Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-29 / 38. szám

1927 móréin* 29. Fodor kiállítása sz Jső felidő 30 per­cében, Grosz bírónak lehetetlenül ha­tározatlan és sokszor rosszirányú ítél­kezései, továbbá az egész meccs alatt zuhogó eső annyira befolyásolták a játékosok teljesítőképességeit, hogy tel­jesen reális játék nem folyhatott a min­denképen deprimált KFC. csapatában. A 6 : 2 arányú vereség azonban nem mond semmi', a két csapat erőkülönb­ségét nem mutatja teljes igazában, s hogy a vereség mégis ilyen arányban jött meg, arröl csak az ottlévő nézők be­szélhetnek. A KFC. csapata nem hozott szégyent ezzel a szereplésével sem a komáromi j labdarugó sportra, igaz ugyan, hogy az első felidőben majdnem szánalmas gyenge játékot mutatott a védelem a halfsorral az élén, de a csatárok, majd Rehák visszavonása után már csak csonka támadó sor sokszorosan kár- | pótolta a többi csapatrészek fogyaté­kosságait. Bátran elmondhatjuk, hogy a KFC. csatársora Krausz brilliáns tak­tikai es technikai érzékével az élen, dacára a Ligeti védelem sorozatos akasztásainak és Grosz E. biró határ- \ tálán tévedéseinek, szebbnél, szebb ki­dolgozott lerohanásokkal hozták zavarba a bizonytalan Ligeti védelmer. Valahogyan és csodálatosnak látsión úgy tűnik fel az egész bajnokság réti dezésének taktikai része, hogy vidéki csapat Pozsonyban nem nyerhet mér­kőzést. A Ligeti csapat legjobb része a csatár- j sor voit, különösen az első félidő , gólzáporos periódusában, mikor szemei j gyönyörködtetö stílussal megjátszott labdákkal szorították a KFC kaput, a második félidőben azonban csak a halvány árnyéka maradt meg a kivaló támadásoknak, a halfsor külö­nösen Ziegler, nagyon gyengén szere­pelt, a hátvédek közül Meidünger volt a jobbik, a kapustól semmi különöset nem lát unk. A K. F. C. csapatában a legkiválóbb teljesítményt Krausz ryuj ott?, aki a második félidőnek erősen kimagasló legjobb embere volt. Megériő társai voitak Ganzmüller és Gallé If. Ssől­­lőssytől láttunk egy pár szép akciót, az egyik gói is az ő érdeme, de a két heti kényszerpihenés meglátszik rajta. Rehák mint balösszekötő és Fo­dor helyén mint beck is hatalmas munkát végzett. A halfsor tengelyében Simon III. nem tudott a játék elején levő bizonytalanságából egész a meccs végéig magához térni, közelharcban mindig alui maradt a nagyszerű Csam­­balial szemben. A szélső halfok között Simon II. a második félidőben meg­felelt. Fodortól nagyon keveset láttunk, mert a 30. percben egy bírói tévedés kővelkezíébnn Grosz kiállította. Cdrók különösen a II. félidőben ura volt a kapu előtti mezőnynek. Gallé I. kapus kissé indiszponált volt, súlyos hibát egyet sem követett el, pár bravúros mentésért tapsot kapott. A játék lefolyása. Eszeveszett kapkodás után megindul a Ligeti lavina és a fejvesztett K F. C. védelem nem tud labdához jutni. Mar a 3. és 5. percben Mayer III. gólt lő. A 19. percben Fodor 16 oson belül faultol, a 11-est Mayer III. kapu mellé teszi. A 22. percben ismét Mayer III. szaporítja a gólok szamát háromra. A 28 percben Csambai egyéni akciójából a negyedik gól születik meg. A 30. perc­ben Mayer III. megszökik, Fodor erélye­sen belemegy, labda helyett lábat talál. A biró kiállítja, a közönség erélyesen tiltakozik a téves ítélkezés ellen, da minden hiába. Fodor helyére Rehák megy. Ettől az időtől kezdve percről percre javul a KFC. Most ébrednek tudatára annak, hogy bajnoki mérkő­zést játszanak a Ligetivel. Krausz, majd Ganzmüller vezetnek támadást, mind kettőből korner származik, de egyiket sem tudják érvényesíteni. De csakhamar Ligeti veszi át a tempót és a 42. perc ben Mayer III. az ötödik gólt lövi. (5:0) A második félidőben KFC iramot kezd diktálni, a Ligeti csatárok letör­nek, Krausz kiváló dirigálása mellett bfcnulatos szép összjáték fejlődik ki a csonka csatár sorban és már a 10 percben egy szép kombináció méltó befejezéseképen Ganzmüller lövege véd­­hetetlenül a hálóba süvít. (5:1) További játék során is KFC. támad, Krausz min­denütt ott van, minden indítás tőle származik és lábraadott labdáival küldi frontba társaik A KFC kezd felléleg­tvom&^'rrn Lapote .............—-------------------------------------- —— — ——"I"1"- mmm.mmm.wrn zeni ős a 2). p rabén-Krau leadásá­ból Szöllösy a kifutó Kapus felett a hálóba emeli a labdát. (5:2) A mér­kőzés 44-ik percéig állandó a KFC fö­lény, de eredmény nélküli. Az utolsó percben Molnár II. lefut és beadásából Mayer II. állítja be a végeredményt, (6:2) Újrakezdés és a biró a mérkő zős vését jelzi. A KFC vesztett két pontot, de er­kölcsi sikereit öregbítette azzal, hogy 10 emberrel is gyönyörűen frontban tart«la magát. —- K jrncrarány 7 ; 5 & | KFC. j svára. (r. j) (o) KFC —Tüzérek 8 : 2 (Barát­ságos). A KFC csapata lelépte ellen­felét. Legjobb emberek a csapatban Szigethy III és az újra reaktivált Beck hátvéd nyujiottak elsőrendű teljesítményt. (a) A bajnokság góllövői. Krausz 4, Gallé II. 3, Reindl 3, Szöllösy 2, Len­gyel 1, Rehák 1 Ganzmüller 1, és 1 öngól. ;♦ Közgazdaság. A Komáromi Első Hitelintézet öl. évi közgyűlése. Még a régi Magyarországnak is egyik legrégebben alapított pénzintézete,, a Komaromi Első Hitelintézet folyó hő 27-én tartotta meg 81. évi rendes köz­gyűlését Starek Kiroly kormánybiztos jelenlétében. Habért Henrik igazgatósági elnök konstatálván, hogy a részvénye­sek 3570 drb. részvény képviseletében megfelelő számban megjelentek, Kegye­­; letes szavakkal paretiláüa ei a pénzin­­! lézernek hosszú évtizedeken keresztül valasítmányi tisztséget viselt s az év folyamán elhunyt tagjait: dr. Lővy Győző ügyvédet és Major István nyugalmazott árvaszéki ülnököt. Az 1926 üzietévről szóló jelentésében beszámolt az ered ményekrőí, amelyeket az intézet minden üzletágában elért. Különös megnyug vással állapítja meg a jelentés, hogy a hatalmas bankválság, amely Komárom városát és egész környékét katasz’ró­­fálisan érintette, a Komaromi Első Hitel­intézet mobilicasára csak átmenetileg 1 gyakorolt hátrányos hatást. Az intézetet I a Prágai Revíziós Jednota az üzletév folyamán felülvizsgálta, s a revízióra vonatkozó jegyzőkönyv megállapította, hogy az intézetei a legpéídásabb rend­ben vezetik és a pénzügyminisztérium : ezért az igazgatóság által letett bizío­­; sitósi alapot is feloldotta, elismeréséül enni*, hogy maga a pénzintézet teljes biztosítékot nyújt betevőinek s minden üzletfelének. A közgyűlés teljes meg­nyugvással vztte tudomásul az elnök jelentését. Bartos Frigyes intézeti igazgató ter­jesztette elő azu án az igazgatóságnak a nyereségfelosztására vonatkozó javas­latát, valamin! a feiügyeiőbizoítság jelen­tését az intézet mérlegének, veszieség­­nyereségszámlájánaks értekeinek szoká- I sós felülvizsgálásáról. A nyereségfel­osztásra vonatkozó tervnél módosító indítványt tesz, amely szerint az eredeti terv szerint az 1927. évre átviendő 18000 korona nyereségrészből 15 000 korona lenne még hozzácsatolandó a ! tervezet szerint tartalékra fordítandó 40.000 koronához, úgy hogy az egész tartalékolandó összeg 55000 koronát tesz ki. Tekintettel az intézet állandó , fejlődésére, a tartalékalap iák nagyobb dotálását indokoltnak tartja, hogy ezáltal is nagyobb biztosítékot nyújtson az intézet üzleti eleinek. A kö «gyűlés egy­hangúlag elfogadván az indítványt, az 1927. évre az 1926. évi nyereségből ; 3000 koronát visz át. Részvények után ' az intézet 12 korona osztalékot fizet. Bejelenti azután, hogy az igazgatóság­­: nak, felügyelőbizotíságnak és választ­­j mánynak mandátuma lejárt, kéri a köz- i gyűlést az uj választások megejtésére. ööbel Károly dr. indítványt tesz, hogy a közgyűlés a részvényesek teljes bi­­| zalmát élvező régi igazgatósági, felü­­í gyeiőbizodsági es választmányi tisztsé­geket betöltőiteket válassza meg újból. | Közgyűlés elfogadva az indítványt, a megüresedett igazgatósági helyekre a régi igazgatósági tagok mellett einök indítványára még megválasztotta: Sa­­marjay Emil dr. ügyvédet Pozsony, Balogh Dávid földbirtokost, Kovách Tihamér gyógyszerészt, Kontáromból; uj választmányi tagoknak megválasz­tattak: Cdbor Giza, Mi!u> János, Schwarz Béla, Dosztáí Gyuia, Kdlner Gyula, Krausz Samu, Bátyay Mihály, Schwartz Bernát. Bálint István a felügyelőbizottság elnöke köszönetét mond megválasztá­sukért, ígéretet téve, hogy az intézet érdekeit az intézet üzletfeleinek érdeké­vel együtt mindenkor a Icgtelkiismere­­tesebben fogják védeni. Csepy Dani igazg. elnök köszönetét fejezi ki Hubert Henrik elnöknek a személyében képvi­selt Pozsonyi I. Takarékbank hathatós ’ támogatásáért. A régi Komáromi Taka­rékpénztár kezdő éveiben is a pozsony intézethez fordult számtalan Ízben ta­nácsért, utmulátásért és ez a zavarta­lan kapcsolat fennmaradt, sőt erősödött azóta, hogy a Komáromi Hitelintézet a PozsonyiTdkarékbankka! a legszorosabb összeköttetésbe került. Köszönetét tol­mácsolja a részvényeseknek az intézet tisztviselőkara, elsősorban Bartos Fri­gyes igizgató iránt, akiknek szorgal­mas, íeiKiismere es munkájuk különö­sen a tavalyi nagy bankválság idején, szinte hozzájárult az intézet megerősí téséhez. Miuián több indítvány nem volt, Hubert elnök berekesztette a közgyűlést. * Pénzintézetek közgyűlései nem szok­tak virágos szavakkal jelentést adni az üzletmenetről. A Komáromi Első Hitel­­intézet üzleti jelentése is csak a szo­kásos üzleti rövidséggel emlékezik meg az 1926. év nagy eseményéről, a Ko­rona Bink összeomlása következtében egy másik nagy és reális alapokon nyugvó pénzintézetet is ért katasztro­fális válság hatásáról. Élénk emlékeze­tünkben vat^ még, mekkora pánikot idézett elő a* Korona Banknak június­ban kipattant válsága s hogy mekkora katasztrófát hordott magával a pénz­piac két intézetének megadott morató­rium. Ezekben a napokban a Komáromi Eső Hitelintézet abszolút mobilitásá­nak adta tanúságát, mert a megnöve­kedett hieügényeknek csak úgy, mint a betétesek igényeinek is minden za­varó momentum nélkül tudott eleget tenni. A váratlanul bekövetkezett válság nem találta készületlenül az intézetet, ami annak bizonyítéka, hogy tőkéi elhe­lyezésénél nemcsak a hiteíkérő boniíását, de az intézetnek minden körülmények között mobilitására helyezte a legfőbb súlyt. Hogy a Komáromi Első Hitel­intézet iránt a közönség bizalma meny­nyire megerősödött ismét, legjobban az a körülmény mutatja, hogy a meg­nagyobbodott hiíelforgalom mellett kö­zel egy millióval növekedett a betét­könyvecskékre és folyószámlára elhe­lyezett betétek összege. A megnövekedett hiteligényekre mutat, hogy az 1926 év folyamán a műit évi forgalommal szem­ben az adósok számlája közei 75% kai emelkedett, s ez erősen fokozott mérvű hitelszükségletet is az intézet minden megerőltetés nélkül tudta kielégíteni. A Komáromi Eiső Hitelintézet 1926. évi üzletévé történetéből megnyugtatóan regisztrálhatjuk, hogy az intézet hajlan­dóságot mutatott komoly és reális ala­pokra fektetett ajánlatával az összerop­pant Komáromi Korona Bank megmen­tésére, s ha ajánlatát elfogadták volna, a komáromi és környéki pénzpiac vál­sága előbb jutóit volna megoldáshoz. Egyéb, az érdekeltségek körében sem teljesen szimpatikus érdekek azonban a Hitelintézetnek ezt a mentőakcióját meghiúsították. Bizonyos az, hogy a Komáromi Eiső Hitelintézet ma a város és nagy vidékének egyik legerősebb pénzintézetévé vált ismét régi tisztes üzleti tradíciójával, amely nem a köny­­nyelmü és tömegüzletekre alapítja az intézet forgalmát, hanem a gazdasági élet egészséges fejlesztésére és a reális hiteligények kielégítését tartja szem előtt az intézet iránt bizalmat mutató betéte­sek érdekeinek teljes megöl tál mazása érdekében is. A Komáromi Első Hitel­­intézet azon az utón halad, hogy rövi­desen ismét a régi intézet régi tekin­télyét teljes egészében állítsa a iakosság bankigényeinek szolgálatába. X Elkészült a szociális biztosítás törvanyánek novellája. A Venkov érte­sülése szerint az agrárpárt elkészítette a szociális biztosítás törvényének 5. oldal. novellája, ; mtí yet a 'koalíciós p irtok hozzájárutása után a Parlament elé fognak terjesztem. Az újítások lényégé abban kulminálédik, hogy a biztosítási kötelezettségek alól kivonnak minden, a 17 évet be nem töltött alkalmazottat, tehát a tanulókat is. Ezenkívül a fok­beosztást hárommal szaporítják és a díjtételeket jelentékenyen csökkentik. Úgy tervezik a novellát, hogy január 1 - ig visszaható erővel léptetik életbe, főképen Szlovenszkóra és Ruszinszkóra való tekintettel, ahol a törvény súlyos következményekkel járna. X Hat szar tonnás szénhehozatsli kontingenst engedélyeztek a magyar bányáknak A csehszlovák magyar kereskedelmi tárgyalások folyamán sok vita folyt a szén kontingens ellenőrzé­séről. Végül megállapodtak abban, hogy a magyar szénbányák 7000 tonna szenet szállíthatnak be Csehszlovákiába, ezzel szemben Csehszlovákiának a Magyarországba szállítható szénkivitele nincsen korlátozva. E megállapodás ér­telmében egyes magyar bányáknak lehetőségük nyílik arra, hogy a hozzá­juk közel fekvő ipari vállalatoknak szenet szállíthassanak. X SdomtázkO építő anyag-iparának statisztik&ja. Az epitő anyagiparnak j legnagyobb szerepe a faiparnak van. j A szlovenszkői 177 gőz, 303 viz és 12 j villamos fűrésztelep évenie két millió [ köbméter fát dolgoz fel. A faipar Szlo­­; venszbóban a szezon idején 26000 ■ munkást foglalkoztat. A szlovenszkói cementipar kapacitása 22000 vagont ) tesz ki, a magnezit ipar évi kapacitása I 120000 tonnára rúg, amelynek 90 szá­­! zaléxat exportálják. A szlovenszkói azbeszt-lemezgyárak évi kapacitása 24 mil iő lemezre rúg. Szlovenszkóban 18 I mésztelep van, amelyek évente 17500 : vagon égetett meszel termelnek, | X Az aiiam három milliárdst fordított ; az építkezés előmozdítására. 1921 junius | elsejétől 1927 február végéig Csehszlo- I vákiában állami támogatással 26378 ház épült fel 56876 lakással, 4480 és fél millió költséggel, amely összeghez az állam 3279 K-vaí járult. X A végleges osztrák keraskedeimi javaslatom. Marek Antal osztrák követ kormánya nevében a napokban nyuj- i tóira at a külügyminiszternek a végle- 1 ges osztrák kereskedelmi javaslatokat, i Az osztrák javaslatok a legvégsőbb koncessziót képviselik, énnél többet Ausztria nem hajlandó engedélyezni. A javaslattal a csehszlovák krvánságok­­‘ nak igyekeztek osztrák részről eleget tenni. A csehszlovák kormány képvi­selői megígérték, hogy az érdekeltekkel ezen a heten tovább folytatják a tár- I gyalásokat. Az ipari szövetkezetek és kereskedelmi kamarák már meg iä kezd­­; ték az uj tanácskozásokat, amelyeken ismertették a végső osztrák engedmé­nyeket. A tárgyalások alapján legköze­lebb az érdekelt csoportok ki fogják fejteni álláspontjukat es ettől függ, hogy a kereskedelmi tárgyalásokat folytatni ; fogják e vagy pedig a legtöob előnyt ! biztosító klauzula alapján autonom vá- S moí léptetnek életbe, vagy pedig pro- i vizoriumot fognak lcötni-e Ausztriával. ! X A SzSovenszkéból Magyarországba j költözőit textílayar kibővítésé A Szíc­­j venszkóból Magyarországba költözött i Haltenberg-féle texíiígyár részvénytár- i saság legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy üzemét nagyobbifja. A legköze- i lebbi hetekben 35 új fonószékkel bővítik ki a gyárat. Gabonapiac. A vasárnapi némileg megszilárdult j amerikai jegyzések a mai tőzsdére is szilárdító hatással voltak úgy, hogyál­­| tálában jó látogatottság mellett barátsá­­\ gosabb volt a forgalom. Főleg árpa \ iránt voH az érdeklődés élénk és teljes ; árkövetelés mellett kelt el merkantiláru ! 165 172 árban ab morva állomás. Búza és rozs azonban továbbra is változatlan és az elsőkezü exportőrök ajánlatait nem vették tekintetbe. A tengeri a legújabb megszilárdulása következtében némileg megszilárdult, azonban csak prompt áru iránt volt némi érdeklődés. Kötöttek prompt tengerit 105 ex Komárom, 108 Pozsony. Mai árkövetelések 76 kg os jugotiszai buja 200 korona ex Pozsony, 71—72 kg-os magyar rozs 169 Pozsony, román korpa prompt 111 vagonba rakva Po­zsony, prompt tengeii 108 5—109 Po­zsony, április-május 109—109.5, Julias* augusztus 112—113 ex Pozsony.

Next

/
Thumbnails
Contents