Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-28 / 51. szám

2. oldal, Komáromi Lapok Ugyancsak az 1892. évben a pápai főiskola gondnokává választja meg a dunántúli egyházkerület, 1894. évben a komáromi egyházkerület világi tanács­­birája lesz, 189^ évben pedig a komá­romi református egyházmegye gondnoka. A pápai főiskola gondnokságáról 1902. évben nagy elfoglaltsága miatt lemond, mivel ez évben a dunamelléki reformá­tus egyházkerület választotta meg fő­­gondnokává, amely tisztséget azóta tizenöt éven át viselte. Egyházának életében minden mun­kában résztvett, több ízben elnöke volt a konvent üléseinek és nagy szerepet vitt a törvényhozó zsinatokon is. Az egyházpolitikai törvények meg­alkotására a szabadelvű párt hires érte­kezletén Darányi tette meg a javaslatot. Kitüntetései. Darányi Ignác közéleti tevékenységét mindenütt rokonszenv és elismerés ki­sérte. Korán fővárosi bizottsági tag, az ügyvédi kamara választmányi tagja, majd az ügyvédvizsgáló bizottság tagja, képviselő, képviselőházi előadó, a sza­badelvű párt alelnöke, majd a képvi­selőház alelnöke és miniszter lesz alig két évtized alatt. 1892 évben az országos iparoktatási tanácsnak lett elnöke. 1896. évben ki­rályi elismerésben részesül, előbb pedig a belső titkos tanácsosi cimet nyerte ei. 1897. évben a vaskorona I. osztályát kapta kiváló működése elismerésem. 1904. évben Károlyi Sándor halála után az Országos Gazdaszövetség választja elnökévé. 1908. évben ünnepelték tiz éves földmivelésügyi miniszterségét, mely országos ünneppé szélesült. 1909. évben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjai sorába és igazgatósági tagjává választja meg. Egyházi téren való emelkedését láttuk. 1910. évben a Vörös Kereszt országos főmegbizott­­jává nevezte ki a király. Darányi és Komárom Darányi Ignác Komárommal akkor került szorosabb kapcsolatba, amikor megvásárolta az örsujfalusi Nádasdy­­féle birtokot, melyhez 1893. évben meg­szerezte a Sárkány családtól a dadóci birtokrészt. Ettől az időtől fogva gyakran fcrdult meg Komáromban, mikor birtokára utazott és Komárom akkori vezetőivel is csakhamar szorosabb összeköttetésbe került, mint a város birtokos-szom­szédja. Komáromi tartózkodásai alatt gyakran érintkezik a megye előkelősé­­ségeivel is, akiket vendégül iátott kör­vadászatain. Mikor miniszter lett, 1895. évben mindkét törvényhatóság vármegye és város küldöttségében üdvözölte. Komárom érdekeit tőle telhetőleg felkarolta. Az 1897. évben a Dunapart rendezését vette tervbe. Az öregebb emberek még emlékeznek, hogy Duna­­partunk az 1880-as években szemét­dombok lerakodóhelye volt. A Magyar Királyi szállodával szemben volt a lóusztató. Ugyanitt mérték az ivóvizet is a vizes emberek lajtjaikba, melyet az utcákon árultak. Darányi a város egész hosszúságában kiköveztette a Dunapartot és azt mellvéddel látta el a várható áradások ellen. Ezt a nagy­szerűen kiépített rakpartot adták el ér­tékének egyharmadán a dunai kikötő céljaira 1921-ben. 4é. A Dunapart rendezésével kapcsolat­ban létesült a dunai kikötő, a folyam­elzáró kőgát és a dunai vizosztómü. A kisdunai vashid két oldalán pedig liget létesült 1900. évben, amely 25 évig állott fenn; a helyén most nagy kavics­hegyek állanak. Az 1899. évi nagy ár­víz és a csicsói gátszakitás után sze­mélyesen járta be az elöntött Csallóközt és a későbbi években az ármentesités is fokozottabb mértékben indult meg hathatós támogatása folytán. Ekkor lé­tesítette az Erzsébetsziget kőtöltését is, amely 6.50 méteres árvíztől megvédi a szigetet. A Komáromi Sportegylet 1897. évben disztagjává választotta az egyesület tá­mogatásáért, 1898. évben pedig Komá­rom város választotta díszpolgárává és a teli kikötőt, valamint a hídfeljáró két oldalán elterülő ligeteket Darányi kikö­tőnek és Darányi ligetnek nevezte el, de ehhez a miniszter nem járult hozzá. A köziudatban azonban mégis Darányi liget maradt a két csinos kis park mind­addig, mig megvolt. Komaromnak földmives iskolát is adott, mely 1909. évben gazdasági 1927. április 28. szaktanitóképzővel bővült ki. A komá­romi földmives iskola mindenkor külö. nős gondoskodása tárgyát képezte és azt csaknem minden évben megláto­gatta, 1901. évben a Komárommegyei Giz­­dasági Egyesület tiszteleti elnökévé, ugyanezen évében a méhészeti szak­osztály is diszelnökévé választotta meg, melyet küldöttségileg adtak tudomására. Mikor 1903 évben a kormányból távo zott, Komárom város megfestette arc­képét tanácskozó terme számára, mint a város jótevöjéét. 1905. évben arról is volt szó, hogy a város képviselője legyen, ebben az esetben az ellenzék sem állított volna ellenjelöltet, de a megtisztelés elől ki­tért. Ekkor a tapolcai kerület juttatta mandátumhoz. 1906 évben a Magyar Védő Egyesület tiszteleti elnöke lett. A város törényhatósága 1907. évben lep­lezte le arcképét ünnepélyes közgyűlés keretében és azóta is egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy hálájának és rokonszenvének minden kínálkozó al­kalommal kifejezést ne adjon. Mikor 1910. évben a miniszteri székből vég­legesen távozott, bucsubanketljén Ko­márom város is nagyobb küldöttséggel vett részt. örsujfalui kastélyában gyakran for­dultak meg magas vendégek, akiket a grand-seigneur lekötelezőén kedves mo­dorában fogadott és látott mindenkor szívesen. Megfordu’tak nála Josipovich Imre horvát miniszter (1894), Erdélyi Sándor igazságügyminíszter és Tarkó­­vich József miniszterelnökségi állam­titkár (1897), Mezőssy Bála föld mive­­lésügyi miniszter (1908), Andrássy Gyula, Széli Kálmán, Mezössy Bíla, Hadik János gróf (1909) és a magyar közélet sok számos kitűnősége, 1912. évben a Jókai Egyesület vá­lasztotta tiszteleti elnökévé. Darányi Ignác sok komáromi egyesületnek volt jóakarója. Hálával gondol rá a Komá­romi Dalegyesülel, a Protestáns Nő­egylet, de az egész város is, mint kiváló és egyetlen jótevőjére. Nemes szive tudott mindenkor jó­tékonyságot gyakorolni. Takarékos életmódja példaszerű volt mindenki előtt. Élete és jelleme ragyogóan tiszta és nemes és nagy emlékét kegyelettel őrzi ma meg nemzete, mely most a fájdalmas veszteség felett érzett igaz részvéttel állja körül ravatalát. Erre tesszük le mi is az emlékezés­nek szerény babérágát. A. Gy. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — április 27. A parlament munkaprogramja e héten. A képviselőház kedden ülést tar­tott, amelyen gazdasági és kereske­delmi javaslatok, valamint néhány mentelmi ügy szerepelt. A parlament mai ülésén megszavazták az osztrák­­magyar-csehszlovák és a magyar­csehszlovák postaegyezményt. A leg­közelebbi plenáris ülést pénteken dél­után fél három órakor tartják. Ezen benyújtják a költségvetési bizottság jelentését az adóreformról, amely a javaslaton kívül 500 oldalra terjed. Ugyancsak a pénteki ülés napirend­jén szerepel az ellenzék ültal benyúj­tott bizalmatlansági indítvány is, amely különösen nagy érdeklődésre ad okot a nemzetgyűlési képviselők között. A pénteki ülésen kerül sorra az igen fontos erdővédelmi javaslat is. Ha pén­teken a vitához sok szónok jelent­kezne, úgy a plenum szombaton délelőtt tiz órakor is összeül. A ház­elnökség csütörtökre konferenciára hívta össze a klubelnököket, hogy az adóreform vitájának módozataira nézve megállapodjék velük, mivel május 3-tól 13-ig a képviselőház csupán az adó javaslattal foglalkozik. Bizalmatlansági indítvány a kormány ellen. Mint ismeretes, az ellenzék 102 aláírással bizalmatlansági indítványt nyújtott be a képviselőház elnöksé­géhez a kormány iránt. Az indít­ványt már tárgyalta a kezdeményező bizottság, amely szótöbbséggel ho­zott határozatával az indítvány el­utasítását javasolja. A kezdeményező bizottságnak jelentését már kedden kiosztották a képviselők között. Eb­ben a jelentésben a bizottság elő­adója Stasek cseh néppárti képviselő azt igyekszik bizonyítani, hogy a bizalmatlansági indítvány egyáltalá­ban nem állja meg a helyét, mert a kormány a katonai javaslatokkal nem sértette meg az alkotmányt, miértis indítványozza, hogy a képvi­selőház térjen napirendre a bizalmat­lansági indítvány felett. A bizottsági jelentésen kívül a kisebbség is adott ki jelentést, amelyben a kisebbség rámutat arra, hogy az ellenzék nem­csak a katonai javaslatok miatt nyúj­totta be az indítványt, hanem a kormány más reakciós cselekedetéért, amely a közigazgatási reformjavaslatban érte el csúcspontját. A kisebbségi jelen­tés szerint a kormány a katonai sze­mélyek választójogának megvonásával megsértette az alkotmánytörvényt, amely világosan kimondja, hogy minden állampolgár, aki huszonegyedik élet­évét betöltötte, szavazati joggal bir. A bizalmatlansági indítvánnyal kap­csolatban a pénteki ülés iránt nagy érdeklődés mutatkozik és az indít­vány tárgyalása alatt zajos jelene­tekre van kilátás. A cseh sajtó Masaryk elnök megválasztásáról. A cseh lapok változatlanul nagy ér­deklődéssel tárgyalják a május hó végén megtartandó köztársasági elnökválasztás esélyeit és e lapok hasábjain mindin­kább kialakul az a vélemény, hogy újra Masaryk lesz a köztársaság elnöke. Míg­­áilapitják, hogy a Národni Politikának közlése arról, hogy a jelenlegi polgári kormánykoalíció Masaryk elnök újra megválasziása mellett dintől», egyene­sen Svehla miniszterelnöktől származ­nak. Ez a lap azt Írja, hogy az egysé­ges polgári többségnek olyan elnököt kell választani, aki folytonosságot jelent és ennek a folytonosságnak magasabb érdeke biztosija a többséget Masaryk elnök ujramegválasztására. A Tribuna szerint a Masaryk körüli harcnak meg kell szűnnie. Masaryaot egyesek Krisz­tusnak mondják,egyesek Antikrisztusnak, egyesek baloldalinak, mások jobbolda­linak, cionistának és asszimiláltnak. Ez a legjobb bizonyitéka a lap szerint annak, hogy Masaryk mindenki részére egyenjogosuli, objektiv államfő. Ilyen és hasonló hangnemben írnak a többi cseh lapok is és e cikkek szerint Masaryk ujramegválasztása biztosra vehető. A magyar-olasz barátsági szerződést ratifikálják. Egyik olasz félhivatalos újság érte­sülése szerint Bethlen István gróf ma­gyar miniszterelnök május elején a parlament elé terjeszti az olesz szerző­dést ratifikálás végett, ami után több­tagú magyar delegáció ünnepélyesen kicseréli Rómában az okmányokat. Megcáfolták Benes külügymi­niszter egyik nyilatkozatát. Benes Eduárd dr.. csehszlovák külügy­miniszter uj jelszavat talált ki, amely igy hangzik: Középeurópát a közép­európaiaknak I A jelszót a prágai cseh újságok közgazdasági szerkesztőinek gyűlésén adta ki, amidőn zártöjtók mö­gött expozét mondott. Benes az újság­írók előtt a következőkben ecsetelte a külpolitikai helyzetet. Európában két blokk van alakulóban. Az egyik olda­lon Franciaország, Németország és Oroszország, a másikon Angolország es Olaszország. Csehszlovákiának vára­kozó álláspontot kell elfoglalnia. Cseh­szlovákiát csak egyetlen erdek vezetheti: Középeurópa figyelembevétele. A jelszó tehát: Középeurópát a középeurópaiak­nak I Ezt a célt szem előtt tartva, Csehszlovákiának arra kell törekednie, hogy Olaszország befolyását Közép­­európában korlátozza és hogy a kis­­antánt közeledjék a ;balkánáliamokhoz. Arra kell törekednie, hogy a balkán államokat bevonják Középeurópa szfé­rájába és együttműködés jöjjön létre Magyarországgal. Oroszország de jure elismeréséből csak szeptemberben lehet tény. Valószínű, hogy 5 éven belül Oroszországban nem lesz rendszervál­tozás és ezért fokozatos fejlődést lehet feltételezni. Végül kijelentette Benes, hogy Csehszlovákia külpolitikája kizá­róan kereskedelmi szerződések politi­kájára korlátozódik. Benesnek e beszé­dét Stribrny lapja, a Pondelni Listy közölte kivonatosan, azzal, hogy bizo­nyára meg fogják a közleményt cáfolni. Dgy is történ». A P. Pr. c. német félhiva­talosban és a többi érdekelt lapban nyilatkozatot tettek közzé az említett gyűlésen jelenvolt hirlspirók, akik Stribrny lapjának közleményét pletyká­nak minősitik és a „szenzáció“ megiró­­jának eljárását „gyerekes fegyelmezet­lenségnek* tekintik. Az adóbüntető eljárás elvei. Az adóreform az adóbüntető eljárásra nézve is tartalmaz rendelkezéseket és a reform e részének tárgyalásánál felszó­lalt Englis pénzügyminiszter is, aki beszédében azt fejtegette, hogy az állam­nak épenugy joga van a megtorlást követelni, ha hamis adatok bemondá­sával sértik pénzügyi érdekei), mint a magánembernek, ha azt sérelem éri. Pénzügyi bűncselekmény esetében az egész nemzet és állam a sértett fél. Az államnak az adófizetést szankcióval kell kötelezővé tenni, mert különben senki sem fizetne adót, mert hiányzik a szük­séges adómorál. Az államra hárult kárt csak a kiszabott büntetés által lehet csökkenteni. Bűncselekményt az követ el, aki szándékosan és tudatosan vét. A súlyos gondatlanság és einézés között is különbséget kell tenni. Az adózók meghatalmazottjaik is felelősségre fog­ják vonni, ha a meghatalmazóval egyet­értőén károsítják a kincstárt. Igy fiatalít és szépít a Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Fölerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1312. Komárom, — április 27. Vasárnap zajlottak le Ausztriában a választások, amelyeket hetekkel előbb nagy készülődések előz.ek meg. Az eredmény nem meglepő, mert a szo­ciáldemokraták részétől megnyilvánult mérhetetlenül nagy agitáció és kortes­kedés után számítani lehetett arra, hogy a szociáldemokrata párt megerősödve fog kikerülni a választásokból. Az osz­trák polgári pártok csendes, életnél­küli munkája mellett az ellenzéknek sokszor terrorisztikus föllépése befo­lyással volt az eredmény kialakulására. A választás végleges eredménye sze­rint 94 polgári és 71 szociáldemokrata került a nemzeti tanácsba, amely sze­rint az előző 29 többséggel szemben csak 23 szavazat a különbözet, s ez a polgári pártokra nézve 6 szónyi vesz­teséget jelent. Ezt az eredményt azonban nagyban elősegítette az a körülmény is, hogy a polgári pártok nem tudtak egymással közös tisztában megegyezni és igy a pogári szavazatok nagy része szétfor­­gácsolódott olyan tisztákon, amelyeket apró polgári pártok állítottak föl. Huszonegy párt versenyezett a szava­zatokért, amelyből tizenkilenc polgári jellegű volt és tiz képviselölisztával ment a harcba. Közös tisztában csak négy polgári párt és pedig a kareszteny­­szocialisták, a nagynémetek, a polgári középpárt és a nemzeti szocialisták tudtak megegyezni, ezenkívül még a gazdaszövetség képviselte a polgári elemet. A demokraták hét frakciója is közös tisztával vett részt a választá­sokban, az Üde csoport tisztáján négy párt tömörült és kivü.ök még ott volt a zsidópárt, a nemzeti néppárt, a nem­zeti szociális biok s a párton kívüliek pártja. Ezekkel szemben állottak a ki­tünően megszervezett szociáldemokrata part és a kommunisták, noha a szoci­áldemokraták sem egyebek, mint elpa­lástolt kommunisták. Tehát a legtetjesebb szétforgácsolódás Hü i Misiin.

Next

/
Thumbnails
Contents