Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-07 / 42. szám

4. old*!. Komáromi Lapok 1997. április T. megkérdezi, mit ábrázol a kép. Agye­rek egyik ujját szájába veszi, igy fejezi ki, hogy ismeri a pipa fogalmát. A gyerek egyik kezét a tanító gégéjére teszi, a másik kezét pedig a saját gé­géjére. A tanító kimondja: pipa. A gye­rek az ajak mozdulásából és a gége­­rezgésből megérzi, milyen hangokat kell kimondania. Gyámoltalanul utánna mondja: pépa. A tanító a kezében lévő csonttal megigazítja a gyerek nyelvét, hogy az é helyett i-t mondjon. (A gye­rekek maguk az ujjúkkal szokták ezt csinálni.) Másik gyerek ül a tanító elé. A ka­kast próbálják. A tanító kimondja: ka­kas. A gyerek utánna: gagasz. A tanító kijavítja: kakas. A gyerek most már jobban mondja: kakasz. A tanító rále­hel a gyerek kezére: ssss, hogy meg­érezze a leheletet, amit az es-betü ki­ejtése okoz. A gyerek utánna csinálja. Most már tisztábban mondja: kakas. Természetesen egészen tisztán és hibátlanul a szavakat nem tudják kiejteni és csak félénken, bizony­talanul ejtik ki, mert nem tudják, hogy mikor mondják ki helyesen. Újabb gyerek ül le a tanítóval szem­ben. A tanitó hátára teszi a kezét és megkérdezi mutogatással, mit jelent ez. A gyerek utána mondja: hátám. A siketnémákkal előbb valahogyan a fogalmat kell tudni megmagyarázni, megértetni amelyről azután maguk lé­nyeges jelet alkotnak, ami rend szerint általános, csak néha különbözik el. Például van gyerek, aki a macskát simogatással jelöli meg, más gyerek pedig barmolással, nyilván azért, mert valamikor a macska meg­karmolta őt. A tanítás azért is rendkívül nehéz, mert a gyerekek könnyen elfelejtik a meg­­tanultakat, mivel nem hallják a hangokat. A szomszédos szobában az ötödik osztályban éppen hittanóra volt, amire Király József lelkész tani!ja a gyere­keket. Ezek a gyerekek már tudnak olvasni és beszélni is. Ha az ember lassan ejti ki a szavakat, a száj moz­dulatairól leolvassák a kérdést. A hit­­tanitó megkérdezi a gyerekeket: — Voltatok-e vasárnap templomban? A gyerekek közül többen azt vála­szolják, hogy voltak. Ezek a válaszok természetesen megint zavarosak, félénkek, egészen tisztán és hibátlanul itt sem ejtik ki a szavakat, legfeljebb, hogy csak meg lehet érteni. A végén a gyerekek imádkoznak. A Miatyánkot mondják el együtt, a tanitó sjakát erősen figyelve. A hangok egészen különösen hat­nak, nem egyöntetűek és ide-oda vibrálnak, mint az eszméletlen be­tegek imbolygó mozdulatai. Mikor kimegyek a teremből, köszön­tének a gyerekek: pá. Mert a siket­­nérna gyerekek mindenkit igy köszön­tének: pá. Vissza fordulva észre veszem mozdulataikból, hogy a gyerekek kilé­tem után érdeklődnek. A siketnémák jelegzetes tulajdon­sága a kíváncsiság. Kijövet az iskolából, a szomorú tan­termekből, megütött a gyönyörűen nap sugaras tavaszi fény lehelete. A szen­­vedés.szomoruság és emberi nyomorúság után a szépség, öröm, újjáéledő termé­szet közti kontraszt még erősebbnek tűnt fel az élet őrlő malmában. emigráns-dráioája LoaMae lei síimé. Hőse nem Károlyi Mihály, mert a dráma emigránsát hazájában istenitik és mi­kor hazatér, meggyilkolják. Páris, április 2. A Boulevard Raspdlle kis kávéházai­nak terraszán gyakori vendég egy ma­gas, szakállas ur, akinek vonásaiban a Párist járó magyar, ha hasonlatosságot vél fölfedezni a magyar respublika egy­kori elnökével és a fürge és vidám párisi pincérhez ezirányban kérdést in­téz, ezt a vállvonogató feleletet kapja: — Eh bien, c’est l’encien président de la republique hongroise, eh bien ... Na igen, hát ő az — s már e! is in­tézte a számomra mégis csak rendkí­vül érdekes úriembert. Az úriember, aki eddig órákhosszat ült a Dóm ter­raszán s ezalatt kizáróan azzal foglal­kozott, hogy bámulta a művészek és par excellence a festők negyedének lármás, sima forgatagát, egy idő óta vaskos kéziratcsomóval jelent meg a kávéház zsivajgó terraszán és irt, irt rendületlenül, gyakran kora délutántól késő estig. A munka — valóságos há­­romfelvonásos dráma — most már be van fejezve. Hőse politikus és emig­ráns, amiként a szerző maga. De ez azután az egyetlen hasonlóság a szerző és a darab hőse között, mert a hős sorsa és karaktere teljesen különbözik Károlyiétól: a darab hősét ugyanis ha­zájában valósággal bálványozzák és amikor hazatér, meggyilkolják. A darab távolán minden politikai aktualitástól. Nem iránydráma és nem politikai cé­lokat szolgál, drámai formában megirt pamflet, bár a hős minden cselekede­tét a közéleti szereplés és a politika szenvedélye füti. Szerelem egyáltalában nincsen a da­rabban, ami kétségtelenné teszi, hogy Újhelyi Nándor nem társszerzője Ká­rolyi Mihálynak. A darab legnagyobb előnye, hogy minden aktualitástól távol áll, legtávolabb a kulcsdrámák személyi aktualitásaitól és helyenként meglepő erővel és szenvedéllyel van fölépítve. A darab értesülésünk szerint London­ban fog először színre kerülni. CASINO borozó POZSONY Szabadság-tér és Dorner>u. sarok. KONCERT SEPARÉK S CONSORDINO Nyitva d. u. 4-től reggelig. li hm iis mt itt Kétségbeejtő nyomor az Esterházy pavillonban. — A könyörületes szivek mozduljanak meg! Azt hihetné az ember, hogy a tavasz jövetelével a nyomor felhágy rettentő tombolásával. De sajnos, ez a remény csak csalóka délibáb, mert a nyomor most is kétségbeejtő helyzeteket teremt. Ilyen rettenetes kép tárul az elé, aki a sétatéren a lovarda előtt az úgyneve­zett Esterházy pavillonba betekint. Az 1891-ben Komáromban megtartott ipari kiáliitásra épült ez a pavilion a tatai Esterházy uradalom terményeinek a ki­állítására. Itt árulták a tatai uradalom híres borait. Ahol valamikor vidám ka­cagás közt pezsgő folyott, ott most a szivetfaCsaró nyomor ütötte fel köny­­nyethullató tanyáját. Itt lakik hat apró gyermekével egy Kovácsné nevezetű nő a legnagyobb nyomorban. A nyomort még az is te­tézi, hogy pár napja született neki a hatodik gyereke. A gyerekek apja azon­ban úgy látszik, hogy nem sokat tö­rődik a legújabb és a nagyobbacska gyerekekkel, mert különben bizonyára sietne enyhíteni a nyomoron. De itt nem is a szülők dolgáról van szó, hanem hat éhező, fázó, didergő gye­rekről. Most ne keressük, hogy hol az apa, vagy mért nem segít a családon, a szomorú valóság az, hogy hat gyer­mek éhezik. Azoknak enni kell és nem várhatnak addig, amíg az ő családi ügyük elintéződik. A szerencsétlen gyermekek anyja a szülés után harmadnap a már mun­kába akart áliani, hogy kenyeret keres­sen az éhezőknek, de a szülésznő ter­mészetesen nem engedte. A könyörületes szivek mozduljanak meg és ne nézzenek mást, csak azt, hogy az Esterházy pavilon­ban hat kis gyermek éhezik, fázik, hat ember palánta, akik nem tehetnek arról, hogy a sors kegyetlensége otyan korán bemutatkozott nekik, nagyon korán, amikor más gyermek nem is tudja, mi az élet, mi a szenvedés. A nemes emberbarát természetbeni és pénzbeli adományait juttassa egye­nesen a nyomorgó gyermekekhez az Esterházy pavillonba. IHIBEK. — Városi képviselőtestületi közgyű­lés. Komárom város községi képviselő­testülete, ma csütörtökön délután 5 órakor a Városháza nagy termében rendes közgyűlést tart, amelyen többek között határozni fognak a város több utcájának kikövezéséről és aszfaltozá­sáról is. — A pozsonyiak Komáromban. Amint már jeleztük, szombaton ellátogat a Pozsonyi Toldy-kör messze földön híres műkedvelő gárdája, hogy kiforrott művészetüket a komáromiaknak is be­mutassák. Erősen hisszük, hogy a komáromiak örömmel veszik ezt a kedves látogatást és bizonyára siet a közönség megragadni az alkalmat, hogy a pozsonyiak előadását meghallgassa 1 és ezen kivül azt hisszük, hogy a komáromi műkedvelők is megnézik az előadást! Ezzel szinte tartoznak a pozsonyi kollégáiknak, akiknek bizony­­nyára jól fog esni az a tudat, hogy a komáromi kollégák melegen'érdeklőd­nek az előadásuk iránt, amely most szombaton lesz este nyolc órai kezdet­tel a kultúrpalota színpadán. Színre kerül Hevesi Sándor hatásos darabja, az „ Elzevir“, amely már sok sok sikert aratott. A pozsonyi műkedvelők pompás játéka még a pozsonyi túlzott igényeket is kielégítették és ez már maga bizto­sítja Komáromban is a sikerüket. A szombati előadásra jegyek már kapha­tók a Spitzer-féle könyves boltban (Telefon 80.) Helyárak: 12, 8 és 6 korona ülőhely. Az állóhely ára 3 K, de azt csak korlátolt számban ad ki a rendezőség az esti pénztárnál szomba­ton hét órátói kezdve. — 0rvoíkongre88zu3 Pfistyénben. \ csehszlovák orvosok központi egyesü­lete XXXIV. zsupájának alakuló köz­gyűlése f. évi április hó 10 én fog megtartatni Pőstyénben a Royal nagy­szállóban. A szlovenszkói orvosoknak ez a kongresszus-jellegű összejövetele azáltal is nyer jelentőségében, hogy ez­után az összes szlovenszkói orvosok nemzetiségre való tekintet nélkül a köztársaság már évek óta fennálló és orvosgazdasági szempontból legerősebb szervezetébe kapcsolódnak bele. Az or­vosok egyöntetű gazdasági szervezett­sége nemcsak saját gazdasági helyzetük javítását hivatott előmozditam, hanem nyilván remélhető, hogy a köz szem­pontjából is áldásos következményekkel fog járni. — Gyászrovat. Részvéttel vesszük a a szomorú hirt, mely Ptacsek Aurél nvug. primási gazdatisztnek 53 éves korában Érsekújváron bekövetkezett halálát jelenti. A megboldogult sokáig működött, mint a hercegprimási ur&­­uradalom bajcsi, majd öregcsémi jó­szágainak gazdatisztje és rokonszenves modoráért igen sok tisztelőt szerzett. Több év óta szenvedett gyógyithatlan betegségben és igy számára a halál sok szenvedéstől való szabadulást je­lentett. Halálát özvegye és két gyer­meke gyászolják. — Lelkigyakorlat! beszédek a Kato­likus Legény egyletben. Ma este lesz 8 órai kezdettel a Katolikus Legényegy­letben az első lelkigyakorlati konferen­cia beszéd, melyet pénteken és szom­baton is ugyanott s ugyanabban az órában Lukacsovica József segédlelkész fog tartani. Előadásainak tárgyai „íme az ember“. „Örök Golgota*. „Diadal­mas lélek“. A Katolikus Legényegylet ezúton is hozza a város katolikm tár­sadalmának tudomására, hogy férfiakat és hölgyeket egyaránt szívesen lát az esli előadásokon. — A szombati szinielőadásra jegyek már kaphatók a 8pit»er­­féle könyvesboltban. ier rcegoia vajucns már a komáromi negyedik gyógyszertár ügye.* Az uj gyógyszertár ellenzői azzal érveltek, hogy Komáromban nagyon is elég már a meg­lévő három gyógyszertár, hiszen a ka­tonaságnak úgyis külön gyógyszertára van a katonakórházban és ezzel már meg van oldva a komáromi negyedik g ógyszertár kérdése. A munkás pártok azonban azzal érveltek a negyedik pa­tika felállítása mellett, hogy amíg a bel­városban egymáshoz nagyon közel há­rom patika van, addig a szegényebb néposztály által lakott városrészben nincs egyse és a messze levő belvá­rosba kell bejönni gyógyszerért, ami a sürgős eseteknél nagyon is hátrányos. Annyi tény, hogy a komáromi gyógy­szertárok elhelyezése nem volt valami szerencsés, mert különösen akkor, ami­kor a Kirchner patika a régi helyén volt, igazán egy rakáson voltak a komáromi gyógyszertárak. Később valamivel javult a helyzet azzal, hogy a mostani Bárdos gyógyszertáraUávolabb helyezték. Annyi bizonyos, ha az egyik gyógyszertárat az idők folyamán kissé a kültelkek felé helyezik, Komáromban a negyedik gyógyszertár kérdése aligha merülhetett volna fel, de a munkás elemeknek igy igazán könnyű volt érvelni a negyedik patika mellett. Itt említjük meg, hogy a gyógyszertárak egyik mellékágát, az illatszer és egyéb pipere dolgokat ma már úgyszólván minden üzletben árul­ják. A bazáros, a rövidárus, a fűszeres stb. legalább is árul pipere szappant. Visszatérve a negyedik gyógyszertár ügyére, azt egy előző városi közgyűlés megszavazta. Ennek alapján a közegész* ségügyi és testnevelési miniszter 1927 február 18 án kelt 34736/26 számú mi­niszteri rendelettel megengedte, hegy Zombory Géza okleveles gyógyszerész Komáromban személyjogu gyógyszertá­rat nyithasson és pedig az Eötvös ut­cának a Polgár és a Citrom utcák kö­zötti szakaszán. A negyedik gyógyszer­­tár tulajdonosa az uj gyógyszertárat Szent Szív hez fogja címezni és már1“ megfelelő helyiséget keres a kijelölt utca részen a gyógyszertár részére. — Tűz Szintén. Aramovics László szimői gazda szérüs kertjében tűz ütött ki és bár a tüzet eloltották, a füst az egész takarmány készletet tönkre tette. — Halálozás. Lesújtó gyász érte Zajos Kálmán hetényi gazdát és nejét szül. Major Klárát, Egyetlen fiukat, ifj. Zajos Kálmánt, ifjú élete 20. évében, hosszas szenvedés után Magyar Komá­romban f. hó 3-án elragadta a halál. Az élete tavaszán elhunyt fiatalember holttetemét április 5 én helyezték Magyar Komáromban a ref. egyház szertartása szerint őrök pihenőre. A korán elköl­tözött ifjú fölött Győry Elemér pápai teológiai tanár, volt hetényi lelkész mondott szivet meginditó gyönyörű halotti beszédet. A temetésen a gyászba borult szülőkön kivül nagyszámban jelentek meg a rokonok és a hetényi jó ismerősök, akik mélyen meghatva hallgatták volt érdemes lelkészüknek vigaszt nyújtó szavait. — Uj gyógyszerász. A háláló: ás foly­tán megüresedett tardoskeddi gyógy­szertár jogát Bárdos Imre nyitrai gyógy­szerésznek adományoza Nyitramegye zsupánja. — Uj telefonvezeték. Régi panasza Negyed községnek, hogy nincs kellőleg belekapcsolva a telefon hálózatba. Most ennek a hiánynak mielőbbi pótlására mozgalom indult meg és remélni lehet, hogy hamarosan kiépül a vágsellye­­negyedi telefon vonal. Zum 5 Uhr Tee VIIL füzete megjelent. Tartalmazza a legújabb és legszebb uj táncokat. Kapható a SPITZER-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-utca 29. Rarslyi 11}

Next

/
Thumbnails
Contents