Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-05 / 41. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1997. április 5. 530965 hősi halott volt. E kimutatás szerint minden hatodik magyar tehát elesett, minden második megsebesült, minden negyedik fogságba jutott és csak minden hatodik került haza, ha nem is egészségesen, de legalább külső sé­rülés nélkül. Figyelemreméltó táblázat mutatja be a statisztikának azt a bi­zonyságát, hogy ha Károlyiék nem eresz­tik szélnek a hadsereget, akkor a front összeomlása után is együtt maradt ti zenöt hadosztály elég lett volna arra, hogy megvédje az ország határait. Izaap- és Sárkány-pusztai tea­­vaj. Sajtkülönlegességek. Legfinomabb kárpáti málna szörp. Dessert bonbonok, Torta- és ostyalapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardiniák, valamint a legfinomabb francia Olíva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönleges­ségek. Asztali és Palugyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék na­ponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház-ucca. 15 — Újabb betöréses lopás Komárom­­szentpéteren. Április i-ére virradó reg­gelen szomorú látvány tárult Pusztai Sándor vendéglős és hentes elé, amint udvarára kijött. Az utcára néző hentes­üzletének ajtaja tárva-nyitva, az utca­ajtója szintén nyitva sarkig. Közelebb megy, látja, hogy üzlete teljesen kivan fosztva, az teljesen üres. Éjjel 2 óra tájban kutyaugatást hallottak, de mivel két ut mellett laknak, nem jöttek ki, azt gondolták, hogy hozzájuk úgy sem mehetnek be a nagy kutyáktól. így történt aztán, hogy a tolvajok zavarta­­lanul cipelték ki a hatalmas zsirtartó bódönöset, nagymennyiségű füstölt sza­lonna hasábokat és sok kolbászt, húst. A kár több mint 4000 korona, mely biztosítás révén megtérül. A csendőr­ség megindította a nyomozást. Sajnos, kevés a remény, hogy a tettesek kézre kerüljenek, miután a múltkori betörők is, akik Compó másodbiró lakását fosz­tották ki, teljesen eltűntek. Ugylátszik ugyanazok lehettek ismét a tettesek, felbuzdulva múltkori sikerükön.-— Ezer gondja van a gazdasszony­­nak: Hogy a gyermekek tanuljanak, hogy a lakás rendes, az étel tápláló és Ízletes legyen, hogy az egész család tisztán, csinosan járjon, hogy... de ki tudná elsorolni a gazdasszony összes gondjait. Valóságos megváltás tehát, ha a legnagyobb gondot, a nagymosást levesszük válláról. Ez a megváltás a Rádión, mely magától mos. Teljesen ártalmatlan és minden ruha mosásához alkalmas. Vegyen még ma egy csórna­­got belőle próbára. — Kávésok, vendéglősök. Hitelesített üveg és porcellánáruk, papírszalvét ák, fogvájók, játékkártyák síb. legolcsóbban beszerezhetők. — Kérjen árajánlatot. — O. Duschinsky, Bratislava, Köztársaság­tér 11. 244 — A Kárpáti Vadász című vadászati, vadvédelmi, fegyvertechnikai, halászati és ebtenyésztési szaklap legújabb száma most jelent meg gazdag tartalommal. A folyóirat a köztársaság egyetlen ma­gyarnyelvű, időnként orosz és szlovák melléklettel megjelenő képes vadász­lapja, melyet Fencik Jenő dr. és ing. Szlávik Nándor szerkesztenek. A Kár­páti Vadász gazdag szöveg és képtar­talommal Beregszászon jelenik meg havonta kétszer 1-én és 15 én. Előfi­zetni lehet a következő címen : Brehovo (Beregszász) Mitrák u. 8. £. S. R* Podk. Rus. Előfizetési árak, egy évre 48 K, félévre 24 K, egyes szám ára 3 korona. MOZI. A csákó és kalap Roda Roda világ­hírű vigjátéka a paródia görbe tükrében vetiti elénk az udvar, a tisztikar és a régi hadsereg életét. Ez a rendkívül szellemes vígjáték képezi egy fényesen sikerült film tárgyát, melyben vászonra elevenedik az élesszemü német iró minden sziporkázó ötlete. Ezúttal el­marad a katonakezek kissé mesterkélt, meseszövése, helyébe lép az irodalmi értékű ötletes, eleven vígjáték, melynek gyújtópontjában él és vigad mulattató és hódit Harry Liedke a daliás huszár­­kapitány. A női főszereplők Mindszenthy Mária és Mizi Iverenz a pesti és bécsi szinpae büszkeségei. Hétfőtői csütönö­­kig fut a Modem Moziban a Csákó és kalap, melyre a jegyek nagyrésze már elővételben elkeli. Irodalom. Móricz Zsigmond és Simányi Mária irodalmi estje Komáromban. — április 2. Móricz Zsigmond és felesége Simányi Mária szombaton délután 3 órakor a Dunahidon át Budapestről Komáromba érkeztek, hogy megkezdjék több estből álló irodalmi turnéjukat, melyet a Csehszlovákia magyar akadémikusok diáksegély alapja javára rendeznek. Móricz Zsigmondot a dunahidi vámnál több komáromi akadémikus fogadta, innen pedig a Central szállodába hajtattak. A délután folyamán Móricz Zsigmond több látogatást tett. Az irodalmi este 8 órakor kezdődött a kultúrpalota nagytermében, melyet teljesen megtöltött a közönség. Az est előtt Szijj Ferenc dr. nyug. polgár­­mester, a Jókai Egyesület ügyvezető elnöke üdvözölte a vendégeket néhány meleg szóban. Ezután Móricz Zsigmond lépett a dobogóra. Megjelenését per­cekig tartó tapsvihar fogadta, melyben az iró alig juthatott szóhoz. A sokáig tartó ünneplés után Móricz Zsigmond megkezdte felolvasását, amit „Képek Európa irodalmi életéből“ címen tar­tott meg. Előadásában Móricz három külföldi nemzetről beszélt. Az egyikkel római utjával kapcsolatban találkozott, amikor észrevette a renaissance-kor és a mai fasiszta uralom közti kor merő különbségét. Érdekes vonásokkal jelle­mezte Mussolini alakját, aki ma Olasz­ország inkarnációjává vált. Megfigyelése szerint ma nincsen Olaszországnak sajtója és az olasz emberek nem olvasnak szépirodalmi munkát már. A kikövesedett kultúra helyét a modern kor váltotta fel, amelyben nem jut helye az irodalomnak, Ä másik nemzet a francia. Párisban találkozott a másik ellentéttel. Mig az olaszok a nemzeti szellemben élik ki most magukat, addig a franciák az emberiség feleti való uralmukat akarják biztosítani irodal­mukban. Ez az oka annak is, hogy a mai francia Írók legtöbbje arisztokrata állást tölt be, pl. követek, attachék stb. A harmadik ország Németország, ahol az irodalom válságba került lég­ióként a gazdasági krízisekből kifolyóan és mert a lelkek közé nagy világnézeti különbségek torlódtak. Ezután a ma­gyarországi irodalmi kialakulásról be­szélt. Móricz szerint legutóbb Magyar­­országon fokozódott a kultúra iránti vágy, emit a gazdasági megerősödés fejleszt, bár — amint azt az orosházi megfigyeléseiből láthatjuk — az egysze­rűbb emberek között a kultúra a nagy anyagi jólét ellenére is lassan fejlődik. Móricz Zsigmond végeredményben a különböző országokban tapasztalt ba­jokat csak átmenetinek tartja és végül is arra a következtetésre jut, hogy az élet pezsgésében is érez, él a szív és a remény a lelkekben és ha a múlt század az egyéniség felszabadulásának százada volt, ez a század az egymásra utalt nemzetek harmonikus kultúráját fogja kialakítani. Móricz Zsigmond élvezetes és rend­kívül érdekes előadása után megint percekig fehugott a szűnni nem akaró taps. Ezután M. Simonyi Mária lé­pett a pódiumra, akit ugyancsak nagy ovációkkal fogadott a lelkes közönség. Simonyi Mária „Bánhidy Mária“ cimü balladát szavalta el Móricz Zsigmondtól Szavalata a legtökéletesebb művészet volt, gyönyörű hangtónusa az érzések legváltozatosabb skáláján futott kérész tül. A közönség minden hangját nagy élvezettel fogadta magába. Simonyi Mária szavalata után is tovább foko zódott a lelkesedés. A szünet uíán Móricz Zsigmond tartott szabad elő­adást „Az iró és az írás“ cimen arról, miként jön létre a regény, és mit jelent az írás az Írónak és az olvasó­­közönségnek. Móricz Zsigmond egya­ránt kitűnő előadónak bizonyult és a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta az írót, aki előadását többször fűsze­rezte jóizü humorával, úgy hogy elő­adását többször nyílt színi tapsok szakították félbe. Majd megint az illusztris iró felesége szavalta el ura két versét „Az elhagyott Psyche“ cimü költeményt, melynek fájdalmas hangjai mély hatást váltottak ki a közönségből, amelyek csak „Mint a me­zőnek virágai“ cimü bájos vidám vers elszavalása után oldódott fel. A műsor utolsó száma Móricz Zzigmond felolva sása volt, aki „Két nemes állat“ cimén olvasott fel nagyon kedves hangulatú és éles megfigyelésre valló novellát az ember és a ló barátságáról. Az élveze­tesen felolvasott novella után a közön­ség még hosszasan és lelkesen ünnepelte a kiváló szereplőket, Móricz Zsigmondot 1 és Simonyi Máriát. Az est mindvégig * megtartotta a forró siker jellegét és j Móriczék szlovenszkói körútja a legked- i vezőbb auspiciumok között indult el. j A hiánytalanul sikerült kulturestet j társas vacsora követte. Vasárnapon a j müvészpár Érsekújvárba utazott, amely • a körút második állomása. mestercsapás, uagy mesterbecsapás. Kefmese a keretes csemetéktől a par- j tonülő kocacsutkáig és vissza a Mos­tohaponton át a Kar-kár plr-porig. \ Szenzációs pszichopatológiai riport, \ versekbe szedte Kristóf Károly, rajzolta Kassák Lajos. A Mestercsapást versesköteinek szánta j a szerzője. Van a kötetben huszonhét \ vers, melyeket az ifjú, de nem tehet­séges szerző, a következő címeken j ajánl kitűnő hajmeresztő szerül a nyá- ; jas olvasó figyelmébe: Borbélyíányér, j Piroskovács, Varosfia, Süvegcséplők, Oilóies, Ércmese, Mostohapont, Roncs­szerző, Peheíyvád, Kár-kár pír-por, ! Párős, Fonálarc, Mosolymondás, Bronz­élet, Fokfok, Sosemelég. A könyv elején a következő kétség- j beejíően világos és szörnyen értelmes ! ajánlás olvasható: Keietes csemeték partonülő koca- I csutkát szórnak kefemesét .szórnak : mesecsuikát mondogatnak bólogató es- j peresnek potomérő gyaluszinü kefemese ; füleikkel bort kocogást játszadoznak j fülhegyező bandzsitást csutkaszórő • gyanuálmot figyeld ez a hangod fúrja ( csekély szelencédet rágicsáljr rajtad \ nemde hallom kefe hallom kefenemde j bólogató partkocogós szövethangok pák. Csunyaember. Szépember. Mikor a szerző ezzel a szenzációval arcú! mestercsapja az olvasót, bizal­­másán még azt is közli, hogy: Zsákon marékkai sziporkák gondja E Ehiszem hársfaieány selyemgubón ágaskodó fésű. De aki még ebből sem éri, azzal nagyon goromba lesz a szerző és ilyen becsületsértő kifejezésekkel illeti; Kegyelembogár, menetel j torkoll. Amint látható, a szigorú költő s neo- \ dadaista-fuíurista-salvarsanista irányban közli szubjektív érzéseit Mesíercsapás ^ cimen és mesterien becsapja azokat, l akik azt hiszik, hogy minden versnek j} van füle-farka. Maradi felfogás. Koca \ csutka. A szerző nem maradi. Modern. Az egyetlen Mostohaponton kivüi óva- j kodik az írásjelektől is Fél a vessző tői. Jogosan. Végül csak annyit, hogy a költőt alkalmunk volt személyesen is látni. Egy kávéházban haboskávét reggelizett pirított, vajas kocacsutkával. Egyéb­ként olyan, mint más ember. Két füle, két szeme van és két lábon jár. I Nem is hinné az ember. A könyv i fedéllapjait Kassák Lajos tervezte. Est rá is nyomtatták a fedőlapra és ez az egyetlen érthető mondat a könyvben. mám tammammmmmmmmsrnmä^m.^ Művészet. A SM 1»éus Egyesület Aipmiyo Matat Szombati számunkban megírtuk már, hogy a pozsonyi Szlovák Filharmoni­kus Egyesület péntek esti hangversenye teljes sikerrel végződött. Az estét Bee­thoven Egmont nyitányával kezdték meg amelyet a műsoron kívül adtak elő. És szerencsés gondolat volt a hangversenyt ezzel megkezdeni, mert igy a hangver­seny legalább Beelhoven emlékének is áldozott a most aktuális centennárium ke­retében. A közönség áhitatosan hallgatta a halhatatlan Beethoven lenyűgöző ere­jének és csodálatot kiváltó zsenialitá­sának remekművét, amit a filharmoni­kusok precízen, elmélyült játékban ad­tak elő, bár nem mindig vettük észre a beethoveni értelmezést. A következő szám Marsik Emánuei zsupánhelyettes­nek, a tehetséges zeneszerzőnek neo­­romaniikus szimfóniája, volt melynek mind a négy tételét tökéletes művészettel és őszintén átérzetf, igaz muzikalitással játszottak el a filharmonikusok. A leg­­kifogásfalanabb muzsikát mégis Dvorak­­nak a Karneváljában produkálták, amely­nek szláv zenéjét, nyilván a zenészek vérmérséklete és eredete miatt is, ab­szolút tökéletes interpretálásban adták elő a közönség nagy tetszése mellett. Az utolsó szám Liszt Ferencnek magyar rapszódiája volt, melyet a nagy lelke­sedésben kétszer is el kellett játszaniok. A filmharmonikusok az estén becsüle­tes munkát produkáltak, bár a két év előtti hangversenyükkel szemben meg kell állapítanunk, hogy a fúvósokban erősbödött a kar, mig’ a vonósokban, különösen a primhegedtísökben^hanyat­­lást mutatott. A filharmonikusokat a kö­zönség többször sokáig megtapsolta, főként fiatal, rokonszenves karmeste­rüknek, Volpreclitnek, jutott ebből ki nagy része. Marsik Emánuei dr. zene­szerzőt, aki szintén eljött Komáromba a filharmonikusokkal, természetesen me­leg ünneplésben részesítették. Törvénykezés, (§) Borlopásért álltak a bíróság előtt. A komáromi törvényszék előtt lopás büntette miatt álltak Dohány József és Vizi Lajos lévai legények, akik január 20-án feltörték Koncz Károly borpin­céjét és onnan elloptak egy vadász­­fegyvert és 25 liter bort. Kaczián Já­nost pedig mint bűnsegédet említette meg a vádirat- A vádlottak beismerték a tettüket, Dohány és Vízi azzal véde­keztek, hogy Kaczián birta rá őket e cselekmény elkövetésére, ő vezette be őket a pincébe, a tett elkövetéae alatt pedig Kaczián őrt állt. Kaczián az idé­zés ellenére sem jelent meg a tárgya­láson, de a vizsgálóbíró előtt azonban beismerő vallomást tett. A biróság Dohányt és Vizit hat hónapi börtönre, Kacziánt meg három hónapi fogházra ítélte. (§) Súlyos testi sértés. A komáromi államügyészség vádiratot adott be Lu­das János szimői lakos ellen súlyos testi sértés büntette és egy súlyos testi sértés vétsége miatt, továbbá tilos fegy­verhasználat vétsége miatt, mert Szícnőn 1925 szeptember 29-én özv. Nagyné kocsmájában Krizsán Jánost a felső combján, Morvay Zsigmondot pedig az álián revolverrel meglőtte és ezáltal Kri­­zsánnak 3 hónap, Morvainak 14 nap alatt gyógyuló sérülést okozott. A vádlót azzal védekezett, hogy önvédelemből használ­ta revolverét, mert a sértettek késsel tá­madtak reá. A tanuk igazolták a vád­lottat miért is a biróság a vádlottat csak tiltott fegyverhasználat miatt mon­dotta ki bűnösnek és 2 napi elzárásra és 40 K. pénzbüntetésre Ítélte. A gyenge ETO. kikapott a KFC.-től. KFC.—győri ETO. (barátságos Győrött) 3;0 (félidő 1:0). — Gallé kapus és Kiausz nagy formában. — 1000 néző. — Saját tudósítónktól. — — április 4. A valamikor hires ETO.-nak már csak árnyéka létezik, mégis nehéz győzelem volt. A győzelem szinte két embernek a győzelme, Gallé kapusé és Krausz centercsatáré. Mindketten hatalmas mun­kát végeztek, Gallé kapus csodálatra­méltó bátorsága és vakmerősége szám­talanveszélyes helyzetet tisztázott,Krausz pedig a sokszor tehetetlen társai kö­zött csupán Gálié II. megértő iámoga-

Next

/
Thumbnails
Contents