Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-09 / 43. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. április 9. A magyar—olasz barátsági szerződés hivatalosan megerősíteni hivatott mindazt, ami a két nemzet kívánsága — mondta Mussolini pohárköszöntőjében. Örök időkre szóló barátsági viszony létesült Olaszország és Magyarország között. - Mussolini és Bethlen pohárköszöntöi. IMII ELBERT divatáruházába Komárom, Nádor-utea 19. no K3i színes nadrágkombiné 25 K N6i színes és fehér hímzett ing 18 K 8eiyem harisnya 12 K Kötött harisnya diratszinek 3.50 K Gyermek sokni kötött 2.50 K-tól Glare női keztyfí 29 K Selyem jimbo sapka 4 K-tól Férfi ing fehér 18 K-tól Színes férfi ing 2 gal. 35, 4&, 60 K Pupplin férfi ing 75-95 K Kötött sokni 9.50, mintás 3 K Selyem nyakkendő 9 K Francia köpper alsónadrág 20 K Fiú- és férfi szövet sapka 7.50-9-ig Nagy választékban játszó ruha, kamgnrn leányka es fiú ruha. Vulkán koffer, tetikii), férfi harisnya, pulóver, mellény, bambusboiok, essőernyők, gyermek es férfi pyjamas stb. Gyermekkocsi gyári raktár sport és szekrény alakban. 9 X n Bt * « ja ts rr jgOB — április 8. ff Megírtuk, hogy kedden aláírták Ró­mában a magyar—olasz barátsági dön­tőbírósági és békéltető szerződést. Mussolininál ez alkalom után Bethlen tiszteletére a Capitolban díszvacsora volt. A Capitol felett kivilágított repülő­gépek keringtek. A gyönyörűen feldí­szített teremben a zenekar először a magyar himnuszt, majd az olasz királyi indulót és a fasiszta indulót játszotta, Mussolini olasz nyelven mondott pohár­­felköszöntőt, amelyre Bethlen francia nyelven válaszolt, Mussolini a pohár­köszöntőben többek között ezeket mon­dotta : — Az az egyöntetűen szívélyes ba­rátság, amellyel az olasz nemzet ven­dégét üdvözölte, bizonyára meggyőzte Bethlen grófot arról, hogy az olasz nemzetet mennyire őszinte és szívből fakadó érzelmek fűzik a magyar nemzethez. A már régen keletkezett barátságunk az idők folyamán szilárdabb lett és ezt a barátságot nemzeti újjáéledé­sünk idejében a közösen ontott vér még szilárdabbá fűzte. Ez a baráti érzés változatlan maradt abban a tra­gikus időszakban is, amelyekben állami és politikai ellentétes táborba szorítot­ták országaikat. Ma, miután leküzdöt­tük a válságot, a kölcsönös rokonszenv érzelmei uj erővel feltámadnak, A ma­gyar nemzet bizonyára megérezte ezt. Amidőn véget ért a háború, a súlyos időkben Magyarország ol­dalán tudta Olaszországot. Olaszország szellemi közelségben érzi magát a magyar néphez, amely szívós életéről tesz tanúságot. Olaszország ma az eddiginél is nagyobb elégtétellel látja, hogy Magyarország jobb és szebb jövő felé halad, amelyre méltó ez az ország. Olaszország azt kívánja, hogy viszonya Magyarországhoz mindinkább szívé­lyessé váljon. Kormányának az az ak­ciója, hogy a két ország között vissza­állítsa az évszázados szellemi köteléket. — Nagyméltóságod ma velem együtt barátsági szerződést irt alá, amely hivatalosan megerősíteni hivatott mind­azt, ami a két nemzet kívánsága. Ha a fiumei kikötőn át a magyar közlekedés újra megtalátja az utat a szabad ten­gerhez, akkor a gazdasági életben uj táperőre fog találni az ország. Ezután Mussolini Horthy Miklós kor­mányzó, Bethlen és Bethlenné egész­ségére ürítette ki poharát. Bethlen István gróf válaszában köszö­netét mondott Mussolini üdvözléséért és az olaszországi fogadtatásért, majd ezeket mondotta: — Olaszország mindjárt a háború befejezése után baráti jobbját nyújtotta nekünk, ami a súlyos időkben értékes segítség volt részünkre. Népünknek a gazdasági és pénz­ügyi konszolidálásra irányuló törek­vései Olaszország hathatós támo­gatása következtében nem maradtak eredménytelenek. Olaszország a Corvin-kódexek átenge­désével újabb bizonyságot tett amellett, hogy élénk figyelemmel kiséri szellemi kapcsolunk kifejlődését. Hálás elég­tétellel fejezem ki a magyar nemzet őszinte köszönetét azért a segítségért, amelyben Olaszország részesítette Ma­gyarországot. — Az a néhány nap, amelyet most az örök városban töltöttem, elegendő volt, hogy megismerhessem az olasz nemzet fényes teljesítményét, nagyméltóságod vezetésével. Boldog és büszke vagyok, hogy kifejezhetem a hagyományos barát­ság érzelmeit.amelyek nemzeteinket egyesiiik. — Poharamat a király és a királyné tiszteletére, a nagy olasz nemzet boldog­ságára és egészségére ürítem. A magyar-olasz barátsági szerződés tartalma. Az Olaszország és Magyarország kö­zött létrejött barátsági szerződés örökre szóló baráti viszonyt állapit meg. Kimondja, hogy minden a két állam között felmerülő kérdést a barátság szellemében oldanak meg. Az egyez­mény öt pontban sorolja fel azokat az ügyeket, amelyek ilyen elbánásba es­nek. A politikai és gazdasági termé­szetű vitás kérdéseket feltétlenül a bé­kéltető eljárás alá kell bocsátani. Külön okmány szól a fiumei kikö­tőről, ameiy azonban szorosan hozzátartozik a szerződés komp- P lexumhoz. A szerződés szövegét Budapesten és Rómában egyidejűén hozták nyilvá­nosságra, A szerződés szövege a követ­kező : 1. Magyarország és Olaszország kö­zött állandó béke és örök barátság fog fennálni. 2. A szerződő felek kötelezik magú kát arra, hogy az össze j viiás eseteket, melyek közöttük támadhatnak és melye­ket a szokásos diplomáciai utón meg­állapított határidőn belül nem lehetne elintézni, békéltető eljárásnak és ennek meghiúsulása esetén, választott bírósági eljárásnak vetik alá. Ez a rendelkezés nem szól olyan vitás esetekre, ame­lyek a szerződés megkötése előtt tá­madtak. Vitás eseteket, melyek más . megegyezések alá tartoznak, ezek sze rint fogják elintézni. 3. Azokban az esetekben, melyekben megegyezés nem jönne léire, mindegyik szerződő fél azt követelheti, hogy ha a konfliktust választott bírósági eljárás utján intézzék el azzal a feltétellel, hogy jogi természeíü vitás dolgokról van szó. 4. A békéltető és választott bírósági eljárás módozatait a szerződéshez csa­tolt pó jegyzőkönyv tartalmazza. A szerződést ratifikálják és a ratifi­kációs okiratot legközelebb Rómában kicserélik. A szerződés a ratifikációs okiratok kicserélésének napjától kezdve öt évre szól. Ha a szerződést annak lejárata után nem mondják fel, úgy további öt évre érvényes. A magyar miniszterelnök ünneplése Rómában. Bethlen római sikere élénken foglal­koztatja a világsajtót, amely egyaránt megállapítja a magyar-olasz barátság jelentőségét. Bethlen csütörtökön búcsúzott el az olasz kormánytői, majd pedig a pápá­nál jelent meg kihallgatáson. Csütörtö­kön este a Capitoliumon Pontenziani herceg, Róma kormányzója tűzijátékkal egybekötött ünnepélyt rendezett Bethlen tiszteletére. Délelőtt a krivinálban az olasz király fogadta és két referensével együtt a Vilié Savoyaban dezsőnére hívta meg, melyen Musolini is részt vett. Bethlen további olaszországi látoga­tása magánjellegű lesz. Eenes németnyelvű félhiva­talosa az olasz—magyar szerződésről. Bethlen István gróf római utjának és a magyar- olasz szerződésnek jelentőségét is a prágai cseh és német sajtó csak­nem kivétel nélkül vezeiőcikkben kom­mentálja. A Prager Presse, Benes németnyelvű félhivatalosa ezeket írja : Magyarország belső konszolidálása és a népszövetség segítségével erélyesen végrehajtott sza­nálás megteremtette a magyar külpoli­tika aktiv előretörésének feltételeit. Az aktivizmus első hirdetője volt Horthy kormányzó mohácsi biszéde, amelyben bejelentette szándékát egy dő itőbiró­­sági szerződés megkötésére Jugoszlá­viával. Az olasz-magyar szerződés sok tekintetben hasonlít azokhoz az analog szerződésekhez, amelyeket a kisantant államai egymásután kötöttek Olaszor­szággal. A hivatalos jelentések és a beszédek élénken hangoztatják, hogy a szerződés senki ellen nem irányul. Nin­csen semmi ok arra, hogy ebben kétel­kedjünk. A barátsági és döntőbírósági szerződés azonban nem egyedüli sikere Bethlen római látogatásának. A látoga­tás alkalmat adott a gazdasági kapcso­latok megvitatására és elsősorban szóba kerüli a tengeri kikötő kérdése. Magyar­­ország a békeszerződések által meg­állapított jogainak realizálása értelmében technikai és gazdasági okokból Fiúmét választja, de ebben az irányban Jugo­szlávia hozzájárulását is biztosítja ma­gának. Hogy a msgyar nacionalista sajtó az olasz-magyar szerződés meg­kötéséről messzemenő reményeket fog levonni és attól a középeurópai viszo­nyok uj változását, sőt a trianoni béke revízióját várja, ez nem lephét meg senkit. Azonban ezeket a reményeket és kombinációkat nyugodtan tehet fogadni. Olaszország a Magyarországgal kötött szerződéssei 'nem változtatta meg a többi középeurópai államokkal kötött szerződéseit, így a kötelezettségeket sem. — LábBÍQörbüiések, hátgerincferdü­lések, lábfájdalmak, rheumás meg­betegedések stb eredményes kezelés­ben részesülnek Weil JMLiklós dr* Orthopadiaiintézetében, Bratislava Pozsony, Védcölöp uí 51. Telefon: 25-96. Rendelés: hétköznap 10-12. d. u. 3-5, vasár- és ünnepnap délelőtt előzetes bejelentés esetén. 103. A kis sznob és a szimbólum. Irta: Kiazely Gyula. Az volt a baj, hogy Katát megta­­nittatták angolul. Aztán járatták neki azt a londoni képes újságot. Abból teliszedte magát a sporttal és azóta hiába járt utána akárki gyalog. A hazait se szerette már úgy azóta. Lenézett mindent, a csirkepaprikástól a szupécsárdásig. Angol cipőt varratott és jó barchent helyett csupa trikot­­holmit viselt, A barátnőit uzsonna he­lyett five o’ clockra hivta, nem adott cukrot a keserű teához, csak Isten bocsá’ tejfelt, ami egészen olyan volt, mintha melegvízzel hígítaná fői, amit Isten a tehéntermékekből kanálmegálló sűrűnek teremtett. Magát meg a magyaros Katából füttynek keresztelte át, akér az alsó­bükki grófkisasszor.y. Már valamirevaló 1*óreggelt se tudott ráköszönteni sen­kire. Azzal fogadta a néniket is, halló is azzal búcsúztatta, hogy good bey ... Mikor a jogászmajálisra hívták, az orrát fintorgatta, a Hubertus-bálra azonban térdig és hónaljig alig érő ru­hában elment és ott csinálta a legna-Íyobb angolságot. Egy pár veresfrak­­os úrral vacsorázott és mikor Mart­­hényi Gyurka egyszer a háta mögé ült is kimondta végre: — Katus, ha úgy akarná, Advent előtt megtarthatnék az esküvőt, — csak úgy félvállról szólt vissza: — Ugyan Gyurka, tudhatná, hogy csak ahhoz megyek férjhez, aki angol nyeregből kéri meg a kezemet. . . Marthényi Gyurka küraszir volt a háborúban, egy shrapnerszilánk eltörte a jobblábát, azóta nem üihelett lóra. De azóta is tizszáz saját holdon gaz­dálkodott, nem számítva a papoktól való bérletet, a mama tehát, mikor ne­szét vette a dolognak, kétségbeeső képpel tördelte a kezeit, de persze nem Katát szidta akkor se, hanem a brite­ket : — Bár nyelte volna el a tenger a bolondfejü szigetjit. — Nagyon sziklás az északi része, — mondta rá Gyurka, — megfeküdné a tenger emésztését. Majd inkább én nyelem le a keserű kosarat . .. Aztán elkézcsókolt a nénitől Gyurka — szegről-végről atyafiak és szomszé­dok is voltak — és elegánsan vontatva a sérült lábát a parketten, azután hazafelé is indult. A pálmás sarokban azonban elfogták az alsóbükki grófék. Ok persze nem féltek a megszüléstől, vizes fiaskában pezsgőt hozattak a kanapé alá és lárma nélkül, de vígan poharaztak. Kitty kom­­tesz mellett adtak Gyurkának helyet, a Kis Péter gróf még mindenáron szé­ket is tolt a merev lába alá. Ezek bi­zony tudták, hogy disze a férfinak az ilyen harci emlék. Gyurka nem fogadta el a zsámoly széket. Kitty komtesznek gratulált. — Remekül hajtott ma a falka után Kitty komtesz . . . A komtesz napfényesen mosolygott rá. — Mestertől jól esik a dicséret, — mondta kedvesen — de tudja mit, maga nélkül fájt ma a Hubertus nap nekem. Magának nem . . . — A napot magát elviseltem, — mondta Gyurka — az este azonban fájt . . . A komtesz nagyra nyitotta a szemeit, — Szenvedélyesebb táncos, mint amilyen lovas volt .. . Gyurka elvetően legyintett. ;— Nem táncról — kosárról volt szó. Holnap úgyis tudni fogja a pletyka, inkább magam mondom el ma. Vala­hol kikosaraztak, mert nem lovagolok. Most nem tudom, a lábam fáj e job­ban vagy a szivem Vagy csak a hiú­ságom. Kitty komtesz akkor tanúságot tett róla, hogy a pletyka szivügyi kérdések­ben a felsőbb körökbe is elhatol. Fel­kereste a pasztellkék szemével Katát a veres frakkosok között, kissé lehúzta a száját és elszólta magát: — Oh, az a kis angol sznob... A komtesz aztán észrevette magát, zavarba jött, elvörösödött és még egy bakot lőtt. Azt mondta: — Oh, bocsáson meg. Kiszaladt a számon, mi köztünk így hívják. A szivét nem bírom, — mondta tovább és itt következeit a bók — a hiúságát azon­ban meggyógyíthatom. Éa magát ló nélkül is a legküiönb urnák tartom. Gyurka ekkor megfogta és megcsó­kolta a komtesz karcsú kezét, mivel a holnapi pletykának újabb anyagot adott. Kitty komtesz azonban nem törődött vele. Elvette a pohár pezsgőt, amit a kis Péter gróf tartott elibük, odaértette Gyurka poharához és tovább szeleske­­dett. — Bolondokat és bolond módra be­szélek, — mondta— de az most Hekuba, Nálunk a jövő héten gyologvadászatok lesznek. Ha nem fog már fájni a szive, vagy ha nagyon fog fájni, jöjjön el hoz­zánk gyalogvadászatra. Eljön ?... — Eljövök, Kitty komtesz... Kitty gondolkozott kissé. A finom, filigrán rajzu ajkát harapdálta. — Régen lovaspajtások voltunk — mondta aztán — most vadásztársak le­szünk. Örülnék, ha a komteszt elhagy­hatná és magyarán Katának szólítana Maradjon meg Kittynek ez a kis angol baba... II. Az alsóbükki gyalogvadászaton meg­értette Gyurka, miért nevezik ott „ő köztük“ Katát — vagy Kittyt — angol sznobnak. Az amit a leány rendkívüli különcség gyanánt erőltetett, ő köz­tük az alsóbükki gyalogvadászaton magától értetődő, másképp nem is le­hetséges, szinte velük született, de

Next

/
Thumbnails
Contents