Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-26 / 37. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. március 26. Bíróság elé állítja a magyar nemzeti párt rágalma­zóit: a Magyar Újságot és a Kassai Újságot. A parlamenti klub ülése. — Füssy Kálmán nemzetgyűlési kép« viselő akciója az Ipoly-hidak építésére. — Intervenció az igazság- Sgyminiszteznél a választott bitói funkció szabad vállalása ügyében — március 25. A magyar nemzeti párt törvényhozói­nak klubja szerdán délután tartott ülé­sén az aktuális politikai s parlamenti taktikai kérdések részletes megvitatása után Füssy Kálmán jelentése alapján tárgyalta az Ipolyhidak épitésének, il­letve karbahozásának ügyét. Megál­lapítást nyert az, hogy ez a kérdés azért húzódott annyi ideig, mert a csehszlovák és a magyar kormány kö­zött ismételt jeeyzékváltásra volt szük­ség. A csehszlovák kormánynak leg­utóbbi, a múlt napokban a magyar kormányhoz intézett jegyzéke véglege­sen akceptálja a magyar kormány in­dítványait, miért is a kérdés elvi ren­dezése befejezettnek tekinthető s a hidak épitésének, illetve karbahozásá­nak megkezdése a legközelebbi hetek ben várható. A klub Füssy jelentését tudomásul vette s a kifejteti agilitásért köszönetét fejezte ki. A klub elhatá­rozta, hogy a Rima folyó sürgős sza­bályozása érdekében akciót indít s in­terveniálni fog az illetékes szakminisz­tereknél a szabályozási munkálatok mielőbbi megkezdése érdekében. A továbbiakban a Magyar Újságnak a Kassai Újság által is reprodukált. .A kormánypárt és a közigazgatási re­form" című cikkét tárgyalta a klub. Megállapította azt, hogy teljesen valótlanság az az állítás, hogy a magyar nemzeti párt szén­behozatali engedélyeket kapott vol­na a kormánytól és azokat elárusít­­gatta. Épp oly valótlanság az, hogy a magyar nemzeti párt keztyüs kézzel kezeli a közigazgatási re­formról szóló javaslatot és hogy ezt a szénbehozaiali engedé­lyekért teszi. A cikkíró szándéka, amely­­iyel a cikkét megírta, tisztán a magyar nemzeti párt meggyalázására irányult, ami annál is inkább elitélendő, mert magyar pártot akart diszkreditálni akkor, amikor — rosszul — „magyar kormány­párt" elnevezés alatt sértette meg a magyar nemzeti pártot. A klub elhatározta, hogy ezen minősíthetetlen rágalmazásáért a Magyar Újság és a reprodukáló Kassai Újság ellen, ezek felelős szerkesztője, illetve a cikk szerzője ellen a bűnvádi eljárást megindítja s felhatalmazza a magyar nemzeti párt O’szágos elnökét, Törköly József dr. szenátort, hogy a szükséges bűnvádi feljelentéseket ha'adéktalanul tegye meg. A továbbiakban Szirénfalva község (nagykaposi járás) árvizsuj otta lakosai nak panaszát tárgyalta a klub s elha­tározta, hogy a rendkívüli adóleiráaok ér­dekében sürgősen fog eljárni a pénz­ügyminiszternél. Tárgyaitatott végül az igazságügyi minisztériumnak 6057/27. számú s a két szlovenszkói Ítélőtáblához intézett amaz utasítása, amely szerint a jövő­ben az ítélőtábla elnökségének az en­gedélyét köteles kikérni az a hivatásos bíró, aki a felek felkérésére választott bíró funkcióját akarná elvállalni. Miután a választott bírói funkció vállalása nem ütközik sem az alkotmánytörvénybe, sem más törvényekbe, továbbá az idé­zett igazságügyminiszteri utasítás indo­kolása egyáltalán nem állja meg a he­lyét s végül miután az említett rende­letnek semmi szankciója nincs, mert nem is lehet, a klub megállapította azt, hogy ez az utasítás az éppen em­lített okokból egyrészt fölösleges, más­részt alkalmas arra, hogy a bírák köré­ben félreértéseknek s elégedetlenségek­nek adjon tápanyagot. A klub elhatá­rozta, hogy a fölösleges miniszteri uta sitás azonnali hatályonkivíll-helyezése érdekében nyomban interveniálni fog az igazságügyi miniszternél. Izsap- és Sárkánypusztai tea­­vaj. Sajtkülönlegességek. Legfinomabb kárpáti málna szörp. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Olíva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrküiönleges­­ségek. Asztali és Palugyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék na­ponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház-ucca. i5 'Walko Lajos magyar külügyminiszter expozéjában beszámolt a Magyarország és Csehszlovákia között kötött egyezményekről Walkó Lajos magyar külügyminiszter szerdán tartotta meg a kepmelőház külügyi bizottságában külpolitikai expo­zéját, amelyben beszámolt ajugoszláv­­olasz kapcsolatról, a Törökországgal kötendő kereskedelmi és letelepedési szerződésről, a Romániával folytatott tárgyalásokról. A Csehországgal kötött egyezményekre vonatkozóan Walko La­jos kijelentette, hogy a Csehszlovákiá­val folytatott kereskedelmi tárgyalások legfontosabb anyaga a tarifális rész, a hátralévő legfontosabb pozíciókban tör­tént megállapodásokkal a múlt hét vé­gén lezárult. A tarifa megállapodások mérlege nagyjában a következő. A ga­bona, liszt és élőállat tekintetében Magyarország megelégedett a minimá­­lizált cseh vamokkal. A tavaly július 14 én életbelépett cseh vámtarifa no­vella a prágai parlamentben kormányzó pártok egymáshoz való viszonyának alapjául szolgált; ha tehát Magyarország Csehszlovákiával egyáltalán szerződést akar kölni, ezt a helyzetet ei kell fo fogadnia. A minimális vámok közül a magyar kivitel komoly akadályát főként a lisztvám képezi a jelenlegi liszt és gabona vám között fennálló nagy kü lömbség miatt. A lisztvám minimalizált lévén, Magyarország igyekezete oda irányult, hogy a lisztkivitelének más módon könnyítse meg,a helyzetét. így sikerült a liszt forgalmi adóját redu­kálni és a gabonák meg a liszt devi­zák kiutalása között az utóbbinak hát­rányára fennálló differenciákat kiküszö bölni A nem minimalizált cseh vámok tekintetében jelentékeny tarifakedvez­ményeket kapott Magyarország külön­böző agrárterményekre é3 ipari cikkekre. Ezekkel szemben pedig Csehszlovákiá­nak Magyarország főleg ipari cikkekre, ezek között is leginkább a textilárukra adott kedvezményt. Walko magyar külügyminiszter szerint a Csehszlovákiá­val kötendő szerződés szöveges része, valamint a mellékleteket képező egyéb egyezmények (vasúti, forgalmi, állat­egészségügyi, vám, sib.) tárgyalása már a legközelebbi napokban befejezést nyer, úgy, hogy az egyezmény komp. 5 lexutn parafilása tiz napon belül meg-Budapsst, — március 24. történik. Ezzel kapcsolatban a külügyminisz­ter megemlítette még, hogy a közigaz­gatási, köztük a telekkönyvi iratok köl­csönös kicserélésére vonatkozó szerző­dés is véglegesítés előtt áll. A szerző­dés szabályozni fogja a telekkönyvek kicserélését. A függelék rendelkezése szerint a szerződő felek bíróságainál, vagy más hatóságainál őrzött telek­könyvek, telekjegyzőkönyvek, térképek, stb olyan esetben, midőn a vonatkozó iratok teljes egészükben a másik szerződő fél területén feküsznek, ennek a szerződő félnek adatnak ki. A függe­lék rendelkezik a határvonal által meg­osztott ingatlanok telekkönyveire is^ valamint az olyan ingatlanok telek­­könyveire nézve is, amelyek részben az egyik szerződő fél, részben egy har­madik állam területén feküsznek. A megállapodás szövege teljesen kész és Walko miniszter beszámolója szerint a csehszlovák delegáció tagjai hajlandók­nak nyilatkoztak az elfogadott terveze­tet aláírni, ami azt jelenti, hogy szer­ződés parafálása is legrövidebb időn belül megtörténik. Városi alkalmazottak fizetésrendezése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — márc. 25. A város alkalmazottainak az álla­miakéval való egyenjogositása fizetés tekintetében a legközelebbi jövő fela­data és az e hó végén összeülő kép­viselőtestület ezzel a kérdéssel foglal­kozik. Az egyes alkalmazottak fizetési járandóságait az állami fizetési törvé­nyek alapján szakértők (nem az a bizonyos Dusek) kiszámították és az újabb teher a központi alkalmazottak­nak mintegy 204.188 koronát tesz ki, ezen kívül tetemes emelkedést mutatnak a nyugdíjasok illetményei 221 336 K, melyek a legújabb állami törvény alap­ján vannak kiszámítva. Az összes ki­adási többlet 425.524 K. A város 1923 év óta számos alka-Egy tizenkettedik óra... frta: Kiszely Gyula. I. A leány egy finom sárgán ült, a férfi 1 egy erőscsontu vasderesen. Megeresz­tett szárakkal lovagoltak a fagyos avar­ban, ha nem is volt igazi lovaglós idő. Úgy voltak szokva. Ha itt voltak lent a birtokon, eső, szél vagy — a leány úgy mondta — suszterinas, kilovagol­tak. Hány éve már. Kilenc, tiz. A leány bakfis kora óta. Azért nem voltak jegyesek. Talán csak rokonok, talán annál is kevesebb, atyafiak. Vagy talán annál több. Pajtá­sok. Vagy csak az a se hús, se hal viszony volt köztük: ha más nem, hát ő... Az, amit beszéltek erre mutatott. — Biri, ma Szilveszter van megint. Úgy maradtunk, hogy minden Szilvesz­terkor megkérdjem: Nem unta még el a vény leányaágot ? . . . Biri magasra emelte a finom rajzu fejét. Nem a vénieányságra gondolt, amely majd egyszer eljön, az angolra gondolt, aki ma jön el és a virtuózra, aki már tegnap eljött. Vájjon felébredt- e már a virtuóz és vájjon küldtek e ko­csit az angolért. Az egyikhez azt gon­dolta: hátha igen. A másikhoz azt: hátha nem. Megcsippentette a sárgája réknyát a lovasvesszővel és Elemérnek csak úgy vágtában felelt vissza: — Kérdezze a jövö Szilveszterkor. Ekkor egy nyúl ugrott fel az avarból és riadtan a hátára lapitott füllel futott keresztül az útjukon. Biri visszafogta a kantárszárat. — Ez rosszat jelent — mond la el­halványuló szájjal — valami babona van erről . . . — Babona van — szólt át hűvösen Elemér, — de ez jelenteni csak annyit jelent, hogy a nyúl vakon,, szalad, ha felriasztják. Biri nem nyugodott meg, de tovább lovagolt. Szélvész tempóban. Hátha azt jelenti a nyúl, hogy a virtuózt haza­­táviratozták vagy lekésett az angol a vonatról . . . Nem, a virtuózt nem hívták haza, az angol is szerencsésen megjött. Felváltva flirtelhetett velük egész nap. Este azon­ban mégis a nyúlnak lett igaza. Azaz, hogy az már éjfélután volt. Az urak sokat ittak a forró puncsból éjfél előtt. Éjfélkor aztán szörnyen nyelték a jeges pezsgőt Éjfél után ennek következtében a virtuóz külön szakította Birit a talá­­nyosdit játszó társaságtól, aztán biu­­tális lett. Tegezni kezdte Birit. — Nekem ne add a bankot, kis nő... Ismerek minden Muzsikát... Te is csak . . . Hebegett vagy C6uklott egyebet is. Biri már nem hallgatta. Előhívatta Já­nos hajdút. — A művész ur táviratot kapott. Hazahívják. Rakják kocsira János és vigyék a vasútra mindjárt . . . Szerencsére ott volt az angol, az job­ban tartotta magát. Qyertyaegyenesen ült a hütőveder mellett és akárhogyan jegelte az italt, izzó lángos szemmel követte Birit. Ez hála Isten nem vad bohém. A szerelme lázas, de tisztelet­­teljes. Ö88zeszoritott ajakkal ül, a pezs­gővel lenyeli a nyelvére tóduló szavakat. Mikor a társaság oszlott, Biri úgy ült mellé, hogy most vagy soha. És úgy nézett rá, ha most sem, akkor soha. Az angol, úgy látszik, a mostra hatá­rozta magát. Csak nem úgy, ahogy Biri elképzelte. Mikor a szó, ami pezsgő közt mégis az ajkára küzdte föl magát, nem azt kérdezte: — Will Jou Marry me... Ráhajolt Biri nyakára és ha Biri fel nem ugrik... Biri felugrott, az angol is talpra tán­­torodott — By Jove I shall kiss you ... Biri orrát-száját befogta a kendőjével, úgy futott előle. A benyíló ajtajában egyenest az Elemér karjába futottt. Ott sinra fakadt. I Így történt, hogy később azt mondta; — Elemér, ne várjunk több Szil­vesztert. Ií. Háromkirályra hó esett. Ez nem volt ugyan suszterinas még, de lovagolni mégsem lehetett. Biri és Elemér pus­kával a könyökükben járlak a friss havon. A viszonyuk most tisztázódott. Ebédkor lesz az eljegyzés, a többiről éppen beszéltek ... Biri beszélt. Fáradt, hűvös, keserves józan, túl józan hangon. — Amikor akarni fogja, magához megyek, Elemér, de ugy-e tudja, nogy semmi szerelem. Csalódtam, kiábrán­dultam, a szivem meghalt, talán nem is volt szivein, most semmiesetre nincs. Az, hogy múltkor este... vagy reggel volt... nem jelent semmit... Ha nem tetszik, úgy visszaléphet... Ma Elemér vetette fel a fejét. — Nem lépek vissza. Tudom, hogy nem jelent semmit, tudóm, hogy a leány, ha megriasztják, másnak a karjába szalad. Ennyi az egész. Nekem a fan­táziám halott,talán nem is volt fantáziám, most semmiesetre nincs. A nyúl ekkor megint felugrott előttük. — Talán ez az a bestia — mondta Biri és ráduplázott. A nyúl kalimpálva hengerbuckázott fel, aztán mereven elterült; egy havas fakoronából károgó varjucsapat kelt szárnyra... III. Megint Szilveszter volt. Biri és Elemér ezúttal nem lovagoltak és puska sem volt a könyökükben. A pesti lakásokon voltak ezúttal és szemben ültek. A nyúl pedig ezúttal nem ugrott fel, ott feküdt előttük finom fehér szalonnával borzosra tűzdelten, sárgássszürke vadsauce-fürdő­­ben, kovácsolt ezüst tálon. Nem ettek belőle. Ördög vigye, hüljön. Vagy még az se. A világ döfjön össze. Az ítéletnap jöjjön. Csak az istenért valami vége legyen. Ennek a helyzet­nek legyen vége. Nem veszekedtek, jól neveltek voltak. Csak éppen a szoba két ellentett sarkába néztek. Mikacsan, üres szemmel, fájó, nehéz, viharos lélekkel. Elemér szólalt meg. — Nem akar inkább valahová menni. A világ egy malacmitás ma. Az em­berek vígak. 0 ik a meghaló esztendő torát és a születőnek a keresztelőjét Valahol talán vig lehetne maga is. Szín­házban, táncos barban, a barátnéinál... Biri a bal túlsó sarokból a túlsó jobb sarokba fordította a fejét. — Minek. Hová? Én nem siratom a régit és nem köszöntőm az újat. Nekem nincs mit várnom attól, amit a malacok visítanak. Tartom, amit fogad­tam holtomig, holtáig. Ds tán maga menne valahova, klubba, korcsmába, a barátaihoz. Elemér a fejét ingatta. — Sehova, Biri. Én is állom a sza­vamat holtomig, holtáig az oldalán maradok. Ahogy az oldalán voltam mennyi ideje is, kilenc éve, tiz éve. A bakfis kora óta. A kívánságaihoz igazodva. Egyéniség, vágy, fantázia nélkül... Biri idegesen átcserélte a keresztbe tett lábait. Nagyon szép lábai voltak, ö maga is nagyon szép volt. Telivér. Hevesen nyúlt a cigarettás dobozba. Elemér gyufát gyújtott neki. Az után visszaült. Biri füstölt. Odataszitotta a cigarettás dobozt Elemér elé. — Legalább gyújtson rá maga is. — Köszönöm. — Elemér rágyújtott és tovább vizsgálta az ellenkező sarkot. A Liza jött be. A pezsgőt hozta. Meg­nézte az asszonyát, az urát, az érintetlen nyulderekat, aztán a fejét csóválta. Kicsit sóhajtott. Aztán felvette az ezüst tálat... — Ne bántsa, — szólt rá Biri. Liza megint csóválta a fejét. Kiment. Biri meg felállt, a zongorához ment. Elemér hosszú lépéssel megelőzte, felnyitotta a fődelet... Újra visszaült. A kandalló­óra halk, finom fémpengéssel verte a

Next

/
Thumbnails
Contents