Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-30 / 52. szám

6. oldal.

Komáromi Lapok

1927. április 80.

maga halottjaként akarta eltemetni Darányi Ignácot, de a család kívánságoknak nem tett eleget és igy Darányi Ignácot a Darányi család temetteti el.

*

Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszter elhunytáról a kővetkező gyászjelentést adtik ki:

»Legyen meg a te akaratod.«

Máté ev. VI, rész, 10. vers.

Darányi Erzsébet férjezett Válkay Bertalanná, Darányi Kálmán, dr. Darányi Gyula mint testvérek, dunaegyházai Válkay Bertalan mint sógor, dr. Darányi Gyuláné nemes Than Jolán mint sógornő, továbbá mint testvérgyermekek: dr. ifj. Darányi Kálmán nejével szemerei Szemere Máriával és Márta leányukkal, dr.ifj Darányi Gyula nejével ényi Dömötör Eszterrel és Erzsébet leányukkal; Hóman Irén, Hóman Biri, dr Hóman Bálint nejével gyarmatai Dáni Mariskával és Bálint fiukkal; dr. ifj. Válkay Bertatan, Illés Józsefné Válkay Erzsébet férjével dr. visfei Illés Józseffel és Marcel Miklós fiukkal; dr. Darányi Béla, Darányi Ella férjével párucai Kolossváry Miklóssal, Darányi György, Darányi Jolán szomorodott szívvel jelentik, hogy szeretett testvérbátyjuk, sógoruk és nagybátyjuk pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignácz egyetemes jogtudor, oki. köz- és váltó ügyvéd, az állatorvosi főiskola tiszteletbeli doktora, valóságos belső titkos tanácsos, nyug. m. kir. földmivelésügyi miniszter, a Dunamelléki ref. egyházkerület fögondnoka, az Országos ref. zsinat világi alelnöke, a Magyar felsőház tagja, a Magyar Gazdaszövetség tiszteletbeli elnöke, a Magyar vörös kereszt egyesület tiszteletbeli alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, az „Académie d’Agriculture de France“ tagja stb. folyó évi április hó 27 ik napján reggel 6 órakor, életének 79 ik évében az Urban elhunyt.

Kedves halottunk földi maradványai folyó hó 30 ik napján, szombaton délután 3 órakor fognak a Kálvin téri ref. templomban megáld ütni és Tasra szállíttatván, ott május hó 1-én, vasárnap délután 2 órakor a családi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni.

Budapest, 1927. április 27.

Áldott legyen emlékezete! wmm i——iwiiiiumiiih in a mii iim i'

Mussolini lem hajlandó tárgyalni

senkivel sem, i tiranai simMísifl,

amely tudvalőveleg a jugoszldv-olasz konfliktust idézte elő.

Mint ismeretes, az olasz-jugoszláv bonyodalomnak egyik oka a tiranai szerződés volt. Mussolini váiasza most érkezett meg a húsvéti ünnepek után, mivel Mussolini a husvétot Rómától távol töltötte. Mussolini többek között kijelentette jegyzékében, hogy Róma és Belgrád között a viszony nem szakadt meg és ha római jugoszláv követ valamilyen közlést óhajt tenni, azt csak barátságos és jószomszédi viszonyban fogja megtenni.

A tiranai szerződést azonban Olaszország és Aloánia felségjogai szabad érvényesítésével kötöttek. A szerződést ratifikálás előtt részletesen megvitatta az albán parlament is. Miután ez a szerződés sem Jugoszlávia, sem más állam ellen nem irányul, szó sem lehet arról, hogy a szerződést újra megfontolás tárgyává tegye.

A komáromi közönség és az uszoda ügye.

— Levél a szerkesztőhöz. —

E lapok hasábjain mi már annyit és annyiszor irtunk a komáromi uszodáról, hogy már igazán felmentve érezzük magunkat az üggyel tovább foglalkozni. Most is csak azért térünk vissza az ügyre, mert most már maga a közönség szólalt meg, ami rendjén is van, mert elvégre mégis csak a közönség érdekében létesül az uszoda. Sőt nagyon csodálkozunk, hogy csak most kaptuk ezt a levelet és nem már előbb. Ebből is látszik, hogy a komáromi közönség még akkor is mennyire a nemtörődömségben szenved, amikor a saját egészségéről van szó.

Különben beszéljen maga a levél, amelyet itt adunk közre:

Kedves Szerkesztő Úr!

Elsősorban is fogadják hálás köszönetünket azért az eléggé nem dicsérhető érdeklődésért, amellyel a szerkesztőség a komáromi uszoda iránt viseltetik. Az uszoda létesítése nagyon is fontos szerepet játszik Komárom közegészségügyében. Az uszodában való fürdést sokan szórakozásnak, sportolásnak, fényűzésnek veszik. Sajnos, hogy a fürdő egészséges voltáról annyira megváltozott a világ nézete a rómaiak -óta, akikről tudjuk, hogy fürdő nélkü még a legszegényebb római se tudott volna megélni. A fürdés ma mar olyan kelléke az életnek és az egészség megóvásának, mint a napi mosakodás és aki a fürdő iránt közömbös, annyi, mintha azt mondaná, hogy nem kell naponta legalább egyszer megmosdani.

A fürdőzés ferde megítélése onnét ment át a köztudatba, hogy a fürdőre utazás mindig egyenlőt szokott jelenteni a jómóddal, a szórakozással és sokan, a felületesek, ha már csak ezt a szót hallják, hogy fürdő, már akkor téves eszmetársulás alapján a jólétre, a szórakozásra gondolnak.

Ez a téves és eléggé el nem ítélhető felfogás okozza aztán azt, hogy a nagy tömeg nem érzi lelki és testi szükségét annak, hogy sokat törje azon a fejét, hogy a nyáron lesz-e hol fürödni. De hát a tömeget is nevelni kell és meg kell vele értet ni, hogy különösen nyáron a tikkasztó hőségben, amikor a test kipárolgása igen nagy és a szárazság miatt a por és piszok is jobban száll a levegőben és jobban ellepi és megfertőzi a testet, nagyon fontos a naponkinti fürdés.

Komáromban a tömegkivánság tekintetében jobb ugyan a. helyzet, mert itt nagyon sokan akarnak fürödni és ezeknek a jobb belátásra tértek száma mind jobban szaporodik. Itt tehát számolni kell azzal, hogy rendkívül nagy vissza esést kelt, ha az idén nem lesz uszodánk. Tudjuk, a város szegény és a pénzügyi helyzete sem olyan, hogy valami nagyobb arányú uszoda építésére gondolni merjen. A város nehéz helyzetével járó állapotokat azonban nagyon sulyosbitja az a körülmény, hogy Komáromban igazán nincs vállalkozó szellem. Azt hittük, hogy eddig már nem is egy, de több ajánlat is fekszik a városházán, hogy a magánvállalatok szívesen építenek uszodát. Sajnos, itt is nagy csalódás érte azokat, akiknek a szivükön fekszik a komáromi uszoda ügye. Eddig egy ajánlatról se tuc.unk. Pedig hát nem kellene ide valami nagy építkezés. Mindnyájan emlékszünk még a komáromi magánuszodákra és fürdőkre, legalább olyasvalamit szeretnénk csak.

Inkább két kisebb uszodát, mint egy nagyot, hogy az üzleti rezsi kevesebb legyen. Egyet, a Nagydunára és egyet a Vágdunára-Ha ez sem történik meg, akkor nagy veszedelemben forog a közegészségügyünk a nyáron és sajnos, arra is számíthatunk, hogy jó pár ember életet is fog követelni az uszoda hiány, mert az emberek min- 1 den tilalom ellenére is fürdenek majd és pedig a veszedelmes helyeken is, aminek aztán rendesen halálos szerencsétlenség a vége. A folyóvizek molochja minden évben megköveteli jj a maga emberáldozatait, amelyek! nek számát az uszoda mégis csak | csökkenteni szokta.

Nincs tehát más hátra, mint jó< előre kijelöltetni azokat a sekélyebb | helyeket, ahol veszedelem nélkül fürödhetnek a nagyok és a kicsinyek ! és oda természetesen őröket kell állítani, hogy a fürdőzők ruháit el : ne csenjék a strandok szokásos tolvajai.

Lehangolva fejezem be levelemet, fhogy a sajtó igazán dicséretes biz- tatásai ellenére se lesz az idén uszodánk. Bár én még nem hagyok fel minden reménnyel, mert hátha még a tizenkettedik órában megoldódik a most még megoldhatatlannak látszó kérdés.

Soraim közléséért hálás köszönetét mondván, maradtam a kedves

Szerkesztő urnák viszontszolgálatra kész hive.

Komárom. 1927 április 28

Egy fürödni szerető komáromi.

mmmmmmmmmmmwmmmasBKasmm

Magyar IzWiitol- Ipari is népviseleti Kiállítás nullái.

Felhívás az ipari szervezetekhez, iparos

egyesületekhez és kisiparosokhoz.

Komáromban súg. 14—21-ig „Magyar Mezőgazdasági-, Ipari és Népviseleti kiállítást.“ rendezünk.

Ezt az alkalmat fel akarjuk használni arra, hogy összegyüjtsük és a kiállítás keretén belül bemutassuk az ipari szervezeteknél és az egyes kisiparosoknál lappangó, eddig soha még nem gyűjtött és nem ismert évszázados ipartörténeimi vonatkozású tárgyakat, mint: okmányokat, céhleveleket, kiváltságleveleket, felfogadó-leveleket, szerződéseket, céhládákat, céhjelvényeket és zászlókat, régi eszközöket és szerszámokat stb.' stb.

Tekintettel arra a körülményre, hogy a kiállításnak ez a része nemcsak történelmi szempontból, de a nehéz viszonyok között élő kisiparosság önbizalma és öntudatának emelése szempontjából is nagyfontosságu, tisztelettel felkérjük iparosainkat, hogy a kezeik között levő tárgyakat bocsássák rendelkezésünkre s az ilyenek tulajdonosait bírják rá a kiállításon való részvételre. Jelentkezések „Magyar Mezőgazdasági, Ipari és Népviseleti Kiállítás irodája“ Komárom Jókai u. 16 sz. küldendők, amely kü önben is bármilyen felvilágosítást szívesen nyújt.

A végrehajtó bizottság nevében: Koczcr Gyula nemzgy. képviselő elnök, Fdlöp Zsigmond végvh. biz. igazgató, Lindt János mérnök, kiáll, igazgató, Ivánffy Géza főlitkár.

Igy fiatalít

és szépít a

Minden gyógyszertárban, drogériában parfümériában kapható.

Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK« GYÓGYSZERTÁR

Bratislava — Pozsony. Alapítva: 1312.

VasiaottiilaJESiD ilila

Vasárnap délután ejtik meg a nagy sorsolást — Minden belépőjegy egyszersmind sorsjegy is — Tíz képet és egy szobrot sorsolnak ki.

A kéthete megnyílt és a közönségből olyan szép érdeklődést kiváltó képkiállitás, amelyet a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya rendezett, holnap, vasárnap este zárul be.

A most bezáruló képkiállitásnak a komáromiakra nézve különösen fontos jelentőséggel bir az a körül mény, hogy a kiállító művészek jórészt komáromi képzőművészek voltak és ez igen örvendetes jelenség, mert ami sikert és elismerést elértek, azt a saját erejükkel, tudásukkal érdemelték ki Ez a kiállítás a JESzO kiállítása volt és nem szabad összehasonlítani az előző nagy tárlattal, amikor egész Szlovenszkóról, sőt még Magyarországról is részt vettek kiállítók.

S Éppen azért nézze meg minden komáromi, aki még nem látta eddig és aki látta, az is vegyen búcsút a szép tárlattól, amelyet hétfőn már leszerelnek a kiállító művészek.

A kiállítás minél többszöri megtekintése nemcsak a művészi szórakozásunkat növeli, de emeli az esélyeinket arra pézve, hogy a holnap, vasárnap délután megtartandó kép és szobor sorsoláson a Szerencse istenasszony többször ránk mosolyogjon, mert minden belépőjegy egyszersmind sorsjegy is, amelylyel értékes képeket és szobrokat lehet nyernünk.

HIRE K.

— A ref. egyházból. A komáromi református egyház presbitériuma április 27-én Galambos Zoltán ref. lelkész és Fülöp Zsigmond főgondnok együttes elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a lelkészelnök részvétteljes szavakkal jelentette be a magyar református egyházat ért nagy veszteséget: Darányi Ignác dr. hirtelen történt halálát. A megboldogult a dunamelléki ref. egyházkerületnek főgondnok, a komáromi ref. egyházmegye örökös tiszteletbeli gondnoka és a komáromi egyház illusztris tagja volt, aki egyházának mindenkor hűségesen és áldozatkészen állott rendelkezésére. Indítványára a presbitérium kimondotta hogy az elhunyt emlékét megörökíti, az egyház mélységes gyásza kifejezéseképen a templomra a gyászlobogót kitűzi és a megboldogult gyászoló testvéreihez részvétir&tot intéz. Sajnálattal vette tudomásul a presbitérium Lakatos Károly közs. isk. igazgatónak a temetőbizottság elnökségéről történt lemondását, akinek e tisztében teljesített buzgó működéséért elismerő köszönetét iktatta jegyzőkönyvbe. A bizottság elnökéül a presbitérium Czike Zsigmond presbitert választotta meg. A presbitériumban megüresedett két helyre az elnökség, mint a sorrend szerint következő póttagokat Mészáros Károly ny. megyei árvsz. ülnököt és Kollár Lajos ny. megyei irodatisztet, egyházi jegyzőt hivta be. Az új presbiterek, akiknek megbízása 1933. december 31-ig szól, az elnök meleg üdvözlő szavai után a törvényes esküt letették. Az egyháztanács ezután tárgyalta Bartha János ny. pü. igazgatónak, az adókivető bizottság elnökének jelentését az 1927. évre szóló egyházi adókivetésről. A presbitérium a jelentést és az abban foglalt javaslatokat egyhangúan elfogadta, az adókivetést jóváhagyta és elrendelte,, hogy az uj adólajstrom, a törvény értelmében május hó 1 tői 15-ig a lelkészi hivatalban közszemlére kitétessék és a határidő lejárta után az adóbeszedés foganatosittassék Köszönetét fejezte ki a presbitérium a bizottság érdemes elnökének és összes tagjainak a nagy körültekintéssel végzett munkáért. Végül Czike Zsigmond presbiter bejelentette az egyháztanácsnak, hogy a Ref. Ifjúsági Egyesület választmánya elhatározta, hogy az általa a templomban emelt hősök emléktáblája alá művészi kivitelű virágkosarat készíttet, amelybe a kegyelet virágait szándékozik elhelyezni, Ä presbitérium örömmel és köszönettel vette tudomásul a kegyeletes érzésből fakadt ezen nemes elhatározást.

— A katolikus iskolaszék ülése.

A r. kát. Majláih-iskolaszéke múlt szombaton ülést tartott dr. Máj er Imre apátplébános elnöklete alatt, melyen az újonnan megválasztott tanítók dijlevelei felett tanácskoztak. Az iskolaszék elhatározta, hogy az idén is meg ismétli a múlt évben nagy sikert aratott irás és olvasás versenyt az iskola minden osztályában. Ez a verseny rendkívül jó hatással volt a tanulókra és az ambíciójukat erősen fokozta.

— Házasság. Galgóczy Lajos a MFTR. tisztviselője e hó 25 én házasságot köíJtt Budapesten Vilner Ferenc főfelügyelő kedves leányával, Fridával.

— A főgimnázium érettségi vizsgái.

A főgimnázium érettségi vizsgái közül az írásbeliek junius első napjaiban lesznek, mig aszóbeli vizsgák junius 20 ától 24 éig tartatnak. A szóbeli vizsgákon kormánybiztosi minőségben Konss József, a losonci magyar reálgimnázium igazgatója fog résztvenui.

— A Dalegyesüisf közgyűlése, A

Komáromi Dalegyesület, holnap vasárnap, május 1 én, délelőt 10 7« órakor tartja Nádor utcai helyiségében 64. évi közgyűlését, A közgyűlés tárgysorozatának ki emelkedő pontjai az elnöki jelentés, az 1925-iki zárószámadások, éz évi tagsági dij megáilapitása, az 1927 évi költségvetés. A közgyűlésen tölti be az egyesület a lemondás folytán megüresedett elnöki és társelnöki tiszteket és ugyancsak a közgyűlésen nyújtják át ünnepélyelyesen ifj. Nagy János, hitelintézeti igazgatónak, a működőkar e kiváló és húsz éven át példás buzgósággal szolgáló tagjának az elismerő diszoklevet