Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-22 / 35. szám
3. oldal. Komftromf Lapok 1987. március 28. faival vonultak fel Komárom utcáin kb. 400*an. A gyűlés szónokai a termet szintűiig megtöltő földigénylőknek és telepesek nek általános poliúkai beszámolót adtak.. foglalkoztak az adóreformmal és a közigazgatási reformmal. Zoch nemzet* gyűlési képviselő különösen a Hlinka pártnak a kormány balépí.sé ve! foglalkozott, megemlítve, hogy a primási birtokok parcellázása azért akadt meg, mert mig jogi szempontból nem tisztázódik a helyzet, a Hlinka párt feltételül tűzte ki, hogy addig a parcellázást n:m folytathatják. A gyűlésen megjelent Medveczky Lajos nemzetgyűlési képviselő is. A gyűlés végén határoza tot hoztak, amelynek főbb pontja értelmében fokozottabban követelik az árvíz elleni védekezést, a csallóközi nagybirtokok felosztását és a törpebirtok kiszélesítését. Túlterhelték munkával a közigazgatási bÍróságot. A csehszlovák sajtó iroda jelentése szerint a legfelső közigazgatási bíróság nál az utóbbi időben számos panasz elintézését sürgették meg. A sürgetések nagyrészt indokollak voltak, azonban a legfelső bíróság előadói csoportjában, amelynek 35 tagja van, már hosszabb idő óta 3 hely üresedésben van. amiket azóta sem töltőitek be. Egyes előadók máris több helyen teljesítenek szolgálatot, úgy hogy a közigazgatási - bíróság az egyre inkább növekvő agendákat nem tudja idejében elintézni. A sürgetések ezért egyelőre céltalanok. Olaszország cselekedni készül Jugoszlávia ellen Albániában. Sándor szerb király Párisba utazik, hojjy Franciaország támogatását kérje az olasz bekerítő politika ellen. „A fasiszta Olaszország nem fog eltűrni fenyegetéseket, zsarolásokat, vaoy merényleteket“ — A jugoszláv külügyminiszter az egész világ előtt cáfolja jugo szlávia támadási szándékát. — Olaszország négy hadihajót küldött az aibdn partra O aszország feszítő ereje a nyugat felé irányuló terjeszkedés lehetetlensége miatt mindinkább Balkánra orientálódik, Viszont Jugoszlávia az első állam, amely a világháborúban nyert anyagi és erkölcsi tőkével elég hatalmasnak érzi magát, hogy önálló balkán és szláv politikát folytasson. A két hatalom között már évek óta tart a diplomáciai tudakozás, de egy két esemeny, különösen az utóbbi időben változtassa meg a helyzetet. Az előzmények után mégis a szenzációval hatott az olasz kormánynak az a jegyzéke, amelyben bejelentette, hogy a Balkánon a közelgő jövőben jelentős dolgok fognak történni. Nehány nsp óta u] albán forradalom előkészítéséről beszélnek, amelyeket Olaszország szít Albániában. Ezzel szemben a romai lapok azt Írják, hogy Jugoszlávia puccsot tervez Albániában, hogy megbuktassa az albán miniszterelnököt. Achmed Zogu, aki egyesek szerint Mussolini megfizetett embere és aki Albánia királyává akarná magát koronáztatni olasz segitséggel. Valonában és Tiránban olasz mérnöki katonai munkálatokat végeznek és néh íny nappal ezelőtt százhúsz olasz tiszt érkezett az albán fővárosba Achmed Zogu hadseregének kiképzésére. Az olasz kormány jegyzéket intézett az európai kormányokhoz, amelyben bejelenti, hogy információi szerint Jugoszlávia komolyan be akar törni Albániába és megakarja buktatni a mostani tiránai rezsimet és a tengerpartig akar elönyomulni. Ebbe Olaszország nem egyezhet bele és ezért az albáni lázadás legkisebb jelére csapatokat szállít Balkánra. A fasiszta hivatalos lap „Intelem* címmel magától Mussolinitól eredő nyilatkozatban a következőket közli: — A fasiszta Olaszország nyugalommal szemléli a szerb katonai Kamarilla izgatásait, amelyet néhány beszámíthatatlan nagy tervektől elkábult vezető irányt. Erejének tudatában Olaszország nem vesztette el és nem is fogja elveszteni a hidegvérét Olaszország nyugalommal figyeli a jugoszlávok szolidaritását és sejti, hogy Belgrád honnan vél segítséget. A fasiszta Olaszországnak semmi szándéka nincs Európa békéjét, megzavarni, de az egész világnak meg kell tudnia, hogy a fasiszta Olaszország nem tűr fenyegetéseket, zsarolásokat vagy merényleteket. Miután ezt egyszer s mindenkorra leszögeztük, nem fogunk többé haszontalan szavakkal visszatérni. Jelszavunk továbbra is az marad: Csöndben cselekedni. Perics jugoszláviai külügyminiszter vasárnap tartott expozéjában foglalkozott Jugoszlávia és Olaszország viszonyával. — Olaszországgal szemben követett politikánk — mondotta a jugoszláv külügyminiszter — azon az őszinte kívánságon alapul, hogy szomszégságunk és egymáshoz való viszonyunk a legbarátságosabb legyen. Az Olaszországgal kötött baráti szerződést a leglojálisabb módon teljesítettük. Az albán-olasz szerződés izgalomba hozta nálunk és a külföldön a közvéleményt, mert a tiránai szerződés szövegének egy része vészedéi mezteti a sz.vélyes viszonyt de veszedelmezteti a békét általában. Jugoszlávia mindig kívánta Albánia függetlenségét annak az elvnek alapján, hogy Balkán a Bilkán államoké. A legbarátságosabb viszonyt akarjuk fenntartani Olaszországgal. Közös érdekünk, hogy ez a viszony közöttünk mennél bensőségesebb legyen. Jugoszlávia mindig a béke politikáját kívánta és távol áll tőle minden kalandos szándék. Hajlandók vagyunk az egész világ ankétja elé állani és telje* sen tendenciózusak azok a beáiliiások, hogy ha Albániában valamely zavar támadna, azért Jugoszláviára hárítják a felelősséget. Az olasz kormány félhivatalosa, a „Politika“, részletes jelentést közöl az albán forradalmi mozgalomról. Az albán forradalmi pártlap szerint élénk propagandát fejt ki a tiranai szerződés ellen. A forradalmárok ezt hirdetik, hogy Albániát Olaszország meg akarja fosztani függetlenségétől és önállóságától. Olaszország a múlt héten négy hadihajót küldött az albán tengerpartra, amelyek hadianyagot szállítottak az olasz zsold* ban álló albán lázadóknak. A legközelebbi időben bekövetkezhetik az albán tengerpartnak Olaszország által történő okkupációja. Az aibán forradalmi párt abban reménykedik, hogy sikerül megszereznie Páris, Belgrád és Moszkva támogatását. Az olasz és angol kormány szolidáris demarsa az albán ügyben nem lepte meg a jugoszláv kormányt. A jugoszláv külügyi minisztériumnak tudomása van arról, hogy az olasz protektoriátust Anglia és Olaszország együttes fellépése kényszeritette Albániára és hogy ezáltal Olaszország katonai bázist teremtsen a Balkánon. Sándor jugoszláv király a napokban inkognitóban Párisba utazik. A király arra használja föl a párisi tartózkodását, hogy Briandnai és Poincaréval megbeszélje, miképen védekezzék Jugoszlávia a bekerítő politika ellen. Belgrádi politikai körök felfogása szerint a Franciaországgal fennálló szövetség elég hatalmas ahhoz, hogy Jugoszláviát minden meglepetéstől megvédelmezze. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat 1A vasutügyi minisztérium betiltotta a hivatalokban való politizálást. A vasutügyi minisztériun legu'óbb rendelatet adott ki, amelyben megtiltja a vasutas alkalmazottaknak a hivatalban való politizálást. A rendelet szerint már többizben megismétlődött, hogy a vasutasok a hivatalos órákon beiül egyeä politikai irányok mellett agitáltak, ső? a hivatalokban politikai röpcédulákat osztottak ki egymásnak. A vasutügyi miniszter most a legerélycsebben megtiltotta a hivatalnokoknak a hivatalos helyiségekben va;ó politizálást és különösen, hogy httrat ílos órák alatt párttagdijakat szedjenek Mindennek van határa. Bizony még annak a rettentő bizantinizmusnak is, amely ifjú köztársaságunkban már-már a legfőbb állampolgári erénnyé nőtte ki magát az elméletben tekintélyellenes, a valóságban azonban annál auíikusabb szocialista uralom alatt A címben jelzett mondást legújabban a legfelsőbb közigazgatási bíróság egyik érdekes döntése juttatta eszünkbe. A nemzetművelődési minisztérium ugyanis leiratot intézett a Reichenberg közelében lévő Deutsch Gablonz (Jablonec) város népiskolájához, melyben elrendelte a köztársasági elnök képének az iskola összes tan- és tanácstermeiben való elhelyezését. Az iskolaszék nem volt egy véleményen a minisztériummal ezen intézkedés feltétlen szükségességét illetőleg és jónak találta megfelebbezni ezt a rendelkezést a közigazgatási bíróságnál, amely kimondotta, hogy semmiféle törvényes intézkedés nem kötelez a köztársasági elnök képének nyilvános elhelyezésére, minél fogva a minisztériumnak sincs joga a néki alárendelt iskolákat erre kötelezni Meg vagyunk győződve arról, hogy Masaryk elnöknek, aki, mint professzor a szerénység apostola, nem telik különös kedve a személyéből csinált kultuszban, Meggyőződésünk továbbá, hogy ebbeli nézetei nem változtak az egyetemi katedrának az államfői méltósággal való fölcserélése után sem. Annál érthetetlenebb azonban szükebb és tágabb környezetének az a ’örekvése, hogy belőle valóságos védőszentet csináljanak. A Klofáé contra Slfibrny pártharcok jól megmutatták, hogy milyen elemek élnek vissza a köztársasági elnök minden kétséget kizárólag intakt személyével. Láttuk, hogy akik az ő fölkent harcosaivá léptették elő magukat (a nemzeti szocialista párt exponensei!) a legrúiabb módon cselekedtek ép az ő tanitásaival ellenkező dolgokat, egyik panamát a másik után követve el a fejőstehénnek nézett köztársaság rovására. Ami tehát ezeknek az egyéneknek Masaryk-kultuszát illeti, láthatólag hiba van a kréta körül. A dolog másik oldala az, hogy az ilyen intézkedések erősen belenyúlnak az állampolgárok szubjektív jogszférájába, amennyiben, eltérve a különböző törvényekben megszabott és egészen természetes tiszteletadástól, (amely, jól jegyezzük meg: a közjogi vonatkozásoktól eltekintve mindig negatívumot, azaz valamitől való tartózkodást jelent) — pozitívumot, még pedig anyagi megterheléssel járó cselekményt tesznek az egyén kötelességévé. Monarhisztikus államokban még megérthető, ha az „isten kegyelméből dicsőségesen uralkodó“ államfő arcképe a melltütől a szivartárcán keresztül a kávésbögréig mindenütt megtalálható, de az ilyesmire irányuló törekvések a demokratikus köztársaságban egy kissé anakronisztikusán hatnak. A mint a cseh jobboldali sajtó naponként ismétlődő kirohanásaiból látjuk, vannak emberek, (sőt egész pártok), akik amellett, hogy teljes mértékben elismerik és méltatják Masaryk elnöknek nemzete felszabadítása körül szerzett érdemeit, amellett, hogy tisztelik benne az állam reprezentánsát és első polgárát, mint magánembert mégsem vallják őt eszményképüknek, még pedig a szocializmushoz való viszonya miatt. ' Aligha hihető, hogy ezek számára annyit be Mig Svehla miniszterelnök féligmeddig megnyugtatta a vasutasokat, addig a vasu ttgyi minisztérium ufabb bizalmas rendeletet küldőit széjjel a vasul igazgatóságoknak, amelyekben óva inti az alkalmazottakat a függelem megsértésétől és a szolgálat el hanyagolásától. A minisztérium minden esetben a legszigorúbb büntetést helyezi kilátásba. A rendeletből egyébként arra lehet következtetni, hogy a vasutügyi minisztérium számit a paszsziv rezisztenciára, és erélyesen készül annak letörésére. jelentene a köztársasági elnök képmása, amennyit egyes túlbuzgók szeretnének mindenkire rákényszeríteni és lám, mégis jó hazafiak. Ezzel szemben a tavalyi prágai szokol-kongresszus idején a prágai német kereskedők gyakran legyőaték a faj cseh cégeket kirakataiknak az elnök képével és az állami sziaekkel való díszítésében, — üzletből. Anélkül, hogy kritikát akarnék gyakorolni a „köztársaság védelmére" hozott 1923 évi törvény fölött, pusztán érdekesnek találó n, hogy nálunk az elnök személye fokozott védelem alatt áll (a 11, § szerint nyolc naptól hat hónapig terjedő fogsággal bűnhődik a kihágásI), aki büntetendő cselektnénynyeí vádolja a köztársasági elnököt, tudván, hogy ezzel súlyosan megsérti az elnök becsületét... (A valódiság bizonyítása ki van zárva..,), mig viszont a monarhisztikus, tehát „maradi* Angliában a király becsülete ugyanoly mértékben van védve, mint bárki másét Ha azonban valaminek különös értőket tulajdonítunk, úgy azt őriznünk is kell és nem szabad hétköznapivá tennünk. Amit gyakran látunk, az könnyen unottá válik és könnyen veszít az értékéből. Ép ezért volt roppantul nevetséges az az állítólagos eset, amidőn valakit azért büntettek meg, mert a „bélyegnyelv“ gyakorlati alkalmazása közben kérdőjelet rajzolt a levélbélyegfät amely történetesen a köztársasági elnök képét viselte. Mindnyájan tudunk konkrét eseteket, mikor is iskolásgyermekeket sújtott a tanfelügyelő ur bősz haragja, mert, miután minden egyes tankönyvünk elején szerepelt az elnök képe, a szerintük legsikerültebbet a helyén hagyták, a többit pedig fölöslegesnek tartva eltávolították. A szó szoros értelmében vett tankönyv-razziák folytak le az egyes iskolákban az ilyen esetek megtorlása végett. Hogy ez használt e az elnök ur népszerűségének? Nagyon vitás dolog! N 0 Kifutö fink (ujságeláPUBÜé) FELVÉTETNEK. Cin» a Eladóban. Állásfoglalás az országos lerósztéDyszociáiista párt politikája mellett. Az országos keresztényszocialista párt nyitrai szervezetének választmánya f. hó 13-án ülést tartott, melyen dr. Franciscy Lajos szenátor a helyi szervezet elnöke beszámolt az országos párt tevékenységéről, bírálta az utóbbi időben keletkezett politikai helyzetet és ismertette a kormány által a törvényhozás elé terjesztett fontos javaslatokat. A német pártoknak és a szlovák néppártnak a kormányba való belépéséről szólva, előadta, hogy a németek belépése eddig nem mutathat fel semmilyen pozitív eredményt a német nép javára. A kulturális és gazdasági téren egyetlen egy jogos kívánságuk sem teljesült, egyetlen sérelmük és panaszuk sem orvosoltatott. Politikai tekintetben csak annyit nyertek, hogy odabocsátották őket a kormánypolcra, ami magábavéve nagyon is problematikus értékű előny, mert ha a német miniszterek működése tovább is ered-
