Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-03 / 53. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1927. mája? 3. ni isii Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19. 140 Női színes nadrágkombiné 26 K Női színes és fehér hímzett ing 18 K Selyem harisnya 12 K Kötött harisnya diratszinek 3.50 K Gyermek sokni kötött 2.50 K-tól Glacé női keztyű 29 K Selyem jambo sapka 4 K-tól Férfi ing fehér Színes férfi ing 2 Pupplin férfi ing Kötött sokni Selyem nyakkendő gal. 18 K-tól 35, 45, 60 K 75-95 K 2.50, mintás 3 K 9 K Nagy választékban játszó ruha, gyapjú leányka és fiú ruha. Vulkán koffer, retikill, férfi harisnya, pull-over, mellény, bambusbotok, esőernyők, gyermek és férfi pyjamas stb. Gyári raktár sport és szekrény alakú gyermekkocsikban. Francia köpper alsónadrág 20 K Fiú- és férfi szövet sapka 7.50-9-ig Szombatra virradó' éjjel betörök kifúrták a községi iskola kasszáját, de a tettesek máris a rendőrség kezében vannak. A betörést Szitár Andor büntetett előéletű hivatásos kasszafúró követte el másik két társával. — Tulajdonképen a betegsegélyző pénztárát akarták kirabolni. szlovák mezőgazdaság a háború után | védővámok nélkül maradt, miáltal I erős külföldi konkurrenciával kellett megbirkóznia, ami pedig az elérhető eredmények lehetőségét is veszélyeztette. A külföldi konkurencia megszükitéséért szükségessé vált a mezőgazdasági termékek részére legalább mérsékelt védővámokat bevezetni. Az agrárreform nagy gazdasági és politikai összeütközéseket idézett elő, bár tartós szociális békét biztosított. Az egész európai mezőgazdsság közös sebe mégis nyitva maradt, egyes legfontosabb mezőgazdasági termékek árai nem állottak megfelelő árakban és alacsonyabb termelési árakban voltak kénytelenek túladni rajtuk. Ipa?. A csehszlovák ipar nagyon súlyos helyzetet élt át. A hazai lerakodó piac még a háború előtt megkisebbedett és ami mégis megmaradt, azt védővámok alá helyezték. Egyes áruk termelésének több mini a fele, sőt a háromnegyed része a kivitelre volt utalva. Ezenkívül a legtöbb lerakodópiacon a vásárlási erő is nagyon meggyöngült a csehszlovák iparnak a háború által okozott katasztrófája következtében De a csehszlovák export is nehézségekre talált, amelyek a külföldi államok devizakereskedelmének szabályozására vezethetők vissza és a hitelviszonyok általános bizonytalanságára, úgy, hogy a kivitelnél jelentős veszteségek állottak be. Sőt ezenkívül a csehszlovák ipari termelés a belföldi értékelés és pénzügyi politika következtében magasabb adókkal lett megterhelve, mint azokban az államokban, amelyeknek valutája stabilizálva volt. A csehszlovák ipar azáltal is súlyosan szenvedett, hogy egyes legfontosabb lerakodó piacait uj ipari üzemek foglalták le, amelyek az illető állam által voltak megvédettek. Ezért kénytelen volt a csehszlovák ipar uj piacok után nézni, másrészt eredményein változtatni és átcsoportosításokat végezni. Mindez nagy költségekkel járt, vagy pedig a beinvesztituált tőke nagy veszteségeivel. Éppen ezekért a csehszlovák ipar még mindig csak válságos helyzetben van, amely a tartósabb munkanélküliséget is maga után vonja. Közlekedés. A csehszlovák termékek közlekedési helyzete jóval kedvezőtlenebbek, mint a konkurrens államokban. Az állam belföldi közlekedése is kedvezőtlen, főként az egyidőben tartó gazdasági zavarok miatt. A háború előtti szövetségi tarifát, amely a nemzetközi fuvarozást megkönnyítette, még nem minden tekintetben újították meg. Egyes államok tarifa politikája is kedvezőtlenül hatott a csehszlovák köztársaságra. Maga a csehszlovák állam sem használta fel a tarifát a kereskedelmi politikájában. Vámok. Az 1906-ban kiadott osztrák-magyar vámtarifából átvett vámok nem biztosítottak teljes védelmet a belföldi iparnak és a ki- és beviteli engedélyezések rendszerével kellett kiegészíteni, mint ahogyan egyes szomszédállamok is tették. Az engedélyezési rendszert fokozatosan megszüntették később és már csak a vámtarifa egy kis részére szorítkozik, később a Németországgal való vámtarifaszerződés megkötése után egyes áruk kivételével, teljesen meg fog szűnni ez a rendszer, amelyet ugyancsak több más állam is meghonosított* 1922-ben a vámtételek a vámkoefficiensek segítségével az új helyzeteknek megfelelően lettek szabályozva, miáltal autonomice egy ideiglenes vámtarifa keletkezett. Ezt a tarifát 1926 ban a mezőgazdasági termékek és egyes ipari termékek megvámolásának bevezetése ulán felemelték. 1923 óta az egész Európára érvényes vámokra vonatkozó kereskedelmi szerződések ellenére is, Csehszlovákia lassan leépíti vámjiit. Kereskedelmi szerződések és gazdasági közeledések. Abban a törekvésben, hogy kereskedelem politikai helyzetét a többi államokhoz szabályozza, Csehszlovákia a kereskedelmi szerződések rendszerére tért át. Csehszlovákia kereskedelmi szerződési tárgyalásokba bocsátkozott kölcsönösen valamennyi európai állammal és a legjelentősebb tengerentúli államokkal. A kereskedelmi szerződéseknek ez a hálója 1923 ban a sorozatos vámtarifa szerződésekkel lett kiegészítve. Az eddig Franciaországgal, bábával, Lengyelországgal, Ausztriával, Belgiummal, Görögországgal, Spanyolországgal, Svájccal és Finnországgal kötött szerződésekben az autonóm vámterületeken a a csehszlovák vámtarifát legtöbb helyen leépítették. További könnyítéseket szolgálnak azok a tárgyalások, amelyeket Németországgal és Jugoszláviávarfolvnak jelenleg, épugy a Magyarországgal kötendő vámtarifa szerződés is. Csehszlovákia a különösen 1925-ben tartott tárgyalásokkal szükebb kereskedelempolitikai együttmunkáikodását nem zárta le. A véleménykülömbségek miatt azonban konkrét eredményhez eddig nem juthatott el és a termelésnek a magas kamat okozta megterhelése csökkent. A további gazdasági közeledéshez vezető út. A csehszlovák delegáció egyes gazdasági összetevők elemzése után, amiket megállapítottak, a következő konklúzióra jut: 1. A pénz és tőkepiac helyzetei az utóbbi időben javulást mutattak. 2. A csehszlovák köztársaság kereskedelempolitikai helyzetét csaknem valamennyi állammal a legtöbb kedvezményről szóló záradék alapján szabályozta. Mindennek ellenére is az összpolitikai helyzet eddig csak átmeneti állapotban van. 3. Az ipari és mezőgazdasági termelés Csehszlovákiában még mindig nagy nehézségekbe ütközik, amelyeket a nemzetközi fogyasztás és termelés egyensúlyának megzavarása idézett elő. 4. Ezekből az okokból kifolyóan a csehszlovák államnak érdekében áll, hogy a nemzetközi kereskedelem politikában egy liberálisabb fordulat álljon be, további engedékenységek következzenek be és a konkurrens viszonyok, főként az ipar területén, szabályozva legyenek. A csehszlovák köztársaság azon a nézeten van, hogy a vámtarifális kereskedelmi szerződések rendszere, amellyel lehetséges az egyes államok közt a vámkönnyebbitést megvalósítani, az adott körülmények között a legfontosabb eszköz a nemzetközi kereskedelemben még fennálló nehézségek megszüntetésére. 5. Csehszlovákia hive minden célszerű gazdasági közeledésnek, amely szuverenitását nem érinti és nem idéz elő semmiféle kereskedelempolitikai konfliktust. Használt íróasztalt vesz a kiadóhivatal. Szombatra virradó éjjel vakmerő betörés történt Komáromban, amelynek tettesei, ha nem kerültek volna máris a rendőrség kezére, bizonyára rövid időn belül foglalkoztatták volna még a rendőrséget egy két betöréssel. Szombaton reggel a Deák Ferenc utcai községi elemi iskola szolgája feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen, akik az éjszaka folyamán feltörték az igazgató irodahelységében levő Wertheim-kasszát és ellopták a benne lévő pénzt. A szolga jelentése alapján a komáromi rendőrség bűnügyi osztályának detektivjei Masarovic Pál rendőrfogalmazóval az élükön azonnal kiszálltak a helyszínre és megkezdték a nyomozást. A rendőrség hamarosan megállapíthatta, hogy a betörők szakszerű munkát végeztek. A kaszszát megfúrták és Kiloptak belőle 1424 korona 48 fillérnyi összeget. A rendőrség mindjárt tisztába jött azzal, hogy a betörést csak „hivatásos“ kasszafúró követhette el, aki már járatos az ! ilyen munkában. Egyik detektív gyanúja I alapján a nyomozás határozott medert kapott, amit megnehezített egyébként az a körülmény, hogy a betörők nem hagytak maguk után semmi nyomot, mivel keztyüben dolgoztak. A detektív gyanúja helyes volt és a nyomozás hamarosan a rendőrség kezére juttatta a betörőket, akik reggel hét órakor már a rendőrség foglyai voltak. A nyomozás során kiderült, hogy a betörést Szitár Andor 27 éves komáro mi, jelenleg foglalkozás nélküli egyén, közismert kassza fúró követte el két társával együtt Szítár Andor és két társa a rendőrségi kihallgatáskor hosszas tagadás után bevallották, hogy a betörést ők követték el hármasban. Eredetileg az volt a tervük, hogy a községi iskolán át a háztetőn Eltemették Darányi Ignácot Budapest, május 1. A magyar nemzet nagy halottjának, Darányi Ignác nyugalmazott földmivelésügyi miniszternek, a dunamenti re formatus egyházmegye főgondnokának szombaton délután három órakor adták meg a kálvintéri református templomban a végtisztességet díszes külsőségek kö.íött, A templom bejáratát, a szószéket és a szószén körüli padsorokat fekete drapériával vonták be es szombat reggel óta a szószék előtt állították fel a ravatalt. A tölgyfakoporsót valóságos koszorúerdő vetie körül és hatalmas pálmák emelték a ravatal egyszerűségében pompás disz‘éí. A közönséget reggel kilenc órától délután kettőig bocsátották a ravatal elé, amely mellett a református teológia hallgatói álltak diszőrséget. A ravatal lábánál feküdt Budapest város hatalmas koszorúja, mellette az országgyűlés felsőhazának és képviselőházának, a kormánynak és külön Bethlen István gróf miniszterelnöknek a koszorúi. A babérkoszorúkon kívül a legpompásabb élővirágkoszoruk lepték el a koporsót. A földmivelésügyi minisztériumon kívül számos más hatóság, testület, egyesület elhozta koszorúját a magyar földművelés atyjának koporsója elé. Olyan sok koszorút hoztak, hogy nem tudták mind a ravatalra tenni, hanem az udvaron két hosszú sorban állították fel. A gyászoló közönség délután két órától kezdve gyülekezett a Kálvin-téri templom előtt, amelyet nagyszámú diszruhás rendőrség vett körül. Pontban három órakor megérkezett Bethlen István miniszterelnök, aki Horthy Miklós kormányzót képviselte. A miniszterelnök —, május 1. keresztül behatolnak a szomszédos bstegsegélyző pénztár épülésébe, s ott akarták megfúrni a kasszát. Szitár bevallása szerint a kasszát „nem fúrták meg szépen, de jól.“ Tulajdonképen a betegsegélyző pénztár megfúrására törekedlek, de aztán úgy gondolták, hogy ha már a községi iskolában vannak, előbb ennek a kaszszáját is megfúrják. A betörők szakszerű munkát végeztek, de mivel szerszámaik primitívek voltak, a kassza megfúrása másfél óráig is elhúzódott, közben pedig lassan kihajnalodotf, úgy hogy már veszélyes lett volna rájuk nézve a további betörés. Szitár professzionista a kasszafurásban és csak nemrégiben szabadult ki feltételesen a fegyházbói, ahol még 18 hónapot kellett volna kitöltenie abból a par éves fogházbüntetéséből, amelyet az 1922-ben az államügyészségbe való betörése, illetve kasszafurása miatt kapott. Szitár feltételes szabadságát megint a régi foglalkozásának akarta szánni és újabb betöréseken járt az esze. Bevallása szerint pár nappal előbb a járási hivatal kasszájat akarta megfúrni, azonban az időt nem találta alkalmasnak. A községi iskola pénztárának megfúrásával azi remélte, hogy a kasszában benne lesz a tanítók május havi fizetése, amely kb. 60 000 koronái tett volna ki. Szitárt és másik két társát a rendőrség átadja az államügyészségnek. Érdekes megemlíteni, hogy az iskolában három házmester is lakik, ezek közül az egyik Szalay András, aki különben azelőtt városi rendőr volt, hallotta, amint a betörők dolgoztak az igazgatói szobában, sőt fel is beit és lámpával körüljárta az iskolát, de ugylátszik ne csinált nagyobb zajt, ami a betörőket elzavarta volna. a sekrestyeszobán át ment a templomba, amely ekkorára már zsúfolásig megtelt a gyászoló család és rokonság tagjaival és a különféle előkelőségekkel. A hivatalos személyiségek részére fentartott padsorokban foglaltak helyet József főherceg, Mayer János és Klebelsberg Kunó gróf miniszterek, báró Wlassicn Gyula a felsőház elnöke számos felsőházi taggal együtt, a képviseíőház részéről Huszár Károly alemök igen sok országgyűlésig képviselővel, az inaktív politikusok közül Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István, a fővaros részéről Ripka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester stb. A református egyház főpapjai közül Baühazár Dezső, Ravasz László, Antal Géza püspökök, az evangélikus főpapok közül Kapy Béla és Raffay Sándor püspökök vettek többek közt reszt a temetésen. A gyászistentiszteletet Ravasz László püspök nyitotta meg fohásszal, majd Közének következett, azután igeolvasás, amelyet Ravasz László püspök tartott, utána egy zsoltárt énekelt el a gyülekezet,ezután Ravasz László imát mondott, majd a karének után Ravasz püspök megtartotta magasszárnyalásu gyászbeszédét az elhunyt főgondnok felett. Beszédét főpapi imával végezte, a záróének elhangzása után pedig áldást adott. Az istentisztelet négyóra után ért véget. A megjelent előkelőségek a kálvintéri templom ajtajában fejezték ki részvétüket a gyászoló család tagjainak. Azután a koporsót és a koszorúkat zárt autóra tették és a család tagjai szintén autóba szálltak. Darányi Ignác holttestét Tass községbe szállították. A tassi református templomban meg szombat este hét órakor felravatalozták Darányi ignácot. A közönség itt vasárnap délután két óráig látogathatta meg
