenben hű fia, munkájával, talentumával, vagyonával minden közös célnak és nemes törekvésnek kész és szorgalmas elővivője. Mint filozófus az Ember fogalmának legmagasabb értelmezését, mint magyar a //azának mindenek fölött való előretételét, mint iró a Publicumnak tiszteletét kívánta ezzel az emfatikus irás móddal kiemelni. Lehet ugyan ebben a korabeli divat hatását is érezni, de Horváth sokkal őszintébb és szókimondóbb ember volt, hogysem divatból irt volna igy s nem benső meggyőződésből, jrói öntudatból és nemzeti érzésből. Ő a csimbőkos magyar, ha külsőségeiben, ruházatban, és beszédmódban is eredeti akart és tudott maradni, érzésében, fölfogásában, szemléletében is magát, bensejét hirpárt képviselői erélyesen állást foglaltak { a csehek tervével szemben és azt hangsúlyozták, hogy a közigazgatási reformot semmiesetre sem szabad úgy keresztül hajszolni, amint azt az adórejormnál teszik. A németek szerint nagycn fontos, hogy az összes szakértők véleményét meghallgassák és honorálják a németek nemzet politikai követeléseiket. A nemetek mindenekelőtt a szociális biztosítás novellálását kívánják keresztülvinni. A közigazgatási reform kérdésében a szlovák néppárt is jelentékeny módosítást terjesztett be. A nyolcas bizottságban lefolyt nagy összeütközésből kifolyólag a parlamentben az a hir terjedt el, hogy a koalíció válságba jutott, de ezt a hirt azután megcáfolták. A nyolcas bizottság üléseit megszakították és a jövő hétre halasztottak el. Áttértek az adóreform részletes tárgyalására. Az adóreform általános vitáját csütörtökön befejezték és a nemzetgyűlés áttért a részletes tárgyalásokra. Az általános vitában résztvelt ellenzéki képviselők kemény harcot folytattak a javaslat ellen, hogy megjavítsák azt és a tulszigoru határozatokat enyhítsék. Azonban minden jó törekvésük hiábavaló volt, mert a kormány kívánságára a nagy horderejű javaslatot záros határidő alatt ie kell tárgyalni. Az előadók az általános vita bezárásával azt javasolták, hogy térjen át a képviselőháza részletes vitára, amit a többség el is fogadott. Malypetr elnök ezután bejelentette, hogy a részletes vitát négy részre osztják fel. Először két részben tárgyalják az egyenes adóreformjavaslatot, a harmadik részt képezi az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló javaslat s végül a negyedik rész a stabilizációs mérlegről szóló javaslatból áll. A beszédidőt az egyes szónokok részére 60 percben állapította meg az elnökség. Tehát a gyorstalpaló továbbra is szigorúan megszabott idő szerint működik. Minden jó háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a híres Schroll ehifon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Paplanok. 307 Használt íróasztalt vesz a kiadóhivatal. dette és árulta el. „Gyenge poétának — vallja magát, ki bizony csak nyelve és hazája szeretetéért is erősödést érdemel“ — írja szántódi remeteségéből Kazinczynak 1788. okt. 14-én és kevélynek azért, „hogy a mostani világhoz képest jó Aíagyar vagyok“ (Kazinczyhoz, Füred 1788. decz, 7.). Ezt a vallomást még megerősíti azzal a szókimondó kritikával, s éppen Kazinczyhoz írja, nem nagyon tapintatosan, „hogy az újabb időben élő Aíagyar írók igen sokat elvesztettek s vesztenek a Aíagyar nyelv természeti szépségéből, mikor az idegen nyelveken irt derék munkákat vagy követvén, vagy fordítván, az azoktól kölcsönzött kimondásokat a Nemzeti szépségek közé elegyítik“. Mivel nemzetet szereti, „mutatom öltözetemben is, mert rajtam még eddig idegen öltözet nem volt“ (Kazinczyhoz, Szántód, 1789. febr. 7.). S mikor magyarságai védi Kazinczyval szemben, ez a levél szinte kort és irányt jellemző dokumentum, majdnem hivalkodva említi, hogy haja viseletének három csimbókja szemet szúr. (Kazinczyhoz, N. Bajom, 1806. jűn. 24). Három évvel később Kazinczy Sárközy Istvánhoz 1809. febr. 6-án irt levelében már mintegy nemismerte föl Pozsonyban Horváthoz egy veres nadrágos, zöld mentés, borzas fejű, csákós vagy kalpagos megöregedett, meggörbült idegent; újabb három év múlva Horváth már a maradi magyar prototípusává, iránya szinte gúnytárgyává sülyed. A fiatal Szemere Pál, 1812. deczember 29-én Ormósnak arra a megjegyzésére, hogy Kazinczy a „magyar nyelv characterét sértegeti“ igy érvel: Tehát Horváth a csombókos üstökkel,Dugonics a magyar parasztság adagiumaival... ezek a nem sértegető magyarok?“ így, vagy úgy, Horváth mindvégig következetes és romlatlan magyar volt, olyan, a milyennek Fáy András látta. „Termete középszerű és erőteljes, arcza piros-Mindig friss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök legolcsóbb beszerzési forrása: Komárom, Klapka-tér. 14 Szerdán délelőtt megnyílt Genfben az első világgazdasági konferencia. fl konferencián 48 állam uett részt 149 delegáltjánál, üieunis elnök szerint a konferencia arra fogja neneini az államokat, hogy a gazdasági é'et szükségszerűségét saját érdeküknek tekintsék. — fiz orosz delegáció megsértődött a genfi rendőrség óuóintézkedései miatt. ^Szerdán pontosan 11 óra löperccor nyitotta meg Theunis elnök a közgazdaság első világparlamentjéf. Üdvözölte a 48 állam 149 fődelegátusát, majd röviden vázolta a konferencia keletkezésének történetét és köszönetét mondott a népszövefségnek a nemzetközi megbékülés érdekeben kifejtett munkásságáért. A konferencia Europa gazdasági kérdésével fog elsősorban foglalkozni. Theunis ezután a következő gondolatot iejtette ki: Nem szabad a konferenciát szkeptikusan megítélni, mert téves az, ha az ilyesféle konferenciák értékét pozitív eredmények szerint mérlegelik. A konferencia arra fogja nevelni az államokat, hogy ezek a nemzetközi gazdasági élet szükségszerűségeit saját érdeküknek tekintsék. Tnennis beszédének második részében a konferencia munkarendszeréi vázolta. Bezezető mondatai után következett a tulajdonképeni pozsgás, inkább nyers kinyomatú, himlőhelyes; bajsza szálas és szénfekete, szemejárasa élénk volt. Göndörhaját három csombókba kötve viselte. Skarlatvörös, de veres bársony poléderes nadrágban, tengerzöld mentével, barna kucsmában s széles, rezes karddal járt.“ (Szikszói Enyhlopok). Kovács Sámuel fején találta a szeget, mikor Horváth halálára irt elégiájában igy emlékszik róla: Mennyire örült magának, hogy 8 magyar lehet, Kimutatta holtig viselt magyaros viselete. Ez a törhetetlen, igaz magyar, ez a sokat gúnyolt, sok megrovásban részesült és sok megpróbáltatáson keresztül ment, sokat dolgozott és szenvedett, lelkes és áldozatra és munkára egyaránt kész és lobogó lélek, a milyen fénnyel indult, olyan homályban halt el, hatvan esztendős korában. Neve hosszú ideig viselte az „utolsó csimbókos magyar“ jelzőben a fölötte elrobogott irodalmi divat megrovását. Időnek és nemzedékek sorának kellett elmulniok, új felfogásnak és igazságnak kellett elérkezniök, hogy Horváth érdemeinek és szolgálatának megítélésében e kicsinylő véleménytől a méltányos és igazságos szempontokra fölemelkedhessünk. Idők és emberek múltak el azóta, fölfogások és igazságok alakultak ki az alatt. De ezek az idők komolyak és égetően sürgős munkában eltöltött évek rétegződéséből, az emberek pedig kifogástalan hűségű és hamisítatlan magyarságú igaz hazafiak soraiból állottak elő. Ki kellett harcolni a nemzeti nyelv jogait irodalomban és közéletben, a nyelv megújítását és általánossá tételét, a műfajok stílusát, a költészet és irodalom evolúcióját: a nemzeti Géniusz felszabadítását. Horváthtól Petőfiig, Kazinczytó! Aranyig tartó utón testesült meg az ige. Amit Horvath Kazinczy tanácsára próbálgatott, hogy paraszti dalokat Írjon, Csokonai már megütötte, elnökválasztás, amelynek eredményeként egyhangúan megválasztották Theunist, a népszövetség kiszemeltjét. Első alelnök Loucheur lett, a világgazdasági konferencia tulajdonképeni atyja. Ha lehet a tárgyalásokat május 21-ig be fogják fejezni, de a konferencia május 28 ánál nem tarthat tovább. Genfben olyan a hangulat, mint a népszövetség ülései alatt szokott lenni, csak éppen zászlódisz hiányzik. A genfiek nem szeretik az orosz lobogót és ezért inkább egyetlen államot sem tiszteltek meg a zászlódisszel, hogy az oroszt mellőzhessék. A genfi rendőrség minden intézkedést megtett az orosz delegáció védelmére. A nemzetközi szakszervezeti szövetség és a szocialista munkás internacionálé a keresztény munkásszakszervezetek képviselőivel együtt határozatot fogadtak el, amelyet átnyújtottak a világgazdasági konferencia elnökségének. A határozat vázolja azt az állásfoglalást amellyel a munkásság van a gazdasági konferencia iránt. Szerintük a közgazdaságot csak úgy lehet szanálni, ha a nemzeti közgazdaság világközgazdasággá alakul at, amihez pedig ezek volnának szükségesek. 1. A nemzetközi kereskedelem gátló momentumainatc leépítése. 2. Az országok szociális munkaföltételeinek a megjaviíása. 3 A nemzetközi es monopolizált kartellek ellenőrzése abból a célból, hogy ezek a kartellek állandóan szemük előtt tartsák a munkások és fogyasztók érdekeit. 4. A mezőgazdasági termelés emelése a jobb szervezés s a piac megjavításának a módjaival. Az orosz delegáció tagjai a rendőrség óvó intézkedéseit, amelyet a Worovsky gyilkosságból okulva tett meg, úgy magyarázzák, hogy a rendőrség megakarja bénítani az orosz delegáció tagjainak személyes szabadságát. A nehézségek már akkor kezdődtek, hogy egyetlen szálló sem akarta vendégül elfogadni az orosz delegáció tagjait, úgy hogy a rendőrségnek keilett latráét rekvirálni számukra. A szovjetdelegáció elhatározta, hogy mindaddig nem vesznek részt a tárgyalásokon, ameddig sérelmeiket nem orvosolják. A csütörtöki ülésen már részt vettek az oroszok is._________________ Lesz maga juszt is az enyém. Szeret e még? Tangó újdonságok kottái. Kaphatók lapunk kiadóhivatalában. Czuczor és Erdélyi már eltalálta a népi, s nemzeti dal hangját s Petőfiben megszólalt a nemzeti és népi lira tiszta hangja. A mit Kazinkzy Báróczy példájára magas célúi tűzött ki, az irodalmi nyelv és stilus megalkotását, Vörösmarty uj költői nyelvében, Arany költői nyelvmüvészetében, Bajza, Jósika, Jókai, Kemény, Gyulai, Beöthy szépprózájában valósított meg. Az a megvalósult álom, melyet a jelzett küzdelmek eredményeként a magyar Parnasszusnak megnevezett képviselőiben s meg nem nevezett lakóiban körvonalaztunk, már a XVIII. század közepén és utolsó negyedében, Bőd Pétertől és' Bessenyey Györgytől száz esztendőt meghaladó időn keresztül szivárványozott a legnemesebb ,és legjobb magyarok szemében. Több kevesebb öntudattal s több kevesebb ösztönnel, de az ígéretnek kétségtelen bizonyosságával járták a százesztendős utat, mely a hanyatlás korszakának, a amint tévesen nevezik, khaoszából a nemzeti költészet föltámadásának fényes kibontakozásához vitt. A „hanyatlás“ kora éppen úgy a vívódások, eszmélkedásek, álmadozások és küzdelmek epochája volt, mint a XIX. század első fele. A különbség az, ami a kezdet, folytatás és eredmény stádiumaiban szokott lenni: a gyermekben* már megismerszik az ifjú és a férfiúvá alakult ember karaktere. Az a XVIII. századi magyar világ, melyet a Rákóczi motus elnyomatása, a török háború, a pragmatica sanctio, a neoacquistica commissió, Mária Terézia bécsi mákonya, II. József abszolutizmusa viharait, gyötrelmeit, erőszakosságát, csábításait és támadásait ki tudta állani s elnyomatásban és szenvedésben, politikai jogoktól megfosztotta^ világi javaiban elszegényítve csábításoknak ellenállva és támadásokkal szemben meg nem félemedve, a nem taa lét jogfolytonosságát biztosította é,eiz
