Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-15 / 32. szám
1927. március 15. Komáromi Lapok 3. oldal. pergett le : elfogadták a múlt évi számadás és az ez évi költségvetést vita nélkül. A birtokosság pénztárosává és jegyzőjévé Kecskés Bélát választották meg. Az elnöklő városbiró a gyűlés végén meleg szavakkal emlékezett meg Rózsa István kertbirtokossági jegyző és pénztáros elhunytáról, aki hosszú évtizedeken át önfeláldozó munkát végzett a kertbirtokosság érdekében. A közgyűlés emlékét jegyzőkönyvébe foglalta és a család* jához részvétiratot intéz. így végződött a kerttulajdonosok nevezetes gyűlése és igy maradt az Erzsébetsziget tovább is az árvizek és fakadóvízek szabad martaléka. «fc^zsi^5í Ildöftség§tmEiii2ieie& a vassfasoft ÍSPffilStÉailttÉÉiZ. A vasutasok szövetségének végrehajtó bizottsága Prágában vasárnap gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy március 15-én küldöttséget meneszfenek Svehla miniszterelnökhöz, hogy előterjesszék a szolgálati szabályzatra vonatkozó követeléseiket és módosító javaslatait. A tárgyalás után az összes vasutas szövetségek küldöttségei ülést tartanak, amelyen véglegesen döntenek a további lépések ügyében. Najman vasutügyi miniszter felhívásban figyelmezteti a vasutasokat, hogy óvakodjanak szolgálatuk elhanyagolásától és a tüntetések rendezésétől. Hétfőn a telefon és táviró tisztviselők tiltakoztak a postaügyiminisztériumnak múlt héten kiadott szolgálati szabályzata ellen. I Imim M urna amely rendesen a hónap utolsó szombatján szokta megtartani rendes havi gyűlését, most kivételesen, március l2-én szombaton is ülést tartott a vármegyeház kandalló termében, Novotny Rikhárd járásfőnök elnöklete alatt. Az elnök megállepitván a határozatképességet, a gyűlést megnyitja. Megnevezi a járási hivatal részéről szavazattal birókat s a jegyzőkönyvvezetőt. A bizottsági tagok pedig saját kebelükből két jegyzőkönyv hitelesítőt küldtek ki. Az elég sovány tárgysorozat első pontja volt Lakszakállas község 1924. évi záró számadása, amely ellen fellebbezés nem adatván be és a járási számvevő se talált benne semmi ki fogásolni valót, a bizottság jóváhagyta azt. Ugyanígy elfogadták Csicsó, Komáromfüss községek zárószámadásait. Kamocsa község 1927. évre szóló költségvetését 455%-os pótadóval szintén elfogadták. A Csallóközben nemrég végrehajtott földreform, illetve telepítések egyik eredménye a Nagytany község határából kihasított Tőröm, Rakottyás és Zsemiékes puszták között, a gróf Kálnoky féle birtokán létesitett telepes község, amelyet Hodzsa Milán miniszter után Hodzsafalvának neveztek el. Hodzsafalva, mint uj község megalkotta szervezeti szabályrendeletét, amely jóváhagyás végett most került a járási bizottság elé. Mivel a szabályrendelet teljesen megfelelt az előirt kivánalmaknak, a járási bizottság azt elfogadta. Most Apáczaszakállas egy érdekes határozata került sorra. Apáczaszakállas község eladott a község területéből bizonyos nagyságú ingatlant Deutsch Vilmos ottani lakosnak. Ennek az eladásnak kéri a jóváhagyását a község. Az előadói javaslat az volt, hogy azt nemlehet jóváhagyni és uj eljárást kell indítani, mert azon a községi gyűlésen, amelyen ezt az eladást kimondták, maga az érdekelt fél, Deutsch Vilmos is jelen volt, mint községi képviseleti tag, ami már magában megsemmisítő j ok. Az eladási ügyet visszaküldik a községnek uj határozat végett. Majd Guta község villamosítási ügye került sorra. Guta község is elhatározta, hogy a Débzlovenszkói Villamossági R. T. áramkörébe bekapcsoltatja a községet, hogy ezzel is bebizonyítsa, hogy haladni akar a korral. Guta községnek ezt a határozatát a járási bizottság jóváhagyta. Ezzel az üggyel szoros kapcsolatban volt a tárgysorozat utolsó pontja, amely Guta község azon határozata volt, hogy a villamos bekapcsolás költségeire 350 ezer korona kölcsönt vesz fel. Guta község e kölcsöne hosszúlejáratú, 30 évre szóló és törlesztéses kötc ön lenne. A Zemská Banka folyósítaná 4,/i°/8-os kamat mellett. E 30 év alatt a banknak nincs joga a kölcsönt felmondani, ellenben Gúta községnek igen. A járási bizottság Gúta községnek e kölcsön felvételére vonatkozó határozatát jóváhagyta. Ezzel a tárgysor kimerülvén, az elnök a gyűlést berekesztette. ■Hmej;si8@wesss»sas8KE3®asB8aBeeaHe ílémeíország közuelit Bukarest és ílloszkua között a beszarábiai kérdésben. Bukarestből jelentik: Az „Independance Romnánie“ azt a szenzációs hirt közli, hogy a német kormány közvetít Bukarest és Moszkva között a besszarábiai kérdésben. Hír szerint a szovjetkormány hajlandó a besszarábiai szerződést Romániának el ismerni, ha Ro mánia más kérdésben tanúsít előzékenységet Oroszországnak. így elsősorban Romániáuak lekellene mondani arról az aranyról, amelyet a háború folyamán Bukarestből Oroszországba szállítottak. Oroszország és Románia között döntőbírósági szerződést kötnének. Németország a közvetítés fejében gazdasági előnyöket kapna. A lap megjegyzi, hogy a hirt a kormányhoz közelálló körökből kapták és a szerkesztőség maga is meggyőződött a hír valódiságáról. Más lapok viszont erősen kétkednek abban, hogy a román kormány olyan állam közbenjárását venné igénybe, amellyel Romániának még súlyos gazdaságú kérdéseket kell elintézne. ül Mim jővÉ!nii iü uj tételei. Hosszú idő óta vajúdik már az adóreform tervezet ügye és a legvitatottabb része ennek az általános jövedelmi adó tételeinek megállapítása. Különösen az iparospártok hangoztatták követeléseiket a tizenhatos bizottságban abban az irányban, hogy az lehetőleg mérsékeltessék. A kormányjavaslat 3 % os kezdő tételt állított be az üzemben elért tiszta jövedelem után, de mérsékli ezt a tételt azzal, hogy az első 30000 koronánál e tételt 21/« °/o ra csökkenti. 120000 koronán felöli tiszta jövedelemnél a tétel pedig l1/* % emelkedést, összesen tehát 4Vs %-os tételt állit be. így a kormányjavaslat számol a magasabb jövedelem emelkedtebb adóztatásával. A kereskedelmi és ipari érdekképviseletek túlságos magasnak tartják ez adótételt, mert az egyéb állami és községi terhekkel is srámolni kénytelen kereskedő és iparos oly magas százalékú adózást kibírni nem fog. Az érdekképviseletek a kezdő százalékszámot 2 %-bao kívánnák megállapítani és követelésükben az emelkedő jövedelmek adótételeit is mérsékeltebb százalékszámmai kívánják megállapitandónak. A kormánypárti koalíció a tizenhatos bizottságban elhatározta, hogy a költségvetési bizottság elé azzal a javaslattal járul, hogy a 30 ezer koronán felüli jövedelemnél Vs0/«)*®8» a további 90000 koronánál pedig 21/a°/*-os és 120000 korona tiszta jövedelemnél 4 °/o-os adótétel vezettessék be. Ezzel a tervezettel sem lehetnek megelégedve a kisiparosok és a kiskereskedők érdekképviseletei s ezért remélhető, de kívánatos is, hogy további tárgyalásokkal kedvezőbb tervezet kerüljön a parlament plénuma elé. Hogyan sikkasztotta el a napokban elfogott Berger Géza az izsai földigénylők 175,000 K.-ját. A bécsi rendőrség a budapesti főkapitányságnál érdeklődik Berger Géza előéletére vonatkozóan. Szombati számunkban megírtuk, hogy Bécsben Förster álnévén letartóztatták Bsrgert, aki annak idején elsikkasztotta az izsai földigénylők pénzót, összesen 170.G00 koronát. Tudósi ásunk ban egyúttal megírtuk röviden azt is, hogyan történt az emlékezetes „izsai földosztás.“ Berger letartóztatása most aktuálissá teszi, hogy felidézzük az izsai földosztás esaiét. 1924. juliusábsn Bernyák József izsai jegyző kidoboltatta, hogy akik földre tartanak igényt, előjegyeztethetik magukat az előleg megfizefeséval. A föld ára magyar holdanként 3500 korona, amit a főldigénylők sokallottak. Bornyák József jegyző, hogy a földosztásnak ne legyen pártszinezete, felkérte Kurucz Ferencet, a magyar nemzeti párt izsai helyiszervezetének emberét és Sebők Józsefet, a kommunista párt részéről, hogy a földigénylőktől vegyék fel és nyugtázzák az előlegeket. A földigénylők eleinte díágáiták az árat, ezért csak tizenhármán jelentkeztek, később azonban 98 földigénylőiől mégis egybegyült 175000 korona. Az összeg felét a Komárom Vidéki Hitelbankban, felét pedig a Slovenska Banka komáromi fiókjában helyezték el. 1924. augusztus hó 20-án a földhivatal egy leiratban értesítette a két megbízottat, hogy a pénzt utalják át a 2<vnotenska Bankának, ami a két komáromi bank utján meg is történt, Ezután pár napra rá Kurucz Ferenc Bernyák József jegyzővel felutazott Prágába, ahol az állomáson várta őket Berger. Innen a Zivnotenska Bankába mentek, ott felvették a 175000 koronát, amit Kuruc jelenlétében adtak át Bernyák jegyzőnek, igazolása után. Majd a bankból a földhivatalba mentek, Berger azonban a földhivatal előtt azt mondta, hogy az ő embere még nincs ott, azért később menjenek be. Erre Berger elvált Barnyáktő! és Kuructól, akik közben a várost tekintették meg. Később Berger találkozott megint Bérnyákkal és Kuruczca! a földhivatal előtt, itt Bernyák olvasatlanul és elismervény nélkül átadta Bergernek a pénzt, Berger bement a földhivatalba és mikor kijött onnan, elismervényt hozott, hogy a földhivatal a pénzt átvette. Kurucz, Bernyák és Berger ezután hazamenet beszállónak a nemzetközi gyorsvonatba, Bernyák és Berger külön kupéba és Kurucz szintén különbé. Bernyák és Berger Pozsonyban kiszállottak és ott maradtak, mig Kurucz a másik vonattal hazament Izsára Bernyák 9 nap nap után táviratozott Izsára, hogy minden rendben van, 3 nap múlva kijönnek a műszaki emberek és felmérik a földet. Mikor azután 8 nap múlva nem jötte! a kataszteri mérnök a földet felmérni, a főldigénylők türelmetlenkedni kezdtek. Kurucz erre elment Luőek Aurél járási főnökhöz, hogy hajtsák már végre a földosztást, mire a járási főnök Kurucz nagy meglepetésére kijelentette, hogy az elismervény, amellyel a földhivatal nyugtázza a 175000 korona átvételét, közönséges hamisítvány. Mikor ezt a faluban megtudták, a póruljárt földigénylők dühe a két gazdára irányult, akik a pénzt felvették. Kuruczot és Sebőköt állandóan életveszélyes fenyegetésekkel környékezték, úgy hogy végül is tan hatatlanná vált a helyzetük és 1925 januárjában részben a saját vagyonukból, részben kölcsönként felvett összegből visszafizették a földigénylő gazdáknak a nekik áradott összeg felét, hangoztatva azonban, hogy ezzel magukra nézve semmi vád nem hárulhat, mivel ők teljesen korrektül, csak a jegyző utasítása szerint jártak el. Bernyák Józsefet október 1-én izsai állásából menesztették, amihez valószínűleg hozzájárult egyéb szabálytalanságokon kívül ez az ügy is. Mindenesetre Bernyák József viselkedése tisztázatlannak látszik ebben az egész ügyben és majd a bírósági tárgyalás lesz hivatva eldönteni azt, hogy Bernyák nem játszott-e Berger kezére. * A letartóztatott Berger Géza «gye nemcsak Bicében keltett nagy feltflB£«,, de a budapesti rendőrséget is élénkem foglalkoztatja. A bécsi rendőrség most megállapítja Berger bfinlajstromát és megkérte a budapesti főkapitányságot, hogy előéletére nezve bocsáss rendelkezésre adatait. Ez a megkeresés már meg is érkezeti a budapesti főkapitányságra, ahol azonnal hozzáfogtak Berger Géza bünlajstromának összeállításához. A budapesti rendőrségen megállapították, hogy Berger Gézának már ' régebben is akadt összeütközése a bünteíő hatóságokká!. ? A háború kitörése után megszökött ! a katonaságtó! és hosszú ideig bujkált : különböző vidéki városokban Mikor a katonai detektiveknek sikerült elfogniok Bergerf, hosszabb szabadságvesztésre ítélték és a börtönből csak a forradalom kitörése után szabadult ki. Kiszabadulása után kisebb-nagyobb szélhámosságokat követett el, majd a kommfln alatt mint agitátor működött. ■ A konjunktúra idején ismertté vált Budapesten Berger Géza jellegzetes alakja. Azok közé a konjunktúra lovagok közé tartozott ő is, akik máról - holnapra gazdagodtak meg. Gyakran megfordult a különböző mulatóhelyeken, ismert alakja volt a túrinak, ahol nagy összegekben játszott. Később ö is letört, egyre kevesebbe: utazott divatos külföldi ’fürdőhelyekre, ahová főként azért ment, hogy valutákat vigyen ki és értékesítsen. Nem tudott beletörődni a csendes, szerény életbe, Berger Géza idegen pénzekhez nyúlt, nem tudott elszámolni a reábizott valutákkal és gyakori vendége volt a főkapitányságnak. Sikerült azonban annyira összegabalyítani az ügyeket, hogy az ellene folyó több büntető eljárás ellenére továbbra is szabadon járhatott. Később többször panaszkodott uj barátainak, hogy Pesten nincs már tere, ezért külföldre megy, ahol talán sikerül vagyont szerezni a megtévesztett emberektől Budapest után I Csehszlovákiában próbálkozott meg, azután Bécsben próbálgatta elkövetni a szélhámosságokat, mig most végre szélhámosságaival kitörte a nyakát. A Ház- és Telektulajdonosok közgyűlése. Állásfoglalás a csatornadíj jogtalan behajtása ellen. — Saját tudósítónktól. — Komárom, 1927. március 14. A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesülete vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta közgyűlését a városháza termében, melyen igen nagy számban jelentek meg az egyesület tsgjai. Az ülésen résztveitek Nagy Mihály, az egyesület figybuzgó elnöke, dr. Alapy Gyula és Kincs Izidor alelnökök és megjelent a város képviseletében Csizmazla György városbiró is. Nagy Mihály elnök nyitotta meg az ülést, me'ynek elején kegyelefes szavakkal emlékezett meg Rózss István titkár munkájáról, aki őt évi érdemes munkásság után elhunyt s akinek az Egyesület testületileg vett részt temetésén, koporsójára koszorút helyezett, nagy érdemeit pedig jegyzőkönyvébe iktatja és erről családját értesíti. Majd az egyesület titkári jelentését adta elő Zimkay Antal helyettes titkár, aki híven foglalta össze az évnek eseményeit, felemlítve a jobb belátásra tért pénzügyi vezérigazgatóság intézkedését a jogtalanul és igazságtalanul kirótt adóterhek törlése iránt. A gyakorlatban ez talán nem jelent sokat, de az egyesület elvi álláspontját teljesen igazolta és küzdelmeinek jogosságát bizonyítja. Majd az egyesület anyagi ügyeivel foglalkozik és ismerteti a zárószámadást, amely a mull év végén csekélyebb hiánnyal zárult és a folyó évi költségvetést, mely 6000 K. kereteiben mozog. Ennél a tárgynál dr. Alapy Gyula veszi át az elnöklést és a titkári jelentéshez szólva, vázolja a háztu ajdonos helyzetét, mely a törvényhozásnak a legmostohább gyermeke volt. Az adózás terén hangoztatott konszolidációval foglalkozva kijeleníi és megállapítja, hogy nem annyira az adózó rétegek konszolidációjára, mint a pénzügyi hatóságokéra van szükség, amelyek nyolc év után az 1926. évben jutottak oda, hogy az adóelőírások az adóévre pon-
