Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-07 / 55. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. május 7. rendre a javaslat fölött, mert az szoros összefüggésben van a közigazgatási reformmal és az iskolaügyek unifikálá­­sával. Azt kérdezi a többségtől, hogy kedvesebb-e neki az öntudatos, szabad község, vagy pedig az olyan, amely az állami közigazgatás lakája lesz. A javaslat által teremtett állapotok min­den kétséget kizáróan a községek pusztulására vezetnek• A községek még a költségvetésüket sem állíthatják föl, az adóreform a pénzügyminiszter sze­rint ugrás a sötétben, amelybe most még a községeket is belerántják. Áru­lást követnek el azok, akik a községek autonómiáján dolgoznak. Az új törvény rendelkezéseit nem alkalmazzák az összes régi nyugdíjasokra. A kormány most válaszolt Írásban arra az interpellációra, amelyet a nyug­díjasok jogviszonyának sürgős rende­zése tárgyában nyújtottak be Simon képviselő és társai. A kormány válaszá­ban azt mondja, hogy törvényjavaslatot készit elő, mely a nyugdíj előírásokat egységesíti és akkor adminisztratív okokból nem lehet kihagyni a régi nyugdíjasok kérdését sem. De arra gondolni sem lehet, hogy az új törvény rendelkezéseit az összes régi nyugdíja­sokra is alkalmazzák. A teljes anyagi egyenlőség — tekintettel a nyugdíj­­rendezések különbözőségére és a külön­böző idők viszonyára, melyben a régi nyugdíjasok tényleg szolgáltak — a most érvényes előírásokkal szemben egyáltalában nem vihető keresztül. A kormány azonban bizonyos segélyt akar nyújtani a legöregebb és arra rászoruló nyugdíjasoknak az előkészületben levő nyugdíjtörvény keretén belül. A törvény­­javaslatot a kormány más szociális ter­mészetű javaslattal egyidejűleg szán­dékszik benyújtani. Ez a kormányválasz a szegény régi nyugdíjasok számára vajmi sovány vigasztalást nyújt. Cseh és német kormánypártiak viaskodása a nyolcas bizottságban A polgári koalíció nyolcas bizottsága ülést tartott, amelyen az adóreform elintézése utáni munkaprogramról ta­nácskoztak. Az ülésen a cseh pártok azt az akaratukat szerették volna ke­resztülvinni, hogy az adóreform után azonnal tűzzék ki napirendre a közi­gazgatási reformjavaslatot és ezt is olyan gyors ütemben tárgyalják le, mint az adóreformot. A német kormány-A magyar Árion. Irta Erdélyi Pál. Május 10-én, százhatvanhét esztendő előtt született Kömlődőn Egy valaki túl a Dunán. „Sokkal szemermetesebb“ volt, hogy sem minden okait magyarán megírja, miért rejti nevét túl a dunai névtelensége alá, mikor Szántódon 1789 április 17-én kelt levelében a kassai Múzeumnak dolgozatot küld. „Az a dicsőség, mely a hasonló hasznos mun­kákból várható, csak mellesleg való inditó oka lehet egy valóságos Ember­nek, legfőbb tárgy a Haza szeretete, nemzetnek pallérozása, nyelvünk csinos­­gatása: ezeket tartom én magam előtt, mikor a Publicumnak dolgozom s tu­dom, hogy holtom után ez válik leg­nagyobb dicsőségemre.“ Pálóczi Horváth Ádám, mert ő a magyar Árion, Írja igy, nagy betűvel az Ember, a Haza, a Publicum szavakat bizalmas levelében, keresetlen prózában, ő írja, ki poéta, geometra, filozófus és gazda volt egy személyben s mint a féle igazi dunántúli magyar ur, falujának, megyéjének, egyházának és országának mindenben hű fia, munkájával, talentu­mával, vagyonával minden közös cél­nak és nemes törekvésnek kész és szorgalmas elővivője. Mint filozófus az Ember fogalmának legmagasabb értel­mezését, mint magyar a //azának min­denek fölött való előretételét, mint iró a Publicumnak tiszteletét kívánta ezzel az emfatikus irás móddal kiemelni. Le­het ugyan ebben a korabeli divat ha­tását is érezni, de Horváth sokkal őszintébb és szókimondóbb ember volt, hogysem divatból irt volna igy s nem benső meggyőződésből, jrói öntudatból és nemzeti érzésből. Ő a csimbőkos magyar, ha külsőségeiben, ruházatban, és beszédmódban is eredeti akart és tudott maradni, érzésében, fölfogásában, szemléletében is magát, bensejét hir­párt képviselői erélyesen állást foglaltak { a csehek tervével szemben és azt hang­súlyozták, hogy a közigazgatási reformot semmiesetre sem szabad úgy keresztül hajszolni, amint azt az adórejormnál teszik. A németek szerint nagycn fontos, hogy az összes szakértők véleményét meghallgassák és honorálják a németek nemzet politikai követeléseiket. A neme­tek mindenekelőtt a szociális biztosítás novellálását kívánják keresztülvinni. A közigazgatási reform kérdésében a szlo­vák néppárt is jelentékeny módosítást terjesztett be. A nyolcas bizottságban lefolyt nagy összeütközésből kifolyólag a parlamentben az a hir terjedt el, hogy a koalíció válságba jutott, de ezt a hirt azután megcáfolták. A nyolcas bizottság üléseit megszakították és a jövő hétre halasztottak el. Áttértek az adóreform részletes tárgyalására. Az adóreform általános vitáját csü­törtökön befejezték és a nemzetgyűlés áttért a részletes tárgyalásokra. Az ál­talános vitában résztvelt ellenzéki kép­viselők kemény harcot folytattak a ja­vaslat ellen, hogy megjavítsák azt és a tulszigoru határozatokat enyhítsék. Azon­ban minden jó törekvésük hiábavaló volt, mert a kormány kívánságára a nagy horderejű javaslatot záros határ­idő alatt ie kell tárgyalni. Az előadók az általános vita bezárásával azt java­solták, hogy térjen át a képviselőháza részletes vitára, amit a többség el is fogadott. Malypetr elnök ezután beje­lentette, hogy a részletes vitát négy részre osztják fel. Először két részben tárgyalják az egyenes adóreformjavasla­tot, a harmadik részt képezi az önkor­mányzati testületek pénzügyi gazdál­kodásáról szóló javaslat s végül a ne­gyedik rész a stabilizációs mérlegről szóló javaslatból áll. A beszédidőt az egyes szónokok részére 60 percben állapította meg az elnökség. Tehát a gyorstalpaló továbbra is szigorúan megszabott idő szerint működik. Minden jó háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a híres Schroll ehifon, vá­szon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Sző­nyegek. Paplanok. 307 Használt íróasztalt vesz a kiadóhivatal. dette és árulta el. „Gyenge poétának — vallja magát, ki bizony csak nyelve és hazája szerete­­téért is erősödést érdemel“ — írja szántódi remeteségéből Kazinczynak 1788. okt. 14-én és kevélynek azért, „hogy a mostani világhoz képest jó Aíagyar vagyok“ (Kazinczyhoz, Füred 1788. decz, 7.). Ezt a vallomást még megerősíti azzal a szókimondó kritiká­val, s éppen Kazinczyhoz írja, nem nagyon tapintatosan, „hogy az újabb időben élő Aíagyar írók igen sokat elvesztettek s vesztenek a Aíagyar nyelv természeti szépségéből, mikor az idegen nyelveken irt derék munkákat vagy követvén, vagy fordítván, az azoktól kölcsönzött kimondásokat a Nemzeti szépségek közé elegyítik“. Mivel nem­zetet szereti, „mutatom öltözetemben is, mert rajtam még eddig idegen öltözet nem volt“ (Kazinczyhoz, Szántód, 1789. febr. 7.). S mikor magyarságai védi Kazinczyval szemben, ez a levél szinte kort és irányt jellemző dokumentum, majdnem hivalkodva említi, hogy haja viseletének három csimbókja szemet szúr. (Kazinczyhoz, N. Bajom, 1806. jűn. 24). Három évvel később Kazinczy Sárközy Istvánhoz 1809. febr. 6-án irt levelében már mintegy nemismerte föl Pozsonyban Horváthoz egy veres nad­­rágos, zöld mentés, borzas fejű, csákós vagy kalpagos megöregedett, meggörbült idegent; újabb három év múlva Horváth már a maradi magyar prototípusává, iránya szinte gúnytárgyává sülyed. A fiatal Szemere Pál, 1812. deczember 29-én Ormósnak arra a megjegyzésére, hogy Kazinczy a „magyar nyelv cha­­racterét sértegeti“ igy érvel: Tehát Horváth a csombókos üstökkel,Dugonics a magyar parasztság adagiumaival... ezek a nem sértegető magyarok?“ így, vagy úgy, Horváth mindvégig követ­kezetes és romlatlan magyar volt, olyan, a milyennek Fáy András látta. „Termete középszerű és erőteljes, arcza piros-Mindig friss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök legolcsóbb beszer­zési forrása: Komárom, Klapka-tér. 14 Szerdán délelőtt megnyílt Genfben az első világ­gazdasági konferencia. fl konferencián 48 állam uett részt 149 delegáltjánál, üieunis elnök szerint a konferencia arra fogja neneini az álla­mokat, hogy a gazdasági é'et szükség­szerűségét saját érdeküknek tekintsék. — fiz orosz delegáció megsértődött a genfi rendőrség óuóintézkedései miatt. ^Szerdán pontosan 11 óra löperccor nyitotta meg Theunis elnök a közgaz­daság első világparlamentjéf. Üdvözölte a 48 állam 149 fődele­gátusát, majd röviden vázolta a kon­ferencia keletkezésének történetét és köszönetét mondott a népszövefségnek a nemzetközi megbékülés érdekeben kifejtett munkásságáért. A konferencia Europa gazdasági kérdésével fog elsősorban foglalkozni. Theunis ezután a következő gondolatot iejtette ki: Nem szabad a konferenciát szkeptikusan megítélni, mert téves az, ha az ilyesféle konferenciák értékét pozitív eredmények szerint mérlegelik. A konferencia arra fogja nevelni az államokat, hogy ezek a nemzetközi gaz­dasági élet szükségszerűségeit saját érdeküknek tekintsék. Tnennis beszé­dének második részében a konferencia munkarendszeréi vázolta. Bezezető mon­datai után következett a tulajdonképeni pozsgás, inkább nyers kinyomatú, him­lőhelyes; bajsza szálas és szénfekete, szemejárasa élénk volt. Göndörhaját három csombókba kötve viselte. Skarlat­­vörös, de veres bársony poléderes nad­rágban, tengerzöld mentével, barna kucsmában s széles, rezes karddal járt.“ (Szikszói Enyhlopok). Kovács Sámuel fején találta a szeget, mikor Horváth halálára irt elégiájában igy emlékszik róla: Mennyire örült magának, hogy 8 magyar lehet, Kimutatta holtig viselt magyaros viselete. Ez a törhetetlen, igaz magyar, ez a sokat gúnyolt, sok megrovásban része­sült és sok megpróbáltatáson keresztül ment, sokat dolgozott és szenvedett, lelkes és áldozatra és munkára egy­aránt kész és lobogó lélek, a milyen fénnyel indult, olyan homályban halt el, hatvan esztendős korában. Neve hosszú ideig viselte az „utolsó csim­­bókos magyar“ jelzőben a fölötte elro­bogott irodalmi divat megrovását. Idő­nek és nemzedékek sorának kellett el­­mulniok, új felfogásnak és igazságnak kellett elérkezniök, hogy Horváth érde­meinek és szolgálatának megítélésében e kicsinylő véleménytől a méltányos és igazságos szempontokra fölemelked­hessünk. Idők és emberek múltak el azóta, fölfogások és igazságok alakultak ki az alatt. De ezek az idők komolyak és égetően sürgős munkában eltöltött évek rétegződéséből, az emberek pedig kifo­gástalan hűségű és hamisítatlan ma­­gyarságú igaz hazafiak soraiból állot­tak elő. Ki kellett harcolni a nemzeti nyelv jogait irodalomban és közéletben, a nyelv megújítását és általánossá té­telét, a műfajok stílusát, a költészet és irodalom evolúcióját: a nemzeti Géniusz felszabadítását. Horváthtól Petőfiig, Ka­­zinczytó! Aranyig tartó utón testesült meg az ige. Amit Horvath Kazinczy tanácsára próbálgatott, hogy paraszti dalokat Írjon, Csokonai már megütötte, elnökválasztás, amelynek eredményeként egyhangúan megválasztották Theunist, a népszövetség kiszemeltjét. Első alel­­nök Loucheur lett, a világgazdasági konferencia tulajdonképeni atyja. Ha lehet a tárgyalásokat május 21-ig be fogják fejezni, de a konferencia május 28 ánál nem tarthat tovább. Genfben olyan a hangulat, mint a népszövetség ülései alatt szokott lenni, csak éppen zászlódisz hiányzik. A gen­fiek nem szeretik az orosz lobogót és ezért inkább egyetlen államot sem tisz­teltek meg a zászlódisszel, hogy az oroszt mellőzhessék. A genfi rendőrség minden intézkedést megtett az orosz delegáció védelmére. A nemzetközi szakszervezeti szövetség és a szocialista munkás internacionálé a keresztény munkásszakszervezetek képviselőivel együtt határozatot fogad­tak el, amelyet átnyújtottak a világ­­gazdasági konferencia elnökségének. A határozat vázolja azt az állásfoglalást amellyel a munkásság van a gazdasági konferencia iránt. Szerintük a közgaz­daságot csak úgy lehet szanálni, ha a nemzeti közgazdaság világközgazda­sággá alakul at, amihez pedig ezek volnának szükségesek. 1. A nemzetközi kereskedelem gátló momentumainatc leépítése. 2. Az országok szociális munkaföltételeinek a megjaviíása. 3 A nemzetközi es monopolizált kartellek ellenőrzése abból a célból, hogy ezek a kartellek állandóan szemük előtt tart­sák a munkások és fogyasztók érdekeit. 4. A mezőgazdasági termelés emelése a jobb szervezés s a piac megjavításá­nak a módjaival. Az orosz delegáció tagjai a rendőr­ség óvó intézkedéseit, amelyet a Wo­­rovsky gyilkosságból okulva tett meg, úgy magyarázzák, hogy a rendőrség megakarja bénítani az orosz delegáció tagjainak személyes szabadságát. A nehézségek már akkor kezdődtek, hogy egyetlen szálló sem akarta vendégül elfogadni az orosz delegáció tagjait, úgy hogy a rendőrségnek keilett latráét rekvirálni számukra. A szovjetdelegáció elhatározta, hogy mindaddig nem vesznek részt a tár­gyalásokon, ameddig sérelmeiket nem orvosolják. A csütörtöki ülésen már részt vettek az oroszok is._________________ Lesz maga juszt is az enyém. Szeret e még? Tangó újdonságok kottái. Kaphatók lapunk kiadóhivata­lában. Czuczor és Erdélyi már eltalálta a népi, s nemzeti dal hangját s Petőfiben meg­szólalt a nemzeti és népi lira tiszta hangja. A mit Kazinkzy Báróczy pél­dájára magas célúi tűzött ki, az iro­dalmi nyelv és stilus megalkotását, Vörösmarty uj költői nyelvében, Arany költői nyelvmüvészetében, Bajza, Jósika, Jókai, Kemény, Gyulai, Beöthy szép­prózájában valósított meg. Az a megvalósult álom, melyet a jelzett küzdelmek eredményeként a magyar Parnasszusnak megnevezett kép­viselőiben s meg nem nevezett la­kóiban körvonalaztunk, már a XVIII. század közepén és utolsó negye­dében, Bőd Pétertől és' Bessenyey Györgytől száz esztendőt meghaladó időn keresztül szivárványozott a legne­mesebb ,és legjobb magyarok szemében. Több kevesebb öntudattal s több ke­vesebb ösztönnel, de az ígéretnek két­ségtelen bizonyosságával járták a száz­­esztendős utat, mely a hanyatlás kor­szakának, a amint tévesen nevezik, khaoszából a nemzeti költészet föltáma­dásának fényes kibontakozásához vitt. A „hanyatlás“ kora éppen úgy a vívó­dások, eszmélkedásek, álmadozások és küzdelmek epochája volt, mint a XIX. század első fele. A különbség az, ami a kezdet, folytatás és eredmény stádi­umaiban szokott lenni: a gyermekben* már megismerszik az ifjú és a férfiúvá alakult ember karaktere. Az a XVIII. századi magyar világ, melyet a Rákóczi motus elnyomatása, a török háború, a pragmatica sanctio, a neoacquistica commissió, Mária Terézia bécsi mákonya, II. József abszo­lutizmusa viharait, gyötrelmeit, erősza­kosságát, csábításait és támadásait ki tudta állani s elnyomatásban és szen­vedésben, politikai jogoktól megfosz­totta^ világi javaiban elszegényítve csábításoknak ellenállva és támadásokkal szemben meg nem félemedve, a nem taa lét jogfolytonosságát biztosította é,eiz

Next

/
Thumbnails
Contents