Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-03 / 53. szám

egyvennyolcadik évfolyam, 53. szám. Kedd, 1987. május 3. HISfizetési ir csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai »»étküldéssel: 4«é» évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. eye» uám ára t 80 fiilér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nidor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszor! kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — május 2. A csehszlovák belpolitika tenge­lyét ma az elnökválasztás alkotja és egész természetes, hogy a nagy hullámzás izgalomban tartja a politikai kedélyeket. Bár semmi eshetőség sincsen arra, hogy Masaryk G. Tamást meg ne vá­lasztanák újból a köztársasági el­nök tisztségére, mégis akadtak — last not least — kormánypártok, amelyek a jelölés ellen foglaltak állást, de később azonban szépen megjuhászodtak az ügyes taktikus Svehla egy kézlegyintésére. Ezek közé a pártok közé tarto­zott a szlovák néppárt, amelynek vezető orgánuma kíméletlen tárna­­dásban részesítette a köztársaság elnökét, akit — mellesleg megje­gyezve — éppen a néppárt kép­viselőinek szavazataival választot­tak meg annak idején. A politikai memória azonban igen rövid és a pártpolitikusok szigorúan alkal­mazkodnak Bismarck ismeretes mondásához a következetességet illetőleg. A nemzeti demokraták is tizenegyedmagukkal szemére hány­ták Masaryknak, hogy szociál­demokrata világnézetű, de utóbb mégis szépen bevonták vitorláikat és most hallgatnak. Épen igy a cseh néppárt is, amelynek egyik szárnyán kissé berzenkedtek a haladó szellemű Masaryk ellen, kimutatva műveiből azt is, hogy ellensége a katolikus egyháznak, azonban ezek a hullámok is el­ültek. Vájjon az ördöngös Svehlának milyen csodaszere van a lázongó kormánypártok ellen, hogy igy el tudja némitani azokat 1 A helyzet igen egyszerű. Az ellenzékben levő szociáldemokraták az elnök mel­lett állanak, ezekkel a cseh nép­pártot szereli le igen könnyű szer­rel. A szlovák néppárt sakkban van és gyorsan mattot kap a cseh szocialistáktól, ettől az álellenzéki párttól. így tehát a szlovák nép­párt is ott lesz az elnökválasztás­nál Masaryk választói között, akit megválasztása előtt reverzálisokkal akarnak korlátozni, illetve csak szeretnének, mert ilyesmit az al­kotmány nem ismer. Lehetséges, hogy ezért a néppárt be fogja nyújtani politikai számláját utóbb, de kötve hisszük, hogy Svehlából valamit ki tudna préselni, akinek a legdrágább kincsüket, az auto­nómiát is oda ajándékozták, mint egyik magyar képviselő szelleme­sen megjegyezte, két miniszteri autóért. Svehla diadala kétségtelen az elnökválasztás ügyében és a ber­zenkedő pártok egész bizonyosan kezes bárányokká fognak változni május 24-ig, az elnökválasztás POLITIKAI SZEMLE Komárom, —május 2 Május 27-én választják a köz­­társasági elnököt. Parlamenti körökben arról értesülnek, hogy május 13-án teszik közzé az elnök­­választás napját. Ezen a napon veszi kezdetét a 14 napos parlamenti szünet, így tehát az elnökválasztás m^jus 27-én lesz. Megbukott a bizalmatlansági indítvány. A Svehla kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt pénteken tár­gyalta a nemzetgyűlés. Az indítványt a kezdeményező bizottságban leszavaz­ták, de Czech dr. képviselő és társai kisebbségi véleményt terjesztettek elő, amely a bizalmatlansági indítványt tar­­tulmazta. Az előadó azt javasolta, hogy a nemzetgyűlés térjen napirendre az indítvány felett. Az elrendelt szavazás eredménye az lett, hogy a. nemzetgyű­lés 142 szóval 105 ellenében az előadó javaslatát fogadta el, vagyis az indít­vány felett napirendre tértek. (Ultimátum a szociális biztosítási törvény novellája ellen. A rettenetes terheket felidéző »szo­ciális“ alkotás, a biztosítási törvény, ren­geteg panaszra ad okot, amelyet ak­ként kívánnak a polgárt pártok módo­sítani, hogy a sérelmek teljesen orvosol­­tassanak. Ebben az ügyben a szociál­politikai bizottság már tartott tanács­kozásokat, azonban azok abban ma­radtak. Eredetileg több koalíciós párt külön módosító indítványokat készített elő, a nyolcas bizottság azonban elha­tározta, hogy majd a kormány fog ja­vaslatot előterjeszti. A Lidové Noviny jelentése szerint a novella kidolgozásá­val its népjóléti minisztériumot bízták meg és ez már meg is kezdte azt. Úgy látszik azonban, hogy az utolsó időben valamilyen politikai nehézségek támadtak, amelyek késleltetik a novella befejezését. A koalícióban az az aggo­dalom merült fel, hogy a noveWázás a felmerült okok miatt késedelmet szen­vedhet és azért a legközelebbről érde­kelt agrárpárt ultimátumot nyújtott át a népjóléti miniszternek. A párt azt kö­veteli, hogy a minisztérium a javaslatot junius 1-ig készitse el és egyúttal be­jelenti, hogy arra az esetre, hogyha ez meg nem történik« a párt önálló ja­vaslattal fog előállani. Svehla nem enged Masaryk ellen jelöltet állítani. Már egyizben megírtuk^ hogy Svehla miniszterelnök a közelgő köztársasági elnökválasztással kapcsolatosan igen energikus fellépést tanúsít és a koalí­ció pártjait határozott állásfoglalásra szólította föl Masaryk jelölése mellett, kijelentvén, hogy amely párt nem sza­vaz Masarykra, az nem foglalhat helyet a kormánypártban. Azok a koalíciós pártok, amelyek különösen pártsajtó­napjáig. Az idejekorán beadott el­lengőz tehát leszerelte a harcias pártokat, amelyek az elnök ellen fenekedtek. A köztársaság elnöke ellen legsúlyosabb argumentumuk, a Húsz ünnep, most van rende­zés alatt s a Yatikánnal előrelát­hatólag létrejön a megegyezés. Ezért a politikai felelősség Benest terheli és Masaryk ellen talán azt az egyet lehetne felhozni, hogy jukban igen élesen szoktak Masarykról megemlékezni, a határozott szóra le­­csöndesedtek. Svehla most még tovább ment. A Role értesülése szerint a mi­niszterelnök fölszólította a kormány­pártok klubjainak elnökeit, hogy a szenátor és képviselők klubjait utasít­sák arra, hogy a polgári kormánypár­tok minden egyes tagja köteles Masaryk elnökségére szavazni. Egyúttal értésére adta Svehla a pártoknak, hogy ellen­jelölt felállítását nem engedi meg, mert erről a kérdésről egyáltalában nem lehet komolyan beszélni. A kommunis­ták hivatalos lapja közli a pártiroda határozatát, amely szerint a kommu­nista párt köteles az elnökválasztásra saját jelöltet felállítani. De ha a hely­zet úgy alakulna, hogy szavazási harc keletkeznék a szélső reakció és a bal­oldali blokk között, akkor a kommu­nisták a szükebb választáson Masarykra fognak szavazni. Joachimstalban tartja a klsan­­tant legközelebbi konferenciáját. Prágából érkezett hírek szerint a kisantant külügyminiszterei május 12— 14 között tartják legközelebbi konferen­ciájukat. A tanácskozás helyéül Joa­­chimstal fürdőt jelölték ki. Ezen a konferencián a külügyminiszterek a szerződések értelmében fölmerülő álta­lános kérdéseket fognak megbeszélni, amelyek között azon kérdések is bent­foglaltatnak, amelyek a trianoni szer­ződésre vonatkoznak, ezenkívül tárgyalni fognak a nemzetközi helyzetről a nép­­szövetség különös figyelembevételével és a kisantant egyes államai között fen­­forgó viszonynak. Románia különböző pénzügyi kérdéseket is elő fog ter­jeszteni és nincs kizárva, hogy a kon­ferencia olyan kérdésekkel is fog fog­lalkozni, amelyek szerepelnek majd a genfi gazdasági világkonferencián és a kisantautra vonatkoznak. Más forrás szerint a konferencián főképen a kis antant államai között való gazdasági közeledésről lesz szó és szóba kerül a közlekedés megjavításának, valamint a kereskedelmi szerződéseknek kérdése is, tekintettel az uj román tarifára. A kon­ferenciával egyidőben a kisantant sajtó­képviselői is ülésezni fognak. A cigányok megrendszabályozása A kóbor cigányok megrendszabá­­lyozására a belügyminisztérium törvény­­javaslatot készit elő, amelyben szigorú rendőri intézkedéseket szab meg az egyre fokozódó oláhcigány veszedelem ellen. A kóbor cigányok részére köte­lező személyazonossági igazolványokat állítanak ki. A vándorlást külön enge­délyhez kötik, de teljesen eltiltják a csapatokban való vándorlást és a fegy­ver viselését. Mindeme rendelkezéseket szigorúan fogják ellenőrizni. A kóbor­cigányok gyermekeit menhelyeken lehet majd elhelyezni. De készül az igazsag­­ügyminiszteriumban is egy törvény, amely a kényszermunkahelyekről, mun­katelepekről intézkedik. A csehszlovák delegáció expozéja a genfi nemzetközi gazdasági konferencián. A delegáció jelentése részletesen beszámol azokról a nehézsé­gekről, amelyekkel Csehszlovákia gazdasági élete küzd. A cseh­szlovák delegáció indítványai a nemzetközi gazdasági konszolidásra alkalmas gazdasági eszközökről. — május 2. A genfi nemzetközi világgazdasági konferencián, amely május 4-én kez­dődik, a csehszlovák delegáció részletes jelentésben számol be azokról a gaz­dasági nehézségekről, amelyekkel a csehszlovák államnak a háború után meg kellett küzdenie és analizálni fog­ják a gazdasági konszolidálásig történt eseményeket. A csehszlovák gazdasági expozét a delegáció tagjai közösen szerkesztették meg. A csehszlovák delegációnak tagjai Basch dr., Horaéek dr., Radinsky dr. és Vanek dr. Értékelés. Csehszlovákiának is, mint a legtöbb szomszédállamnak, először az értékelését kellett állandósítania, amelynek megvé­désére a deviza- és kereskedelempolitika kivételes intézkedései, mint pl. a de­vizaellenőrzés, voltak szükségesek. 1927 január 17-től azonban ezt az ellenőrzést megkönnyítették, úgy hogy most már, eltekintve számos üzleti befektetések Benes miniszterségét tártotta akkqy is, amikor az kétségtelenül ellen­tétbe került a parlament többsé­gével. Elvégre azonban a parla­mentnek kell állást foglalnia eb­ben a kérdésben és ha Benes nem veszi észre, hogy politikája minden vonalon megbukott, a parlament­nek kellene erre figyelmessé tennie és tőle a bizalmat megvonnia. teljes szabadságától, csupán a nyilván­tartás és egy csekély méretű ellenőrzés van, amiről a devizakereskedelemben beszélni lehet. Tartozások és adók. Csehszlovákiának eleinte meg kellett küzdenie a papírpénz inflációjával és kivételes szükségleteit kölcsönnel fe­dezte. Ebből az okból kifolyóan a há­ború utáni első években növekedett az államadósság, amelynek kamatozása és amortizálása nagyrészt valamennyi ter­melést megnehezítette. Továbbá szük­ségesek voltak magas adók kivetése is, amelyek a többi állam adóinai is na­gyobbak voltak. Az utolsó években az állam pénzügyében nagyobb megtaka­rítást engedtek meg a körülmények. Az államnak nem volt szüksége többé új adók kivetésére, folyótartozásait ered­ményesen konszolidálta, amelyeknek egy részét már vissza is fizette és újabb kölcsönök felvevése nélkül is a legutolsó két évben az állam büdzsét teljes egyensúlyba hozták. Az erős adópolitikát másrészt meg­okolták azok az idők, amikor egyes államokban a termelések csak csekély mértékben voltak adóval sújtva, ami Csehszlovákiában a termelés és a ke­reskedelem nagy hanyatlását jelentette volna, meglassitotta volna a nagy tőke fejlődését is, és lehetetlenné tett volna újabb, invesztíciókat, de megne­hezítette volna a csehszlovák gyártmá­nyok konkurencia képességét is, úgy a belföldi, mint a külföldi piacokon. Mezőgazdaság, Miután a mezőgazdasági vámokat a háború u'án megszüntették, a cseh-

Next

/
Thumbnails
Contents