Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-19 / 34. szám
9. oldal. Komáromi Lapok I9‘i7. iwárems 19; kiképzésre legalább hat h6napl idő szükséges, de a hat hónapi szolgálati idő életbeléptetése a vezérkar véleménye szerint csak az általános hat hónapi szolgálati idő érdekében való ági tációt nóvelné. Bár a minisztertanács behatóan foglalkozott ezekkel az aggályokkal, mégis úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot a parlament elé terjeszti. Módosítják a közigazgatási reformtervezetet. Az egészen bizonyos, hogy a kormány által előterjesztett közigazgatási reformot eredeti alakjában nem tárgyalhatja a képviselőház. Az alkotmányjogi bizottság állandóan foglalkozik a javaslattal és a koalíciós bizottság is nagy figyelmet fordít a benyújtott módosításokra, amelyek közül többet elfogadott. A Nova Dóba című lap koalíciós körökből nyert értesülése szerint a koalíció eddig a következő módosításokat határozta el. A kerületek (járások) tisztviselő referenseinek nem lesz szavazati joguk- A kerületi elöljáró helyettese vá - lasztott népképviselő lesz. A „ Prügelpatent" rendelkezéseit lényegesen módosítják, főképen olyan irányban, hogy joghatályát bizonyos kihágásokra korlátozzák és a feltételes elitélésről szóló rendelkezéseket felveszik a törvénybe. Megszüntetik a rendeleti jogot és min den változás csakis a törvényhozás utján és nem rendeletileg történhetik. Meghiúsult a kommunista—szocialista ellenzéki biok. A napokban kipattant a kormánynak az a terve, hogy a közigazgatási reformot még az elnökválasztás előtt telő alá akarja hozni, ami arra indította a kommunistákat, hogy újabb kisállatét tegyenek parlamenti egységes szocialista front al.-kitására. E célból a kommunista képviselők klubja megkeresést intézett valamennyi szocialista párthoz s fölhívta a szocialistákat a közös ellenzéki front megalakítására. A meghivó alapján a kommunisták, a német és cseh szociáldemokraták és a cseh nemzeti szocialisták között tanácskozás folyt, de a szocialisták közül egyedül csak a német szociáldemokraták mutattak hajlandóságot a szorosabb együttműködésre. A cseh nemzeti szocialisták az egységes frontot csupán a szakszervezetbe tartozó) parlamea'áriusokra kívánták korlátozni. A esek szociáldemokraták a kommunistáik akciójában cselvrést sej. te’tek és ezért a párt törvényhozóinak klub elnökétől tagadó választ kaptak. Eszerint tehát a kommunisták akciója sikertelen maradt és igy most már másodízben hiúsult meg a közigazgatási reform ellen megszervezni akart egységes ellenzéki front, Háti perpatvar a szlovák néppártban. Amióta belépett a szlovák néppárt a kormányba, de különösen, amióta a kormánybalépés „ellenértéké", a közigazgatási reform napvilágra került, állandó az egyenetlenkedés a néppárt berkeiben. A pártnak úgynevezett radikális szárnya, amelynek élén Juriga Nándor dr. áll, már a legelső pillanatban kifejezésre juttatta a becsapás, miatti tiltakozását és állandóan ellentétes állást foglal el Hiinka és a párt megalkuvásra kész faijaival szemben. De Juriga nemcsak a pártban élezte ki külön véleményét, Innern tudvalévőén az alkotmányjogi bizottságban is határozott követelésben sürgette a reformjavaslatnak napirendről való levételét és uj javaslat készítését. Ezért nagy lett a kavarodás a bizottságban és alig egy két szavazaton múlt, hogy a Jurigaféle indítvány keresztül nem ment. Megütközéssel értesült ezután a közvélemény Hiinkának Juriga viselkedő sével szemben foglalt álláspontjáról, amellyel a szlovák néppárt elnöke egyenesen dezavuálta Jurigát, ami természetes dolog, nem maradt hatás nélkül a szlovák néppárt tagjaira. A párt egyes tagjai Juriga visszahívását követelték, a radikális szárny pedig föiháborodottan utasította vissza az elnöknek eljárását és már-már kenyértörésre került a dolog, amikor végre sikerült ez ellentéteket kiegyenlíteni és juriga vállalta, hogy az alkotmányjogi bizottságban a közigazgatási reformra nézve Hiinka álláspontját fogja képviselni. A béke tehát egyidőre helyreállt. Ezt úgy ‘ is hívják, hogy pűrífegyelem, csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy a békesség meddig fog tartani, mert ez, szerintünk a temperamentum dolga, már pedig köztudomású, hogy a szlovák néppárt tagjai a törvényhozás legtemperamentu< mosabb tagjaihoz tartoznak. Tárgyalna k a magyar eUenórzés mi ig szüntetéséről. A párisi Petit Joumtl úgy értesül, hogy a nag ykövetek tanácsa szerdán tartott konferenciáján a diplomaták legersősorban a danzigi korridor több részletkérdésével foglalkoztak. A nagy- [ követek tanácsa a jövő hétfőn napirendre tűzi a magyarországi szövetségközi katonai ellenőrző bizottság visszahívásának kérdését Megbízható értesülés szerint a magyar katonai ellenőrzés megszüntetése nem ütközik komolyabb akadályokba és igy remélhető, hogy a kérdés rövidesen elintézést nyer. A közigazgatást reform és a magyar nemzeti párt. Szent>ivány József nyilatkozata, A magyar nemzeti párt reális poli. irkájának érvényesítésére a magyarság jogainak kivívása érdekében hónapok óta folytat tárgyalásokat a kormánnyal, A tárgyalások folyama alatt került napirendre a szlovák néppárt kormánybalépésénftk „vívmánya", a hírhedt közigazgatási reform. A reform, mint az ismeretes, magyar nemzeti szempontból óriási veszedelmet jelent ég a magyar nemzeti párt volt az első, amely ezt a katasztrofális veszedelmet felismerte, ami Szent-Iványnak és pártjának éles állásfoglalását vonta maga után. Szent Ivány József, a magyar nemzeti párt illusztris elnöke levelet intézett a német kormánypárti gazdaszövetséghez, illetve a gazdaszövetség törvényhozóinak klubjához, amelyben kifejtette mindama okokat, amelyek a magyar nemzeti pártot arra kényszerítik, hogy a közigazgatási reform ellen a legélesebb álláspontot fogtálja el. Felhívta a clubot arra, hogy ebben a nagy hord erejűen fontos kérdésben hasonló állásfoglalás célljából hívjanak össze nagygyűlést. A német aktivisták szintén magukévá tették a magyar nemzeti párt álláspontját és igy bizonyos, hogy a büntető szankciókról szóló szakaszt meg kell váltóztatnia a kormánynak és a nemzetiségeknek a tartományülésbe való arányos beküldését az igaz- Ságnak és a kisebbségi létszámnak meg felelően biztosítania kell. Meg keli változtatni a javaslatnak azt a rendelkezését is. hogy a kinevezett egyharmad számú tagot a kormány nevezze ki, ehelyett a különböző gazdasági és kul Komárom, — március 18. turális szervezetek jogával kell biztositani azt, hogy az illető tagokat a tartománygyülésbe delegálja. A magyar nemzeti párt aktiv politikája épen azáltal jut kifejezésre, hogy az ilyen nagy veszedelmeket, még mielőtt törvénnyé lenne a javaslat elhárítsa a magyarság feje fölül. Szent Iványék határozott föllépését politikai körökben nagyjelentőségűnek tartják, mert abban az esetben, ha a magyar nemzeti párt a német gazdaszövetséggel fennálló közösségből kiválnék, nem lehetetlen, hogy magának a Bund der Landwirte-nek öt-hat elégedetlen tagja is követné. A „Bohemia“ szerkesztője beszélgetést folytatott Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselővel, aki a következőképen nyilatkozott: —- Pártom nem követte a német pártokat a kormányba, hanem bizonyos feltételek teljesítését sürgette. Egyidejűén kijelentettük, hogy Semmiféle kérdésben nem vagyunk kötve. Kitartunk várakozó álláspontunk mellett és mindenekelőtt arra van gondunk, hogy a magyar közvélemény és pártunk működésünket helyeslőén vegye tudomásul Meggyődéses, nem lankadó energiával szállunk síkra politikai, nemzeti, gazdasági és kulturális szükségleteink kielégítéséért. Nem akarjuk most a német aktivizmust sem bírálni, ezt a politikát belső ügynek tekintjük. A nyilvánosság előtt való bírálatnak majd akkor lesz helye, ha követeléseink] teljesítéséért folytatott taktikánk nem jár a várt eredménnyel. A légy. Irta Mende Miklós. Téli este, lámpagyújtás előtt, kettesben ültünk a kis szobában. Akkor mesélte el ezt a furcsa történetet Mihály. A Strypa-patak mentén álltunk. Domboldalon húzódott a lövészázkunk, alig száz lépésnyire egy leégett kastély alatt. A muszka nem fészkeiődöíl; nyugalmas napok jártak. Akkoriban egymagám voltam a századnál liszt. Rókalyukban laktam; egy kripíányi veremben, ahová nappal sem férkőzött derengésnyi világosság sem, mert bosszú, kétszer is élesen elkanyarodó, földalatti folyosó vezetett bele. Naphosszat az árokban kószáltam embereim között s a fedezékbe csak hálni jártam. Nem szerettem nyirkos levegőjét. Egyszer napokig zsinórzoü a csöndes őszi eső; beszorultam a verembe és nagyokat unatkoztam. Elő is kerítettem a koffer fenekéről a kártyát és passziansxoztam napszámba. Az utolsó esős nap délutánján tűnt fel nékem először a tegyem, pedig lehet, hogy már néhány hete tartózkodott a rókalyukban. Egész közönséges, szürke házilégy volt, se nem acélkék, sem ragyogónzöld hátú, hanem szürke legyecsse, amilyen ezrivel akad minden szemétdomb közelében... Szeszélyesen k8cskaringós utakon kószált a fejem körül, amig raktam a kártyát... Nekinekivágott a sötét folyosónak is, de félutról mindannyiszor visszatért. Vissza a gyertya közelébe s ahogy ez a libegő lángból eregette a kormosfekete fonalat, ő ott keringett körülötte negyedórákig, hogy később le-leetlepedjék valamelyik kártyalapra. Ott álldogált aztán percekig mozdulatlan. Ha hátsó lábait pödörgette, avagy szárnyait simogatta: igen-igen unva tette, mintha belefáradt volna már az örökös keresésbe... Mert hiszen kereshette az utat: ki, a fehérre meszelt házfalakra, melyek izzanak, ha rájuk tűz a nap... vagy a trágyadombra, a tövében rikitva sárgáié, dölyfős tökvirágra... Úgy tett a légy egészen, mint aki beleunt a hasztalan akarásba, magát egészen elhagyva, fásult egykedvűen állt és von tatotf lassan pődörle, pödörgette lábait Szerette a cour dame-t. Vagy tízszer hessegellern róla hiába: minduntalan visszatelepedett. Csak fel-felröppent, de rögvest visszajött... Nekem keltett a lap. Tuiajdonképen agyon kellene Ütnöm, gondoltam... Ha másutt lennénk, agyon is csapnám bizonyára... S elgondolkoztam azon, hogy miért nem bántom a legyet. Magambaroskadva ültem a rozoga széken s figyeltem a piros szíven ténfergő legyet... De mást is iátfam: otthon az ablakdeszkán a légypapirt, az enyves süveget, amint tucatszám kínlódnak, vergődnek rajta a legyek.., Oiyik még erőlködik. Alaposan nekifeszülve, ki- kihúzza egyikmásik lábát a lépbői, de ... közben a többi öt annál mélyebben fúródik a nyúlós mázba. Küzd a lég, mig végtüi kimerültén, erejefogyottan, egész testtel ráhanyaiiik a papírra. Akkor aztán: az ő sorsa betelt... S a süvegen eggyel többen vannak... Fekszenek csöndben, holtmereven, akár a Mogilki oldatában, tizenöt telén, a muszkák... Azok is rajzoltak. Köpenyben, rüsztunggal, zihálva törtettek fel a meredeken ... Azután megszólalt a géppuska: kattogott, kattogott... S a muszkák: egyik vánszorgott, vonszolódott még vagy öthat lépést, a másik hasmánt bukott... néhány percig tartott az egész. Hamar megrekedtek. Megszűnt minden mozgás s a hóboritotía hegyoldalban, szétszóródva, mindenfele barnás foitok hevertek. ó, olyan volt az egészen, mint valami óriási légypapir... Elmosódó képekből tevődött össze ez a látomás: hol az enyves papirsüveg, hoi meg a havas magaslat állott előttem. Néha meg éppen egész tisztán láttam kettőskereszttel, tömegsírral a tetején, ahogy tizenhat tavaszán feküdt jobbkéz folől, az ut méntén, amikor előrenyomultunk ... Azután megborzongtam. Későre jár már, gondoltam, hamar még egy kis rumot íöitöuem a teába, felhajtottam e yszeribe az egész csőszét, elfujtam a gyertyát és hanyatt rávetettem magam a vrckomra. Soká álmatlan hevertem a priccsen Kívülről elvétve be-behallatszoit egyegy puskalövés, tompán, elfojtva, mint mély pir.cebe a távol uíca zaja. Csöndes éjszaka volt. Csak unalmában, ha eleisütötte a várta a puskáját... A ve remben ütemesen cuppamak a cseppek a tetőzet gerendáiról a padlón egyre növekvő tócsákba. Átszivárgóit már a negyednapos eső. Cupp... cupp ... hallatszott ütemesen ... Akkor, heverte síben, egyre azon morf&ndirozíam, hogy miért nem bántom a legyet. Ma tudom ,.. Amióta azon a galíciai legelőn először láttam, hogy rohamában mint vágódik földhöz mellettem a baka, hogy bukik fel szótlan: azóta legyet, bogarat többé nem bántottam... Valamikor régebben, persze, én is keveset törődtem az utamba tévedt rovarral: ha véletlen ráléptem, agyontapostam, nem bántam. A Siryp j mentén ennek puszta gondolatára is végigfutott rajtam a hideg. Babona volt? Nem. Annál sokkal több. Elemi erőve! fogott. Talán a vadf mbert kapja el ennyire az az iszonyodás, ha erővel rá akarnák venni, hogy szentségíőrő kezekkel nyúljon fétiséhez. Egyébként egészen úgy éreztem, mintha megalkudtam volna, hogy nem zavarok én senkit apró utaiban, amint a fájdalom, a kin elől menekülve, az öröm és a gyönyörűség felé törekszik. Hadd motoszkáljon ... Talán meg akartam ezzel környékezni valakit: mert nem is alku volt, csak egyezkedésféle, helyesebben valami egész szerény, nagyon alázatos foglalkozás, amit féltő gonddal pontosan tartottam. Mintha semmit sem vártam volna érte cserébe: titokban azonban mégis számítottam rá, hogy valahol javamra íródik, ha meg nem szegem ... Azon az éjszakán végtüi úgy határoztam, hogy reggel majd befogom a , legyet g a gyufaskatulyába zárva, kiviszem az árokba s ha senki se látja: útnak engedem. Menjen a tökvirághoz, a fehér házfalakra. Odavaló. Elhatározásom megnyugtatott, azonnal elaludtam. Másnap későn ébredtem. Rögvest eszembe jutott a légy; s felkeltem, hogy megfogjam, Meggyujtoítam a gyertyát és vártam, hogy előkerüljön. Vártam, de nem jött... Furcsálottam a dolgot azonsai. Odaültem az asztal mellé, hogy felhúzzam a bakancsomat... s akkor ... végigfutott rajtam a hideg, mert megláttam a legyet. Ott lebegett a teáscsészém fenekén, a maradék teám közepén. Száryai tartották a rumos lé színén ... Hat lábát mereven terpesztette a barna tócsába... Meghalt 1 Érthetetlen s nyűgös bűntudat szállt meg. Napokig hangoskodott bennem. Miért hagytam a csészét az asztalon?... Aznap egyre azt váriam, hogy valami előre nem látható balszerencse er. Mintha ott lebegett volna körülöttem a levegőben. Azzal a tudatta!, hogy úgyis hasztalan s mégis száritgatiam a legyet, de nem akart már életrekelni... mozdulatlan meredtek lábai az égnek ... Estefelé aztán — nem. nem tudtam elhajítani — ökölnyi gödröcskét tartam az árok megeit s eltemettem... Azóta sokat hányódtam az élethinárosában. Ma is úgy érzem, hogy akkoriban a légy révén nagyon közel voltam a titkok megfejtéséhez: akkor világosan át éreztem, hogy nagyon-nagyon elkelne ide valaki, ki kézenfogva kivezetné az embert a zsákutcákból... A légyproblémát pedig megoldottam. El kell sötétiteni a szobát egészen» az után az ablakfüggönybe krajcárnyi lyukat kell vágni. Azon az egy helyen tör be az életet jelentő fény a kriptaszerű homályba ... s azon a lyukon mind kivándorolnak a legyek a napra, mert fényimádók.
