Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-26 / 37. szám

19S7 március 3$. Komáromi Lapok Ne iponta érkeznek már tava szí ujdonságok* ELBE r.RT divatáruházába Komárom, Nádor-utca 19. 140 jíiir ingeit, Pjjamas-k, nyakkendő kfiiEnlefcsségek, »oknife és harisnyák^* riői fehérnemüek, selyem ing­na és mosóselyem harisnyák, Pull-overek, mellények, sapkát, Vulkán- és bőrkofferek, retikülök, selyem és r, csipkék, rahadiszek, játszóruhák és kötények stb. sib. taa. — Figyelem! Kű'ön osztály: gyermekkocsik a legolcsébb’ól a teefmomabbig. Srekreny- és Prd‘en»d különlegességek. Poupine és zej bőrkeztyük, flór nadrágok, T at férfi- és gyermek flór női nadrágo dús választéki lommal foglalkozott a lisztviselői lét­szám megállapításával melyet különösen az uj szervezeti szabá lyzattal kapcso­latban kellett volna m eloldani. Annak idején néhány alkalmaz ott állását feles­legesnek minősítették * város egyes bizottságai és tanácsa, azonban a kép­viselőtestületben a léts: ’ámapasztás so­hasem ment keresztül f őfeg a kommu­nista támadások miatt/ak ik tudvalevőleg a város adóterheíhez t >lyan hatalmas összegekkel járulnak). lg y tehát maradt a régi létszám, amelybet » vannak nél­külözhetők. Mi régen leszögeztük azt az állás­pontunkat, hogy a város alkalmazottait jól kell fizetni, hogy enn ek ellenében a legnagyobb munkatelje: sitményt vár­hassa tőlük az adófizető és közteher viselő polgárság. Tenné: szetes. hogy ma a munkateljesítmények kellően ki­használva nincsenek, inert a felesleges munkaerők ezt nem teszi k lehetővé Ezt külömben igen jól tud ják a város alkalmazottai is. Most itt v an az alka­lom, hogy a fizetés kérdése h osszu időre megoldassák, de ennek az előfeltétele az, hogy csak annyi alkalma: rótt marad­jon a városházán, amenny ire éppen szükség van, a fölöslegesek pedig menjenek nyugdíjba vagy végkielé­gítéssel bocsátassanak él. Minden magángazdaság, gyár, ipar­­vállalat, pénzintézet eképpen jár el, maga az állam is meghozta a restrik­ciós törvényét, egyedül a város az, | amely a községesitásnek nem vonta le | minden konzekvenciáját. Tessék az ügyvitelt annyira egyszerűsíteni, hogy azt kevesebb alkalmazott is el tudja végezni Ma azt sem lehet ez ellen az álláspont ellen felhozni, hogy nem volna emberséges, hiszen az elbocsá­­tandók magas nyugdijat fognak kapni. Az uj terhek kétségtelenül a város közteherviselő rétegeire fognak nehe­zedni és ennek képviselőire hárul a feladat, hogy az egyszerüsités munkáját ’keresztülvigyék. El lehetnek készülve arra Logy a cseh pártok, a kommunisták, akik azt sem tudják, mi is az a kétszáz százalékos községi pótadó, ez ellen a megoldás ellen foglalnak állást, de ettől függetlenül fontos érdekeket kell Rt szemelőtt tartani, ami nem egyébb, mint a közteherviselők állás­pontja A város idősebb tisztviselői az uj nyugdijrendezéssel kapcsolatban bi­zonyára nyugalomba fognak vonulni, mert nyugdíjellátásuk jobb lesz, mint a mai fizetésük, tehát sérelem senkit sem fenyeget, csak egy két ideiglenes alkalmazottat, akiknek a munkáját bi­zonyára egészen jól el fogják végezni a jobban dotált, bár kevesebb számú alkalmazottak. Mindez azonban azzal a feltétellel történjék, hogy a megüresedő helyeket betölteni nem fogják és nem fognak újabb városi apparátust létesiteni a községnél. A város vezetőinek végre be kell látniok azt, hogy már a községi élet háromnegyedet. Biri egy pár akkordot fogott a zon­gorán, dúdolni is próbált. Aztán a tor­kára szorította a kezét, a másik keze valami sikolyos futamban esiiszoft le a billentyűkről. Bili felugrott a taburet­­ről . . . Végigjárt a szőnyegen, — Nem bírom tovább.. — A tizenkettedik óra jön, — mondta Elemér és a pezsgős butellia fémkupakjához nyúlt. — Engedje meg, hogy boidog újévet kívánjak. Birs megállt a -szőnyegen. — Tizenkettedik őrá... boldog -újév, — kinzottan felnevetett Biri. — Mire való az ilyen semmiskedés. Hát van tizenkettedik óra a gyötrelemben. Bol­dog uiév az eltört életben. — Van, — mondta Elemér. — A boldogság viszonylagos dolog. Az elte­­metetfnek boldogság egy tizmillimé­­ternyi fénysugár, az eltört életnek, ha nem törik tovább, nekem, ha magával együtt lehetek, magának, ha nem un­tatják közönséges emberi, külföfdmen­­tes, m fi vészieden szóval, egyszerűen önzetlen szerelemmel. Elemér csönde­sen kihúzta a pezsgőspalack dugóját. Megtöltött két poharat és Birinek nyuj tóttá az egyiket. Ha más nem lehet, ilyen boldogságot kívánok az újévre magának. — De én nem kívánok ilyen bol­dogságot, — csattant föl Biri élesen. — Nem vette el a poharat, hanem me­reven hátrafeszitette a görcsbe szoruló ökleit. — Nekem semmi, vagy minden kell. Tfiz, vagy jég, de nem langy utálatos korrektség. Kalendáriom szerelem,amely Szilvesztertől Szilveszterig raktáron van és fantáziátlan házasság, amely a szavának áll. Elemér is fölállt és letette a pezs­gőjét. — és milyen boldogságot kíván Biri? — Ej, mit tudom én. Hát lehet a boldogságot leírni. Hát azt képzeli maga, hogy más asszonyok férjei or­vosi recepttel mennek a patikába bol­dogságot adsgoltatni. Vagy azt hiszi maga, hogy én bánom, hogyan csinál­jak más asszonyok férjei, ne­kem a saját külön boldogságomhoz van jogom és a maga saját külön köteles­sége kitalálni, hogy mi az én boldog­ságom . . . Az a nyomorult hüllővérü Elemér most is csak egy lemondó gesztussal válaszolt. — A boldogság a szívben lakik Biri. És én halott sziveket Biri, tudok el*e­­meíni, siratni, de nem tudok föltá­­masztani . . . Biri ránézett, lehajtotta a fejét. A hosszú ezempiilái alól azonban felné­zett Elemérre. Olyan laposan nézett föl rá, ahogy az asszonyok akkor néznek, ha valami bájos huncutságot, vagy hun­cut bájosságot terveznek. — Milyen hazugság, — mondta ki kacéran vibráló hangon, — először is ... — Biri elhallgatott. Azután foly­tatta. — Másodszor is — mondta — halott szivek élő asszonynál nincsenek. Akkor már az Elemér karjában volt Biri. Hogy hogyan került oda, nem volt fontos, fontos az volt, hogy a kandalló­óra tizenkettőt ütött, hogy Biri a pezs­gős pohár után nyúlt, a felét megitta a kissé eláilott botnak, a másik felét Elemérnek kínálta: — Köszönöm a boldog újévet. Az nem sok másodperc, de egy pár vagy csak egy csók után volt, hogy Biri azt mondia: — Istenkém, de éhes vagyok. Elemér a nyulderék felé intett. — Kissé kihűlt, — mondta — de... — De — vágott közbe Biri, — nem fogunk éhezni Szilvesztertől Szilvesz­terig. Néha a meleg pezsgő és a kihűlt nyúl az igazi. Vannak az életben pil­lanatok . . . Elemér belevágott a kihűlt nyulba és azt mondta: — Vannak az életben pillanatok. Talán ez volt az a bestia . . . 3. oldal. nem kívánhat akkora áldozatokat, mint a városé, még akkor sem, ha az igé­nyek a közigazgatás demokratizálása folytán fokozottabban növekedtek is meg a várossal szemben. Az általános munkanélküliség idején mindenki a városhoz fordul és annak a támoga­tásától várja szerencséjének jobbra fordulását. Ez az általános ostrom tart egész délelőtt folyamán. Természetes, hogy a város alkalmazottai nem képe­sek ilyen formán dolgozni és munká­jukat végezni. Ennek azonban a felvi­lágosítási órák korlátozásával lehet elejét venni. A városházán a munkaórák alatt csak az idézettek és a pénztárba igyekvők ügyeit kell elintézni, felvilá­gosítások ideje alatt pedig a nagy közönségét, amely ma hihetetlenül molesztálja a város alkalmazottait. A város saját érdekében cselekszik, ha kevesebb számú alkalmazottját jó! fizeti és tőlük abszolút munkateljesít­ményt is vár Ez a helyes és észszerfi gazdálkodási elv minden gazdaságban beválik és a városnál sem fogja magát megbosszulni, ha az alkalmazottak tudják azt, hogy munkájuk ellenértékét biztosan megkapják. A jugoszláv-olasz konfliktusban még mindig tart a feszültség, ooba fegyveres beavatkozásra már nem számítanak. Jugoszlávia és Olaszország nem fogadják el a nemzetközi katonai vizsgálóbizottság tervét. —• március 25. Az olasz-jugoszláv konfliktusban az utóbbi napokban enyhülés állott be és békés elintézést remélnek. A jugoszláv­­olasz konfliktus elintézését Berlin, Páris, London vették kezükbe és a nagyhatalmak nemzetközi vizsgáló­bizottság kiküldését határozták el, amit a két állam el is fog fogadni, úgy hogy bár az olasz jegyzék még mindig érezteti hatását, fegyveres konfliktustól már nem tartanak. A francia lapok szerint az olasz-jugo­szláv konfliktus egyetlen haszonélvezője Nimetor8zág. A német birodalom növe­kedő tekintélyét mindenesetre ki fogja használni, amit éreztetni fog Francia­­országgal is a legközelebbi Rajnavidéki tárgyalásoknál. A vizsgáló bizottságban néhány német tiszt is helyet foglal, ámbár Németországnak ma egyetlen államban sincs katonai attaséja. A német birodalmon kivül egy sem­leges állam is részt vesz a vizsgáló­bizottságban, valószínűleg Svédország. Mint hírlik, az olasz-jugoszláv kon fliktus megoldása újabb nehézségekbe ütközik, mert úgy az olasz, mint a jugo­szláv kormány nem egyeznek abba bele, hogy a konfliktus ügyében nemzetközi ka­tonai bizottságot küldjenek ki, amely megvizsgálná az albán helyzetet. Olaszország még nem nyilatkozott, de a római lapokból kitűnik az, hogy az olasz kormány nem szimpatizál a bizottság kiküldésével. Beigrádban pedig ahhoz ragaszkod­nak, hogy a konfliktust a népszövetség tisz­tázza, mert minden olyan megoldás, amelyben a három érdekelt állam, Olaszország, Jugoszlávia és Albánia ne lenne kép­viselve, a jugoszláv állam szuverénitá­­sának megsértését jelenti. Belgrádi információk szerint Mussolini maga ellenőrizte a kato­nai előkészületeket, amelyek nemcsak Jugoszláviára nézve képeznek veszedelmet, de a többi szom­széd állam részére is. A belgrádi kor­mány követelni fogja, hogy a konflik­tust a népszövetség vizsgálja felül. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő interpellációja a csallóközi gazdáknak a katonai kincstár elleni pőréinek felfüggesztése tárgyában. Múlt számunkban megírtuk, hogy a pozsonyi tábla elnöke rendeletével bizonytalan időre beszüntette a nagy­megyeri baraktábor ügyében a kárval­lott gazdák által megindított pereknek bírósági tárgyalását. A jogászkörökben nagy feltűnést keltő ügyben Koczor Gyula magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő az igazságügyminiszterhez a következő interpellációt intézte: 1. Van-e tudomása az igazságügy­miniszter urnák arról, hogy a bratislavai Ítélőtábla elnöke, Fajnor Vladimir dr., az igazságszolgáltatás történetében eddig ismeretlen és törvénnyel ellen­kező módon beavatkozott a komáromi járásbíróság előtt folyamatban lévő pörös ügyek vitelébe, utasítást adott, hogy a csehszlovák államkincstár ellen a csallóközi gazdák részéről indított ügyek, melyek jogosságát a komáromi járásbíróság, a komáromi törvényszék és a bratislavai ítélőtábla már hasonló konkrét ügyekben hozott ítéleteivel megállapította, felfüggesztessenek, uta­sítást adott, hogy a március hó végére és április első napjaira a bizonyítás lefolytatása végett kitűzött tárgyaláso­kat a biróság beállítsa s hogy ezekben s ezekhez hasonló ügyekben újabb tárgyalásokat ki ne tűzzön, tette mindezt annak dacára, hogy az 1911. évi I. te és az ennek életbelép­tetéséről szóló 1912. évi LIV. te pon­tosan megjelöli a fölfüggesztés lehet­séges eseteit és a fölfűggesztésben való határozathozatalt nem a tábla elnökére, hanem a porbíróságra bízza? 2. Van-e tudomása az igazságügy­miniszter urnák arról, hogy ezen uta­sítás folytán a járásbíróság a táblaelnök 1927 március 18 án kelt 5079—23-i —211. sz. határozatára való hivatkozás­sal saját jogi meggyőződésével ellen­— március 25. tétben kénytelen volt a kitűzött tár­gyalásokat beállítani és a bizonyítási eljárást fölfüggeszteni ? 3. Van-e tudomása az igazságügy­miniszter urnák arról, hogy Fajnor Vladi­mir dr. táblaelnök törvénytelen, az igaz­ságszolgáltatás menetébe és a bírói lelkiismeret körébe belenyúló utasítása az igazságazol gáltatás erkölcsi jellegét a legnagyobb mértékben veszélyezteti, mert vagy arra kényszeríti a járásbíró­ság határozatát az érdekelt felek fel­folyamodása folytán felülvizsgáló tör­vényszék tagjaitt, hogy meggyőződé­­düket a felülről reájuk oktrojált véle­ménynek alávessék, vagy arra, hogy ellenkező állásfoglalással a fölöttes hatóságok törvénytelen eljárását meg­bélyegezzék? 4. Van-e tudomása az igazságügy­miniszter urnák arról, hogy Fajnor Vla­dimir dr. táblaelnök törvénytelen uta­sítása a kincstár jogi képviseletének egyoldalú információja és megkeresése folytán jött létre és ily módon előál­lott az a szégyenletes és sajnálatos eset, hogy a biroi kar egyik legmagasabb hivatalt betöltő tagja pörféitől illeték­telen és meg nem engedett információt fogadott el? 5. Van-e tudomása az igazságügy­miniszter urnák arról, hogy Fajnor Vladimir dr. törvénybe ütköző eljárását a lelkiismeretében és birói meggyőző­désében sértett birói kar és az egész jogászközönség a legnagyobb megüt­közéssel fogadta és benne az igazság­szolgáltatás pártatlanságának súlyos defektusát és a birói meggyőződésnek és az ítélkezési szabadságnak súlyos megsértését látja ? 6. Hajlandó e az igazságügyminiszter ur haladéktalanul intézkedni, hogy Faj­nor Vladimir dr. bratislavai táblaelnök ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizs-

Next

/
Thumbnails
Contents