Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-15 / 32. szám
2. ekiaí. Komáromi Lapok 19^7. március 16. Naponta érkeznek már ■ tavaszt újdonságok ELBERT divatáruházába Komárom, Nádor-utca 19. ne PonpHne és zephir ingek, Pyjamas-k, nyakkendő különlegességek, bőrkeziyük, flór-zoknik és harisnyák, női fehérneműik, selyemingnadrágok, Trama és mosóselyem harisnyák, Pull-overek, mellények, férfi- és gyermeksapkák, Vulkán- és bőrkofferek, relikülök, selyem és flór női nadrágok, csipkék, ruhadiszek, játszóruhák és kötények stb. sib. dús választékban. — Figyelem I Külön osztály: gyermekkocalk a legolcsóbbtól a legfinomabbig. Szekrény- és PedignAd különlegességek. A tisztességtelen verseny. Komárom, — márc. 14, A nemzetgyűlés elé kerül rövidesen egy törvénytervezet, amelynek célja, hogy a kereskedelmi verseny terén elharapózott veszedelmes kilengéseket akadályozza meg. A kereskedelmi versenyre szüksége van az államnak és szüksége van az érdekelt gazdasági érdekcsoportoknak, de szüksége van az állam minden egyedének is. A verseny a lüktető eszköz, a lendítő kerék a szükségletek előállítása és kielégítése nagy és egymásra kölcsönhatással biró harcában, ds ennek a versenynek sohsem szabad a fair play szabályain, a közmorál parancsain magát túltennie és nem szabad a tisztesség korlátáit áthágnia. Az a verseny, amelyről nap nap után hallunk panaszkodni, s melyet tisztességtelen versenynek ismer a köztudat, s szándékszik definiálni a készülő törvény éppen úgy, mint a mezőéi erdőgazdaságnál is előfordulhat, aem más, mint kereskedelmi rablógazdálkodás, amely az árucikkek ezerféleségeivel bevetett kereskedelmi forgalom talajából lehető rövid idő alatt akarja a busás hasznokat kierőszakolni. Gyakran halljuk emlegetni, hogy van szolid kereskedelem és ipar, van szolid kereskedő és szolid iparos. Ez a rövidke jelző tulajdonképpen a kereskedelmi és ipari osztályok magaviselet bizonyítványának az érdemfokozata. A szolidság nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szükségletek különböző árucikkei oly minimális árban kerüljenek a közszükség piacára, amelyen azok a cikkek éppen csak beszerezhetők a közvetítést végző kereskedő üvegpultjira, vagy a produktumra dolgozó iparos mühelyasztalára, Mindig voltak és ma is vannak üzletek, amelyek bizonyos cikket mindig az eiőállitás, beszerzés költségeihez arányosan fix áron árusítanak. Lehet, hogy ezeknek az üzleteknek nincsen .olcsó“ hirük, de hányszor halljuk mégis, hogy a valódi értékében megfizetett irat vásárló közönség úgy ad osztályzást ezeknek az üzleteknek, ipari műhelyeknek, hogy »meg kell fizetni az árat, de jó, megbízható árut ad“. Újabban, különösen a háború utáni esztendőkben ez a fix áros üzletszokás kezdett kimenni a divatból, a kereskedelem és ipar hatalmas területét egymásután árasztották el emberek, akik soha nem foglalkoztak életükben kereskedelemmel és az általuk eladásra vásárolt árucikkeket is legfeljebb csak az árjegyzékekből ismerték. Igen könynyen megérthető azután hogy az abszolút kereskedelmi ismeretek hiánya mellett még az általános műveltség szempontjából is gyenge lábon álló boltosok és alig képzett iparosok az igazi kereskedelmi és ipari tudományban belenevelt régi érdektársaikkal szemben a kényelmesebb formáját választották a versenynek: az árak oly lemérséklését, amelyért igen sok esetben bizonyos árukat még a gyárakból, termelőhelyeikről beszerezni sem lehet. Ez a kérész életre szánt kereskedelem nem kereskedelem, ez a silány munkát produkáló ipari munka nem kézművesipari tevékenység. A vásárló közönség, a többi szakmabeli mind, az az árucikkeket gyártó, beszerző gyárak, nagy üzletházak s végül az egész állam gazdasága megérzi azután a kereskedelem és ipar terén elharapózott kalózkodást. Mert a ceruzával soha nem számoló, a versenynek e tisztességtelen formáját élő kereskedő és iparos rövid idő alatt tönkremegy és magával rántja mindazokat, akik üzletkörébe estek. A gyárakat, nagyobb üzletházakat a tisztességtelen verseny következtében ért károkat, hatalmas milliókra menő veszteségeket kénytelen lesz pótolni gyáros, nagykereskedő, tehát emelni fogja az áruk eladási árát, tehát magasabb árban is fognak azok a forgalomba kerülni. A kereskedelmi verseny természetével nem ismerős közönség egy ideig szívesen veszi az olcsó üzletek portékáit s nem tudván, hogy azok az olcsó boltok képesek még a beszerzési áron alul is eladni cikkeiket, mit sem törődve azzal, hogy az ilyen üzleti morálnak az utolsó mentsvára egy kriminálisán rossz törvénybe való kapaszkodás, valamennyi más, a tisztességes verseny korlátáit respektáló kereskedőre ferde szemmel néz. Szeret az ember általánosítani, s midőn úgy garmadamódra jelennek meg az újságokban hirek szinte sorozatosan üzletesek felbillenéséről, könnyen dobja ki a közvélemény a kritika szavát egy kalap alá vonva a tisztességes és nem tisztességes kereskedelmet. A szabad kereskedelmi versenyre is állnak a közmorál szabályai és a szabad verseny még nem jelenti azt, hogy a súlyos anyagi költségekkel előállítható szükségleti cikkeket árveréses módjára ontsák a piacra. Amint minden foglalkozási ágban, úgy a kereskedelemben és az iparban is a dolgos embernek a munkáját meg kell fizetni, a közönség sem kíván semmit ellenszolgáltatás nélkül és a tisztes polgári haszon fogalmához nemcsak a vásárlókkal, hanem a szakmabeliekkel szemben is köteles tisztesség követelménye is hozzátartozik. Reméljük, hogy a tisztességtelen verseny megrendszabályozásáról alkotandó törvény meg fogja tisztítani a kereskedelmi pályát is azoktól, akik nem arravalók és ezzel hatalmas védelmet adhat a fogyasztóknak is, akik a tisztességes verseny által maguk is védelemben részesülnek. I Van ember aki a valódi, jónevű ALPA mentliol-sósborszesz mindenkinek jóleső jó tulajdonságait nem ismeri? Ha igen, úgy írjon azonnal Sipa-Mt Bio-Held eímre, honnan kimerítő, ingyenes felvilágosítást kap. 840-4 p^ Milyen összefüggés van a kormánypártok szénüzletei és a közigazgatási reform között. A lengyelországi szénbehozatali kontingens felosztása a pártok között. A közmunkaügyi miniszter március 1-én irta alá a március havi lengyel-' országi szénbehozatali kontingens felosztásának a lishját. Természetesen, mint azelőtt, most is a kormánypártok kapják a behozatali engedélyeket értékesítés végett. Az egyes pártok átlag kát-három száz koronával vesztegetik az egy vagon behozatalára szükséges engedélyeket. Az egyes pártok között a következőképen osztották lei az engedélyeket, amiből kitűnik, hogy a kormánynak ezzel is milyen célja volt. A hivatalos kimutatás a március hónapról a következő: Csehszlovák szocialista párt 300 vagon. Csehszlovák nemzeti szocialista párt 300 vagon. Cseh néppárt 380 vagon. Szlovák néppárt 360 v^gon. Csehszlovák agrárpárt 400 vagon. Csehszlovák iparospárt 360 vagon. Bund der Landwirte 3C0 vagon. Német iparospárt 60 vagon. Német keresztényszociaiista néppárt 300 vagon. A közmunkaügyi minisztérium a lengyel szénbehozataltól is elsősorban I politikát akar kovácsolni és csak mellékesen kereskedelmet, mert ezt bizonyítja az, hogy a lengyel szén behozataláról az engedélyeket nem a legitim száakereskedelem, hanem a politikai pártok kapják kézhez. A pártok közgazdasági tevékenysége abban áll, hogy az engedélyeket a minisztériumban átveszik és az üzleti összeköttetéseknél továbbítani fogják. Ez az üzlet a pártoknak havonta hetven nyolcvan ezer korona jövedelmet jelent a fogyasztó közönségnek pedig méterr mázsánként két korona ártöbbletet. A szénüzleiben érdekelt pártok közül számos olyan párt van, amelynek végsőkig kellene küzdeni a kormánynál a köztgazgatási reform sérelmes rendelkezései ellen, amely Csehszlovákiából rendőrállamot akar csinálni. A beavatott politikai körökben azonban érthetőnek veszik, hogy egyetlen párt sem akar lemondani a jövő hónapi szénlisiábói. Mindenesetre a közmunkaügyi minisztériumnak egészen furcsa megoldása az, ahogyan a szénszállítás módját kezeli. És bizonyára jobb lenne a pártok bizalmát más eszközökkel kiérde[ melni a kormány iránt. BHBngS8^£@a^BBi3SB3BKSSBnnBMnHi Az Erzsébetsziget tulajdonosai nem akarják a szigetnek feltöltését. A kertbirtokosság mozgalmas közgyűlése. — Saját tudósítónktól — Az Erzsébetsziget fennállása és kerti mivelése óta, a jeges árvizeket is beleszámítva, a múlt esztendő nyarán érte a legnagyobb kár, amikor a mar as vízállás következménye gyanánt két hónapig állott víz alatt. Ez alatt az idő alatt is, de még inkább az idei tavaszra, az értékes gyümölcsfák ezrei pusztultak el és az így előállott kárt a szakértők több millióra beesülik. Amikor a múlt év nyarán a földmivelésűgyi miniszter végi/utazta a talajvizes Csallóközt és Csilizközt, Komáromban is megjelent és akkor a város közönsége nevében Czizmazif* György városbiró memorandummal íordult a miniszterhez, hogy a szigetkerttulajdonosok részére ingyenes állami facsemetéket eszközöljön ki. Erre a válasz nagy későn jött meg és a miniszter arról értesítette a város vezető égét, hogy a hosszú ősz alatt az állami gyümölcsfakészletek elfogytak, ezeket tehát a minisztérium nem adhat, hanem hajlandó a meglevő készletből 30°/o engedményt adni. Ez a nesze semmi fogd meg jól válasz persze semmi kedvezményt sem jelent és igy a magyar város híres gyümölcsészete a mostoha gyermek szerepét játszani kénytelen az esetben is, amikor segítésről van ssó. ! A városi hatóság ezenkívül arról is kívánt gondoskodni, hogy a sziget egyszer és mindenkorra megkiméltessék az árvizektől és ebből a célból a közmunkaügyi minisztériumhoz fordult alaposan megokolt memorandumával, hogy a tavaszon meginduló kisdunai kotrások alkalmával a kitermelendő iszappal az egész szigetet töltse fel. i Ezek a vasárnapi izgalmas kertbir- 1 tokosság közgyűlésének előzményei, | A kerttulajdonosok na/y tömegei i lepték el a városháza termét már a kora délutáni órákban és mikor a birtokossági közgyűlést megnyitotta Csizmazia György városbiró, a terem zsúfolásig megtelt. Az elnök megnyitójában ismertette a fentebb vázolt előnyöket, amelyek a kertbirtokossá/ot a talajvíz veszedelemtől egyszer s mindenkorra megszababithatják, mig ha ezt a lehetősé get elszalasztja a birtokosság akkor ismét csak károk érhetik amelyek a Duna medrének mélyítésével és az ármentesités fokozásával egyre sü-Komárom, 1927 március 14. rübben fognak előfordulni. A kertbirtokosság kezében van a sziget sorsa, határozzanak felette. Az első szónok Doraány Ferenc kertész volt, aki aggodalmát fejezte ki az iszappal való feltöltés miatt, ami a kultúrát évekre kiöli és ezzel sok munka eredménye mehet tönkre. Hetven esztendeje dolgozik a szigeten és öreg napjaira nem szívesen fosztaná meg magát és családját a munka eredményeitől. Az általános feltöltés ellen foglal állást, de az ellen nem tenne kifogást, ha a város egy szabadi területére iszapot rakatna, amelyet azután azok, akik kertjeiket feltölteni kívánják, a szükség szerint vennék igénybe. Kovács János a feltöltés elten foglal állást, Virág József csatlakozik Domány Ferenc javaslatához. Huszlicska János a feltöltés mellett sorakoztatta fel érveit, Arvay András csodálkozik, hogy a kerttulajdonosok féltik az egy-két vértetűs almaéS körtefájukat akkor, amikor egyszer és mindenkorra leszámolhatnának az árvizveszedeiemmel. Szintén a teljes feltöltés mellett foglal állást, Ifjabb Csalava János azt a véleményét szögezi le, hogy ne csak a jelenre nézzünk és magunkra, de utódainkra, akik ennek a gyökeres segítségnek minden előnyét fogják élvezni Az elnöklő városbiró összegezi a vita anyagát és kijelenti, hogy a kertbirtokosok a döntést saját maguknak hozzák, hallották a javaslat mellett és ellene szóló érveket, elrendeli a szavazást. A szavazás. A szavazásnál a feltöltés mellett felállással 17 kerttulajdonos szavazott és igy a kerttulajdonosok óriási többsége a feltöltés ellen foglalt állást. Ez a határozat a városnak pénzügyileg nem kedvező, mert a két utolsó esztendőben a dunai töltés helyreállítására és a szigeti zsilip létesítésére csaknem 100.000 K kiadása volt, ami most évről évre megismétlődik. Nem lehetetlen az ónban, hogy a város a fentartási költségeket ezentúl a birtokosságra fogja hárítani. A gyűlés további része gyorsan
