Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-13 / 6. szám
Komáromi Lapok 3. oldal 1927. január 13. Itt nyugszik az Urban boldogult Nzts. Lévay István mely a kegyes Jézus szavára feltámad. E sirkövet emelte Nzts. Vajda Julianna asszony. Megholt 1840. életének 76-ik esztendejében. A sírkövek tehát a szép Julia aszszony életéből bő adatokat szolgálnak, ki első férjének elhunyla úján másodszor is férjhez ment és a második férje túl is élte őt. Lilla nem lett soha Csokonai Vitéz Mihályné, akinek csak „földiekkel játszó égi tünemény“ maradt örökre s kitől, mikor elvált, meg* fáradt testével, melyben már a halált vitte és ábrándos szivével, melyben élete legnagyobb csalódása kínozta: igy búcsúzott el: »Légy oly boldog, hogy én sose eszedbe ne jussak.“ A „Lilla“ ház és a sir megtekintése ulán a Lenhardt villába mentünk, a hegyoldal alján, melynek közelében ott van még a présház, (jelenleg a Foltz csa Iád birtokában,) ahol állítólag a vigadni oda járó debreceni poétával történt volna meg az az eset, amit Petőfi is meg énekelt versben, s amelynek emlékezetes refrénje lett: „Csapot, papot, mindent felejtett Csokonai Vitéz Mihály,“ noha Petőfi a történet szinterét a Balatonvidékre helyezi át. # A Kossuth téren a Beöthy László emléktáblával megjelölt házban a Kalicza család lakik. Megtudtam, hogy állítólag a Kalicza család birtokában van egy eredeti Vajda Julia kép, mely egyetlenegy Komájom megmaradt Lilla kép. A Vajda család már nem él Komáromban, régen kiveszett a nyomuk ezen a vidéken, mivel elköltöztek. A Lilia-kép ügyében ellátogattam Kaliczáékhoz, hogy megérdeklődjem 3zt» A régi magyar ámbitusos úriházban Kalicza Sándorné fogadott vendégszeretettel. Szóbahozíam Lilla képét. — Családunk, a Kalicza-család tulajdonképen rokonságban volt a Vajdacsaláddal és a Vajda család itt i3 lakott ebben a házban sokáig. A ház azután a Crike családé lelt, majd a Beöthy családé, akikkel a Kaliczacsalád rokonságban volt, úgy hogy a ház a rokonság tulajdonában maradt mindig. — Hogyan találták meg az eredeti Lilla képet? — szakítottam meg a kérdéssel Kaliczáné beszédét. — A képet már nagyon régen találtuk meg — folytatia — a padláson tartott régi holmik között volt egy ládában, melyre az volt ráírva: Csokonai emlékek. A kép egyébként krb. 30 cm. széles és 50 cm. magas volt és Vajda Júliát ábrázolta, amint Lilla papagályt etetett ablak mellett állva. Kaliczáné bevezet a másik szobába és megmutatja még a sarkot, ahol állva lefestették Júliát. — Az ipám nagyon sokat emlegette Vajdáékat — mondta tovább Kaliczáné — és sokszor mondta, hogy Júlia apja nagyon szigorú ember volt. aki sehogysem akarta íűrni azt, hogy leánya a költőről valamit is tudjon. Az apja szigorúsága miatt később a szomszéd ház egyik lakójának küldte Csokonai a leveleket Júliához, nehogy az apja kezébe jussanak — Mi lett a kép sorsa? — volt a következő kérdésem. — A képet sokáig magunk őriztük, míg tavaly a fiam, aki Debrecenbe végzi az iskoláit, a képet átvitte Magyarországra és a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Körnek ajándékoztuk. A Csokonai Kör erről küldött is a férjemnek hivatalos igazolást, hogy a Lilla kép eredeti jestmény Vajda Julidról. Ezt az írást egyébként meg is mutathatjuk, ha a férjem, aki éppen ma reggel utazott Pozsonyba, holnap visszajön. Miután megígértem Kaliczanénak, hogy másnap megérdeklődöm a debreceni Cokonai Kör elismerő írását, elbúcsúztam tőle és attól a háztól, melybe állítólag valamikor sűrűn járt el Csokonai Vitéz Mihály. (Azt természetesen, hogy a kép minden kétséget kizárva Lilla képe, a debreceni Csekonai Kör elisjnerő levele alapján sem lehet ma már igen megállapítani.) * így találkoztam egy unalmas, esős januári napon azzal a nagyon tehetséges forró lelkű szenvedő poétával, aki Pozsonyból a Diétái Magyar Múzsa szerkesztése után talán az inzurekció megszervezésére jött le Komáromba, és aki innen csak szerelme nagy sírásait a „Lilla“ dalokat vitte tovább. Az örökké bolyongó, nyugtalan lelkű fiatal költő pedig ekkor már nagyon fáradt volt, mellében a halált vitte már és mégis elindult Csurgó felé, hogy Horváth Ádám költőtársa hívására tanári állást vállaljon el. Mert Komáromban nagyon-nagyon csalódott az életében, nemcsak a szerelmében, és meg kellett tudnia, hogy mennyire há láttán a pályája, mely sem világi tekintélyt, sem anyagi jólétet, sem szívbéli boldogságot nem tudott adni, meggyötört testének és lelkének. „Kedv, remények, Lillák; Isten veletek.“ Az esős komáromi utcákon járva ezt mondta el néke n a múlt, aki láthatatlanul ott járt mellettem. i mm A naptár tij A Népszövetség egyik bizottsága dolgozik az év új beosztásán. _A világhírt! németitudós: Koppén Vladimir dr. új időbeosztása. — Aki jobbat tud, sürgősen jelentkezzék. — Mint az'köztudomású, a Népszövetségnek egyik bizoltsága azzal foglalkozik, hogy az évnek naptári beosztását egyöntetűvé tegye, másrészt pedig, hogy a főbb ünnepkö rök folyton mozgó jellegét megszüntesse. Természetesen a bizottság úgyszólván naponként kap a világ minden részéből javaslatokat, ezek azonban majdnem kivélel nélkül megvalósíthatatlanok, mert ahelyett, hogy mostani időbeosztásunkat egyszerűsítenék, még bonyolultabbá teszik. A sok javaslat közül végre a közelmúltban kapóit a Népszövetség olyant is, amely áttekinthetősége és egyszerűsége miatt általános feltűnést keltett s mint értesültünk a legközelebbi értekezleten tárgyalásra is kerül. Az uj tdőbeoszfást Köppen Vladidimir dr.-tól, a világhírű meteorológustól, a hamburgi Seeworte tagjától ered. Köppen a kövelkezőket javasolja: 1, Az év álljon úgy, mint eddig is, négy negyedből, mindegyik három hónappal, összesen azonban csak kilencvenegy napból Ez azt jelenti, hogy minden évnegyed tizenhárom hétre tesz osztható, de azt is jelenti, hogy az év e szerint csak 364 napból állana. Ezért Köppen az év végéhez, mint december 31 ét egy névtelen napot csatól s ugyanígy minden szökőévben junius 31-ike szinte olyan névtelen nap lenne, 2. Az év januárius 1-én vasárnappal kezdődne s ennek következtében a többi évnegyed első napjai is vasárnap lenne, mert az uj beosztás szerint az évnegyedek első hónapja harmincegy napból, a többiek pedig harmincnapbólállanának. 3. A Köppen féle tervezetben a Husvét vasárnapja minden évben április 3-ára esik s ennek megfelelően Pünkösd vasárnapja május 26- ára, a karácsonyi szent este pedig december 24-én ugyancsak vasárnapra így azután minden dálum az évnek ugyanarra a napjára kerülne, tehát például nemcsak január elseje kerülne mindig vasárnapra, hanem május elseje is mindig szerdára. Az évnegyedek első hónapjaiban mindig őt vasárnap és huszonhat munkanap fordul elő Az uj naptárban megmaradna a Husvét és Pünkösd hétfői ünnepe, valamint a két karácsonyi ünnep is. Ennek következtében minden évben tenne egy hármas ünnepkör (karácsony) és három kettes ünnepkör (Husvét, 3ünkösd és a névtelen dec.-31-ike anuár elsejével kapcsolatban.) Eze<en kívül -csak még a szökőévben ordulna elő még egy kettes ünnepkör, még pedig a névtelen junius 31., a julius 1-i vasárnappal kapcsolatban. Az egyes országok az ö nemzeti ünnepeiket természetesen tetszésszerinti napokra tehetnék. Ha ennél valaki jobb kalendáriumot tud szerkeszteni, akkor siessen ötletével hamarosan a Népszövetséghez, mert ha az egyszer döntött, akkor állitóan módosításra nem tesz többé már alkalom. DIANA sósborszeszl DIANA Grém DIANA púder DIANA szappan Szent Rókus lábsó uj lábat csinál. Használ Jyukszera, kemé'nyedések, daganatok, izzadtbőr, bőrégés, dörzsölés és fagyási daganatok ellen Finnország különös politikai szenzációja. A hel8ingfori lapok szerint az uj szocialista kormány olyan politikai szenzációval lepte meg az országot, amilyenre eddig európai államban nem sok példa volt. A miniszterelnök tudvalevőleg Tanner professzor lett, a külügyi tárca vezetésével Voionmas egyetemi tanárt bízták meg, aki Finnországot a Népszövetség előtt képviselte. Legtöbb vita volt a népjóléti miniszter megválasztása körül, végre is népjóléti miniszterré a szocialista párt egyenes kívánságára Slaanpa kisasszonyt nevezték ki. A miniszter-kisasszony egyáltalában nem tartozik a felsőbb tízezrek közé. Sőt ellenkezőleg; évekkel ezelőtt, mint szobaleány kezdte meg kalandos pályafutását és Helsingforsban még mindig számosán emlékeznek arra az időre, mikor Finnország mostani népjóléti minisztere fehér köténnyel körülhordozta a tálakat az előkelő családok ebédlőiben. Nem szabad azt hinni, hogy a miniszter-kisasszony nem rendelkezik elegendő műveltséggel és intelligenciával a miniszteri tárca betöltéséhez. Már több mint egy évtized óta aktiv tagja volt a szocialista pártnak, rengeteget olvasott és számos értékes könyvet is irt. Külseje inkább hasonlít egy tanárnőhöz, mint egy volt szobileányhoz. Magas, szikár, szemüveges alak, beszéde tökéletesen irodalmi nívójú és különös tehetsége van a szervezés nehéz munkájához, Míg szobalány korában megalakított a háztartási alkalmazottak szakszervezetét, melynek elnöke volt és nagy érdeme két szerzett a cselédek sorsának enyhítése körül. Menedékházat építtetett az állásnélküliek számára, sőt szövetkezetei is alapított, amely tagjait lényeges össegekkel támogatta. Tekintélye különösen a szocialisták előtt évről- évre emelkedett. Még 1907-ben Helsingforsban városi tanácsossá választották és 1917-ben kerüit be a finn parlamentbe, mint az első női képvi selők egyike. Karrierje most érte el a tetőpontját, amikor miniszterré nevezték ki. Silaarpa kisasszony, — amint ez az adatokból is látszik — nem fiatal hölgy már. De sohasem felejtette el volt pályatársait és miniszterségének első napjaiban is azonnal reájuk gondolt. Programbeszéde külön szenzáció volt. — Amilyen radikálisnak mutatkozott elveiben, olyan konzervatív és puritán a divattal szemben. A legélesebben elitélte a bubifrizurát, a Törtöt és a táncot. Mindezekről az a véleménye, hogy a nők csak a férfiak kedvéért találták ki és a modern szocialista társadalom nem tűrheti el az olyan kinövéseket, amelyek a női nem állítólagos inferioritását túlzott mértékben hangsúlyozzák. A nők egyenjogúságát a legkomolyabban értelmezi és pedig a nők terhére. Tiltakozik az ellen, hogy a nőkből élettelen divatbábokat faragjanak és megköveteli a nőktől ,is a produktiv társadalmi munkát. A‘háztartási alkalmazottakból hivatalnokokat akar csinálni akik napi nyolc órás munkaidő alatt szigorúan körülhatárolt teendőkkel foglalkoznak és a zárórakor éppen úgy leteszik a seprőt vagy a fazekat, mint a tisztviselők a tollat, vagy a munkások a szerszámot. A miniszter-kisasszonynak máris nagy ellenzéke van, különösen a nők körében. Nem is annyira a háztartási alkalmazottak érdekében követelt reformtörekvésekért, mint inkább a divatra vonatkozó nézetei miatt. A nők egy része azt állítja, hogy a miniszierkisasszony nem azért ellensége a divatnak, mert szocialista, hanem azért, mert — nem fiatal... Meseország' lesz a JESZO idei jelmezes bálja. A Komáromi JESZO, mely mint ismeretes, a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályába tömörült fiatal képzőművészek csoportjának elnevezése idén ismét megrendezi szokásos jelmezes bálját. A bál a Meseország jegyében fog lefolyni és minden jel arra mutat, hogy sikerében jóval feiülmulja majd a két év előtti „Mars lakók“ címen, és az azelőtt „Pokol“ címen megtartott jelmezes bált. A bál idejéül a február 5-iki napot jelölték meg a rendezők és előreláthatóan ezen az éjszakán a Kultúrpalota valóságosan a meseország képét fogja mutatni. A fiatal és tehetséges művészek Harmos Károly vezetéses irányítása mellett a Kultúrpalota nagy termét gyönyörű dekórációba borítják úgy, hogy a közönséget már külsejében is megváltozott terem fogja fogadni. A terem pompáját és szinességét csak fokozni fogják a kosztümök és jelmezek szinessége és sokasága, melyek a legelképzelhetőbb változatosságban lesznek variálva. Mindjárt itt említjük meg, hogy JESZO művészei csekély houorárium ellenében készségesen vállalkoznak a jelmezek megtervezésére, amely honoráriumot a JESZO anyagi helyzetének javára fordítják. A bál rendezésének előmunkálatai már nagy mértékben haladnak és az egyesület agilis vezetőségén s a művész tagokon kívül egy nagyobbszámu hölgybizoltság vette kezébe a rendezés fáradságos munkáját. A lelkes hölgyek pedig minden tölök telhetőt elkövetnek majd. hogy öüetességökkel, gondosságukkal a JESZO. bálon részt vevő közönség a legszebb emlékkel zárja a múltjába a „Meseország“ jegyében lefolyt idei jelmezes bált, amely egy éjszakára csakugyan a meseország káprázatos világába lendíti majd a komáromi magyar társadalmat. És a közönség is elörelátharóan hozzájárul a bál sikeréhez megjelenésével, jól tudva azt, hogy a bál tiszta jövedelmével a legnemesebb célt szolgálják majd: fiatal és ambiciózus, érvényesülni akaró, tehetséges képzőművészek kibontakozását. DARMOIi CSOKOLÁDÉS HASHAJTÓ ENYHE-GYORS-BIZTOS — Árvíz fenyegeti Cseh- és Morvaországot. A napok óta tartó állandó esőzések következtében az ország több részéből növekvő árviz veszedelem fenyegeti, igy különösen az északkeleti Csehországban. Az Óriás-hegység patakjai hatalmasan megdagadtak, Morvaországban főként a szlovenszkói határ közelében nő a veszély. Egyes helyeken a viz olyan rohamosan nő, hogy rövid három óra alatt teljes egy méter emelkedést mutatott. SataltíQfeü \—friristn.
