Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-28 / 51. szám
yvennyoloadik évfolyam, 51. szám. Csütörtök, 1987. április 88 POLITIKAI LÁP. Biítixetéii ár ciehizlovák értékben: Éelyban éi vidékre postai szétküldéssel: íféss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. íves szám ára i 80 fillér. Komárom, — április 27. Eurőpaszerte mozgalom indalt meg, hogy a vízumkényszert végrevalahára a béke kilencedik esztendejére megszüntessék. Hallatszanak is hírek, hogy Ausztriával már nem sokáig tart az útlevél kötelezettség és visszaáll a szabad forgalom. Franciaországgal már talán vissza is állott, vagy szintén vissza akarták állítani. Egy kis jelentéktelennek látszó híradás azután halomra cáfolja mindezt az optimizmust: a rendó'rigazgatóság Pozsonyban újabb trükköt talált ki bizonyára nem magától és csak állampolgársági bizonyítvány ellenében ad ki ezentúl útlevelet. Mi is az az állampolgársági bizonyítvány, kérdi a nyájas olvasó, aki joggal gyanakodik minden hatóságra, ha kellemetlenségről és zaklatásokról van szó. Az állampolgársági bizonyítvány a következő : írni kell egy kérvényt — gyöngébb szivüek bizonyára államnyelven, cseh, vagy szlovák nyelven Íratják meg, — és erre ragasztanak először is öt koronás bélyeget és mellékelik az illetőségi bizonyítványukat és mellékelnek újabb öt koronát a bizonyítvány bélyegére és mellékelnek kiállítási dij fejében ötven koronát. Tehát ez a bizonyítvány legszerényebb számítás szerint is bele kerül hatvanhárom koronába. Ez azonban csak az anyagi oldala az ügynek, van neki egy erkölcsi oldala is. A pozsonyi zsupáni hivatal, nem tudjuk, hogyan szándékozik elintézni ezeket a kérvényeket: sorban-e vagy soron kívül. Ha sorban, akkor az útlevélre nagy türelemmel kell várakoznunk, mert tudjuk, hogy a legegyszerűbb ügyek elintézése is hónapokat vesz igénybe, felebbezéseket pedig még több évig szokott elintézni. Az állampolgári bizonyítványra tehát várni kell, talán sokat is kell majd várni. Ez az illetőségi ákanériáknak a tovább folytatását jelenti különösen a magyar nemzeti kisebbségre nézve. A bürokrácia tehát ismét illetőségben dolgozik és mi, magyarok, igen jól tudjuk, hogy ez mit is jelent? Nesze neked Páneurópa! Ha a magyar ember utazni akar Magyarországba, akkor állampolgársági bizonyítványt fog kérni, ha azt türelemmel kivárja, mig a megye ráír a járásra, a járás a községre, hogy az illetőségi iratokat terjessze fel és az ide-oda küldözésben egyes akták el is szoktak veszni, akkor azután csakugyan végrendelkezhetik is az illető, mielőtt utaznék. Hogy mi lesz az ötren koronákkal, amiket ki kell majd izzadnunk, ha ugyan végleg el nem ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. | Szerkeixtöiég éa kiadóhivatal; Nádor-o. M., Megjelenik hctenkint háromszori Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. kedden, csütörtökön és szombaton. Szerdán reggel budapesti lakásán halva találták Darányi Ignácot. Az éjszaka folyamán bekövetkezett szivszélhüdés ölte meg. — Darányiban a modern magyar földművelés legnagyobb halottját gyászolja a nemzet. — Saját tudósítónktól. — Szerdán hajnalban meghalt Budapes- I len Darányi Ignác, volt magyar földmivelésügyi miniszter, akiben a magyar agrármozgalom megteremtője és a modern magyar földmivelés vezérlakja nérrult el örökre. Darányi Ignác az Andrássy ut 52. sz. palota első emeletén lakott teljesen visszavonultan gazdasszonyával és két kis inasával. A. lakásban az elhunyt hozzátartozói már a kora délelőtt csaknem teljes számban megjelentek. Az elhunyt már ívek óta érelmeszesedésben szenveded. Két nap óta kissé gyengélkedett és házi oivosa, Bartha Gábor egyetemi magántanár meg is látogatta. Szerdán reggel, amikor az inasa fel akarta kelteni, észrevette, hogy már halott. Darányi Ignác már évek óta készülődött a ha’álra. A rokonság megtalálta a sajátkezüleg irt gyászjelentését, amelyet másfél évvel ezelőtt Írhatott és amelybe minden egyes rokonát belefoglalta. Utóbbi éveit teljesen egyedül magányban töltötte. Végóhfjéban úgy intézkedett, hogy egészen egyszerűen temessék el és koporsójánál semmiféle világi beszéd ne hangozzék el. Darányi Ignác családja úgy intézkedett, hogy az elhunytat szombaton ravatalozzák fel. Az elhunyt koporsójánál a kálvintéri református templomban Ravasz László püspök fog búcsúztatót mondani. A gyászszertartás után Tassra szállítják, ahol a Darányi család sirbolijában temetik el. Élete. Darányi Ignác életrajzi adatait a következőkben foglaljuk össze: Budapesten született 1849. január 15-én, ahol iskoláit és egyetemi tanu’mányait is folytatta. Beöthy Zsoltnak korlársa volt és vele végezte felsőbb iskoláit valamint egyetemi éveit is. A kitűnő és szorgalmas tanuló alig 24 éves korában pesti ügyvéd lett. Nagyon korán vállalt közéleti szerepet és az akkor már egyesült főváros törvényhatóságának tagja lett, ahova a budaiak bizalma küldte. A kiváló jogász és keresett ügyvéd Tisza Kálmánnal is érintkezésbe kerül, mint annak ügyvédje. A jeles jogász, mint egész fiatal ügyvéd tagja lesz az ügyvédvizsgáló bizottságnak. Pár év múlva a budi pesti ügyvédi kamara választmányába kerül és a legtekintélyesebb ügyvédik sorában emlegetik. A főváros közéletében előkelő szerepet visz, mint a jogügyi és később a pénzügyi bizottság tagja. Mikor 1878 ban a Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának ügyésze és titkára lesz, ebben az állásában nagy közgazdasági készültséggel vezető szemegy a kedvünk minden utazástól, azt sejthetjük. Bizonyosan kevés még a Nedbalnak adott megyei szubvenció és azt kell felemelni pár százezer koronával, vagy más hasonló eélokra szükséges. Igazán nem tudjuk, nevessünk-e vagy boszankodjunk ez újabb tőszúrás Budapest, — április 27. rcpre (esz szert és nagy feladatok végzésének a sikerében részes. A parlamentben. 1881. ívben keiül be a parlamentbe és az akkor még három éves parlamenti ciklusokon át egész 1905. évig a budai II. kerületet képviseli. Csak a szabadelvű párt bukása alkalmával 1905 január 25 én maradt kisebbségben és akkor a tapolcai kerület választotta meg képviselőjévé. A parlameníben a szabadelvű párthoz csatlakozott és egyike lett Tisza Kálmán legbensőbb és legbizalmasabb híveinek. Parlamenti súlyának bizonyítéka, hogy korán a közlekedésügyi tárcának lett az előadója abban az időben, amikor a közlekedés terén a legmesszebbmenő reformok léptek életbe. De széleskörű és nagy tudása érvényesült más téren is, így különösen a vizijogi törvényalkotásánál tett országos hírnévre szert megalapozott felszólalásaival és szakismereteivel. Ez a törvény számos módosításával lett törvénnyé. Ekkor már parlamenti szereplése az egész országban ismertté tették nevét és egyike lett a legnagyobb tekintélyeknek. Nem tartozott az úgynevezett nagy szónokok közé, hanem inkább ismeretei nek nagy gazdagságával és nagy készültségével halott. Az országos szabadelvű párt 1893. évben alelnökévé választotta és két év múlva a képviselőház alelnöke lett. A miniszter. A Bánffy- kabinetben megüresedett 1895. év végén a földmivelésügyi tárca és az élesszemü és munkatársait gondosan megvilágító miniszterelnök előterjesztésére a király 1895 nov. 2-án földmivelésügyi miniszterré nevezte ki. Darányi Ignác volt az első nagyvonalú földmivelésügyi miniszter, aki megteremtette a modern földmivelés ügyet; elődei, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterek mind azon fáradoztak, hogy az ipart emeljék és a földmivelésügynek másodrendű szerepe jutott az országos politikában is. Darányi állította a földmivelésügyet a nemzeti politika tengelyébe és az ő működésétől kezdve ment köztudatba, hogy Magyarország agrárország. Elődétől, Bethlen András gróftól alig szervezett ügyeket örökölt és szerény kere tekben mozgott még akkor a földmivelésügyi tárca költségvetése. Darányi meg tudta győzni nem csak minisztertársait, de az országgyűlést is arról, hogy csak fokozott munkával lehet előmozditeni a magyar mezőgazdaság ügyét és a gazdatársadalmat nemzetfentartó munkájában minden eszközzel támogatni kell. felett, mely a lex Szent-Ivány- Dérer liberalizmusát megsokalva, újabb rostákat akar beállítani az állampolgárok számára, még pedig a magyar állampolgároknak, akik hivatalos felfogás szerint még mindig igen sokan élvezik a köztársaság boldog és szabad levegőjét. Minden javaslata és intézkedése oda irányult, hogy nagyvonalú föidmivelési politikát folytasson. Törvényei közül csak néhányat kell elősorolnunk és mindjárt kibontakozik politikájának nagyszabású képe. A gazdasági ismeretek terjesztése és a gazdasági szakképzés előmozdítására egész sereg szakiskolát létesít az ország minden részében, gazdasági tanítókat küld mindenfelé, akik a néppel közvetlen érintkeznek. Az állattenyésztést fokozza kiváló tenyészanyag beszerzésével. A filokszéra elleni küzdelem és a tönkretett szőlők felújítása nevéhez fűződik. Az agrárszocializmus ügyét a telepítési törvényjavaslata szolgálta. Megszervezte a hegyvidéki (rutér) és a székely kirendeltségeket, hogy a züllő gazdasági életet helyes irányba terelje. Működése alatt virágoztak fel az agrárszövetkezetek, amelyek a kisembert vették védelmükbe. Rendezte a mezőgazdasági munkás és munkaadó közötti jogviszonyt, megalkotta 1907. évben a gazdasági cselédekről szóló törvényt és a gazdasági munkás és cseléd betegsegélyző pénztárt, mely nagy lépést jelentett szociális téren. A gazdaközönséggel állandó kontaktusban élt. Ezt a célt szolgálta a gazdasági felügyelői intézmény, továbbá a minisztériumnak számos kiadványa, amelyeket ingyen terjesztett a gazdák körében. A gazdatársadalom minden szervezkedését legnagyobb erkölcsi és anyagi támogatásával kisérte. Alatta virágoztak fel a gazdasági egyesületek, amelyek egy megyéből sem hiányoztak és megalakult az országos gazdaszövetség Károlyi Sándornak, a szövetkezetek apostolának elnöklete alatt. A falu eddig elhanyagolt életébe pezsgést vitt be.. Népkönyvtárakat küld csaknem minden községbe, mert a nép szellemi színvonalát akarja ezzel emelni, gazdasági tanfolyamokat rendez és ismeretterjesztő előadásainak sorozatával akarja a népet eddigi nemtörődömségéből és tudatlanságából kiemelni. Legnagyobb alkotása, a telepítési törvény anyagi elégtelensége miatt nem léphetett életbe abban a mértékben, mint az kívánatos lett volna. Nyolc évi minisztersége után, melyet a Bánffy-, Széli- és az első Khuen- Héderváry-kormányokban viselt, 1903. novemberében megvált tárcájától, melylyel valósággal összenőtt és a magyar köztudatban, mint a földmives nép atyja és barátja szerepelt, de az egész ország elismerő hálája fordult feléje. 1904. évben Andrássy Gyulával együtt kilépett a szabadelvű pártból és megalakították az alkotmánypártot, melynek elnöke lett. Három év múlva, 1906 ban a nagy koalícióban ismét miniszter lett Wekerle kabinetjében és ismét négy évig viselte a földmivelésügyi tárcát és attól 1910. év első napjaiban vált meg. f|z alatt a négy év alatt is számos törvénnyel irta be nevét a magyar agrárius közönség szivébe. Ezek közt igen fontos törvény volt a bortörvény megalkotása, mellyel gátat vetett a borhamisítási üzelmeknek, amelyek a vámkülföldön kompromittál • ták a magyar bor jó hírnevét és veszélyeztették borexportunkat. Darányi és egyháza. Darányi Ignác a református egyháznak kiváló és hűséges fia volt. Egyházi életükben már korán rés tvesz és az 1892. évben hitsorsosainak bizalma Budapest református egyházának főgondnoki székébe emeli. De amellett, hogy a dunameiléki egyházkerület területén visz szerepet, komáromi vonatkozásai és kapcsolatai révén az itteni egyházmegye életében is előkelő szerep i juttatnak neki.
