Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-08 / 29. szám

4. oldat Komáromi Lapok 1987. mára«« 8 jobb, ha egész nap és egész éjjel alszik, a táplálkozás idejét kivéve. Amikor a csecsemő már három hónapos, elég neki napi 20 órai alvás. A hathónapos gyermek napi 18 órát aludjék. Az 1* 5éves gyermek egészséges alvási ideje 14 óra. Az 540 éves gyermeket napi 12 órán át lehet hagyni aludni. A 10 13 éves korban már 11 órai alvás is elegendő. A 13 ik éven túl a gyermek agya annyi pihenőt igénye), mini a felnőtteké; kilenc órai alvás szükséges egészen a 30 éves korig. — A szégyen miatt. A szerelem kö­vetkezményei miatt fellépni szokott társadalmi megvetés egyik legfőbb oka a gyakori gyermekgyilkosságnak. A ha­jadon leányt nemcsak a család, de az egész falu rendesen kitaszítja a kebe­léből. Ezt akarja legtöbb szerencsétlen leány elkerülni, amikor tiltott szerelmé­nek gyümölcsét elpusztítja és elrejti. A múlt hóban egy 20 éves bősi leány a legnagyobb csikorgó hidegben, kint a polyvás szinben titokban megszülte gyermekét. A rettenetes hidegben a kis poronty hamarosan elpusztult. A sze­rencséden anya aztán titokban a teme­­tőben ásta el a holt kisdedet. Persze a titok kipattant és a szerencsétlen leányt feljelentették. — Cipnypecsenya vagy a cigányok pecsenyéje. Nem kis meglepetés érié Varga György királyfiakarcsai gazdát a napokban egyik reggel. Amikor meg­akarták etetni a hízó disznókat, kitűnt, hogy 6 darab hízóját ellopták. A nagy­légi csendőrség erélyes nyomozáshoz fogott és meg is lett a kellő eredmény, j A tolvajokat a dunakisfalusi cigányok ; között megtalálták Már épen elakarták j adni a lopott hizókat, amikor elcsípték ; őket. A vallatásnál kitűnt, hogy nem­csak ez a lopás nyomja a lelkűket. — Kommunista gyűlés. Vasárnap j délelőttre a városháza nagytermébe a | kommunista párt gyűlést hivott I egybe, amelyen Major István és Steiner ! Gábor nemzetgyűlési képviseők be széltek, akik beszédeikben foglalkoztak a cseh tőkének káros befolyásával, amit a szlovenszkói iparra gyakorol, a köz­­igazgatási reform lehetetlen megoldá- I sával, a földreform igazságtalanságával, I a munkásság anyagi helyzetével. A | gyűlésen amelyen százötvenen vettek \ részt tizennégy községből, határozati javaslatot fogadtak el, amely szerint tiltakoznak a cseh kapitalizmus káros [ befolyása és a szlovenszkói munkásság ji kizsákmányolása ellen, követelik a műn \ kásság létminimumának felemelését és f az eddigi megyerendszer mellett foglal- I tak állást a közigazgatási reformmal j szemben. — Réti tüzek Gután. A múlt évi nagy jjj esőzések és áradások miatt Csallóköz- | ben igen sok helyen és igy Gúta köz* j ség határában is nem lehetett mindenütt lekaszálni a rétet. Hogy az idei széna­termést biztosítsák, a megszáradt füvet, már ahonnét a viz idejekorán letaka­rodott, meggyujtják. Ezt a műveletei kiki elvégzi a maga rétjén A száraz fü segítségével azonban a tűz tovább \ terjed és nem egyszer álharapódzik a j szomszédba is, ahol esetleg nagyobb j kárt is okoz. Ugyanis sok helyen kint i vannak még a szénaboglyák és bizony ! azokat is elhamvasztja a tűz. A múlt héten igen sok gútai gazdának égett el a még kint levő szénája a szomszéd rét égetése miatt. Művészet Komárom zenekedvelő kö­zönsége méltóan áldozott Beethoven emlékének. A Jókai Egyesület zeneszakosztálya csak múltjához volt következetes, ami­kor a szlovenszkói magyar kulturegye­­sületek közül elsőnek határozta el, hogy méltóképen akar áldozni a zseniális német zeneköltő, Beethoven halhatatlan emlékének halála századik évfordulója alkalmával. A Jókai Egyesület mindenkápen mél­tóan akarta kivenni részét abból a ke­­gyeletes megemlékezésből, amellyel az egész világ kulturközönsége áldoz en­nek a kivételes arányú zeneóriásnak. Beethoven halálának századik évfordu lója tulajdonképen csak március 26 án van, de a Beethoven megemlékezések |' és ünnepségek már javában folynak minden országban. A Jókai Egyesület március 5-ére, szombatra rendezte meg a Beethoven ünnepet, amely iránt a város és a vidék közönsége nagy érdeklődést tanúsított. Az es’et megelőző néhány nap alatt csaknem az összes jegy elfogyott elő­jegyzésben, úgy hogy a hangversenyt kedvező auspiciumok előzték meg. A nagy érdeklődést azonban a közremű­ködők személyei is teljesen megokolttá tették, mert az egyesületnek sikerült az est részére olyan szereplőket megnyerni, akik tehetségükkel és eddigi eredmé nyeikkel biztos garancia voltak az est sikerére. A szombat esti hangverseny igy a legteljesebb siker jegyében iolyt le és igazán méltó Ünnepi hangulat áradt szét a megjelent közönség lelkében, amely a legszebb hangversenyekre em­lékeztetett. A kultúrpalota nagytermét teljesen megtöltötte az előkelő közön­ség és a sorok között ott láituk Ko­márom társadalmának legjavát, de még a messze vidékről is számosán jöttek el a hangversenyre, hogy kivegyék részü­ket a Beethoven ünnepből. A hangversenyt Szijj Ferenc dr., a Jókai Egyesület ügyvezető elnöke nyi­totta meg Beethovenről tartott rövid előadásával, amelyben rendkívül ügye­sen és tömören jellemezte Beethoven életének és zenei pályafutásának főbb stádiumait. Beethoven zenei kibontako­zása szervesen összefügg csodálatos életével és amint az éleíe tele volt szenvedéssel, küzdelemmel, éppúgy zenéje is a szenvedő, a küzdő embe­riség leghívebb kifejezése. Beethoven, az iszákos tenorista fia pályája sűrítve volt szenvedéssel, nyomorúsággal, szü­leinek padiásszobájában eltöltött időtől kezdve hosszú éveken keresztül, külö­nösen akkor, mikor fü!baja egész a süket­ségig hanyatlott, amiért zárkózott, ma­gába vonuló, embergyüíölő természetűvé vált, A fiatal Beethoven eleinte Mozart tanítványa volt, majd Mozart halála után Haydn vette pártfogásába páratlan tehetségét és a szakadatlan szenvedések és megaláztatások során érte el az 1814 es évet, amikor három uralkodó előtt a zene koronázatlan fejedelemmé avatták Bécsben. Szijj Ferenc dr, színes előadása ufán, amelyben vázlatosan foglalkozott a nagy mester életével és zenei értékével, néhány szóban jelezte azoknak az al­kotásoknak a jelentőségével, amelyek a hangverseny alkalmával a két kiváló művésznő interpretálásában bemutatásra kerültek. Szijj Ferenc dr. előadását a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta és az előadót fe olvasása végen lelke sen megtapsolta. Ezután megkezdődött a lulajdonké­­peni hangverseny, amelynek mindkét szereplője elsőrangú művészetet rep­rezentált. Farkas Mártát nem keli a közönségünknek bemutatni, művészeté­ről többször meggyőződött a komáromi közönség, amely mindig magáénak tu­lajdonítja művészetét. Szombaíi szerep­lése is csak folytatása volt annak a szép múltú művészetének, amelyet ed­dig is produkált és amely nevét or­szágosan híressé tette. Játékát nagy elmélyülés átérzés jellemzi, ami a töké­letes technikával párosulva hamisítat­lan nemes művészetté finomul. Vonó­kezelése bámulatosan biztos, különösen szépek a spiccaíói, amiket utolér hetetle­­nül precízen és nagy rutinnal játszott. Ki­fogástalan játéka teljes erejében bonta­kozott ki Beethovennek hires Kreutzer A dur szonátájában, amelyben különö­sen a 2-ik és a 3 ik tételénél láttuk tel­jes egészében művészetéi. A Kreulzer-szonátát Farkas Márta hegedüjátékával együtt Hermann Lula zongorán adta elő, aki mindenképea méltó társa volt neki, A következő szám F. Hermann Lula önálló zongoraszátna volt, aki Beethoven Cis moll varriá­­cióií játszotta el, nagyszerűen kiforrott technikával, amely semmi kifogásolni valót nem hagyott hátra és kitünően érvényesültek a variiáciők játékában. F. Hermann Lula játékát kellemesen egyénivé teszi temperameníuma, amel­lyel a pianisszokai és a foríinolsat egyaránt kihozta. Különösen tetszett a közönségnek Beethoven G dur román cának az előadása, melyben ismét Farkas Márta művészetét élveztük. Ai est második része Chopin em­lékének volt szentelve és három Chopin darab szerepelt a műsoron. Chopin Nociurno Des durját, Chopin Scherzo h. mollját F, Hermann Lula zongoraművésznő kiváló interpretálásá­ban hallotta a közönség, amelyben első rangú élvezetet nyújtott. A következő szám ismét Farkas Márta hegedaszáma volt, aki Chopin Sarasaié Nocturno Op. 9, No. 2., Chopin Piatényi Val­­selende Onore posthume és Chopin Hubermann Valse Op. 64, No. 2. mü­veket adta elő megint csak kivételes művészetének ragyogtatásával. Farkas Mártát F. Hermann Lula kisérte nagy átérzéssei és megértéssel. A műsor után olyan nagy lelkesedéssel üdvözölte a közönség a két művésznőt, hogy ráadást is kénytelenek voltak adni, amit a kö­zönség újra tomboló tapssal köszönt meg. A Jókai Egyesület szombati hang versenye igy tehát igazán a legteljesebb erkölcsi siker és reméljük: anyagi siker jegyében folyt le, amiért elsősorban a szereplőknek jár igaz köszönet, továbbá az agilis rendezőségnek és végűi a siker érdeméül a közönséget is meg kell neveznünk, amely impozáns meg­jelenésével és lelkesedésével a Beet­hoven emlékére rendezett hangversenyen Önmagát tisztelte meg. MOZI. A 3 ik lovasszázadot renitenskedő tisztjei miatt áthelyezik a kis magyar me­zővárosba.- A csillogó huszáruniformisok feltűnnek az uccákon és a muskátlis ablakokban kivirágzanak a bámész leányfejek. A huszártisztek pedig foly­tatjuk a bécsi nótát: az udvarlás és mulatozást virtusosan, magyarosan. Paul Heidemann és Verebes Ernő olyan huszárhadnagyok, hogy különbet fes­teni se lehetne náluk. A zsidó huszár önkéntes és Miska huszár betetézik a mulatságot, ahol csak megjelennek, harsog a kacagás! Jobb vígjátékot nem is hozhatna a Modern Mozi, melynek nézőiére kedd, szerda és csütörtökön bizonyára szűknek fog bizonyulni. Színház. (Földsssyók Somorján.) Amint isme­retes, a Komáromban is többször sze­repeli Főldessy Sándor Délszlovenszkói Magyar Színtársulata a nehéz anyagi viszonyok kényszerűd hatása alatt Du­­naszerdaheiyen feloszlott. A feloszlás után a színig izgató egy ideig Pozsony­ban élt. Most egy kisebb társulatot szervezőit régi tagjaiból. E társulat mű­során csak drámai müvek szerepelnek : A kisértetek, Az ördög A Noszty fiú, Szeretek egy színésznőt, Játék a kas­télyban stb. A társulat első állomása Somorja, ahol a közönség meleg párt­fogása melleit játszanak. A társulat tagjai: Főldessy Sándor, Krammer Mici, Sándor Aranka, Rad­­nóíhy Margit, Máhr János, Szentiványi j István. (A beteg Oláh Gyula felsagitése.) Ki ne emlékeznék a komáromi színház­látogatók közül Oláh Gyulára, erre a rokonszenves, szép hangú énekesre, j aki már a Mezei Bála, Kövessy Albert színtársulatánál is szerepelt Komárom­ban, Majd a Főldessy színtársulattal szintén több szezont töltött nálunk. A Főldessy színtársulat feloszlása után szerződés nélkül maradt szegény Oláh j Gyula feleségével, Zöldi Vilmával. E szomorú állapotot még súlyosbította az ; a körülmény, hogy Oláh Gyula su yo- | san megbetegedett, A szintén szerző- i dés nélkül Dunaszerdahelyen rekedt társulati tagok most a Társaskör szín­­padán 0 áh Gyula feisegitésére előadást ; tartanak, amelyen fellépnek Zöldi Vilma, \ Nagy Klára, Major István, Palágyi La­jos, Nagy Vilmos és a gyengélkedő j Oláh Gyula is. Spoist, Bajnoki győzelem* KFC—Virágvölgy 3:0 (0:0) —A má­sodik félidő hatalmas finise. — Jó biró. — Lelkes közönség. — 800 néző. Vasárnap délután fél 4 órai kezdettel volt Komáromban az első tavaszi baj­noki mérkőzés, amely alkalommal a KFC-nek ellenfele a pozsonyi Virágvölgy volt. A mérkőzés két félideje, két teljesen külön álló mérkőzés volt. Az első fél­idő eszeveszett, fejnélküli kapkodás ide-oda mindkét fél részéről, a második félidő azonban meghozta azt, amit az elsőben hiába vártunk. A KFC önma­gára talált és hatalmas finis következett, melynek eredménye három góllal beiga­zolódott. VirágvŐlgy csapata jórészt szürke játékosokból ált, Kovács hátvéd nevét külön ki kell azonban emelni, aki a mezőny tegügyesebb embere volt és a KFC erélytelen támadásaival szemben szép felszabadító rúgásaival tűnt ki. A kapusuk is tehetséges játékos. A KFC csapatáról sok mondani va* lónk van. Az első félidőben mintha nem is fejjel dolgozó embeseket láttunk volna. Talán elbizakodottság, vagy épen talán az ellenkezője volt az oka lehe­tetlen játékuknak, nem tudjuk. De le kell szögezni, hogy kéiségbeejtően rosz­­szul játszottak és csupán Fodor egész­séges játékának és Gallé kapus önfel­áldozó és bravúros mentéseinek köszön­hető, hogy a KFC meg tudta úszni az első félidőt. Jó játékot mutatott még Simon II, Szöllőssy, Rehák és Gallé II. A többiek sehol sem voltak és komoly­talanul viselkedtek, aminek egy bajnoki mérkőzésen igazán nem szabad megtör­ténni, mert nem eredménynélküii trükkö­ket és driblizéseket akar a közönség látni, hanem gólokban megnyilvánuló ered­ményt. A második félidőben megváltozóit a helyzet képe. Ésszerű taktikus fooiballt láttunk és lelkesedést is. Az első gól egy tizenhatoson belül vétett hauszból eredt, amit Reindl bombája góllá érté­kesített. A gól után VirágvŐlgy össze­tört és a 22. percben Rehák a ba! szélen lefut, beadásából Szöllőssy gólt fejel. Sorozatos KFC támadások gyönyörű befejezése volt a mérkőzés utolsó má­sodpercében esett gól. Gallé II. egyéni akciójából a nap ’egszebb gólját rúgja és í biró máris jelzi a mérkőzés végét. A KFC győzött és annak ellenében, hogy jobbak voltak a Virágvölgynél, gólokkal jobbak, mégis szerencsés győ­zelem volt. Kövesebb eibizakodássze­­rünek látszó játékot és több lelkesedést, több sportot kérünk, Janicsek biró pár elnézésétől eltekintve, a mérkőzést meg­elégedésre jól vezette. (o) KFC l/b.—Magyar KFC. l/b. Eiő­­mérkőzésképen a fenp két tartalékcsapat játszott. Az eredmény 4:2 volt a KFC javára. Jól játszottak Czirok II., Szigethy III és Bende. Biró Hacker, jó. (e) Bajnoki góhővők a KFC-bsn: Krausz 2, Gallé II. 2, Szöllőssy 1, Reindl 1. (o) Vasárnap márc'os 13-án fél 4 órakor bajnoki mérkőzés lesz a pozsonyi Danaustadt csapatával. Fél 2 órai kez­dettel pedig a KFC tartalékcsapata az öreg fiuk ellen fog játszani. Közgazdaság, A Komáromi Első Hitelintézet. A mai számunkban közöljük a Ko­máromi Első Hitelintézet 1926. évi zárószámadását, mérlegét és közgyűlési meghívóját. Mint a közöit zárószámadásokból is kitűnik, a régi első takaréknak, ma a Ko­máromi Első Hitelintézetnek, részvény­­tőkéje 1.050.000 csehszlovák korona. Tartalékalapja az 1926. évi nyere­ményből hozzácsatolandó 40 000 koro­nán kívül 170.000 korona, igy tehát 210.000 korona. A betétek betéti könyvecskékre és folyószámlára az 1926 évi 947.000 ko­rona szaporulattal 8.336,816 korona 84 fillérre emelkedtek, ami tanujele annak a bizalomnak; amellyel ezt a régi ta­karékintézetet érdekeltsége körül veszi és támogatja. A váitótárca 2.048 672 koronáról 3.745 085 koronára gyarapodott fel. A jelzálog- kölcsön 931.438 kor. 75 f. Adósok folyószámlája 1926, év vé­gével 3,420.650 kor. 46 fillér, amely az 1925. évivé! szemben 1.255070 korona és 50 fillér növekedést jelent. Pénzkészlete az intézetnek, más pénz­intézeteknél kívánatra esedékességgel elhelyezve 899 618 korona 42 fillér, azonnal értékesíthető értékpapírokban pedig 1.344.295 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents