Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-23 / 49. szám
NegyrcnByolcBdlk évfolyam. 40. szám. Szombat, 1997. április 03. BlSfixetéü ár ciehulovik éltékben: Helyben éi vidékre postai «»átküldéssel: Bféss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 1ÍC. vyei uin Ara i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. POLITIKAI SZEMLE Szlovák vezérek párviadala. Komárom, — április 22. Hodzsa Milán, aki az utóbbi időben, mint felelős politikus, nagy változásokon ment keresztül, beszédet tartott Pozsonyban és ebben a szlovák néppártról is megemlékezett, talán nem is sértően, csak a politikai bírálat hangján. Nosza, megjelent erre a politikai arénában Hlinka András, aki már légen hallatta hangját és a koimánybalépés gyanús örömrivalgása óta szépen hallgatott csendesen tömögetve a Ludova Banka hajótörésének réseit a kormány tízmilliós kamatmentes kölcsönével. Megjelent és forgatja tollas buzogányát, vitézi kardját és nekitámadt Hodzsa Milánnak, pozsonyi kijelentéseit forrasztva torkára. Ki is az igazi szlovák? Ez a kérdés. Hlinka szerint csakis és kizárólag a néppárt, mert Hodzsáék nem is szlovákok, hanem csehszlovákok, egy hibrid nemzetiség, mely maradékbirtokos, trafiklicenciás, italmérési jogtulajdonos, államhivatalnok és alkalmazott: úgynevezett argalásokból áll. Ez nem szlovák-ság, mert az igazi szlovákok az egyedül üdvözítő néppárt táborában vannak é3 olt várják a jó szerencsét. Várják, szegények, az autonómiától, amely azonban csak amolyan országos igazgatás féle alakulat lesz, ahol majd Hlinkáék játsszák a piimhegedüt és Hodzsáék egyszerűen kontrázni fognak. Várják ludákék a beígért Eldorádót, mely segíteni fog a hegyek szegény lakosain, mely déli harangszóra leveszi széleskarimáju kalapját és imádkozik a szlovák szabadságért, amiről Hlinka és vezérkara beszélnek már kilenc esztendő óta, amióta felszabadultak a magyar járom alól. Hlinka azt mondja, hogy mi vagyunk az igazi szlovákok, mert 68% szavazott a mi pártunkra a szlovák nép közül, a többi az eltévedt a csehszlovák vizekre és olt bolyong. Hlinka támadása a Hodzsa mögött álló lutheránus, huszita szellemű szlovákság ellen irányul, melytől a katolikus szlovákságot a világnézeti külömbség mély szakadéka választja el. Szemére lobbantja Hodzsának, hogy annyira nem szlovák, hogy mikor megjelent a cseh lexikon, ezt a szót törölte belőle, me»t szerinte szlpyák nincsen, csak csehszlovák van. Hlinka pedig ezt sohasem ismeri el. A testvérharc tehát megindult sajátszerüen a kormány táborában. Mindkét párt ott ül a kigyóbüyölő Syehla mögött, aki meg tudta nyerni HiiDkát is a kormány támogatásra, jóllehet amióta a cseh testv^rek-Komárom, —április 22. Milyen auspiciumok előzik meg a május 25-iki elnökválasztást. A közelgő elnökválasztás mindinkább erősebben elhatárolja azokat a különbségeket, amelyek az egyes állásfoglalások között vannak. Legutóbb a Prfzsky Veéernyk, a cseh néppárt lapja heves támadásba részesítette Grammét, aki Masaryk palesztinjai utjával kapcsolatban katolikus ellenes cikket irt. A lap kijelenti, hogy ilyen körülmények mellett a cseh néppártiak alig támogathatják Masarykot. A nemzeti demokraták szerint az elnökválasztás eredménye egyedül Svehlától fürg, mert csak ő dönthet arról, hogy újra Masarykot válasszák-e meg vagy sem. Svehla miniszterelnök arra törekszik, hogy a kormánytöbbség, illetve a polgári blokk közösen Upjen fel e választásokon. Svehla újra Masarykot akarja megválasztatni és nem szeretné, ha akármelyik polgári párt is Masaryknak ellenjelöltet állítana fel, noha Sveh'a maga sem tagadja, hogy a pártja nem egységes az elnökjelölés kérdésében. A cseh iparospártiak kivétel nélkül Masaryk mellett foglaltak állást, a nemzeti demokraták, a cseh néppártiak, a szlovák néppártiak és a német kereszfényszccialisták pedig eitere. A német agráriusok álláspontja eddig még tisztázatlan, mivel két nézet van közöttük. Az ellenzéki cseh és német szocialisták egyhangúan Masaryk elnök melleit vannak és a kommunisták is, de csak abban az esetben, ha az a veszély fenyegetne, hogy egy polgári párt jelöltje győzne. Az elnökválasztás esélyei sok tekintetben attól függnek, hogy lesz-e Masaryknak a po’gári pártok részéről komolyabb ettől is börtönt szenvedett, nem lelkesedett a csehszlovák egység fikciójáért és ma is azt hangoztatja, hogy ilyen nincs és nem is lehet, — mig Hodzsa népének boldogulását a hatalmasabb és kulturáltabb cseh testvérek támogatásától reméli. Lapjai hangoztatták is a Szlovenszkó igazgatásában bevált cseh tisztviselő elemet proskribálják. Hlinka ugyanis a szenvedély embere, aki támadásaiban nem ismer mértéket. Pap, aki a szeretet vallásának tanait lenne hivatott hirdetni, de a politikában csak a gyűlölet vezérelte mindenkor és ez lobog benne a testvérharcban is. Hodzsáért nem lelkesedhetik a magyarság, de úgy látszik, hogy a nemzeti kisebbségi jogok elismerése mégsem Hlinkától fog kiindulni, hanem Hodzsáéktól, akik a politika magas iskoláját jobb eredménnyel és főleg tapasztalatokkal végezték, mint a rózsahegyi akadémia mestere és tanítványai. A nagy vita tovább folyik és Hlinka egész politikai tőkéjét dobja bele, hogy azt a saját javára döntse el. Az eredmény a^opban még a szlovák nemzejnél is kétséges. A szlovák nemzet keserűen fog felébredni az autonómia meglenjelöltje. Ha igen, akkor Masaryk megválasztása — ami ugyan csaknem biztosra vehető — nem minden küzdelem nélkül fog megtörténni. Április 26-án ül össze a képviselőház. A „Národny Listy“ értesülése szerint a képviselőház április 26 án ül össze és április 29-ig ülésezni fog. A három nép alatt szétosztják az adóreform törvényjavaslatát. A költségvetési bizottság folytatta az adóreform részletes vitáját és valószinüleg a jövő héten már be is fejezi ezt a munkásságot. Befejezés előtt a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződési tárgyalás. A prágai külügyminisztériumban most már a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés szövegének megfogalmazásáról tárgyalnak. A tárgyalásokat Budapesten részben a húsvéti ünnepek miatt, részben a delegáció vezetőjének megbetegedése miatt nem tudták folytatni. A tárgyalásokat április 25 én folytatják. Ha a szövegezés körül támadt ellentéteket sikerült kiküszöbölni, úgy a tárgyalások a legrövidebb időn belül befejezést nyernek. A csehszlovák kereskedelmi delegáció csütörtökön Berlinbe utazott, hoey a husvétkor megszakított kereskedelmi tárgyalásokat megint felvegye. Szlovenszköba akarják telepíteni a Bomániába kivándorolt cseheket. Ezelőtt vagy negyven évvel nagyobb számban telepedtek le csehek Romániába. Ezek és a leszármazottaik most bejelentették letelepülési szándékukat Szlovenszkóba, egyúttal az állami földhivataltól földet is kérnek (amit biztosan meg is fognak adni nekik az itteni semmisülésének egy borús hajnalára és Hlinka biába fogja bejárni a plébániákat, tartunk tőle, hogy elszéled a nyája. Ebben a harcban Hlinka is fog sebeket kapni, mert már ismerik Achilles sarkát. Az autonómia páncélja eddig teljesen befödte, de most, hogy azt elhajította, vannak sebezhető részei is. Hodzsa, a ravasz vivő, igen jól tudja ezt és csak az alkalmas pillanatra vár, hogy harcképtelenné tegye. Ezt akarják megelőzni egyes alvezérek, akik azt hangoztatják: a magyar elnyomás alatt egységes volt a szlovák nép, most pedig tépi és marja egymást, mikor a szabadságot kivívta. Valóságos fenevadak lettünk — hangzik az önvallomás — egymást harapjuk mint a menazséria vadjai. Bizony sok igazság van ebben a megállapításban és nekünk magyaroknak is erős tanulságokat kínál Hodzsa-Hlinka párviadala, amiben az az érdekes, hogy a kormány hátamögött folyik. Svehla bizony nem bánja, hogy a vérmesek egy kis vért is veszítenek a párbajban, annál , könnyebben békéinek, ha meggyengültek és annál bizonyosabb, hogy elfogadják a feltételeket, amelyeket majd ő diktál nekik. em Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádot-u. 18., Megjelenik hetenkint hiromisoti kedden, csütörtökön és szombaton. őslakosság kijátszására és a rovására Ezeket a cseheket Sziovenszkón akarják letelepíteni, minthogy a történelmi országokban már nincs elegendő föld számukra. Föloszlatták a cseh fasiszták gyűlését Prágában. Á cseh nemzeti demokrata ifjuszervezet a napokban meghívta egy előadásraVik-Kuneticzky cseh írónőt, aki az elnökválasztásról tartott előadást. Az irónö nyílt ellensége Masaryknak. Előadásában mindvégig éles támadásokban és gúnyos megjegyzésekben illette az elnököt és Benest, amit a közönség nagyobbrészt cseh fasiszták nagy tetszéssel fogadtak és különösen az írónő antiszemita kirohanásai tetszettek a közönségnek. A hatósági kiküldött többször figyelmeztette az írónőt, hogy hagyjon fel az elnök elleni sértegetésekkel, de mivel az írónő nem vette komolyan a figyelmeztetést, a gyűlést a rendőrtisztviselő feloszlatta. A hallgatóság nagy lárma és anemzeti dalok éneklése közben hagyta el a termet. A községi választások. Komárom, — április 22. A községi választások előrevetik árnyékukat. Nagyon fontos feladat elé állítja az őszi választás a magyar választókat, akik az elmúlt négy év alatt meggyőződhettek arról, hogy úgy a községi éleiben, de különösen a járási bizottságokban létérdekeikről van szó, amikor oda képviselőiket elküldik. A komáromi községi képviselőtestület nagy reakciót jelentett a múltakhoz képest, amikor a városi törvényhatóság bizottsági tagjait az adófizetők sorából választották. Az általános választásnál eltűnt ez a külömbség és bevallhaljuk egész őszintén, hogy a képviselet színvonala tekintetében alaposan le kellett fokoznia a polgárságnak igényeit. A sok párt-rendszernek egyik nagy hátránya az, hogy heteregén elemek kerülnek be a képviselőtestületbe, akiket nem kapcsol össze sem világnézeti közösség, sem hivatás, sem nemzeti szempontok. A csehszlovák községi törvénynek az a rendelkezése, hogy a községi képviselőtestületekbe a politikai pártok küldik be képviselőiket, viszont azonban ezeknek eltiltják a politizálást, fából vaskarika és a képviselőtestületeket a politikai pártok játékszerévé tetté.'' Láttuk ezt különösen a kommunista párt szereplésénél, amely minden kérdésben politikát vitt a közönség elé s az osztályharc nézőpontjából tárgyalta a közügyeket. Nem kell hivatkoznunk azokra a zenebonákra, amelyek a képviselőtestületet korcsmái jelenetek színhelyévé tették, amikor ezt igy kívánta a párttaklika vezényszava. Ilyenek a képviselőtestület komoly tagjait méltán kedvetleniihe-ték el. Ilyesmik a jövőben sincsenek ugyan kizárVa, de mivei a katonák választói jogát megszüntették, a kommunista szavalatok száma jelentékenyen csökkeni fóg, hiszen az 1923. évi választásokon derültjki az a csehszlovák állam presztízsére nem éppen kedvező körülmény, mikor a katonák külön szavaztak, hogy a véderő nagyobb része a kommunista pártra adta ie szavazatát. Komáromban is ez volt a helyzet és az akkoti 2600 katonaszavazatból igen jelentékeny rész növelte a városi képviselőtestület kommunista tagjainak a számát. A válosi képviselőtestületnek nem fog kár&ra válni ez a tehermentesítés és az ohztálygyüiö etnek kiküszöbölése bizonyára nem a színvonal rovására megy.
