Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-15 / 32. szám

N«gyveauyoíeadlk évfoly

dd, 19Ü7. méreias 18

P0UT1KAIL.AP.

S£íüwté«i ár etshsilovfik értékboa: núfbm és vidékre poilfii asélküMéttm: ÍS$a* in» 80 K, Merre 40 K, negyedévre f SOS. - KütíöMőa ISO Ki, }

rjea mbísi Arai 80 fiJlér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr.

I Szerkesztőség éi kiadóhivatal; Nádor-a. 18«

Megjelenik hetenkint három««» i kedden, csütörtökön és szombatom.

POLITIK« SZEMLE

Juriga harca a szlovák néppártban a közigazgatási reform ellen. — fiikor lesz az elnökválasztás? — Az áilami hivatalnokok is elégedetlenkednek. — Elhalasztják a községi választásokat? — A jugoszláviai magyarok hajlandók együttműködni az állam érdekében. — Egyéb politikai hirek.

Március idusa

Komárom, — március 14

A magyar szabadság ünnepnapja, melynek emléke a nyolc évtized távlatában is elevenen él és hat ma is. A magyar demokrácia ünnepnapja, mely hitvallást tett arról, hogy egyenlőnek tekinti az embereket és minden emberben megbecsüli első sorban az embert, azetán pedig annak egyéni értékét, végűt pedig nem ismer különbségeket köztük, hanem mindenkit egyforma szeretettel ölel magához. Micsoda nagyszerű és e«ép gondolat ez, mely akkor végigcikázott Európán, a trónok megremegtek és meginogtak és a Szent Szövetségtől Európára rakott bilincsek lepattantak a népek kezérőt-tábárói.

Ma, nemzetünk törzsétől elválasztva, hatványozott erővel ujhodik meg bennünk minden ünnepi érzés ezen a napon, amelyen nem rendezhetünk ünnepeket a magyar demokrácia emlékére.

A szabadság, egyenlőség, testvériség hármas egysége jelentette szamunkra hosszú idők óta kívánságaink teljességét ós ma sem jelent kevesebbet, mint azelőtt. Ma is küzdünk és harcolunk nemzetünk szabadságáért nem karddal és fegyverrel, áe a jog és igazság fegyverzetébe öltözve. A magyar szabadságszerető nép volt és ezt az ösztönös érzését még a turáni síkságról hozta magával. Alkalmas percben, mikor erre Európa ráeszmélt, lerázta magáról a rendi alkotmányt és nem késett vele egy történelmi percet se, hogy a népek nagy családjában méltó helyet foglaljon magának. Hiszen még nem volt negyvennyolcas törvényhozás, amikor sok magyar ur felszabadította jobbágyait.

Megalkotta a szabadság első és liberálisabb törvényét a sajtóról, ünnepélyesen kijelentvén, hogy gondolatát mindenki szabadon terjesztheti. Csoda-e, ha mi ehhez a vívmányhoz lelkünk egész erejével tapadunk ma is. Megalkotta a törvény előtt való egyenlőséget, a gyülekezés jogát; az egyenlő teherviselés elvét törvényben mondotta ki, egyszóval az egyenlőségnek demokratikus elvét tételes törvényekkel irta körül. És ez adja még a negyvennyolcas törvényhozásnak örök értékét a történelem előtt.

Csoda-e, ha mindezeket tudva és mai helyzetünkről elmélkedve, gondolkodunk a szabadságról, az állampolgári egyenlőségről és a nemzeti testvériségről ? Közszabadságaink megvannak a törvények papirosán, de a gyakorlatban súlyos korlátozások közt kell élnünk. Sajtószabadság-e az, ha szaklapok, és szépirodalmi lapok meginditá-Harc a szlovák néppártban

a közigazgatási reform ellen.

Még mind<g nem készültek el a bizottságok a kormánynak közigazgatási torzjsva&laiával, a tárgyalások csak lassan haladnak előre, mert a különböző kormánypártok részéről beadott módosítások oly nagy számnak, hogy Jó időbe fog belekerülni, amíg a javaslat uj alakjában tárgyalható lesz. De nemcsak az alkotmány jogi és a nyolcas bizottságodban folyik a küzdelem a javaslat ellen, hanem az egyes pártok keretein belül is. A reform körül kifejlődött harc legélesebb a szlovák néppanban, amelynek ellenzéki szárnya Juriga dr.-al az élén, még mindig azért küzd, hogy a javaslatot gyökeresen meg Keli módosítani, A párt ellenzéke újabban a jelenlegi megyebeosztás megváltoztatása elten is ál-ást foglalt, mert az uj közigazgatási reform a centralizáció erősö dését szolgálja és ezáltal a szlovák nép autonómiáját háttérbe akarják szorítani, juriga egyik cikkében azt írja, hogy a reform jelszava: Járomba szlovákok!“ Jurigát ebben a kérdésben leghűségesebben TomaneR Flórián támogatja, de a szlovák néppárt ellenzéki gárdájának még más tagjai is magukévá tették juriga követe ését.

Má jus 28-án lesz

az elnökválasztás.

A Nova Dóba értesülése szerint az elnökválasztás május 28án lesz. Az elnökválasztást tulajdonlapén május elejére tervezték, de az elnök kü földi utazása miatt elhalasztották. A Síovák ezerint helytelen felfogás az, hogy Masarykot a májusi elnökválasztáson ellenjelölt nélkül fogják megválasztani. Szerintük az elnöki székbe olyan embernek kell kerülni, aki magának vallja a jelenlegi kormánytöbbség polgári és konzervatív programját. Valószínűnek

sát hatóságok egyszerűen megakadályozzák és egyenlőség-e az, amely azt állampolgároktól elveszi, de idegen emigránsoknak megengedi.

Gondolkozhatunk az egyenlőségről is mi magyarok, amely szerint a fajunkhoz tartozó hivatalnokokat állásaikból csaknem mind elbocsátották és az állampolgári egyenlőség alapján sok régi nyugdíjasunk havi harminc koronákat kapott esztendők során, míg a nem magyar nyugdíjasok az élet fentartásának eszközeihez akadály nélkül jutnak hozzá- Folytathatnék a panaszok sorát akár napestig.

A testvériség érzése bennünk szent hit gyanánt ő! ma is, mert mibe'őlünk hiányzik a gyűlölet, mely ellenünk zuhog esztendők óta. Ha felelős áliamféfia azt a leplezetlen meggondolatlanvmik, hogy az elnökválasztáson a jobb és baloldal összeütközésbe kerül.

Még az állami hivatalnokok is elégedetlenkednek.

Köztudomású, hogy az állami hivatalnokok végleges rendszeresítésének terve még mindig nem valósult meg, noha azt az érdekeltek számtalanszor megsürgették. A cseh hivatalnokok szervezete, a szlovenszkói központ, a főiskolai és középiskolai képzettségű hivatalnokok szövetségei most nyilatkozatot intéztek a kormányhoz és a képviselőházhor, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy az állami alkalmazottakat és azok szervezeteit a fontos reformok idejében kizárják mindama tárgyalásokról, amelyeken az állami alkalmazottak kérdéseiről tanácskoznak. Tiltakozásukat fejezik ki a tisztviselők rendszeresítésének halogatása miatt és tiltakoznak a tanácskozások módja ellen is, mert az úgy az alkalmazottakra, mint a közre kedvezőtlen hatást gyakorol. A nyugtalanító hírekből arra következtetnek a hivatalnokok, hogy a törvény alapelve, hogy az alkalmazottakon segítsenek és őket gondjaiktól megszabadítsák, nem vitetett keresztül. A címek reformját illetően a szervezetek nem járulnak a degradálási irányzathoz és követelik, hogy az ideiglenes rendszeresítéskor a szerzett jogokat a jelenlegi állapot szerint tartsák fenn. Ez utóbbira nézve a hivatalos sajtóiroda cáfolatot adott ki, mert a címek megváltoztatásáról addig hivatalosan nem folyt még tárgyalás.

Masaryk elnök inkognitóban volt Oenfben.

Masaryk elnök, aki tudvalevőleg a múlt héten Genfbe utazott, résztvett a népszövetségi tanács ülésén. A cseh szlovák köztársaság elnöke a nézőkö

ságot eresztheti ki a száján, hogy bűnhődnünk kell a fehérhegyi csatáért, a másik leplezetlenül kiáltja Kassán világgá, hogy gyűlöli a magyarokat, aki egyszer az állam miniszterelnöke is volt és ma a köztársaság elnöki tisztére aspirál, a harmadik ázt a próféciát kockáztatja meg, hogy tíz év múlva nem lesz magyar kérdés, a rózsa hegyi próféta paphoz méltatlan szavakban fordul ellenünk és a mi gyászunkat az ő népe örömének nyilvánítja: erre az útra mi nem lépünk, mert ez ellenkezik márciusi szent hagyományainkkal.

De minden bajban, szenvedésben és küzdelemben velünk van a márciusi hármas szózat, mely nem törölhető ki a magyar lélekből, ameddig csak a nemzet él, akkor sem, ha a március nem is jelent tavaszt nemzetünknek.

zönség számára feniartott helyen ült, mivel Masaryk elnök inkognitóban tartózkodott Genfben és így jelenlétéről hivatalosan senki sem vehetett tudomást, bár a népszövetség tagjai privátim sorra látogatást tettek a köztársasági elnöknél. A községi választások elhalasztásának terve.

Köztudomású, hogy ebben az évben jár le a községi kégviselőteslületek megbízása és az 1922. évi választási novella rendelkezései szerint az ősszel kellene a választásokat újabb négy évre megtartani. Hogy mely időpontban fogják azokat tartani, egyelőre még senkisem tudja. A német kormánypártok a közigazgatási reformmal kapcsolatban azt a tervet vetették föl, hogy nem volna-e célszerű a községi választásokat a közigazgatási reformmal kapcsolatosan tóim1, vagyis a községi választások idejét is az uj kerületi és tartományi választásokkal egyidőre tenni. Ezt a lerveí eddig még hivatalosan nem tárgyalták, de igen alkalmasnak mutatkozik az a megszivlelésre, mert nagy megtakarítás lenne vele elérhető a válasziási költségekben. A községi választásoknak a rendes idejénél később való megtartása esetén meg kellene változtatni a választási novella erre vonatkozó rendelkezéseit. A községi választások megejtéséig törvényerőre kell emelni a katonák választójogának megszüntetéséről szőlő törvényjavaslatot is. Hogy e kérdésről a kormány mint vélekedik, egyelőre komi volna következtetéseket levonni.

A jugoszláviai magyarság politikai helyzete.

Bdgrádban a megyegyülésen a napokban nyilatkozott először a jugoszláviai magyarság egyik képviselője az ottani magyarság politikai állásfoglalásáról. Váradi Imre dr. törvénybizotísági tag kijelentette, hogy a jugoszláviai magyarok hajlandók több polgártársaikkal együtt az állam érdekében közreműködni, ha számukra is biztosítják a polgári, gazdasági és kulturális egyenjogosítást. A háború után — mondta Várady — mindenfelé tért hódított a nemzetiségi gyűlölet és ez alól Jugoszlávia sem volt kivétel. A iocarnói szerződések óta a helyzet javait és ő Jugoszlávia közvéleményére apellál és felszólija polgártársait a békés együttműködésre, hogy a gyűlölködő szellem utolsó nyomai is megszűnjenek.

Berekesztették a népszövetségi tanács tavaszi ülésszakát.

Oenfben szombaton délután egy órakor Stresemann elnök ünnepiesen berekesztette a népszövetségi tanács ülésszakát. Stresemann záróbeszédében rámutatott a tanács álial végzett eredményes munkára. A tárgyalás egyik legfontosabb eredménye az, hogy Chamberlain közvetítésével sikerült Shesemann ésZaleski külügyminiszterek közt szóbe'i megbeszélések során a németlengyel feszült viszonynak kedvezőbbé alakulása ügyében megegyezésre Jutni. Rövidesen a két kormány delegációi folytatni fogják a keiC3kedelmi szerződéses tárgyalásokat,

fl pápa a nyugati és keleti egyház egyesüléséért.

A Reichspost római tudósítójának jelentése szerint a legközelebbi napokban megjelenik a pápa egy kör irata, Jugoszlávia és Csehszlovákia összes püspökeihez, amelynek az illetékes körök nagy jelentőséget tulajdonítanak, A készülő kéziratot XIII. Leo nagy eneiklikájával hasonlítják össze és az uj pápai levél azt célozza, ho*y a nyu • gáti ós keleti egyházakat egyesítsék.