Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-22 / 35. szám
L ■M inárfliuB 22. Koméfüüii Lapok 8. oldal, J0W& Naponta érkeznek már ■ tavaszi njdonság;okl| ELBERT divatáruházába I Komárom, Nádor-utca 19. idO PoupUao és aephir ingek, Pyjamas-k, nyakkendő különlegességek, bőrkeztyük, flór-zoknik és harisnyák, női fehérnemüek, selyem ingnadrágok, Ti ama és mosóselyem harisnyák, Puil-overek, mellények, férfi- éa gyermeksapkák, Vulkán- és bőrkofferek, reükülök, selyem és flór női nadrágok, csipkék, nihadiszek, játszóruhák és kötények stb. sib. dús választékban. — Figyelem! Küiön osztály: gyermekkocsik iegolcsébblól a ledinomabhig. Szekrény- és Pedignád különlegességek. ménytelen lesz, azok lejárják magukat, és ezzel megbénul a koalíciós pártok legjobb embereinek politikai működése és befolyása. A szlovák néppárt kormánybalépésétől is eredményeket vár a párt választó közönsége. Az autonómiát nem hozták meg nekik, arról egyszer s mindenkorra le kellett mondaniok, mert félretett politikai programotokat mindig nehéz, a csehszlovákországi viszonyok között pedig egyenesen lehetetlen ismét a politika i tevékenység körébe beállítani. Az autonómia helyett kenyeret Ígértek a népnek, meglátjuk mennyit kap abból a kenyérből Szlovenszkó népe a szlovák néppárt befolyása révén. Ettől függ a a szlovák néppárt jövője, mely éppen nem biztató. Franciscy dr. azután a közigazgatási javaslatot és az adóreformot ismertette. Az előbbit a választmány teljesen elfogadhatatlannak, az utóbbit csak lényeges módosításokkal mondotta ki elfogadhatónak. Ellene nyilatkozott a választmány a tényleges katonai szolgálati idő meghosszabbításának is, ellenben elfogadta a katonák és csendőrök választójogának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. Az épitkezés állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot a választmány jobb híján megszavazhatónak jelentette ki. Az általános politikai helyzetre nézve az ülésen az a vélemény alakult ki, hogy komoly és programijához becsülettel ragaszkodó ellenzéki párt csak abban az esetben léphet be a kormáyt támogató többségbe, esetleg a kormányba, ha magával viheti oda egész programiját és a programijuk alkotó részévé teszi. A jó politikának célja nem más, mint előmozdítani az egész nép javát, ezt pedig csak azzal lehet elérni, ha olyan törvények hozatnak, olyan kormányrendeletek adatnak ki, melyek az egész népnek használnak. Előnyök kivivása, állások szerzése, engedmények kieszközlése, kérvények kedvező elintézésének kijárása egyesek számára, ha amellett a nép tömegei továbbra is szenvednek az igazságtalanságok és jogtalanságok terhe alatt, lehet egyes érdekcsoportok politikájának célja, de országos párt politikai cél soha sem lehet. Az elnök beszéde után élénk politikai eszmecsere következett, melyben résztvettek: Klobusiczky Károly dr., Jedlicska Gyula, Turchányi Ödön dr., Cséfaj Géza és mások. Végül a választmány a legteljesebb egyértelműséggel helyeslőén tudomásul vette az elnök beszámoló jelentését, hálás köszönetét fejezte ki a párt törvényhozóinak eddigi működésűkért és nekik osztatlan bizalmat szavazott. Bethien római ufjával kapcsolatban Mussolini barátságos szerződést akar kötni Magyarországgal. A párisi Internaíiónnak jelentik Rómából, hogy Bethien István gróf római útja alkalmával Mussolini barátsági szerződést akar kötni Magyarországgal Olaszországnak az a célja ezzel, hogy ezáltal bizonyos befolyást gyakoroljon Magyarország külpolitikájára, vagyis hogy megakadályozza azt, hogy Budapest, Belgrád és Bukarest között olyan viszony fejlődjék ki, amely esetleg Olaszország külpolitikai céljainak elérésében zavaró körülmény lenne. Olaszország ennek ellenszolgáltatásul hajlandó lesz Magyarországnak pénzügyi téren messzemenő koncessziókat tenni. — Saját tudósítónktól. -Komárom, — március 20. A Jókai Közművelődési és Muzeum Egyesület, mely Szlovenszkó legbeiterjesebbsn működő kulíuregyesületeinek egyike, vasárnap tartotta 16. évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Az ülésen Zsindely Ferenc ny. kúriai bíró, (örvényszéki elnök töltötte be az elnöki tisztet, aki mély gondolatokban gazdag megnyitót mondott. Megemlékezett Komárom gazdagon tér mő földjéről, mely oly sok kiváló írót, tudóst és művészt adott nemzetünknek. Csak az imént zajlott le a legnagyobb magyar mesemondó ünnepe és máris egy uj centennárium éve múlt el felettünk. Száz éve múlott, hogy a szlováni Beöihyek családfája uj hajtást termett és megszületett Beöthy László, az ötvenes években országszerte csak Beöthy Lacinak becézett humorista, akik Jókaival együtt a nemzet gyászos éveiben annak vigasztalói és gondüzői voltak. Sajnos, a fiatal iró pályája korán tört derékba és fiatalon hunyt el nagy veszteségére nemzetének. A Komáromhoz fűződő nagy hagyományokban a komáromi könyvtár is elérkezett százados évfordulójához, melynek alapítója, a komáromi származású Kultsár István ezzel megelőzte korát; negyven éves fennállását töltötte be a komáromi múzeum, melyet egy lelkes és tudós bencés tanár, Gyulai Rudolf fáradhatatlan tevékenysége hozott létre. »Megannyi erős gyökérszál ez, mely idecsatol bennünket a magyar röghöz, a nagy hagyományok eltépheteílen kötelékeivel. A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Alapy Gyula főtitkár adta elő titkári jelentését, melyben megemlékezett az egyesület múlt évi eseményeiről, a Jókai Egyesületnek a többi irodalmi egyesülethez való viszonyáról, az irodalmi és kulturális mozgalmakról, melyeknek a Jókai Egyesület is tevékeny részese volt. Felemlítette azt a nagy áldozatot, melyet a színészet támogatásáért hozott, amelynek 119 estén engedte át a kulturház színháztermét, hogy ezzel a komáromi közönségnek is szolgálatot lehessen. Ez volt az oka, hogy előadásokat és hangversenyeket is csak korlátoltabb számban rendezhetett. Beszámolt a múzeum, könyvtár és képtár állapotáról, a Szépművészeti Osztály kiállításairól, végül megemlékezeti Erdélyi Pál egyetemi tanár társelnök és Bognár Cecil egyetemi magántanár, az irodalmi osztály elnökének távozásáról, akiknek nagyszabású működését a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. A gondosan összeállított jelentést a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta. Majd a múlt évi zárószámadást terjesztette elő dr. Alapy főtitkár, melyet 32000 K bevétellel szemben 32000 K kiadással a közgyűlés elfogadott, úgyszintén az 1927. évi költségelőirányzatot 30000 K kereteiben. Dr. Alapt/ Gyula „Kulisár István és könyvtára“ címen tartotta meg előadását. Kultsár István Komáromban született 1760. évben és meghalt Pesten 1828. március 30 án, ő az első magyarnyelvű pesti újság, a „Hazai és Külföldi Tudósítások“ cimü lapnak szerkesztője. Kultsár tanárnak indul és a bencés rendbe lépett, de azt 1776 ban feloszlatták és így világi tanár lett Komáromban, majd Szombathelyen. Itt kerültek kezébe Mikes Kelemennek törökországi levelei, amelyeknek nagy értékét felismervén, azokat kiadta Szombathelyen. Ezzel a lettével a XVIII. század szépprózájának a legszebb gyöngyét mentette meg az enyészettől Majd Gebhardi után Magyarország históriáját dolgozta át,ek őzben Festetich Györgynél, a keszthelyi helikoni ünnepek nagy Mecénásánál lett nevelő. Beutazta egész Európát és nagy ismeretkörre tett szert és életcéljának programja lett a kuliura nemesitette nemzeti lélek megteremtése. Erre a célra lapot alapított Pesten, mely 1806- ! ban Indult meg „Hazai Tudósítások“ címen. A kancellária megtiltotta neki a külföldi hirek közlését, amit a budai és a pozsonyi német lapok és Ráth Mátyásnak Becsben kiadott „Magyar Hírmondóba közölhettek. A vármegyék sorra felírnak ez ellen a sérelem ellen és két év múlva már megkapja az engedélyt a külföldi események közlésére is. Lapjában a magyar nyelv kicsiszolásának lett előfutárja. Ott csoportosullak a pesti írók, akiket mindenben szivesen támogatott. Megleremtette a pesti írói kört, pályadijakat tűzött ki és elfelejthetlen érdeme a magyar nemzeti színészetnek áldozatos támogatása annak legrosszabb esztendőiben. Lapjának rövid ideig Kölcsey is volt a 6egédszerkesztője. Vörösmarlyt álláshoz segíti, a kezdő íróknak munkált a saját költségén adja ki: szóval a magyar irodalomnak egyik leghasznosabb tagjává válik. A Magyar Tudományos Akadémia szervező munkálataiban még tevékeny részt vett, de 1827 márclut 30-án váratlanul elhunyt Halála előtt pár hónappal 5000 kötetet számláld könyvtárát Komáromvármegyének ajánlotta fel, mely azt elfogadta és 1827. évben egy szép könyvtár nyílt meg Komáromban: a Kulturféle könyvtár, amely a szabadságharcig rendes kezelés alatt állott. A Brch korszak alatt sokat hányódott, de Nyulassy Antal bencés igazgató ismét rendbeszedte. 1885 ben a megye levéltárába került és azóta ott őriztek, majd 19lében a kulturhizba vitték át, ahol azóta is őrzik. A könyvtárat tudományos alapon Alapy Gyula dr. könyvtárigazgató rendezte, feldolgozta katalógusát a bibliográfia legújabb rendszere alapján és megírta Kultsár Istvánnak és a könyvtárnak történetét. A hatalmas kötet a Kultsár centennáriumon jelenik meg, A Jókai Egyesület közgyűlése az előadást lelkesen megtapsolta és az előadónak, — kit számosán üdvözöltek — Zsindely Ferenc elnök mondott a közgyűlés nevében köszönetét a nagy érdeklődéssel hallgatott remek előadásért. A Katolikus Nagybizottság mozgalma a magyar szeminárium és internátus érdekében. — Felhívás a katolikus magyar társadalomhoz! A katolikus magyarság létérdekeinek hit- és fajszeretelből vállalt éber figyelése, védelme és szorgalmazása kötelességünkké tette, hogy a katolikus magyar társadalomhoz nagy bizodalommal és nagy kéréssel forduljunk. Fiaink iskoláztatásának mind nehezebb és lehetetlenebb sorsba jutása egy csapásra fogja megfosztani katolikus magyar népünket a hitéből és véréből való szellemi vezetéstől, mert mai papjait, tanítóit és értelmiségét nem lesz, aki fölváltsa. Ezen a nap-nap után végzetesebbé váló bajon és veszedelmen gyorsan és erős kézzel kell segítenünk. Magyar népnevelésünk dióhéjba szoriiva, ősi egyházi vagyonúnkból kirekesztve, a falusi templomba járó szegény népnek alamizsnáiból tengődik, esztendőről esztendőre, magyar tanítóképzésünk még ennél is siralmasabb helyzetben tetszhalottként várja az őt feltámasztó hit- és fajszeretetet, középiskolai s főiskolai katolikus magyar tanuló seregünk pedig számban és erkölcsben is akkora megfogyatkozások örvényei felé sodródik, hogy önmagunk elien vétünk, ha e bajokkal és veszedelmekkel szemben gyorsan és erősen nem védekezünk. Istenbe és önmagunkba vetett bizakodással fordulunk azért katolikus népünkhöz, az egész katolikus társadalomhoz, gazdaghoz, szegényhez, úrhoz, munkáshoz, minden katolikus magyar testvérhez: hozzuk meg a mi nagy katolikus adónkat, áldozatunkat, adjuk össze kölcsönözhető pénzünket, hogy azon a Katolikus Nagybizottság a jövő iskolai tanévre a mi fiainknak nevelő intézetet, római katolikus magyar szemináriumot és internátust állíthasson, mii taté mely kettős intézetnek a feladata lesz, hogy a magyar kis szeminárium növendékeit intézményesen eltartsa s a katolikus magyar tanítóképzéshez és á jövő katolikus magyar értelmiség neveléséhez a legelső kelléket, a katolikus és magyarszivü tanuló sereget szolgáltassa. A Katolikus Nagybizottság a kölcsönök nyugtázására 1000 koronás kőicsönjegyebet bocsájtott ki. (Beszerezhetők a Katolikus Nagybizottság pénztárosánál: Róm. kát. plébánia Jóka, XV. Z8. Pozsony megye.) A kölcsön adott pénzt ne tekintsük elveszett áldozatnak I A tőkebölcsön az adományozó tulajdona marad s telekkönyviig szavatol érte az érdekelt szeminárlum-inlernátus 667 négyszögöl belielke és épülete, erkölcsileg pedig a nagyszombati apostoli kormányzóság katolikus magyarságának egyházközségeit képviselő Katolikus Nagybizottság. A kölcsönök visszafizetése 1931. január 1-tól kezdődik a kölcsön jegyek öt százalékának évenkénti kisorsolásával; ugyanezen időponttól a ki nem sorsolt kötvényjegyek évi öt százalékkal kamatoznak. A mi katolikus magyar életerőnk ás élni akarásunk ezzel biztosítja legjobban a katolikus magyar nép számára a véréből való papot, tanítót és értelmiséget. Isten velünk! Kelt 1927. évi február havában. A Katolikus Nagybizottság nevében testvéri üdvözlettel: Tyukoss Ev.János esperes-plébános, pápai káplán, a Kát. Nagybizottság ügyvezető igazgatója. Gregorovits Lipöt plébános, nemzetgyűlési képviselő, a Kát. Nagybizottság pénztárosa. (4 gyermekkonyhát továbbra is fenn kell tartani) A rossz gazdasági viszonyok szülte munkanélküliséggel karöltve járó nyomort csak növelte a tél, amely a legmostohább az évszakok között. Télen melegebb ruhát, lábbelit, s meleg szobát kíván az emberi szét vezet, arról nem is beszélvén, hogy a jobb táplálkozás hiányát is nagyon megérzi az emberi szervezet télen. És ahol nincs munka^áfnes kereset, nincs vagyon, ott ezek a követelmények mind hiányoznak. Hideg szoba, rossz, vékony ruha, semmi vagy rossz cipő a velejárói a munkanélküliségnek. S mindezek a szomorú tények Komáromban hatványozott mértékben észlelteik lehangoló hatásukat. És mennyire romboló a tél nyomora a gyermekre, a fejlődő jövő emberére nézve. A felnőtt csak jobban eltűri a ír tél szenvedéseit, mert a növekedő, fejlődő gyermek szervezete, amelynek éppen növekedése, fejlődése, gyarapodása követeli meg a jobb táplálékot, különösen a meleg ételt, de édes Istenem hány szegény családnál nem ehetnek meleg, párolgó ételt, hiszen örülnek, ha száraz kenyérre jut. Tüzelőre, fütő anyagra már nem kerül. Elszomorító, ha arra gonnoiunk, hogy milyen lesz a jövő nemzedéke, ha a mai gyermekek még a fejlődés alapfeltételeit is nélkülözni kénytelenek. Ezen a rettenetes bajon -oegitelt a népjóléti gyermek konyhájával, ahpl az éhező, fázó, didergő gyermekek százai kapnak naponta meleg ételt, valami jó tápláló forró levest, kávét vagy tejet jó nagy karéj kenyérrel. Ez áldásos intézmény lehetővé teszi, hogy legalább naponsa egyszer meleg, forró étel jusson a didergő, fázó gyermek szejverftbe, amely alaposan feimelegiti azt, A gyermekkonyha azonban április hó elsején bezárja kapuit, mert kimerültek
