Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-07 / 42. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. április 7. nincsenek megelégedve, vagya pártból ki zárattak, hogy április 24 én gyűlje­nek össze Prágában. Ennek a gyűlés­nek célja egy uj párt alakítása. Stribrny s pártalakitással meg akarja végleg baktatni nagy ellenfelét és úgy látszik, Ihogy arra törekszik, hogy a pártot is megbontsa, esetleg teljesen széjjel rob­bantsa. Nem lehet tagadni, hogy Stri- Brnyek igen ügyes politikai érzéke van, mert az uj párt megalakítását épen abban az időben akarja keresztülvinni, amikor a nemzeti szocialisták legna­gyobb botránya, a hadikölcsönpsnama tárgyalása napirenden van. Politikai körökben ebből arra következtetnek, hogy Stribrny igen jó kilátásokkal indul a küzdelembe. A munkásbistosító törvény módosítása. Az országszerte nagy elégedetlensé­get kiváltó 1924 évi munkásbiztositdsi térvény módosítására nézve a többségi pártok mindegyike tett kezdeményező javaslatot. Hogy a módosító javaslato­kat összeegyeztessék, a koalíció egy külön szakbizottságot delegált, amely­nek az a feladata, hogy megszabja a törvény reformjának irányelveit. A bi­zottság e célból érintkezésbe lépett a kormánytényezőkkel és azokkal a tudo­mányos szakértőkkel, akik az eredeti törvény megalkotásában aktiv részt vet­tek. A többségi pártok nem szándékoz­nak nagyobbszerü módosításokat esz­közölni a törvényen, legalább az ed­digi tárgyalások állása erre mutat. A módosítás végleges javaslatát a nép­jóléti minisztérium fogja az előkészítő szakbizottság tanácskozásának eredmé­nye alapján elkésziteni és a képviselő­ház eié terjeszteni, Uj szolgálati pragmatikát kapnak a tanítók. Az iskolaügyi minisztérium a tanítók részére uj szolgálati pragmatikát dol­gozott ki, amelynek tervezetét a leg­közelebbi napokban terjesztik a taniiók véleményező tanácsa elé. Az uj terve­zet rendelkezéseiben hasonló a tanárok szolgálati pragmatikájához és csak ki­sebb eltérések vannak benne. Ezek a lényegtelen eltérések azonban a nép* és polgáriskolai tanítók életszükség­leteinek megfelelnek. Egyidőben az uj pragmatikával az iskolaügyi miniszté­rium rendeletét készít eíő a tanítók nyugdijiiletményeirői és ellátási illet­ményeiről. Ezt a tervezetet is előter­jesztik a tanítók véleményező tanácsá­nak és esak ennek meghallgatása után fogják a rendeletet kibocsájtani. lemét Ssovjetoro&zország de fűre elismerése. A mai Szovjeteroszország elismeré­sének kérdése időnként föl-fölbukkan a sajtóban és a politikai körökben, azonban az elismerés még mindig nem látszik megérettnek. Most a Nova Dóba című lap ir Oroszország elismeréséről és többek között azt mondja, hogy a kormány annak idején megbízta Benes külügyminisztert, hogy készítse elő Szovjetoroszország de jure elismerését. A lap szerint a külügyminisztérium már megoldotta ezt a feladatot és minden­nel elkészült, ami ezzel a kérdéssel összefügg és a külügyminisztérium kö­rébe esik. Benes a kész anyagot már átadta Svehla miniszterelnöknek, aki a belpolitikai helyzetben bevárja az alkal­mas időpontot, hogy végleg rendezze ezt a kérdést. Egyelőre tehát az elis­merés kérdése újabb halasztást nyer. Interpelláció a cigányok kóborlása ellen. A cseh nemzeti szocialisták inter­pellációt nyújtottak be az igazságügyi és belügyi miniszterhez, amelyben a cigánykérdés megoldását követelik és kérdezik, hogy a kormány milyen lépé­seket tett már ebben az irányban. Az interpelláció legfőképen a cigányok vándorlása ellen irányul és megemlíti, hogy a cigány utonállók gondjai ed­dig csak a csendőrségre voltak hagyatva, aminek a csendőrség egyedül nem tud eleget tenni. Ha azt akarják, hogy a cigányok elleni küzdelem eredményes legyen, úgy preventív intézkedéseket kell folyamatba tenni. Az interpellációban indítványozzák, hogy vegyék el ezektől f a cigánytelepektől a gyerekeket és he­lyezzék el különféle nevellőintézeiek­­ben. A felnőtt cigányokat pedig, akik ezekután is kobórlásból és utonáiiásból akarnak élni, kényszer munkára inter­nálják. Ilyen intézkedésnek a pénzügyi oldalát egy hitelakcióval el lehetne in iézni, melyet azután részint az internált cigányok munkájából, részint azokból az adókból, melyeket szívesen térít meg az a lakosság, amely megszabadult a kellemetlen elemektől. Ez az adó Idővel magától el esik, mert az ilyen in­tézkedések szigorú keresztülvitele által a cigánytelepek néhány éven beiül vég­­leg ehünnek. Mussolini és Bethlen Rómában aláírták az olasz­magyar barátsági-, békeköti)- és döntőbírósági szerződést. Bethlen magyar miniszterelnök diplomáciai sikere Rómában. A világsajtó egyhangúan méltatja az esemény nagy jelentőségét. A szerződés nem irányul egyetlen nemzet eilen sem és a népszövetség szellemében jött létre. Bethlen István grófot Rómába érke­zése után három órával későbben hétfőn déli 12 órakor a Pallazo Chigiben, kitüntető szívességgel fogadta Mussolini, aki a magyar miniszterelnökkel másfél óráig ta­nácskozott. Bethlen a hétfői tanácskozás eredmé­nyével nagyon megvolt elégedve és abban állapodtak meg, hogy kedden délután fogják aláirni a baráti és köl­­eBönös választott birósági szerződést, amely még szorosabbra fogja fűzni a most is erős barátságot. Kedden este Mussolini diszebédet adott Bethlen tiszteletére, szerdán pedig a királynál volt udvari lakoma, megelőzően pedig Bethlen István gróf audiencián köszönte meg a legnagyobb olasz kitüntetést, a Mauritius és Szent Lázár rend nagy­keresztjét. Mussolini sietett viszonozni gróf Bethlen István látogatását. Már délután megjelent a Grand Hotelben. A hotel előtt nagyszámú közönség fo­gadta véget nem érő ovációkban a dúcét. Bethlen István és Mussolini kettes­ben negyedóráig beszélgettek. Az egész olasz sajtó üdvözli a ma­gyar miniszterelnököt és méltatja az olaszországi látogatás nagy jelentőségét. Az udvari lakomán hivatalos pohár­köszöntők voltak, a diszebéd előtt — április 4. azonban mindkét fél részéről folytatták a tanácskozásokat azokról az elintézet­len részletkérdésekről, amelyek hétfőn függősen maradtak, elsősorban a fiu­mei kikötő ügyében. XI. Pius pápa csütörtökön fogadja ünnepies kihallga­táson a magyar miniszterelnököt. A két miniszterelnök találkozásáról Rómában április 4 én a következő hi­vatalos jelentést adták ki: Az olasz miniszterelnök ma délben a Palazzo Chigi épületében gróf Bethlen István magyar miniszterelnök látogatását fo­gadta. A két államférfiu tanácskozása télkettőig tartott és a legszivélyesebb formák közt folyt le. A tárgyalások a Magyarországot és Olaszországot kölcsönösen érdeklő ak­tuális politikai kérdések körül forog­tak. A megbeszélések folyamán ismé­telten kifejezést nyert a két állam közt fennálló őszinte szimpátia. A mai tár­gyalások folyamán a két kormányelnök között a letárgyalt kérdésekre vonat­kozóan teljes megegyezés jött létre. A Palazzo Chigi dísztermében holnap írják alá az olasz-magyar barátsági, egyeztető és döntőbírósági szerződést. — április 5. Kedden délután 5 órakor megtörtént ünneplés formák között a Palazzo Chigiben a barátsági békéltető és döntőbírósági szerző­dés aláírása. Az olasz kormány értesítette a bel­grádit, hogy Rómában aláírták az Olaszország és Magyarország között létrejött barátsági és döntőbírósági szer­ződést. Az olasz kormány megemlítette ér­tesítésében, hogy a paktum a nép szövetség szellemében jött létre és nem irányul senki ellen sem. Az olasz lapok kivétel nélkül hang­súlyozzák, hogy Magyarországnak és Olaszországnak politikai és gazdasági tekintetben nagyon sok azonos érdeke van és hangsúlyozzák, hogy e szerző­dés senki ellen nem irányul, a kis ántánt ellen sem. A Tevere cimü lap azt Írja, hogy valóban megkapó az a lendület, amely­­lyel Magyarország küzd kategorikus érdekeiért, annál is inkább, mert Olasz­országban a helyreállító rend országát látja. Magyarország Olaszország felé fordult részint gyakorlati, részint esz­ményi okból, másrészt Olaszország is nagy rokonszenvvei viseltetik Magyar­­ország irányában. A lap céloz arra, hogy Bethlen római látogatásának euró­pai jelentősége van. Mussolini a minisztertanácson jelen­tést tett Olaszországnak Magyarország­gal való viszonyáról, amely a barát­sági paktummal nyert szentesítést. A paktum nemcsak a két ország gazdasági érdekeit szolgálja, de megfelel a két ország között fenn­álló őszinte barátság szellemének is. Az egységes pártban nagy örömet váltott ki Bethlen római sikere és eb­ből az alkalomból a part üdvözlő táv­iratot küldött Rómába. A távirat meg­emlékezik arról, hogy a megkötött szerződés tulajdonké­pen nem is a mostani római út­nak az eredménye, hanem annak a politikának, amelyet Bethlen már hosszú évek során át folytat az ország érdekében. Fiume kérdésének megoldása egyaránt fontos mindkét ország gazdasági éle­tére. A Daily Mail római tudósítója azt írja, hogy Bethlen római utjának rend­kívül nagy a jelentősége, mert úgy a fiumei kérdést, mint a magyar-olasz barátsági kérdést megoldják. Az utóbbi nemzetközi szempontból tekintve annyi­val is fontosabb, mert újabb bizonyíték Mussolini politi­kájának sikerére, amelynek célja megerősíteni Olaszország befolyását a Balkánon és az utódállamodban. A Financial Neros római levelezőjének nézete szerint a íiumai kikötő kérdésének megoldása ugyan a jugoszláv tranzito koncessziótól függ, azonban az ilyen megoldástól Jugoszláviára származ­ható gazdasági előnyök Beigrádot is en­gedékeny hangra fogják kényszeríteni. A francia és német sajtó egyhangúan elismeri az olasz magyar barátsági szer­ződés békés jellegét és ebben az érte­lemben több Isp, köztük a Temps is, vezércikkében foglalkozik Bethlen ró­mai sikerével. A magyar sajtó legnagyobb része vezércikkben foglalkozik Bethlen római utjával, megemlítve az utazás nagy politikai és diplomáciai jelentőségét. Az Újság többek közt ezeket írja: Amikor Mussolini egyenrangú társként fogott kezet Bethlennel, felemelte Ma­gyarországot arra a magaslatra, amely bennünket az erköics és történelmi igazság szerint megillet. A barátsági szerződés révén szóhoz juthatunk újra s megmutathatjuk fontos­ságunkat és elhivatottságunkat Európa legveszéiyezetíebb területén. A Budapesti Hírlap a következőket írja: Magyarország céljait legjobban illusztrálja az a magatartás, amelyet a kormány a még megoldatlan olasz­­jugoszláv differenciával szemben tanúsít és bár határozottan Itáliához csatlako­zott, nem foglal állást Jugoszlávia ellen, sőt továbbra is ápolja e megindult barát­ságos közeledést. Magyarország békés politikája semmi irányban sem tűr el­lenséges látszatu fellépést. A Pesti Napló: Baráti szerződés lesz ez az irat, egyben dokumentum Ma­gyarország külpolitikai súlyáról. Barát­ságot és békét hirdet már a címében, is ez az uj szerződés. Európai békéit európai barátságot és együttműködést fog hozni a szerződés szellemének megvalósítása. Benes: Magyarország és Qiaszország között a viszonyt létérdekek uralják és nem piltanatnyi kombinációk. A képviselőház külügyi bizottsága szerdán ülést tartott, melyen Benes külügyminiszter több kérdésre vála­szolt, amelyek közül legérdekesebb az olasz-magyar barátsági szerződésre vo­natkozó megállapítása. Magától értetődik — mondotta Be­nes — bogy Magyarország megint sze­repelni akar a nemzetközi politika terén és támogatást keres. Magyarország és Olaszország között a viszonyt létér­dekek uralják és nem pillanatnyi kom­binációk, A csehszlovák köztársaságnak e tekintetben semmitől nem kell tartania, mert a külpolitika vaiamenyi kérdését ■MiMiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiH'»in 11... i ni"1 mmfn'irat Az országos keresztényszocia­­lista párt megmarad ellenzéki álláspontján. — április 5. Az országos keresztényszocialista párt parlamenti klubja kedden Prágában megtartott ülésén a következőket ha­tározta el; 1. A kormány által beterjesztett ka­tonai javaslatokat elveti és megbízza Grossmiedt Géza dr. szenátortagját, hogy a katonai javaslatoknak szenátusi tárgyalásánál a párt ellenzéki magatar­tását kifejezésre juttassa. 2. Az adóreform képviselőházi tár­gyalásánál a párt ellenzéki álláspont­jának kifejezésével Jabioniczky János dr. képviselőt bizza meg. 3. A kormány által beadott ellenzéki bizalmatlansági indítványhoz abszolút ellenzéki álláspontjánál fogva feltétlenül hozzájárul. 4. Minden beállítással szemben annak a meggyőződésnek ád kifejezést, hogy — április 6. még idejekorán megoldotta. Még csak az Oroszországhoz a Vatikánhoz való viszony van hátra. Az a nézet, hogy Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetésébe nem kellett volna beleegyezni, a kormány ellen irányuló szemrehányásnak tekinthető, hogy nem járt eléggé erélyesen, A kormány az egész kérdést figyelemmel kisérte, de lehetetlenség Magyarországnak nehéz­séget okoznia, mert máskülönben joggal azt lehetne feltételezni, hogy a köztár­saság nem akar Magyarországgal jő viszonyba kerülni. a nemzeti kisebbségek ellenzéki poli­tikájával nem szabad kísérletezni. Az ellenzéki politikától való elfor­dulás csak úgy volna indokolható, ha az ellenzéki politikának feladása a mai kormányrendszer olyan változásának volna következménye, amely intézmé­nyesen egyenjogositaná a nemzeti kisebbségeket és ezt az egyenjogositást garantálná is. Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK» GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1S12.

Next

/
Thumbnails
Contents