Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-13 / 6. szám

3. oldal. Komáromi Lapok 1927. január 13. B«—" " 111 ................ - w 1 iHiiratailailiJliMiÉililrtÉiti] ,POLIO-utolérhetetlen mh----------- MINDENÜTT mmw lőségével nyújt. § KAPHATÓ! ---------­----------------------------------m egyede tevékeny részt vehessen a nem­zeti épitőmunkában. Ez újabban sokat hangoztatott és végrevalahára elismert igazság. így megfogalmazva igen egy­szerűnek is látszik, de ennek programm­­szerü gyakorlati megvalósításához nem csak leleményesség, szeretet és kitartás, hanem jó gyakorlati érzék is szükséges, mert csak azok az eszmék szépek az épitőmunka szempontjából, amelyek a gyakorlatban eredményesek is. A Magyar Nemzeti Párt kulturosz­­tálya, illetve ennek előadója, Egyed Aladár, szerencsés kézzel fogott hozzá a kulturális programm intenzív megva­lósításához akkor, mikor elhatározta, hogy a mostani tél folyamán 1927 márciusáig minden faluban, ahol a párt­nak szervezete van, 10—10 kulturális estét, illetvi előadást rendaztet a falusi kulturreferensek által. Hogy a szép és életrevaló terv egyöntetű zavartalan keresztülvitelének s az esték előkészí­tésének munkáját magkönnyitse, elha­tározta, hogy minden kultur-est anyagát teljesen kidolgozva, nyomtatásban is kiadja s a fűzeteket megküldi a közégi kulturreferenseknek. A terv elgondoló! nagyon helyesen látták meg azt, hogy a falvakra nem lehet a város kulturmozgalihainak zub­bonyát ráhúzni és a kérdést ott kell kezdeni, ahol az elemi iskola kezdi minden emberen: a kultur-abcén, és számolni kell a gyakorlat akadályaival és az elmaradt magyar falvak primitiv, néhézkes viszonyaival. A falusi kultúra virágzó szigetének alapjait csak ilyen, a szigeteket építő koraiokéra emlékez­tető, lassú, aprólékos munkával lehet lerakni: s a hálátlanság, részvétlenség és lekicsinylés gunymosolyai dacára is itt és igy kell keresni az alkotó magyar munka lehetőségeit. És tán itt is van az igazság: csak öt-hatszáz magyar fa­luban tartsák meg a tiz-tiz előadást, — s az öt-hatezer magyar kultur-est egy­szerre komoly népnevelő cselekedetet jelent. Egyed Aladár összeállitásában nem­régiben jelent meg az előadássorozat első füzete, mely a még aktuális és tervbevett Rákóczi-ünnepek teljes anya­gát tartalmazza. A 30 oldalas füzetben egy ügyes keretprogrammot állított össze az előadó, változatos és gazdag tartalommal, a falusi nép szellemi nívójának megfelelő mederben tartva az egész anyagot. A programm ének számai mellé mellékelve vannak a kot ták s minden szám után ott található Egyed Aladár magjegyzései és gyakor­lati utasításai a falusi rnndezők szá­mára, amelyben a falu lelkét kitünően ismerő népnevelő és pedagógus lelki­­ismeretesen részleteiben kioktatja a füzet olvasóját az estély megrendezé­sének és az egyes számok betanításá­nak és előadásának legpraktikusabb és legegyszerűbb módjairól. A gondolat tervszerűen egységes keresztülvitele ebben az életrevaló for­mában előreláthatólag biztosítani is fogja a kulturmunka sikerét, melynek nagy horderejét felesleges kihangsú­lyozni: ma a tömegek korszakát éljük, s minden akció,* 'mely a tömegeket tudja megfogni, megmozdítani és ne­velni, emberi értékeket teremtő élet­erőt termel és használ fel az emberi közösségek javára. De kétszeresen áll ez akkor, mikor a ‘munka kulturális téren indul és a tömegek lelki jóságát tűzi ki célul. A példaadó akció s a sorozat első füzete ezt a célt szolgálja, ebből a szempontból és csakis ebből szabad megbírálni s igy nézve meg kell álla­pítanunk, hogy a kulturmunka jósikere az egész magyarságnak a javát szol­gálja és elismerését érdemli ki. Győry Dezső. Hogyan él Masaryk? — A Komáromi Lapok prágai munkatársától. — Prága, — jan. 11, Masaryk, a köztársaság elnöke, mint köztudomású, tudós volt, mielőtt a leg­nagyobb közjogi méltóságra emelke­dett: — az is maradt Magától értető­dik, hogy az államügyek nem töltik ki az államfő egész napját. Ezt a .szabad“ időt a 76 éves elnök filozófus kizárólag önképzéssel töiti, kutatással és tanul­mánnyal, uj könyvek Írásával, avagy uj koncepciókkal. így lakhelyén, a prágai várban, £hol a telet tölti, egy- rendkívüli könyvtár van, amely egy előszoba (ez szintén könyvtár) és egy maganszalon között van, amelybe a hálószoba nyílik. A könyvtár 35 000 kötelet tartalmaz és bennük minden lehetséges és fontos, amit csak a szociológia, filozófia és politika nyújt. Ebből a dolgozószobá ból élvezi Masaryk Prága elragadó panorámáját. Rendszerint délután dol­gozik itt. Délelőtt az á’lamügyek fog­lalják le. politikai megbeszélések, leve­lezés, kihallgatás. A reggelt újságolva­sással tölti. Nem szemelvényeket olvas, hanem a reggelinél kb egy óra hosz­­szat a főváros cseh és nemet sajtóját és a külföldiek közül az „Arbeiterzei­­tung“-ot, a „VoiwärtsM, a „Quoti­­dien“-t, a .Daily CtironieleM stb. futja át. A déli sziesztát ritkán tölti alvással, leginkább szépirodalmi olvasmányok­kal. Ez számára, mint egyszer irta, a legjobb felfrissülés. Uzsonna után kedv­vel sétalovagol ki a várból a városon kívül. Azután esti 8 óráig dolgozik. Jelenleg a konkrét logikáról szóló könyv írásával foglalkozik. Ebédre és délutáni teára gyakran fo­gad vendégeket, művészeket, tudósokat és kiváló embereket a legkülönbözőbb foglalkozási ágból a világ minden tá­járól. A nyarat villájában töiti, közel Prágához: Lanában. Napi beosztása itt sem változik nagyjában. Ekkor is a könyvbúváikodás jellemzi őt. Augusz­tus és szeptember hónapot pedig Szlo­­venszkón Kistapolcsányban tölti. Ezt az időt rendszerint könyvei megírására és folytatására szenteli, mert ezek a hóna­pok politikailag szé csendet jelentenek. A nyáron az elnök vendégei voltak Douglas Fairbanks és Mary Pickford, Majdnem az egész napot ott töltötték Masarykkal, leányával, Olgával és két bájos kis gyermekével sétáltak a lanai parkban. Biztos, ha a köztársaságban a masa­­ryki elvek diadalra jutnának, akkor ugyan kevés dolguk lenne a hivatalok­nak a nyugdíjügyekkel, nem is szólva az illetőségi hajszáról. §. Balogh Elemér ref. püspök előadása a ref. Kollégiumban. Keleti úti emlékeiről fog szabadelőadást tartani a vasárnapi szeretetvendégségen a Kollégiumban. Aki csak egyszer is hallotta Balogh Elemér, pozsonyi ref. tudós püspöknek előadását, megállapíthatta, hogy Balogh Elemér püspök a legkellemesebb elő­adók közé tartozik, aki szeretettel csüng a témáján és ezt a szeretetet sugározza ki egész előadása, úgy, hogy már az első öt percben magához láncolja a hallgatóság összes tagjait. Előadása szindús, közvetlen és keresetlen és so­hase száraz statisztikai adatokon épül fel, hanem az ő végtelen kedves megfi­gyeléseit adja elő lebilincselő modorban. Akik hallották őt a komáromi kul­túrpalotában amerikai útjáról beszá­molni, bizonyára még élénken emlé­keznek arra a végtelen kellemes elő­adásra. # Legutóbb a gályarabok emlékére rendezett ünnepélyen volt Komárom­ban és a gályarabokról tartott emlék­­beszédével valiáskülönbség nélkül elra­gadott minden hallgatóját. A tudós püspök ugyanis egészen újat adott a hallgatóinak. Ö ugyanis bejárta mind­azokat a helyeket, ahol a gályarabok megfordultak és ott a helyszínen gyűj­tötte össze adatait és a gályarabokra voatkozó emlékeket. Ezeken az ada­tokon építette fel aztán a lebilincselő előadását, amelynek végeztével min­denki őszintén sajnálta, hogy már vége van az előadásnak. Most vasárnap, január hó 16 án újra előadást fog tartani a tudós püspök. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet vezetőségének felkérésére vasárnap Komáromba érkezik és a d u. 6 órai kezdettel a Kollégium nagy­termében megtartandó szeretetvendég­ségen szabadelőadást fog tartani, A szabadelőadásának tárgya keleti úti emlékei. A tudós püspök keleten és nyugaton nagyon sokat utazott, kü ionosén fiatal éveiben de most is alig múlik el év, hogy ha máshol nem, Olaszországban ne töltene pár hetet, ahol könyvtárakban és könyves bol­tokban már nagyon jól ismerik a nagy könyvbuvár tudós püspököt. Ez alkalommal keleti utazásából fogja meríteni a tárgyát. Amint már említettük, a komáromi Prot. Jótékony Nőegylet vasárnap rendezi a legközelebbi Szeretetvendég­­ségét a kollégium emeleti dísztermé­ben, hogy az elaggott szegényein se­gíthessen. A szeretetvendégségek mindig ked­ves összejövetelei voltak Komáromnak, ahol Komárom társadalma valláskü­lönbség nélkül találkozni szokott. A vasárnapi szeret etvendég ség gaz­dag műsorát közének vezeti be. Az ének után Parais Árpád komáromi ref. segédlelkész mond imádságot. Utána Jánossy Lajos ev. lelkész a kitűnő és népszerű szónok fog bibliát magyarázni. Ezután Balogh Elemér pozsonyi ref. püspök tartja meg szabadelőadását Keleti emlékeimről cimen. A szabadelőadás után szünet kö­vetkezik, amely alatt a Nőegylet fá­radhatatlan vezetősége élén Papp- Kovách Elemérné elnöknővel kedves vendégszeretettel teát, szendvichet, tea­­sütemányt szolgálnak ki. Utána szavalat következik. Dal az imádságról, Szabolcska Mihály e ked­ves költeményét Milus Edith fogja e'szavalni. Majd zongoraszám szórakoztatja a hailgatóságot,Liszkay Eszter Moskovsky keringőjét és Gaál Magyar ábrándját fogja eljátszani. A gazdag műsoron melodráma is szerepel. A vándor madár cimü, Ábrányi Emii megkapó melodrámáját Végh Jolán fogja elszavalni. A zongora kíséretet Tóth István ref. énekvezér látja el. Szép magyar dalok is szerepelnek a műsoron, amelyeket Tóth József fog elénekelni Nagy Mariska zongora kísérete mellett. Tekintettel a gazdag műsorra és a jótékony, nemes célra, bizonyára szép közönség keresi fel vasárnap d. u. 6 órakor a Kollégium nagytermét. A gazdag műsor és a szives ven­dégség dacára a belépődíj csekély 5 K. Tekintettel a jótékonycélra felulfi­­zetéseket hálás köszönettel fogadnak. „Kedv, remények, Lillák Isten veletek!“ Fekete-téli riport Csokonai Vitéz Mihály szerelméről: Vajda Júliáról — Saját munkatársunktól. — Most, hogy a szürke égről unalma­san szemereg az eső és csunyán sá­rossá válik ez a város, még monono­­tonabb az élet, mint máskor. Ilyenkor nehéz a riporternek valami uj, kiakná­zatlan témát találni, amivel másnap ki tudná elégíteni az olvasó közönség érdeklődését. Szenzációk nem zavarják meg erre felé a jó embereket, itt min­den rendesen és békében halad a maga utján előre és mégiöbbször — visszafelé. Ebben a szomorú és sivár időben, mikor a kisvárosi életre ránehezedik a témátlanság és nem is élet az élet, hanem csak létezés, a riportert meg­érinti a múlt. Meri múltja: szép ennek a kicsiny, de annál becsületesebb vá­rosnak, amelynek jövőjéért is mintha már csak a múlt tartaná még a lelkeket. A mult most jóbarátunk lesz, hűséges, kitarló cimboránk, aki láthatatlanul ballag mellettünk, mikor a lucskos idő­ben járjuk a régi utcákat és sokat tud nekünk mesélni a fekete-téli délutánon. Az egyhangú napokban, mikor alig tör­ténik valami esemény. * Lenhardt Gyurka barátommal, a festő­művésszel, aki szőke „Krisztusszakállá­­val“ jellegzetes benyomást hagy az emberben és mindjárt megmutatja nem mindennapi müvészielkét, megyünk a határon Dunaalmás felé. Kocsink már elhagyta Szőny nagyközséget is, amely­nek baroktemploma még messzire lát­szik ki a falu házai közül. Aztán nem­sokára elérjük Almásfüzitőt, majd na­­gyonszép vidéken halad az országút tovább Dunaalmás felé. Szőnytől Almás­füzitőn Dunaalmásig a több napi eső­zés után is feltűnően jó az országút, aminek okát abban tudjuk meg, hogy ezt az utat még a rómaiak építették, az egykori Pannónia idejében: és a rómaiak mesterek voltak az utak ké­szítésében. Dunaalmásra érkezve a vendéglőtől nem messze, pár házzal odébb ájl az a kicsiny ház, melyben Vajda Julia, a „Lilla“ néven lett ismeretes Csokonai Vitéz Mihály szerelmese élt. Ez a ki­csiny ház Dunaalmás egyik legérdeke­sebb nevezetessége, amely ennek a kies fekvésű Vértes-hegység alján elte­rülő szinmagyar községnek kedves poézist ád. Kedves poézist, de azon-Komárom, —jan. 11-én. kívül sötét gondolatokat is, amennyi­ben Csokonai Vitéz Mihály nyomorú­ságára és szenvedéseire emlékeztet, akinek élete egyik legfájdalmasabb mementója a magyar költők sorsának. A vendéglő előtt megáli a kocsink és elindulunk a Lilla emlékek felé: a vendéglő azonban szintén Danaalmás egyik nevezetessége, amit kevesen tud­nak. Azelőtt a kamaldusi szerzetesek rendháza volt és 1605-ban ebben a házban írták alá a zsitvatoroki békét, a törökök és magyarok között. A vendéglőtől három-négy házzal odébb áll az az egyszerű kis ház, amely­ben Vajda Julia élt. Csokonai Vitéz Mihály reménytelen szerelme, melyből a magyar irodalom értékes gyöngyei sajogtak ki, a „Lilla“ dalok. Itt nosz­talgiázik még most is a megkopott kunyhóban, amelynek homlokfalán a két zsaiugáteres ablakból mintha Lilla szeme szomorkodna ki. Az abiakok fe­lett kis márványtábla ékeskedik a meg­fakuló betűkkel: E házban született Lilla Csokonai Vitéz Mihály nemtője. A ház egyébként most a dunaalmási református hitközség tulajdona. Dunaalmás, amely Komáromtól kb. 20 km.-nyire fekszik Magyarországban, Lilla házán kivül még Lilla földi ma­radványait is őrzi. A református teme­tőben, közel a katolikus temető szom­szédságához és a katolikus templomtól néhány lépésnyire van a vasráccsal körülkerített kettős sir, mely Vajda Jú­lia emlékét őrzUA sir most ebben a téten őszi hangulatban nagyon ápolatlanul és elhagyatottul tűnt fel. A kettős sírkő közül a baloldali Vajda Júliáé, mely gótikus stílusban készült. Felírása a következő: Lilla áldott hamvainak emelte férje Végh Mihály esperes. Élt 78 éveket. Megholt febr. 15. 1855. Mellette, a jobboldalon román stílus­ban elrendezett sírkő jelzi Vajda Julia első férje emlékét. Ennek a sírkőnek a felírása:

Next

/
Thumbnails
Contents