Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-19 / 34. szám

egyveimyol«ttűik évíolyain,

34. SKám.

Szombat, 1987. márcáus 19.

POLITIKAI" LAP.

mstixetfel ix TM«fc**Jorik értékben: ajcjjten é* vidékre poklai srétkaldénei: "íjé#* évre 80 E, téléra 40 K, nefyedévKi 2fl SL - Külföldön 150 Ké.

«■yea es&ia éra i 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dw Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr

Sserkeutfoég éa kiadóhivatal: Nidof-u. H Megjelenik hetenkint háromaion

kedden, csütörtökön és szombaton.

»*

Az i 1 tevéKciiséi.

Komárom, — március 14.

Az építkezések támogatósa az állam részéről — amelyet nyakatokéit mádon az építési tevékenység támogatása néven írnak lapjaink — a háború utáni időkben a legfontosabb állami feladatok sorába tartozik, mert szociális bajokon van hivatva segíteni. A háború slatt az építkezések megakadtak és szüneteltek, ulána pedig szintén kényszer-szünet állott be a pénz értékének a nagy eltolódásával az anyag és a munkabér drágulásával. A népesség szaporodott, a modern népvándorlás megindult, mert a kereseti viszonyok is nagy eltolódásokon mentek keresztül. így állott be a lakáshiány.

Speciálisan Komáromot tekintve, ez a hullámzás a bevándorlás tultengését mutatja. Százan és százan hagyták el a várost az államváltozáa utáni időkben, akiknek itt megszűnt a létalapjuk. Ezek helyébe azután nagy csehszlovák áradat tódult és ez még egyre tart. Az állampolgárság kérdésének kiélezésével és igaztalanságaival a leg«tőbbi időkben is sok egzisztencia gazdasági helyzete vált bizonytalanná, akiknek a vándorbotot kellett a kezükbe venniük. Ezek helyét a legnagyobb részben cseh és szlovák elemek foglalták el. Az állásaikból elbocsátott és kényszernyugdijazott közalkalmazottak közül is sokan telepedtek le Komáromban, ezenkívül a nagybirtokok szétdarabolása folytán felesen sok gazdasági munkás és cseléd is tódul a városba abban a hiszem ben, hogy itt könnyebben talál munkaalkalmat.

Mindezeknek üt is, másutt is lakásra volna szüksége. A szociális szempontok azt parancsolnák, hogy az állam első sorban ezeknek a szerencsétleneknek siessen a segítségére, akik nyomortanyákon éa bizös kaszárnyákban tömegesen Összezsúfolva kénytelenek élni ma is. Megállapíthatjuk, hogy az állam segítő kezének nyomát sehol sem tudjuk felfedezni. Komárom város épített negyven munkáslakást a pozsonyi zsupán biztatására, azonban az államsegély még a mai napig sincsen folyósítva erre az építkezésre, pedig ennek már négy éve múlt e). Hogy mennyi építési tevékenységet mozdítottak elő Prágában és Pozsonyban állami pénzen, ahol tisztviselőknek, bankoknak palotákat emeltek állami támogatással, erről mindenki meggyőződhetett, aki ezekben a városokban megfordult.

Ide már az aranyfoiyam nem ért el, mert az a nagy városok tavaiba szakadt. Pedig egy kis építési tevékenység ráférne erre a városra i?, ahol az építő ipar

A kormánybalép és jutalma.

Komárom, —• március 18

Néhány nappal ezelőtt a napilapok azt a hirt közölték, hogy a kormány Híinka András rózs; hegyi bankjának tiz millió korona kamatmentes betétet engedélyezett a lehető legkedvezőbb fettételek mellett és arról is írtak a Ifpok, hogy Hiúikénak és bizonyos Kicméry szenátornak, illetve ezek vállalatainak elértéktelenedett hábciuetöttí járadékai és badiköicsönei nosztrifiká lásáról is gondoskodott a kormány. Mindezt pedig a kpok szerint azért tette, hogy ezzel jutalmazza meg a sz!ovák néppártot a kom ánybalépés elhatározásáért.

Azóta a szociáldemokraták már interpelláltak is ez ügyben, mert lehetetlennek tartják, hogy a kormány ilyen rágy előnyöket juttasson egy pártnak csak azért, hogy annek támogatását a maga részére megnyerje és biztosítsa, tfl'önősen akt or, amikor HHnka saját maga elismeri cikkeiben, hogy a kér désben levő bank már előbb annyira konszolidálódott, hogy ma „Szlovéneké legszolidabb pénzintézete“ és 4 százalékot fog fizetni

A nagy megütközéssel találkozó szenzációs leleplezés politikai vonatkozása a legélesebben kiviláglik Hünka beismeréséből amikor azt mondja, hogy a „felelős tényezők“ az ő interpellációs fenyegetéseinek nyomása alatt engedélyeztek a kamatmentes betétet. íme, a kormány mindjárt kész a kívánságokat teljesíteni, ha azokat „kellő nyomatékkai* terjesztik elő és ha azok az ő érdekeit politikailag érintik. A szlovák néppárt vezére tehát felhasználta az alkalmat arra, hogy a kritikus helyzetben levő kormánytól bűsás jutalmat krpjon csenyolc év óta a házak megmeszelésére és kijavítására szorítkozik, mert az uj építkezéseket a prágai nagy cápák nyelték el. Az építő mesterek és épitőmunkások Komáromban fizethetik az állami és községi adókat, mig itt idegenek épitenek.

Az építési tevékenység előmozdítása azonban főképen a magán tőkétől várható. Ez a tőke azonban még mindig nem bujt elő biztos fedezékeiből és nem is szándékozik elhagyni búvóhelyeit mindaddig, mig a lakások felett nem a tulajdonosok rendelkeznek és a szabad lakásforgalom helyre nem állott. Amig az állami alkalmazottak és katonák lakásai felett az állam rendelkezik a magánházakban és a házbirtokos tartozik azt tűrni, hogy olyan lakót tegyenek a házába és olyan házbért fizessen, amilyent az a bizonyos lakóvédő törvény megenged, amit azután akár teljes összegében eltizethet adókra és közterhekre: ettői nem kap kedvet senki sem másoknak lakásokat építeni. Mert ez üzlet és tőkebefektetés, aminek jövedelmeznie keli legalább is anynyit, mint a bankokban heverő pénzeknek.

Hiába hoznak tehát építési tevékenység támogató törvényeket, ezekkel legfeljebb az eddigi visszarébe azokért a szavazatokért amelyeket pártjának törvényhozói szállítanak Svehláehnak. Amiből arra is lehet következtetni, hogy htbár a közigazgatási reformból semmi előnyt sem tudott a párt Szlovenszkónak biziosilani, gaz dasági téren annál kézzeifogatóbb eredményt ért el.

De a néppárti bank e bőkeíü megsegítése más irányban is jellemző A szocialista kormányok diktatúrája idejében igen sok hasonló eset történt, hiszen tudjuk jól, hogy 8 panamák százai derültek kt az előző kormányok alatt. Az akkori kormányzati szellemet okolta a közvélemény és teljes mértékben elítélte azt a káros rendszert, amely álhumanizrru^ból olyan törvényeket alkotott, amelyek a polgári társadalom léte ellen irányulnak. A szocialista kormányt polgári koal ció váltotta fel, de mintha nem igen változott volna meg a régi rendszer, mert készséggel szolgálja a mai kormány is az öt támogató frakciók politikái is gazdasági érdekeit, ellenben szűkmarkú azokkal szemben, akik nem támogatják. Hlinkáék esete a do ut des elvének egy újabb kiálló példája, amely semmikópen sem szolgálja a közerkölcsöK javulását.

Ha pedig számbavesszük a kormánynak a magyar bankok és pénzintézetekkel szemben tapasztalt zárkózott álláspontját, akkor meg igazán nem lehet csodálkozni azon, hogyha nemcsak a szigorú kritikát, de a legnagyobb elkeseredést váltja ki a rózsahegyi bank külön megsegítése. Százszámra mentek tönkre a magyar pénzintézetek és nem kellett volna más mint csak a kormány közbelépése, hogy a régi, jelentékeny

éléseket szüntetik meg, hogy nem bankpaloták és magánvitiák épülnek állami támogatással, hanem épilőszövetkezetek kapnak támogatást belőle, ez azonban a lakásínséget megoldani nem képes, ehez a magánépitkezésnek kellene megindulnia. De ennek előfeltétele a szabad lakásforgalom. Ma Komáromban ötszáz lakás felett a kormány rendelkezik, csendőr, finánc, rendőr, postás, vasutas, hivatalnok lakása rekviráltnak tekintendő ma is, a béke kilencedik esztendejében. Az állami szocializmus oly mélyen szánt ezen a területen bele a magántulajdonba, hogy annak helyzetét teszi kritikussá.

Az építkezés támogatásának első sorban munkás és tisztviselő lakásokra kellene szorítkoznia. A volt tölténygyár nagy épülettömbjei ma is üresen állanak, ahova csekély átalakításokkal a katonai alkalmazottakat mind el lehetne helyezni, és ekként annyi lakás szabadulna fel a város területén, hogy a nyomortanyákat és a közegészségnek ártalmára szolgáló tömeglakásokat meg lehetne szüntetni. A mi szociális érzésünk legalább igy találná ezt a sulyoä kérdést helyi szempontokból legjobban megoldhatónak.

kOzgazdasági munkásságot kifejtő b)3 kok, amelyeknek létét a háború bekövetkezett viszonyok döntötték m an - folytathatták volna hasznos désüket. Úgyszólván a kormány g Vö' e őtt mentek tönkre ezek a pén_Je7!e zetek, de mivel régi magyar táeok voltak és nem volt !’D*"

ban politizálni, mert hisz p_ voltak hivatva, — fel kellett 82ímrt,n.rr? vagy valamely cseh bankba be0|V3. "/-í Arra, hogy a régi falusi hiielsjöveíkezeleket megsegitcít „ , n dflkig kell várni az prevrát után alakult s kormán agyontámogatott gazdasági azonban nehéz milliókat eJtZIlt szanálási segélyek címén mészteaek M

téren folyik, a lehető |S sőt a legelfogultabb is Énen Sw minden téren, itt sem kLPeg nfe7eVflZi a rendszer a mega sovjni^se7XS tői és még a gazdaság; ,

erősebb nacionaliznijj, urniirnHfc De aki persze behő^, “íí0^ a kormány igényeit fciVM«;*»»' a kész támogatni őt életre* halálra H'f?

POLITIKAI SZEMLE.

Komárom, — március 18.

Május 24-én választják a köztársasági elnököt.

A köztársaság elnökének mandátuma ez évben jár le és igy aktuálissá válik az elnökválasztás A kormány és a polgári koalíció köréből származó értesülések szerint a választás napját május 24 éhen Állapították meg. Az elnököt a törvényhozás mindkét házának együites ütésén választják meg a szenátorok és a képviselők.

A képviselőház ülése.

A nemzetgyűlés csütörtökön is ülést tartott, mert az építkezési törvényjavaslat vitájához még sokan jelentkeztek. A vitát végre a délutáni órákban befejezték és a javaslatot szakaszonkint szavazták meg. A bizottság által előterjesztett javaslat és a módosítási ja. vasiatok mellett a kormányban képviselt pártokon kívül szavazott a cseh nemzeti szocialista és a magyar nemzeti párt is. Miután a mentelmi ügyeket elintézték és az interpellációk sürgőssége felett szavaztak, a nemzetgyűlést elnapolták. A legközelebbi ülés március 22-én, kedden délután 3 órakor lesz.

Óvást emel a vezérkar a póttartalék intézményének életbe léptetése ellen.

A katonai igazgatás javaslatot készített a póttartalék intézményének bevezetésére, amelyet a kormány a katonai javaslatok kapcsán szintén beterjeszt a plénumnak. A minisztertanács a napokban foglalkozott a javaslattal s erről a tárgyalásról a Právo L du által irt tudósítás szerint a vezérkar aggodalmát fejezte ki a póttartalék toboza falának terve felett és óvott ennek a tervnek a megvalósításától, mert az a véleménye, hogy abban az esetben, ha az egész újonc kontingensből kikeresnék azokat az újoncokat, akik a rövid szolgálati időre oszlatnának be, a hadseregben nem jetentéktelen forrongás ke Iétkezhetnék. A vezérkar utalt arra is, hogy a három hónapos szolgálati idő nem elegendő a rendes kiképzésre. A