Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-07 / 42. szám
't»7. Április 7. fc oldal. Komaromi Lapok Prohászka Ottokár püspök temetése. Budapest, április 6. Az egyetemtéri templomban Prohászka Ottokár püspök ravatalánál a gyászszertartás kedden délelőtt 11 órakor kezdődött meg. Á templom környékén hatalmas néptönaeg gyűlt egybe, a társadalmi és ifjúsági egyesületek nagy számban vonultak fel. A gyászszertartáson résztvett a kormányzó nejével, a királyi hercegek, Búd János és Walko Lajos miniszterek, a felsőház és alsóház elnökei, képviselők és még számos más előkelőség. A gyássmisét Orsenigo Ceasare pápai nuncius celebrálta, a gyászbeszédet Glattfelder Gyula Csanádi püspök mondotta, aki méltatta Prohászka nagy érdemeit a nemzet és egyház életében, a katolicizmus renaissance-a körül. Az absolutiót öt főpap adta meg. A gyászszertartás befejezése után elindult a gyászmenet a déli vonat pályaudvara felé. Az útvonalon ezrek állottak sorfalat és búcsúztak el a püspöktől. A pályaudvaron a kormány nevében Vass József miniszter, a főváros nevében Sipőcz Jenő polgármester búcsúztatta el a halott püspököt. Az üzletek kirakatai fekete drapériával voltak kirakva, a gyászmenet egész útvonala gyászdiszt oltott. A képviselőházban Zsitvay Tibor parentálta el a püspököt. A beszédet a feketébe öltözött képviselők állva hallgatták végig, majd pedig az ülést két óráig felfüggesztették. Székesfehérvárott kedd estétől szerda reggelig egyfolytában tartott a hi vők zarándoklása Prohászka Otto kár ravatalához. A ravatalnál egész éjjel papok imádkoztak. A gyászszertartás szerdán délelőtt 9 órakor kezdődött meg Szmrecsányi Lajos egri érsek rekviemjével, amelyen Mikes János gróf szombathelyi, Glattfeldér Gyula csanádi, Virág Ferenc pécsi püspök és Werner Adolf zirci apát segédkezett. A beszentelés után a holttestet hatalmas tömeg kísérete mellett kivitték a Szentháromság temető Jekelfalussy kápolnájába. A kormányt Vass József miniszterelnök képviselte, a feisőházat Wiassich Gyula házelnök és az alsóházat Huszár Károly aielnök. áverésen terében a helyzet knlcsa Romániában, Ellentétes hírek Ferdinónd király állapotáról. — április 6 Bratianu, a liberális párt vezére végleg elvesztene Averescu tábornok lojalitásába helyezett bizalmát. Bratianu a király felgyógyulása után indítványt fog tenni a nemzeti egység gondolata alapján álló kormány alakításra. Averescu azonban erélyesen szembeszáll minden kormánybuktató törekvéssel. A miniszterelnöknek siketült a besszarábiai főkormányzó tisztét egyik legbizalmasabb barátjára ruházni át, ami pedig igen fontos a kormányra nézve, mert Beszszarábiában vonták össze a hadsereg nagyobb részét. Averescu, miután a vasu'ak vezetését is egyik bizalmasára, Jonescu tábornokra bízta, biztosra veszi a csapatok támogatását. Az Averescuhoz ha lovasdandárokat összevonták Bukarestbe. A román király állapotáról ellentétes hirek vannak fogalomban, Egyes jelentések szerint a román király állapotában javulás állott be és Ferdinánd rónán király hétfőn már dolgozott és számos rendelelet és utasítást irt alá. Más jelentések szerint a román király utolsó óráit éli és betegsége nem influenza, mint sokan hiszik, hanem rák. A betegség átterjedt a tüdőre is. Látogatás Csehszlovákia legszomorűbb magyar iskolájában: a komáromi siketnéma intézetben. Komáromban van a köztársaság egyetlen magyar nyelvit állami siketnéma intézete. — Az iskola kibővítésre szorul és a siketnéma internátus felállítása is haladéktalanul szükséges. —■ Saját tudósítónktól. A régi Magyarország idején a mai Szlovenszkó és Ruszinszkó területén Pozsonyban, Körmöcbányán, Jelsván és Ungvárott volt a siketnémák részére iskola. A fordulat után ezek a magyar siketnéma intézetek megszűntek, a tanárok, mintegy harmincán, szét széledtek, mindössze 2—3 maradt Szlovenszkó területén. A csehszlovák köztársaság megalakulása után aktuális lett egy magyar siketnéma intézet felállítása Szlovenszkóban, mert a legutolsó népszámlálás szerint is 783.000 magyart mutat ki a statisztika. A régi Magyarország területén minden 12.000 emberre 12 siketnéma esett, ezek közül egy ötödé iskolaköteles. Így könnyen kiszámítható, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság létszámából kb. 120—140 iskolaköteles siketnéma gyerek adódik, ez a szám pedig már egy nagyobbszaMsu siketnéma iskola felál litátását teszi szükségessé. A köztársaság területén Komáromban van az egyetlen magyar nyelvű állami siketnéma iskola, amelynek hivatalos neve: A siketnémák magyar tannyelvű csehszlovák állami intézete. Ez az iskola 1920-ban létesült. Eelőször a törvényszéki épületben helyezték el az osztályokat, későbben pedig, mivel itt nem feleltek meg a helységek, az iskola átköltözött a Zámori-uIcába, a szlovák iskolák épületébe. Az intézet élén Szász József igazgató áll, aki azelőtt a körmöcbányai siketnéma-iskolában tanitott és teljes szakképzettséggel bir. Mellette öt tanár működik még és egy kézimunkatanitónő. Az intézet egyelőre a szlovák iskolaépület földszinti Komárom, — április 5-én. helyiségeiben van. Ezidőszeiint első, negyedik, ötödik és hatodik osztálya van az intézetnek. Második, harmadik osztálya azért nincs, mert két év óta, — éppen a helyiséghiány miatt — nem lehetett felvenni tanulókat, és csak idén kezdhettek megint felvenni az első osztályba siketnémákat. A tanterv szerint a siketnémaintézet nyolc osztályos. A korhatár 7-ik évtől 16-ig, van, ennél idősebb siketnémát nem vesznek fel, hét évnél fiatalabbakat igen, ha lenne előkészítő osztály, ami szintén nincs a komáromi intézetnél. A komáromi magyar siketnéma intézetnek jelenleg 47 tanulója van, de sokkal több lenne már most is, ha a kérvényezőket, illetve jelentkezőket az iskolamai berendezése befogadhatná. A gyerekek, akik Szlovenszkó és Ruszinszkó legkülönbözőbb részeiből valók, családoknál vannak elhelyezve, mindegyik siketnémáért az állam fizet az illető családnak 150 koronát. Rendszerint egy családnál 3—4 siketnéma is talál elhelyezésre. Mindenesetre a komáromi magyar siketnéma intézet haladéktalanul szükségessé teszi egy internátus felállítását is. Erre vonatkozólag már az állam előirányzott is a költségvetésben negyed millió koronát, ami azonban csak az internátus berendezéséhez elegendő. Megint a helységhiány miatt nem lehet megvalósítani az internátust, ami pedig feltétlenül szükséges lenne, különösen azért, mert ennek az iskolának úgy kell kifejlődnie, hogy magába fogadhassa azt a 120—140 magyar iskolaköteles! siketnéma gyereket, akik Sziovenszkóban és Ruszinszkóban élnek. A siketnéma gyerekek fele siketen szil /étik, fele későbben siketül meg. — Individuális módon tanítják a gyerekeket beszédre. — Nyolc év után elsajátíthatják a beszédet és az olvasást, úgy hogy nem lesznek a társadalom terhére. Szász József iskolaigazgató érdeklődésemre készséggel adott a siketnéma intézetre vonatkozólag felvilágositást A tanitás leginkább délelőtt folyik, heti 25—30 órában, egyes osztályok szerint. A tanitás természetesen csak a beszéd és irás elsajátítására szorítkozik eleinte, később a vallás alapismereteire és a kézimunkára. Az iskolában magától értetődően csak magyarul tanulnak a gyerekek. A közönségben általában tévesen él a hit, hogy a siketnéma gyerekeket jelölés beszédre tanítják. Ezt a módszert ma sehol nem alkalmazzák, legfeljebb csak az egészen gyengeelméjű siketnémáknál. A tanitás a rendes beszéd és irás elsajátítását tartja szem előtt, a siketnéma gyerekek a nyolc osztály elvégzése után meg is tanulnak beszélni és olvasni, annyira, hogy nem lesznek terhére a társadalomnak, sőt hasznos tagjaivá válnak. Természetesen olyan kifogástalanul, mint a normális ember, soha nem fog tudni már többé beszélni a siketnériia, a kiejtése nem lesz soha teljesen tiszta. A tanítást legjobban az nehezíti meg, hogy hiányzik a hallásuk. A statisztika szerint általában a stketnéma gyerekek fele siketül születik, fele pedig később, 4—5 éves korában veszíti el hallását valamilyen betegség következtében, legtöbbször tífusz, meningites és vör- I heny következtében. A siketen született gyerekek persze némák is lesznek, mert i a hallás hiánya miatt nem sajátíthatják el a beszédet. Tulajdonképen azonban a felénél kevesebb siketnéma gyerek 1 születik siketen, mert arról nem lehet ! pontosan meggyőződni, hogy a gyerek egy vagy két éves korában veszítette el hallását. Azok a gyerekek akik 4—5 éves korukban vesztik el hallásukat, rendszerint egy éven belül elfelejtik az addig megtanult szókincset is, ha azonban idejekorán kerülnek még a siketnéma intézetbe, úgy megmenthetik még ezeket a beszédmaradványokat. A siketnéma gyerekek tanítása nagyon fárasztó és rendkívül nagy türelmet kíván. A gyermekek mindjárt egyes szavakat tanulnak meg, nem pedig hangokat meg betűket, mivel így könnyebben tudják felfogni. A tanítást megláss it ja az is, hogy egészen individuális módszerrel kell tanítani, a gyerekekkel egyenként kell foglalkozni. A tanítás elsősorban a látás utján történik, a siketnéma gyerek megtanulja a hangok kiejtését látni az ajkon. Azelőtt eleinte csak a betűket tanulták meg, a legújabb módszer szerint mindjárt egyes szavakat. Ez a módszer tulajdonképen csak kísérletezést jelent még, de bizonyos, hogy ez megfelelőbb. A tanterv szerint az első osztályban a rendes szeptember—junius közti iskolaévben 200 szót tanulnak meg a gyerekek, ennyi az előirt anyag. A beszéden kívül csak kézimunkát tanulnak, papír, fa és agyag slöjdöt. A hittan elemeivel a magasabb osztályokban ismerkednek meg. A siketnémák maguk egymás között egészen sajátos jeleket használnak és későbben, ha megtanultak már beszélni, maguk között akkor is szívesebben jelekkel beszélnek, úgyszólván ez az anyanyelvűk. A komáromi siketnéma intézetben legtöbb a Csallóközből származó gyerek. A statisztika szerint a zsidóknál aránytalanul sok a siketnéma, ami legtöbbször a vérrokonságra vezethető vissza. A zsidóknál egyházi szempontból nincs megtiltva a másodfokú rokonság közti házasság és a vérrokonság közti házasságból származik legtöbbször a siketnéma gyerek. A komáromi sibefnéma intézetben tavaly 8 zsidó siketnéma gyerek közül kettőnél megállapították a vérrokonságot, A siketnéma gyerekek tanítási módszerének megalapításában Heinike Sámuel hamburgi tanító szerzett különösebb érdemeket, akinek most fogják megünnepelni halálának századik évfordulóját. Magyarországon az első siketnéma intézet a váci intézet volt, amely 1801-ben épült mint a bécsi siketnéma intézet fiókja. A váci siketnéma intézet felépítése Jolészi Cházár András jelsvai nemesember érdeme, akinek érdemeiért alapították meg később Jelsván is a siketnéma intézetet. Hogyan tanítják a siketnéma gyerekeket beszédre! A siketnémák megható köszöntése. — A kíváncsiság erősen kifejlődik bennük Ezután Szász József igazgató bevezetett az első osztályba. Mikor beléptünk, a gyerekek felálianak. Ganyó Vilmos gyógypedagógus tanítja az első osztályt. Abból az emberből, aki nem látott még igy nagyobb csoportban siketnémákat, égé szén sajátos érzést vált ki a siketnéma gyerekek zsibongása. Mindenféle hangfoszlányokat mondanak, amit maguk nem hallanak és a legkülönbözőbb artikulátlan hangok jönnek ki sokszor a torkukból. Az embert önkénytelenül megfogja valami hrcsa érzés, amelyben csak a szánalom és a szeretet dominálhat ezek iránt a szerencsétlen gyerekek iránt, akik magukból kierőlködött hangjaikkal úgy tapogatóznak a levegőben, mint a világtalan a sötétségben és sohasem tudják biztosan megállapítani, hogy jól mondták-e ki a szavakat, mert maguk nem hallják a beszédüket. A teremben patkóalakban ülnek padokban a gyerekek, hogy a tanító ajakmozdulatát mindegyikük világosan vehesse ki. A falakon szűkén egymás mellett képek vannak, a képek a fogalmakat ábrázolják és mindjárt írott és nyomtatott betűkkel is felvan tüntetve az illető fogalom neve. A gyerekek a fogalom megismerésével ugyanakkor megtanulják a fogalom nevét írni és olvasni. A tanító kezébe vesz egy képet, amely pipát ábrázol. A szemben ülő gyerektől
