Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-13 / 6. szám
3. oldal. Komáromi Lapok 1927. január 13. B«—" " 111 ................ - w 1 iHiiratailailiJliMiÉililrtÉiti] ,POLIO-utolérhetetlen mh----------- MINDENÜTT mmw lőségével nyújt. § KAPHATÓ! -------------------------------------------m egyede tevékeny részt vehessen a nemzeti épitőmunkában. Ez újabban sokat hangoztatott és végrevalahára elismert igazság. így megfogalmazva igen egyszerűnek is látszik, de ennek programmszerü gyakorlati megvalósításához nem csak leleményesség, szeretet és kitartás, hanem jó gyakorlati érzék is szükséges, mert csak azok az eszmék szépek az épitőmunka szempontjából, amelyek a gyakorlatban eredményesek is. A Magyar Nemzeti Párt kulturosztálya, illetve ennek előadója, Egyed Aladár, szerencsés kézzel fogott hozzá a kulturális programm intenzív megvalósításához akkor, mikor elhatározta, hogy a mostani tél folyamán 1927 márciusáig minden faluban, ahol a pártnak szervezete van, 10—10 kulturális estét, illetvi előadást rendaztet a falusi kulturreferensek által. Hogy a szép és életrevaló terv egyöntetű zavartalan keresztülvitelének s az esték előkészítésének munkáját magkönnyitse, elhatározta, hogy minden kultur-est anyagát teljesen kidolgozva, nyomtatásban is kiadja s a fűzeteket megküldi a közégi kulturreferenseknek. A terv elgondoló! nagyon helyesen látták meg azt, hogy a falvakra nem lehet a város kulturmozgalihainak zubbonyát ráhúzni és a kérdést ott kell kezdeni, ahol az elemi iskola kezdi minden emberen: a kultur-abcén, és számolni kell a gyakorlat akadályaival és az elmaradt magyar falvak primitiv, néhézkes viszonyaival. A falusi kultúra virágzó szigetének alapjait csak ilyen, a szigeteket építő koraiokéra emlékeztető, lassú, aprólékos munkával lehet lerakni: s a hálátlanság, részvétlenség és lekicsinylés gunymosolyai dacára is itt és igy kell keresni az alkotó magyar munka lehetőségeit. És tán itt is van az igazság: csak öt-hatszáz magyar faluban tartsák meg a tiz-tiz előadást, — s az öt-hatezer magyar kultur-est egyszerre komoly népnevelő cselekedetet jelent. Egyed Aladár összeállitásában nemrégiben jelent meg az előadássorozat első füzete, mely a még aktuális és tervbevett Rákóczi-ünnepek teljes anyagát tartalmazza. A 30 oldalas füzetben egy ügyes keretprogrammot állított össze az előadó, változatos és gazdag tartalommal, a falusi nép szellemi nívójának megfelelő mederben tartva az egész anyagot. A programm ének számai mellé mellékelve vannak a kot ták s minden szám után ott található Egyed Aladár magjegyzései és gyakorlati utasításai a falusi rnndezők számára, amelyben a falu lelkét kitünően ismerő népnevelő és pedagógus lelkiismeretesen részleteiben kioktatja a füzet olvasóját az estély megrendezésének és az egyes számok betanításának és előadásának legpraktikusabb és legegyszerűbb módjairól. A gondolat tervszerűen egységes keresztülvitele ebben az életrevaló formában előreláthatólag biztosítani is fogja a kulturmunka sikerét, melynek nagy horderejét felesleges kihangsúlyozni: ma a tömegek korszakát éljük, s minden akció,* 'mely a tömegeket tudja megfogni, megmozdítani és nevelni, emberi értékeket teremtő életerőt termel és használ fel az emberi közösségek javára. De kétszeresen áll ez akkor, mikor a ‘munka kulturális téren indul és a tömegek lelki jóságát tűzi ki célul. A példaadó akció s a sorozat első füzete ezt a célt szolgálja, ebből a szempontból és csakis ebből szabad megbírálni s igy nézve meg kell állapítanunk, hogy a kulturmunka jósikere az egész magyarságnak a javát szolgálja és elismerését érdemli ki. Győry Dezső. Hogyan él Masaryk? — A Komáromi Lapok prágai munkatársától. — Prága, — jan. 11, Masaryk, a köztársaság elnöke, mint köztudomású, tudós volt, mielőtt a legnagyobb közjogi méltóságra emelkedett: — az is maradt Magától értetődik, hogy az államügyek nem töltik ki az államfő egész napját. Ezt a .szabad“ időt a 76 éves elnök filozófus kizárólag önképzéssel töiti, kutatással és tanulmánnyal, uj könyvek Írásával, avagy uj koncepciókkal. így lakhelyén, a prágai várban, £hol a telet tölti, egy- rendkívüli könyvtár van, amely egy előszoba (ez szintén könyvtár) és egy maganszalon között van, amelybe a hálószoba nyílik. A könyvtár 35 000 kötelet tartalmaz és bennük minden lehetséges és fontos, amit csak a szociológia, filozófia és politika nyújt. Ebből a dolgozószobá ból élvezi Masaryk Prága elragadó panorámáját. Rendszerint délután dolgozik itt. Délelőtt az á’lamügyek foglalják le. politikai megbeszélések, levelezés, kihallgatás. A reggelt újságolvasással tölti. Nem szemelvényeket olvas, hanem a reggelinél kb egy óra hoszszat a főváros cseh és nemet sajtóját és a külföldiek közül az „Arbeiterzeitung“-ot, a „VoiwärtsM, a „Quotidien“-t, a .Daily CtironieleM stb. futja át. A déli sziesztát ritkán tölti alvással, leginkább szépirodalmi olvasmányokkal. Ez számára, mint egyszer irta, a legjobb felfrissülés. Uzsonna után kedvvel sétalovagol ki a várból a városon kívül. Azután esti 8 óráig dolgozik. Jelenleg a konkrét logikáról szóló könyv írásával foglalkozik. Ebédre és délutáni teára gyakran fogad vendégeket, művészeket, tudósokat és kiváló embereket a legkülönbözőbb foglalkozási ágból a világ minden tájáról. A nyarat villájában töiti, közel Prágához: Lanában. Napi beosztása itt sem változik nagyjában. Ekkor is a könyvbúváikodás jellemzi őt. Augusztus és szeptember hónapot pedig Szlovenszkón Kistapolcsányban tölti. Ezt az időt rendszerint könyvei megírására és folytatására szenteli, mert ezek a hónapok politikailag szé csendet jelentenek. A nyáron az elnök vendégei voltak Douglas Fairbanks és Mary Pickford, Majdnem az egész napot ott töltötték Masarykkal, leányával, Olgával és két bájos kis gyermekével sétáltak a lanai parkban. Biztos, ha a köztársaságban a masaryki elvek diadalra jutnának, akkor ugyan kevés dolguk lenne a hivataloknak a nyugdíjügyekkel, nem is szólva az illetőségi hajszáról. §. Balogh Elemér ref. püspök előadása a ref. Kollégiumban. Keleti úti emlékeiről fog szabadelőadást tartani a vasárnapi szeretetvendégségen a Kollégiumban. Aki csak egyszer is hallotta Balogh Elemér, pozsonyi ref. tudós püspöknek előadását, megállapíthatta, hogy Balogh Elemér püspök a legkellemesebb előadók közé tartozik, aki szeretettel csüng a témáján és ezt a szeretetet sugározza ki egész előadása, úgy, hogy már az első öt percben magához láncolja a hallgatóság összes tagjait. Előadása szindús, közvetlen és keresetlen és sohase száraz statisztikai adatokon épül fel, hanem az ő végtelen kedves megfigyeléseit adja elő lebilincselő modorban. Akik hallották őt a komáromi kultúrpalotában amerikai útjáról beszámolni, bizonyára még élénken emlékeznek arra a végtelen kellemes előadásra. # Legutóbb a gályarabok emlékére rendezett ünnepélyen volt Komáromban és a gályarabokról tartott emlékbeszédével valiáskülönbség nélkül elragadott minden hallgatóját. A tudós püspök ugyanis egészen újat adott a hallgatóinak. Ö ugyanis bejárta mindazokat a helyeket, ahol a gályarabok megfordultak és ott a helyszínen gyűjtötte össze adatait és a gályarabokra voatkozó emlékeket. Ezeken az adatokon építette fel aztán a lebilincselő előadását, amelynek végeztével mindenki őszintén sajnálta, hogy már vége van az előadásnak. Most vasárnap, január hó 16 án újra előadást fog tartani a tudós püspök. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet vezetőségének felkérésére vasárnap Komáromba érkezik és a d u. 6 órai kezdettel a Kollégium nagytermében megtartandó szeretetvendégségen szabadelőadást fog tartani, A szabadelőadásának tárgya keleti úti emlékei. A tudós püspök keleten és nyugaton nagyon sokat utazott, kü ionosén fiatal éveiben de most is alig múlik el év, hogy ha máshol nem, Olaszországban ne töltene pár hetet, ahol könyvtárakban és könyves boltokban már nagyon jól ismerik a nagy könyvbuvár tudós püspököt. Ez alkalommal keleti utazásából fogja meríteni a tárgyát. Amint már említettük, a komáromi Prot. Jótékony Nőegylet vasárnap rendezi a legközelebbi Szeretetvendégségét a kollégium emeleti dísztermében, hogy az elaggott szegényein segíthessen. A szeretetvendégségek mindig kedves összejövetelei voltak Komáromnak, ahol Komárom társadalma valláskülönbség nélkül találkozni szokott. A vasárnapi szeret etvendég ség gazdag műsorát közének vezeti be. Az ének után Parais Árpád komáromi ref. segédlelkész mond imádságot. Utána Jánossy Lajos ev. lelkész a kitűnő és népszerű szónok fog bibliát magyarázni. Ezután Balogh Elemér pozsonyi ref. püspök tartja meg szabadelőadását Keleti emlékeimről cimen. A szabadelőadás után szünet következik, amely alatt a Nőegylet fáradhatatlan vezetősége élén Papp- Kovách Elemérné elnöknővel kedves vendégszeretettel teát, szendvichet, teasütemányt szolgálnak ki. Utána szavalat következik. Dal az imádságról, Szabolcska Mihály e kedves költeményét Milus Edith fogja e'szavalni. Majd zongoraszám szórakoztatja a hailgatóságot,Liszkay Eszter Moskovsky keringőjét és Gaál Magyar ábrándját fogja eljátszani. A gazdag műsoron melodráma is szerepel. A vándor madár cimü, Ábrányi Emii megkapó melodrámáját Végh Jolán fogja elszavalni. A zongora kíséretet Tóth István ref. énekvezér látja el. Szép magyar dalok is szerepelnek a műsoron, amelyeket Tóth József fog elénekelni Nagy Mariska zongora kísérete mellett. Tekintettel a gazdag műsorra és a jótékony, nemes célra, bizonyára szép közönség keresi fel vasárnap d. u. 6 órakor a Kollégium nagytermét. A gazdag műsor és a szives vendégség dacára a belépődíj csekély 5 K. Tekintettel a jótékonycélra felulfizetéseket hálás köszönettel fogadnak. „Kedv, remények, Lillák Isten veletek!“ Fekete-téli riport Csokonai Vitéz Mihály szerelméről: Vajda Júliáról — Saját munkatársunktól. — Most, hogy a szürke égről unalmasan szemereg az eső és csunyán sárossá válik ez a város, még mononotonabb az élet, mint máskor. Ilyenkor nehéz a riporternek valami uj, kiaknázatlan témát találni, amivel másnap ki tudná elégíteni az olvasó közönség érdeklődését. Szenzációk nem zavarják meg erre felé a jó embereket, itt minden rendesen és békében halad a maga utján előre és mégiöbbször — visszafelé. Ebben a szomorú és sivár időben, mikor a kisvárosi életre ránehezedik a témátlanság és nem is élet az élet, hanem csak létezés, a riportert megérinti a múlt. Meri múltja: szép ennek a kicsiny, de annál becsületesebb városnak, amelynek jövőjéért is mintha már csak a múlt tartaná még a lelkeket. A mult most jóbarátunk lesz, hűséges, kitarló cimboránk, aki láthatatlanul ballag mellettünk, mikor a lucskos időben járjuk a régi utcákat és sokat tud nekünk mesélni a fekete-téli délutánon. Az egyhangú napokban, mikor alig történik valami esemény. * Lenhardt Gyurka barátommal, a festőművésszel, aki szőke „Krisztusszakállával“ jellegzetes benyomást hagy az emberben és mindjárt megmutatja nem mindennapi müvészielkét, megyünk a határon Dunaalmás felé. Kocsink már elhagyta Szőny nagyközséget is, amelynek baroktemploma még messzire látszik ki a falu házai közül. Aztán nemsokára elérjük Almásfüzitőt, majd nagyonszép vidéken halad az országút tovább Dunaalmás felé. Szőnytől Almásfüzitőn Dunaalmásig a több napi esőzés után is feltűnően jó az országút, aminek okát abban tudjuk meg, hogy ezt az utat még a rómaiak építették, az egykori Pannónia idejében: és a rómaiak mesterek voltak az utak készítésében. Dunaalmásra érkezve a vendéglőtől nem messze, pár házzal odébb ájl az a kicsiny ház, melyben Vajda Julia, a „Lilla“ néven lett ismeretes Csokonai Vitéz Mihály szerelmese élt. Ez a kicsiny ház Dunaalmás egyik legérdekesebb nevezetessége, amely ennek a kies fekvésű Vértes-hegység alján elterülő szinmagyar községnek kedves poézist ád. Kedves poézist, de azon-Komárom, —jan. 11-én. kívül sötét gondolatokat is, amennyiben Csokonai Vitéz Mihály nyomorúságára és szenvedéseire emlékeztet, akinek élete egyik legfájdalmasabb mementója a magyar költők sorsának. A vendéglő előtt megáli a kocsink és elindulunk a Lilla emlékek felé: a vendéglő azonban szintén Danaalmás egyik nevezetessége, amit kevesen tudnak. Azelőtt a kamaldusi szerzetesek rendháza volt és 1605-ban ebben a házban írták alá a zsitvatoroki békét, a törökök és magyarok között. A vendéglőtől három-négy házzal odébb áll az az egyszerű kis ház, amelyben Vajda Julia élt. Csokonai Vitéz Mihály reménytelen szerelme, melyből a magyar irodalom értékes gyöngyei sajogtak ki, a „Lilla“ dalok. Itt nosztalgiázik még most is a megkopott kunyhóban, amelynek homlokfalán a két zsaiugáteres ablakból mintha Lilla szeme szomorkodna ki. Az abiakok felett kis márványtábla ékeskedik a megfakuló betűkkel: E házban született Lilla Csokonai Vitéz Mihály nemtője. A ház egyébként most a dunaalmási református hitközség tulajdona. Dunaalmás, amely Komáromtól kb. 20 km.-nyire fekszik Magyarországban, Lilla házán kivül még Lilla földi maradványait is őrzi. A református temetőben, közel a katolikus temető szomszédságához és a katolikus templomtól néhány lépésnyire van a vasráccsal körülkerített kettős sir, mely Vajda Júlia emlékét őrzUA sir most ebben a téten őszi hangulatban nagyon ápolatlanul és elhagyatottul tűnt fel. A kettős sírkő közül a baloldali Vajda Júliáé, mely gótikus stílusban készült. Felírása a következő: Lilla áldott hamvainak emelte férje Végh Mihály esperes. Élt 78 éveket. Megholt febr. 15. 1855. Mellette, a jobboldalon román stílusban elrendezett sírkő jelzi Vajda Julia első férje emlékét. Ennek a sírkőnek a felírása:
