Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-15 / 32. szám

Komáromi Lapok

19Sf. máttias IS.

4. oldal.

toun történjenek, de ez a felebbezóeekte nem vonatkozik, ott ma i* a régi állapotok uralkodnak. Az uj adótörvény talán meghozza az adóknak egyenlőbb megosztását és leveszi a háztulajdonosokról a terhek egy részét, akik a tulajdon terén ma is súlyos korlátozásokat kénytelenek eltűrni.

Az általános helyesléssel fogadott előterjesztés után Lakatos Károly igazgató választmányi tag ragadta meg a szót és a háztulajdonosok nagy sérelmét fejtegette, akiket a városi számvevőség eláraszt sok esetben fantasztikus számokról szóló intőkkel. Azokról az utcákról van szó, amelyekben nincs •satornázás, akiknek házait a váios képviselőtestülete ez alól mentesítette. Egy korábbi pénzügyi bizottsági határozatban még dr. Szijj Ferenc akkori polgármester jelentette ki, hogy ezt a város eltörölte, az adóhivatali tisztviselők is azt a felvilágositást adták az adózóknak, hogy ezzel nem tartoznak s most meglepetésszerűen visszamenőleg is követelik azoktól a háztulajdonosoktól is, akiknek utcájában nincsen csatornázás.

A közgyűlés figyelme mellett Csízmazia György városbiró emelkedik szólásra és konkrét felvilágosításokkal szolgál. Elismeri, hogy 1923, évben a képviselőtestület kimondta azt, hogy csak a csatornázott utcák házait terhelheti a csatornadíj, de időközben a

város ebben az ügyben uj szabályrendeletet alkotott, amely már harmadik esztendeje várja a jóváhagyást. Ezt a szabályrendeletet több ízben küldték vissza, legutóbb pár napja érkezett vissza egész lényegtelen módosításokkal és a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlés fog vele ismét foglalkozni. A város vezetősége ezt számtalanszor sürgette a felettes hatóságoknál, hogy a csatornadíj helyzetét véglegesen tisztázza. A csatornadíj szedésére azonban szükség van, mert a város csatornázza a többi utcákat is. legutóbb is egy n3gy u'cát kapcsolt be a hálózatba. A kivetett dijakat szorgalmazzák ugyan, de végrehajtást eddig nem vezettek.

A közgyűlés elfogadta Lakatos Károly módosított indítványát, melyben megkeresi a város képviselőtestületét, hogy ebben az ügyben teremtsen végre rendet és a polgárokat a zaklatásoktól mentesítse,

Ez után a közgyűlés elfogadta vita nélkül a zárószámadást és költségvetést, majd a választmányból kilépő tagoknak egyharmadrészét választotta meg és Alapy Gyula alelnök indítványára a titkári állásra Zlmkay Antal nyug. városi adóhivatali tisztviselőt választotta meg egyhangúlag 1927. év végéig terjedő megbízatással, amikor a tisztikar mandátuma lejár.

A közgyűlés ezzel végei ért.

Három hónapon belli! kivonulnak a franciák a Saar

vidékről.

Streseman német külügyminiszter a népszövetségi tanács utolsó ülésén a Saarvidék kiürítéséről tartott beszédben kifejtette, hogy a francia csapatok tartózkodása a Saar vidéken egészen jogellenes. miután az a Versailles» békeszerződés 30 ik cikkében megállapított saarvidéki statútummal ellentétesen áll.A német kormány ezért a kormány bizottság javaslataival szemben a legkifejezetebó jogi javaslatokkal él. Strese man azt a javaslatot tette, hogy bizonyos módozatok figyelembe vételével a megszálló antant katonaság maximális

három hónapon belül ürítse ki a Saar vidéket. Streseman javaslatát Briartd melegen támogatta, mire a népszövetségi tanács azt egyhangúlag elfogadta. A tanács tudomásul vette a kormánybizottságnak 1927 február 18 ró! kelt jelentését, amely a saarvidéki vonatokon való szállítási is átviteli szabadságról szól. A bizottság részéről javasolt szervezetet legkésőbb három hónap alatt valósítják meg és ennek következtében a Saar vidéken állomásozó csapatokat ugyanezalatt az idő alatt visszavonják.

Zsidó kulturelőadások.

— Saját munkatársunktól. —

Komárom, — március 14.

Szombaton és vasárnapon két műsoros előadás keretében nívós kulturmunka mellett tett bizonyságot a komáromi zsidó társadalom.

Az egyik rendezés a

Komáromi Zsidó Egyházi Énekkar

működésének volt szép igazolása, amely szombaton, március 12-én tartotta meg saját alapja javára a kalíurpaiota nagytermében tánccal egybekötött hangversenyét, A kultúrpalota előadóterme erre az alkalomra ünnepi mezt vett fel é3 a nagytermet szinüitig megtöltötte az ünneplő közönség, amelynek sorában nemcsak a zsidó társadalom volt a legjavával képviselve, de szép számmal jelentek meg a más vallása lakosok közül is, ami a felekezeti békének tulajdonítható.

A műsort Guítmann Béla szellemes konferálása nyitotta meg, aki konferancié szerepében állandóan a közönség jó kedvű hangulatát tartotta ébren és aki a rendezés egyik legfáradhaiatianabb mozgatója volt.

Még Guttmann Béla bevezető szavai előtt énekelte el a férfikar a jeligét. Ezután Kreutzer: »Vándor vasárnapja“-t adta elő az énekkar nagyszerű precizitással és kiváló betanulással, úgy hogy a Komáromi Zsidó Egyházi Énekkar rö vid fennállása alatt csakugyan a komáromi férfikarok legjobbjai közé emelkedett. Az énekkarban uralkodó fegyelem és egyetértés, ami a kar énekművészet feltétlen szükségei, minden bizonnyal az énekkar kitűnő vezetőjének, Krausz Mórnak tudható be, aki tudásával és tehetségével igazán elismerésre méltó munkát végzett. A következő szám Haas Endre VII. oszt. főgimnáziumi tanuló szavalata volt, aki Kiss József jehovájából szavait. Haas Endre interpretáló művészete kétségtelenül nagyon értékes és szavalatával mindig nagy hatást tudott váltani. Szavalatában

a modern felfogást érvényesítette, elhagyta ez elavult patetizálást és nem is szavalt, hanem tulajdonképen elmondta a verset. Az énekkar további műsorán előadta »Valshol a Duna mentén“ cimü népdalegyveleget pápai Molnár Kálmántól, a közönség olyan nagy tetszése mellett, hogy meg kellett ismételnie. Goldring Samu lágyan csehgő tenorjával szépen énekelte el Halevy: Zsidónő cimü operájának áriáját, majd ráadásul a Csókos asszony cimü operettből elénekelt egy ismeri sanzónt. Goldring Samu énekét Goldmann Ella kisérte diszkréten és megértéssel, A műsor következő száma Noti Károly: „Orosziánszeiiditő“ cimü egyfelvonásos bohózata volt, amely sikerüli műkedvelői előadásban került színre, s amely a közönséget mindvégig megkac3gtatta. A bohózatban Adler Ármin, Guttmann Béla, Lőwinger Béla, Lang Böske és Gold János ügyeäked ek. A szünet után megint az énekkar szereplésében gyönyörködött a közönség, Dománffyíól a „Gyermek álmá“-t adták elő osztatlan tetszést kiváltva. Gonda Magda helyett, akinek baleitánca betegsége miatt elmaradt, Haas Endre szavalt Ady és Endrődy verseket meglepő készséggel és átérzéssel a közönség nagyfokú tetszése mellett. Ezután Groszmann Margit kristálytiszta szopránját halottuk, aki szép iskolázott hangjával több dalt énekelt el hatásosan Kincs Ibi tökéletes zongorakisérete mellett. Grossmann Maridnak is ráadást kellett adnia, anynyira kiérdemelte a közönség elismerését, amit a hosszan tartó tapssal fejezett ki a közönség. Az utolsó szám megint a férfikaré volt, amely Burgmüllertől a „Csendes aikony“-t es Kissodaitól a Bordalt énekelte el ugyancsak mély hatást váltva ki.

A kiválóan sikerült műsor után kezdetét v:tte a tánc, mely a legkitűnőbb hangulatban a reggeli órákig tartott. A Komáromi Zsidó Egyházi Énekkar rendezése mindenképen kiválóan sikerült, ami az agilis rendezőség — Gold Benő ejnökkel és Groszmann Róbert pénztárossal az élén — beható munkájának volt köszönhető.

Vasárnap délután a

Komáromi Zsidó Ifjúsági Egyesület

tarlotta meg jölsikerfltt kuHurdélutánját a Dósa Vigadó nagytermében, nagy számú közönség előtt. A műsort Lengyel Klári kedves szavalata nyitotta meg, aki Kiss József, Kincses Lázár leánya cimü gyönyörű versét szavalta ei. Ezután Kun Soma, a zsidó ifjúsági egyesület elnöke mondott mély gondolatokban bővelkedő, tanulságos és bűz ditó beszédet a hitehagyott Elisaben Abuja megtéréséről. Riáb Livia szépen játszotta el E. Rohde: Freudvollját Haas Endre megint nagyon tehetségesen | szavalt el Kosztolányi Dezsőtől két | verset, különösen hatásos volt a Hugómat a bánat eljegyezte cimü versszavalata. Grieg: Aase halálát a Peer Gynt-bői hegedűn Sebő Andor sdsa elő kiváló Interpretálásban, Politzer Baby preciz és kifogástalan zongorakísérete mellett. Csernichovszky és a zsidó renaissance címen tartott gazdag gondolatokban dús beszédet Sümeg Miklós. Weisz László helyett isméi Sebő Andor hegedült meglepően kiforrott technikával és átérzéssel Szarvas László tehetségesen eljátszotta zongorán Egghardtól a La C^mpanellát.

A mfiser végén Raűó Andor kellemes j orgánummal szavalta el Juda Hatévi: Válasz egy tisztelőnek cimü verset, \ majd ráadásul még egy verset szavalt ■ el. A Komáromi Zsidó Ifjúsági Egye- ; sülét kuitu’'dé!uíánja is mindenképen a legszebb sikerrel folyt le.

60 000 négyzetméter njság I jelenik meg évenként Magyarországon.

Az adatok szerint a Magyarországon j megjelenő újságok száma 934. Ebből í 618 Budapesten, 316 vidéken jelenik j meg. A vidéki városok között a legtöbb | újságja Debrecennek van (19). Az újságok kétharmad része országos érdekű, a többi helyiérdekű.

A ma létező újságok jőrésze (422) \ a hábotű uián indult meg. Az 1925. ■ évben 110 újságot alapítottak. Leg- ! nagyobb a havonként egyszer megjelenő újságok csoportja. Ilyen újság 780 van, hetenként megjelenő 273.

Az újságok túlnyomó többsége (94 2%) magyar nyelven jelent meg, az újságok 2 8°/o-ában pedig magyar nyelv mint tárgnyeiv szerepel. A nem magyar nyelvű újságok száma 3°/o, amely az ottani nemzetiségek arányszámainak megfelel.

Tsrtálom szerint legnagyobb a politikai újságok száma. A statisztika szerint az egységespárli lapok száma 60 volt,

; a kormánytámogató lapoké 48, a fajvédőpártiaké 5, liberális és demokrata 22, szociáldemokrata 3, pártonkivüti 52, j egyéb 13. Igen nagy még az ipari,

: vallási, társadalmi, oktatási és közigaz\ gaíási tartalmú lapok száma is. A római I katolikusok 45, reformátusok 37 újsággal szerepelnek a vallási tartalmú újságok közölt. Az újságok átlagos oldatszám szerinti csoportosításában legtöbb (118) a nyo’coldaias újságok száma. A hossz- i méretet tekintve két kategória emelkedik ki: a 28 -32 és a 40—42 centiméteres. Az összes újságok egy évfolyamát terjedelemben összegezve azt találjuk, hogy : az összterjedelem mintegy 60.000 i négyzetmétert tesz ki.

Kersék János emlékezete.

— Két ver«. —

Öreg hegedősnek.

(Kersék Jánosnak)*)

A magyarok Istene áldjon meg téged Öreg hegedős, édes jó apám.

Fiaidhoz küldött reszkető igéid Tüzet gyújtottak minden bús tanyán.

Minden bús tanyának, ne félj, kedve támad Ha biztató szív veri ablakát S ugye ma csak annak biztató a szive, Ki ősi módon ős csillagba lát.

Ős csillagba látók, ős csillagot várók Az anyamezőn páran maradtunk, Mikor dübörgő rémek nyúzták a létet, De ne félj nem fagy a föld alattunk.

A földbe gyúrjuk be minden igazunkat, Ki csíráztatjuk jajjal a vágyat,

Ködös téli estén adunk harang hangot, Síró, sikoltót, szíveset, lágyat.

Megvesszük a gondot csókos nótsssfrrxl S kint is minden bús magyar tanyán... A magyarok Istene áldjon meg téged öreg hegedős, édes jó apám!

Zudaa; Tivadar *) A múlt hét«* eltemetett ifjú kSIlő;

Tivadar Írásaiból. Ciak 14 amppsl élte tu( költő apját a szép reményű költő-fia

Az öreg hegedős.

(Keraék János emléhéaeh.)

Öreg hegedőnek eltörött a fája, öreg hegedősnek hull a könnye rája.

Vad vihar dőagetts odakint a fákat, vonagló húrokon sirt az ősi bánat.

Sasként szárnyra kapva messze-messze

[szállót.

Csak egyet keresett: nyiíó vérvírágot.

Látott aranyerdő*, csoda tündérkertet— a szomorú nóta mégis idezesgett,

Mégis hazahullott a szivekbe halkan, tört remény, dacos hit zokogott a dalban.

Látta szégyenünket a nyomort, a gondot: harcra lelkesített, szent lobogót bontott.

Itt a végső óra, ember kell a gátra, védeni a partot életre- halálra .. .

Ez a sík, ez a domb az apáink födje, biiinci és erőszak lelkét meg nem ölte.

Kísérteni jár el béklyóit lerázva: mozdulnak a sirok, remeg a barázda.

Hitté válik, melyet semmi ki nem téphet: lesz még diadalmas, igaz magyar étet E

Vad vihar döngette idekint a fákat, riadó húrokon harsogott a bánat.

Öreg hegedűnek eltörött a fája, jő öreg hegedős halva borúit rája :

Örök dal ringatja túl síron, halálon, Az álma: ragyogó, büszke magyar álom.

Paris, 1927. febr. 11.

ölvedi László

II ÍME K.

— Presbiteri gyűlés a raformátus

egyháznál. A komáromi református egyházközség presbitériuma szombaton, március 12-én a Kollégium tanácstermében igen látogatott ülést tartott, amelyen az egyháztanács tagjai majdnem ; teljes számban megjelentek, Galambos Zoitán lelkészelnök kegyelettel emlékezett meg Kersék János dr.-nak, a kiváló költőnek s a barst egyházmegye gondnokának haláláról, valamint id Kúr Géza kuicsodi lelkész elhunytéról, akik családjának az elnökség az egyház részvétét már tolmácsolta, amit a presbitérium helyeslőén jóváhagyott. Az egyháztanács jegyzőkönyvében örökítette meg néhai Rózsa István városi főszámvevőnek, az egyház hosszú időn át volt érdemes presbiterének emlékét és elhatározta, hogy részvétének az elhunyt családjához intézendő átiratban ad kifejezést. A presbitérium tárgyalta a komáromi ács és kőműves ipartársulatnak beadványát, amelyet egyhangú határozattal a viszonosság elve alapján intő- 1 zett el. Fülöp Zsigmond főgondnok beí jelentette a presbitériumnak a pozsonyi | posta és távírdaigazgatőság értesítését,

! amely szerint a postaügyiminiszter a postakincstárral 1926 november havában kötött tiz éves bérleti szerződést j teljeS egészében jóváhagyta, amit a presbitérium örömmel vett tudomásul, i Szénái Pál egyházi pénztáros terjesz: tette elő ezután az 1926. évről a köz: pénztár, valamint a különböző alapok ; pénztárainak zárszámadásait, amelye' két a pénzügyi bizottságnak vonatkozó í javaslata szerint a presbitérium egyhangúan elfogadott és a felmentvényt ; az egyház vezetőségének megadta. Tu! doraásul vette a presbitérium a folyó I évi február hó 11-én megtartott pénz’ tárvizsgálatról szóló jelentést is és Szénái í Pál pénztárosnak s lgó Endre egyházi , főszámvevőnek lelkiismeretes és buzgó 1 munkálkodásáért köszönetét szavazott. Az egyházi közgyűlés napját április 3-ra, illetve április 10 re tűzték ki, ame- I Iyen a zárószámadásokat is bemutatják a híveknek. Minthogy az állami adóalapok kiírása az állami adóhivatal előzékenysége folytán elkészült, a pres- I bitérium elrendelte az adókivetést és I ezen munkálatok elvégzésével a múlt .1 évben kiküldött bizottságot bízta meg,