Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-03 / 53. szám
1927. május 3. Komáromi Lapok 3. oldal. a ravatalt. A gyászistentisztelet déiután kétórakor kezdődött. A ravatal mellett az elhúnyt családtagjai üllek. A fővá rosből és a környékről igen sokan jöttek el Tassra a temetésre. A fö!dmivelésügyi minisztérium részéről Mayer János földmivelésügyi miniszter volt jelen. A gyászistentiszteletet Kerecsényi Zoltán esperes nyitotta meg imával, azután Lukácsi Imre dunavecsei lelkész mondott hatalmas gyászbeszédet Ravasz László püspök pedig imát. A gyászmenet három órakor indult meg a temetőbe. A családi sirkert helyén Szőnyegi Sándor tassi református lelkész imája után a koporsót lebccsájtották a földbe. A temetésen az elhunyt testvérei kö zül Darányi Erzsébet Válkay Bertalanné már nem vehe'ett részt, mert szombaton elhunyt. Darányi nővérét nemrégiben féloldali szivszélhüdés érte. A tassi sirkertben szerdán újra temetés lesz. Az istentisztelet és a temetés alkalmá val az elhunyt rendelkezésének megfelelően csak egyházi beszédek hangzottak el. A n&thaläz lábbadozói általános gyengeséget és fáradságot érezned. Az izmok ernyedtek, az idegek feszültek. Maszirozza magát orvosi előírás szerint ALPA menthol sősborszesszel. Ez növeli a vérkeringést, erősiíi az izmokat és emeli a munkakedvet. Lakásában permetezzen szét „Alpát", ezáltal alaposan fertőtleníti a levegőt. Kérjen ,Alpa“-sósborszeszt eredeti csomagolásban, sértetlen plombával. I 1-3 f Május elsejének megünneplése Komáromban. Vasárnap verőfényes napra virradt a lakosság, és ez a nap csaknem mindvégig méltó volt május elsejéhez, az év legszebb napjához. Május elseje, amely a dolgozó munkásság hivatalos ünnepe és egyúttal * állami ünnep is a csehszlovák köztársaságban, az évenként megszokott ün nepléssel folyt le Komáromban. Kora reggel, a hajnali órákban a , helybeli tüzoltózenekar járía végig az utcákat és ébresztene fel a lakosságot. Félkilenc órakor a kommunista párt és a szociáldemokratapírt tagjai meg #koszoruzták a római kaotikus temető* ben az 1919.-iki, magyarországi kommün idején átjött és itt elesett 120 munkáskatona közös sírját A sírnál Schulcz Ignác a demokratapárt nevében tartott beszédet és a kommunisták részérő! is hangzott el beszéd. Délelőtt a kommunista párt rendezett felvonulást a Nádor utcán keresztül a Kossuth térre, ahol a kommunisták vezető emberei beszédeket mondottak. A kommunisták szónoka a külpolitikai helyzetet ismertette, a kínai forradalmat, Szovjetoroszország helyzetét, élesen bírálta az angol imperialista törekvéseket, az olasz fasizmust stb., végül a magyarországi kommunista mozgalommal is foglalkozott. A munkásságot a polgári pártoktól való tartózkodásra és a 111. internacionále melletti kitartásra buzdította. A csehszlovák szociáldemokrata párt komáromi hívei a Dózsa féle Vigadó nagytermében ünnepelték meg a május elsejét. Mintegy 300 főnyi hallgatóság előtt Schulcz Ignác, a csehszlovák szociáldemokrata párt pozsonyi kiküldöttje méltatta a nap jelentőségét ás a munkásságot a II. internacionále táborába szólította, amely egyedüli jogszerű biztosítéka lehet csak a jövőnek. A belpolitikai kérdések közül foglalkozott az adóreformmal, a közigazgatási reformmal, a munkásbiztositással, stb. A külpolitikai kérdéseket tárgyalva ugyancsak megemlítette a kínai forradalmat, az olasz fasizmust. Bleive Iván pedig szlovák nyelven beszélt hasonló értelemben május elsejének jelentőségéről. A tiszti pavillonban a cseh nemzeti párt és az agrárpárt tartott vasárnap délelőtt gyűléseket. Komárom, — május 1. ! Hitvanharmadik működési évéről számolt be a Komáromi Dalegyesület elnöksége a május 1-én vasárnap tartott közgyűlésen, melyen a tagok szép számban gyűltek egybe. A közgyűlést Fiilöp Zsigmond ügy• vezető elnök vezette, aki lelkes szavak| ban üdvözölte az egyesület tagjait s a . jegyzőkönyv vezetésére Ders Béla egyl ! jegyzői, hitelesítésére pedig Czike Dénes és Kecskés Béla egyl. tagokat . kérte fel. j A formaságok elintézése után az ügyvezető elnök előterjesztette az egyesület 1926 évi működéséről szóló jelentését, amelyben nemcsS.k a Dalegyesület életében előfordul! eseményekről számolt be, hanem jelentést tett a magyar dalkulíura érdekében a múlt év végén történt tömörülésről is, örömmel hozván tudomására a közgyűlésnek a Csehszlovákiai Magyar D dosszöveiségnek megalakulását. Indítványára a közgyűlés a szövetséget üdvözölte. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés a müködőkarnak az 1927. augusztus 14—15-m rendezendő országos dalversenyen leendő közreműködését, valamint azt, hogv a kar kiváló karnagyát, Molecz Tivadart, a szövetség országos aisarnsgynak választóba meg. Az ügyvezető elnök jelentésében nagy elismeréssel emlékezett meg a mfiködőkar odaadó és áldozatkész munkásságáról és indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg mondott az országos nevű karnagynak és a kar valamennyi tagjának köszönetét. A je lentés beszámolt az egyesület múlt évi junius hó 20 án tartott estélyéről, ame, lyen II. Rákóczi Ferenc halhatatlan emlékének áldozott és Herczeg Ferenc géniuszának hódolt a Dalegyesület. Az emlékbeszédet Hajdú Lukacs dr. főgimn. tanár, a kiváló szónok mondotta, akinek közreműködéséért a közgyűlés hálás köszönetét jegyzőkönyvbe iktatta. Meleg elismeréssel szólt a jelentés Borka Géza dr.,.egyesületi titkár működéséről is, aki magasszárnyalásu költeményeivel é3 színpadi műveinek előadásával emelte az estélyek mű o rát. Úgy a junius 20 iki mint az 1927 február 26 án tartott farsangi estélyi ő rendezte és a mindakettő a legfényesebb erkölcsi sikerrel zárult. A köz gyű és úgy Borka dr.-nak mint az esteieken közreműködött Katona Magda, Hauniwickl Anny, Puiir Stefi, Schlaffer Siidike. Ruzicska József, Janiss Andor, Derzs Béla, Kiss Lajos, Korai Lajos, Elbert Zoltán és Schwere Imre szereplőknek elismerő köszönetét nyilvánította. Igaz köszönettel adózott a közgyűlés Heckmann István lévai karnagynak, a kiváló dalszerzőnek, aki egyik remek férfikar szerzeményét a Dalegyesületnek ajánlptfa föl. A pályázaton dicséretet nyert müvet a müködőkar farsangi estélyén mutatta be sikerrel. A jelentés sajnálattal hozta tudomására a közgyűlésnek Horváth Cézár dr.] elnöknek, családi okok miatt történt lemondását. Az ügyvezető elnök meleg szavakkal méltatta a távozó elnök érdemeit és javaslatára a közgyűlés köszönetét szavazott a lemondott elnöknek. Őszinte sajnálattal vette tudomá sül a közgyűlés Weisz Miksa dr. társ elnöknek még a műit év őszén bejelentett lemondását is, akinek a Dalegyesület életében közel négy évtized óta kifejtett hasznos és eredményes működése alatt szerzett érdemeit jegyzőkönyvbe foglalta, önzetlen és lelkes munkásságáért köszönetét szavazott és azon re ményének adott kifejezést, hogy a volt társelnökkel fennálló kapcsolat a jövőben továbbra is megmarad. Részvétteljes szavakkal jelentette az ügyvezető elnök Darányi Ignác dr.-nak az egyesület 1899 ben megválasztott díszelnökének a napokban történt elhunytát. A megboldogult az egyesület kerti helyiségének berendezése és parkírozása körül szerzed annak idejében elévülhetetlen érdemeket. A közgyűlés Darányi Ignác emlékét jegyzőkönyvbe foglalta és elhunyta felett érzett igaz kegyeletének néma felállással adott kifejezést. A közgyűlés az elnöki jelentéstWeisz Miksa dr. felszólalása után egyhangúan elfogadja és egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglalta. Majd a számadásokra került a sor, amelyeket Argay Lajos pénztáros ismertetett. A közgyűlés az 1926. évi zárószámadásokat elfogadta és a felmentvényt megadta. Az évi tagsági dijat 20 koronában állapította meg és egyhangúan elfogadta a választmánynak az 1927. évre szóló költségvetésre vonatkozó javaslatát. A közgyűlés a választmány javaslatára kimondotta, hogy az elnöki helyei a jövő évben esedékes általános tisztujitáson fogja betölteni, a folyó csonka évre nézve pedig az elnöki teendőket a társ- és ügyvezető elnökökre ruházza. Társelnö tnek a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Bartos Frigyes első huelinté zeti igazgatót választotta meg, akit az ügyvezető elnök üdvözölt. meleg szavakkal. A közgyűlés napirendjének letárgyalása uián lélekemelőén kedves jelenet következeit, amidőn a közgyűlés ifj. Nagy János hitelintézeti igazgatót ünnepelte abból az alkalomból, hogy húsz év óta működik kitartó buzgósággal és példás lelkesedéssel a működőkarban, mely idő alatt az egyesület érdekében mindenkor a Iegodaadóbban munkálkodott. Az ügyvezető elnök terjesztette elő a választmánynak javaslatát, amelynek egyhangú, lelkes elfogadásával a közgyűlés kimondotta, hogy ifj. Nagy Jánosnak, a kar húsz év óta működő érdemes tagjának, a Daiegyesület kul turális céljainak elérése érdekében kifejtett példátmutató eredményes munkálkodásáért legnagyobb elismeréséi és köszönetét fejezi ki. Az elnök bensőséges szavakban üdvözölíe az ünnepeltet, akinek átnyújtotta az egyesület elismerő díszoklevelét. A működőkar a jeligével köszöntötte a hűséges dalos testvért, aki meghatva köszönte meg az óvációt. A Daiegyesület 64 ik közgyűlését ebben az emelkedett ünnepi hangúid ban zárta be azután az ügyv. elnök, lelkes szavakban kérve fel az egye-sület tagjait a Dalegyesület iránti szeretetre és hűségre. Minden jó háziasszony lehérnemtljét otthon varr;a és h> zzá a hires SchroJl chifon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, ,, áruházából hozatja. Kérjen mintákat, § Bezárult a kiállítás. A kultúrpalota tavaszi tárlata vasárnap délután bezárult — A sorsolást megejtették. — Milyen számok nyertek ? A Jókai Egyelület Szépművészeti Osztálya, amint tudjuk, most tartotta szokásos tavaszi tárlatát, amely két hátig volt nyitva és a közönség elég szép érdeklődési mutatott a gazdag tárlat iránt. De nemcsak a látogatottság tekintetében volt a kiállítás elég élénk forgalmú, hanem képvásárlások is szípen történlek. Sajnos azonban Komárom mind rósz szabb gazdasági helyzeíe nyomokat hagyott a kiállításon is és jobb gazdasági viszonyok mellett sokkal főbb kép és szobor talált volna uj gazdát, mint most. Á kiállítást, különösen a húsvéti ünnepek alatt látogatta szép számmal az érdeklődő közönség, amelyet a művészi élvezeleken kívül többször szórakoztatott a jói sikerűit sétahangverseny is. A két hétig nyitva volt és igen meleg sikert e|ért kiállítást most vasárnap a késő délutáni órákban zártak be Az uíoiső délutánon igen szép számú közönség búcsúzott el a tárlattól. A közönséget különösen az is érdekelte, hogy ki fog nyerni a tárlat bezárása alatt megtartandó sorsoláson. Ugyanis minden belépőjegy egyszersmind sorsjegyül is szolgált. A megejtett sorsoláson a következő számokat húzták ki: 9. 58, 136 201 231, 296, 306, 347, 444, 451. ’ Érdekes, hogy a sorsoláson megjelent közönségnek egyáltalában nem kedvezett a szerencse, mert a megjelentek közül egy se nyert. A kihúzott számok tulajdonosai közül egy se volt jelen. A megnyert képeket és szobrokat a kuliurpalotában a müvészotthonban átvehetik a szerencsés nyerők. Daráoyi Ipác megpróbáltatása a kommíin idején. Darányi Ignác halála alkalmából a sajtó kellő alapossággal elevenítette föl a megboldogult közéleti működésének emlékeit, nem esett azonban szó a kommunizmus idején átélt szenvedéseiről, pedig nagy lelki ereje talán ekkor tűnt ki leginkább. Kétizben tartóztatták le. Először a kommunizmus kitörésekor éjjel, Dessewffy Aurél gróffal együtt, amikor is a Markó-utcai börtön pincéjében volt elzárva. Ekkor történt, hogy László népbiztos ott a pincében vésztörvényszéket tartott és vallatta Darányit, hogy hallott-e arról, hogy a közvélemény ötét okolja a háborúért, mert a beteg szerb disznókat nem engedte be Magyarországba ? Erre Darányi szokott szelídségével nyugodtan ezt felelte: — Igen, egyszer a Garai-téren, a múlt hetekben végigsétáltam és egy részeg kofa utánam kiabálta, hogy ez csinálta a háborút. Markó utcából elhurcolták néhány hét múlva a gyüjtőfogházba, ahol Jeszenszky Pállal, Vigyázó Ferenc gróffal, Mikes gróf püspökkel stb. volt bezárva és ahol őt testvéröccse: Darányi Gyula csak veszélyek közöt látogathatta meg, mert őt is le akarták tartóztatni, mint látogatót. Itt történt az, hogy fogsága vége felé, éjjeli egy órakor két felfegyverzett Lenin katona fölrázta álmából és rárivalva megkérdezték, hogy milyen vallásu ? Mire azt felelte, hogy református, de tudni akarja, miért kérdezik ezt. A vá!asz az volt, hogy hajnali 3t órakor agyon fogják lőni és igy, ha katolikus lett volna, papot kérhetett volna hogy meggyónjon. A gyüjtőfoghá/ból elbocsátották és mintegy hétig odahaza lehetett. De csakhamar ismét elfogták, természetesen éj idején és elcipelték az Országház pincéjébe, ahol 71 éves kora ellenére a pincében, majd a lichthofban a földön feküdt, szalmán, minden takaró nélkül, Balog Jenő, Rákosi Jenő, Hegedűs Lóránt, Láng Mihály báró és mások társaságában Fogságának ez az időszaka talán a legveszedelmesebb volt, mert minden nap kihallgatták és nem tudta, hogy a másnapot megéri-e. Innen aztán elvitték a Városligetbe a fogházzá alakított Park szanatóriumba, ahol állandóan detektív volt mellette és ahová Wekerle S., Hazai S., Tallián B., báró, SzterényiJ. báró és mások társaságában volt elzárva. Itt aránylag emberségesen bántak vele, de a kommunizmus legutolsó napjaiban az itt bezártaknak az volt az érzésük, hogy a kommunizmus teljes bukása előtti napon valamennyijüket ki fogják végezni, mert az őrzésükre bízott polgári vöröskatonákat az utóbbi napokban lassanként fegyveres vöröskatonákkal cserélték ki. Megmenekülésüket talán annak köszönhették, hogy Szterényinek sikerült megfelelő őrséget kieszközölni és igy a foglyok a kommün bukása után sértetlenül távozhattak-Darányi Ignác, letartóztatott társainak tanúbizonysága szerint, fogsága idején a legnagyobb személyes bátorságot és lelki nyugalmat mutatta. Mint hü református ember, a predesztinációra hivatkozva, ő vigasztalta fogoly társait és a Biblia olvasását ajánlotta. Sohasem panaszkodott arrói, hogy mennyit szenvedett, amint egyáltalában sohasem panaszkodott semmiért sem. De való, hogy letartóztatása idején a különben is szívbajra hajlamos öreg ur szivével sokat szenvedett és azóta többé nem is tudott helyrejönni. Kiszabadulása után letartóztatásának egész történetét Írásba foglalta. Hátrahagyott feljegyzései bizonyára érdekes megfigyeléseket hoznak f majd napfényre.
