Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-05 / 28. szám

t attak Komáromi Lapok 1987. március S. Bethlen gróf minisét er elnök a magyar külpolitikáról. A magyar képviselőhöz pénzügyi bizottsági Qlés n a külügyi tárcánál1 tetszőt alt Bethlen. István gróf miaiszter­­elnöh, aki a magyar külpolitika aktuá­lis kérdéseiről többek között követke­zőket mondotta: A magyar külpolitika mindig arra törekedett, hogy az ország megerősödésével pozícióját is megerő­sítse, hogy bekövetkezzék az az idő, mikor más államok is kellően érté telik majd Magyarország barátságát. A béke­­szerződés revízióját illetőleg világos, hogy ez a revízió ma háborús eszkö­zökkel elképzelhetetlen, Útja azonban nyitva van a népszövetségi okmány 19. szakaszában. Még nem érett meg a helyzet arra, hogy ezt a kérdést kon krét külpolitikai célul kitűzhessük, en­nek előfeltétele a rendezett belpolitikai, gazdasági és pénzügyi helyzet, bizo­nyos külpolitikai pozíció, valamint a nemzetek közötti egyenlőség, ami ma még hiányzik. A Jugoszláviához való közeledés jobb atmoszférának megte­remtése és amikor Magyarország Jugo­szláviához közeledik, teszi ezt a kor­mány a nélkül, hogy ezzel az Olasz­országhoz való jó viszonyt zavarni akarná, sőt az a cél, hogy ezt a vi­szonyt fejlessze. A magyar—orosz W- szonyról szólva, azt mondotta Bethlen, hogy Magyarország és az orosz nép közö‘1 ma nincsenek érdekellentétek, az egyel len ok, amely a két ország között a jó viszonyt eddig lehetetlenné tette, a Magyarországon időről időre kiújuló propagandatevékenység a III internacio* nále érdekében. Nagyon óhajtandó, hogy az orosz állam vezetői belássák, hogy ilyen eszközökkel sohasem fogják el­érni azt, hogy Magyarország a szov­jetet elismerje. A lene-Dér er Sxentivány első fecskéje. A magyar nemzeti pírt sajtófőnöksége jelenti: A „Híradó* március 2-i száma komáromi tudósítás alapján arról irt, hogy egy megyei orvos a lex-Dárer- Szent-lvány alapján megkapta az állam­­polgárságot s kijelenti, hogy a törvény életbelépte óta ez az első ily természetű elintézett ügy. A Híradónak ez a köz­lése téves, amennyiben a magyar nem­zeti párt törvényhozóinak közbenjárására a belügyminisztérium már számos ügyet elintézett és a beadott kérvények tekin­télyes része most van a magyar nem­zeti párt részéről sürgetés alatt és a kérvények elintézése a közel jövőben várható, A keresztény szocialista párt tiszt­újító közgyűlése Ekéi községben. A komáromi kereszlényszocialista párt folyó évi február hó 27-én tartotta mrg évi tisztújító közgyűlését Ekel község­ben s a következő tagokat választotta meg egyhangúlag: Elnök Monozlay Lajos ottani tekintélyes gazda, alelnök idt). Csicsó János, titkár ifj. Magyaríts GyuK jegyző Pethő József, pénztárnok idb. Bohos István, ellenőrök B >pkó Elek és Bubulák István. Választmányi tagok: Szabó Ferenc, Jankó Jtnos, Kiss Pál, Nagy Miklós, Bopkó László, legifjabb Magyaríts Gyula, Bopkó Károly, Vödrös János, ifj Bohos István, Pethő Pál, Csicsó István, Forgács József, Do őri Lajos, S ’.okol G úla, Gvurkovics Mihály, Pethő Sándor, Kiss Ferenc, Viatorisz István, Bohos Károly, Lakatos István, Bohos Pál, Török Gyula és Nagyváti Pál. Körzesi választmányi tagok: Mo­nozlay Lajos, ifj Magyaríts Gyula és Pethő Károly mindannyian ekeli lakosok. A Világ volt munkatársa vezetőszerepet játszik Kina bolsevizálásában. A magyarországi lapok azt az érdekes hirt hozzák, hogy a betiltott Világ egyik volt haditudósítója, névszerint Magyar Lajos, aki a kommunizmus alatt nagy szerepet töltött be, ami miatt tiz évi fegyházbüntetésre Ítélték, de később csereakció utján Oroszországba került, jelenleg mint a szovjet unió megbízottja működik a pekingi diplomáciában. Naponta érkeznek már tavaszi újdonságok* ELBERT divatáruházába Komárom, Nádor-utca 19. 14# Ponptine és zepti bőrkeztyük, f őr-z( nadrágok, Tram férfi- és gyerrneks flór női nadrágok, dús választékba | a légről esőbbtől a 1 lir ingek, Pyjamas-k. nyakkendő különlegességek, >knik és harisnyák, női fehérnemüek, selyem ing­­a és mosóselyem harisnyák, Pull-overek. mellények, apkák, Vulkán- és börkofferek, resikülök, selyem és csipkék, ruhadiszek, játszóruhák és kötények stb. stb. an. — Figyelem! Külön osztály: gyermekkocsik j egfinomabbie. Szekrény- és Pedignad különlegességei. | 1 MraM fi nyugdijaim lérdéiet Mm kuli likvid él Irta: Várnay Ernő. Kassa, —márc. 7. A legtöbb újságot olvasó embernek a szeme — akit ez a címben foglalt keserű valóság közvetlenül vagy köz­vetve nem érint — keresztül siklik e?e ken a sorokon, de tudom, hogy nem akad viszont egyetlen elbocsátott, nyug díjas és özvegy, aki az első betűtől az utolsóig át ne olvasná mondanivalóimat Ennek az égető kérdésnek ismételt fölvetésére, mementónak szánt publiká­lására az az aktualitás adott anyagot és okot, hogy mostanában a magyar nemzeti párt által országosan megin­dított akciójának kézzelfogható ered­ményei — ha apránként is — kezde­nek mutatkozni és hogy a végleges, mondjuk általános és radikális megol­dás folyamán milyen elveket kelt alkal­maznia a kormányköröknek, miniszté­riumoknak 8 hogy a folyó esztendő parlamenti munkásságának mi legyen a legsürgősebb és legnemesebb feladata. A csehszlovák köztársaság elnöke, maga is egykoron magas állású közalkalmazott s végeredményben az osztrák államnak egy időben elbocsátott egyetemi profeszora, közismert jeles közjogi alkotásai­ban az állam minden polgárának egyenjogúsága mellett számtalan­szor nyilatkozott meg. Ez a nemes értelemben használt szociális, humánus elv azonban a köz­társaság megalakulása óta a legtöbb téren csak mint deklaratív megállapitás, mondjuk ideális fogalomkör szerepelt, érvényre a való életben nem jutott, sőt legtöbbször az elkeseredett, ke­­nyértesenné vált s az éhező család­apák szájában mint fanyar rezignó­­ció nyert visszhangot. Az állami hivatalokból tömegesen bocsátották el az eddigi szorgalmas, képzelt, fiatalabb és idősebb alkalma­zottakat. aminek okául az első időkben politikai megbízhatatlanságot, állampol­gárság hiányát, később az államnyelv nem tudását használták fel, az elmúlt két esztendőben pedig a restrinkciós törvény szakaszait alkalmazták a még megmaradt magyar és olykor szlovák csoportokra is. Hogy helyükbe kik ke­rültek, arra nagyon jellemző pl. a kas­sai reálgimnázium tanári kara, melynek csehszlovák tagozatában ott láttuk azo­kat a «pedagógusokat", akiknek az álláshoz az észt valami csehországi blanketta adta meg s akiket mi, néhá­nyon magyar tanárok „cselédkönyves kollégáknak" aposztrofáltunk. Ha tehát egy középiskolában, ahol annak a ta­nárnak mégis csak illik valami okosat mondogatni a gondjaira bízott tanuló­ifjúságnak, igy kezelték a kvalifikáció dolgát, mi mehetett végbe egyéb hiva­talokban 1 ? Ezt a kis kitérést csak a megelőző tétel némi bizonyítására szántam, bár oly általánosan tudott tények az ehhez hasonló gyakorlati mulasztások és hi­bák, hogy fölösleges a további han­goztatásuk és részletezésük. Tény az, hogy az elbocsátások és kedvezőbb esetben nyugdíjazások so­rán a legkülönbözőbb igénymegállapi­­tásokkal találkozunk s igy verődtek össze azok a kategóriák, melyeket Ho­­lota János dr. nemzetgyűlési képviselőnk oly alapos szaktudással és lelkiisme­retességgel állított össze lévai beszá­molójában s ahol röviden felsorakoztak a teljesen nincstelenek (nyugdijnélkü­­liek), a bizonyos »magyar nyugdíjasok“, valamelyest felemelt nyugdíjasok stb. Időközönként találkoztunk aztán olyan nyugdíjasokkal, akik valamely utódál­lam terhére kapnak kétharmad rész nyugdijat, melyet a csehszlovák állam kétharmad résszel megpatkol s az ilyen nyugdijkiszabások mostanában nagyobb számban kerülnek tető alá. A normális, csehszlovák nyugdíj-törvény szerinti nyugdijakat csak a »véglegesen átvett és kinevezett" állami alkalmazottak él­vezik. Hát ezek azok a pontok, ahol meg kell állapodnunk a legközelebbi jövő feladatai szempontjából s ahol a kialakuló polgári kormánytöbbségnek A feleségem házasságot üt nyélbe. Irta Telegdy Jen5 Esténkint féltiztől félegyig felolvasok. Tartalmas müvekből, — jő hangosan. A feleségem pedig fölteszi a pápa­szemét és hallgatja. Ez nálunk igazságos munkamegosztás. Vagy másfél évvel ezelőtt nap-nap után Chamberlain- nek Die Grundlagen des neunzehnten Jahrhunderts cimü mammuth-müvét gyúrtuk s épp ott tar­tottunk, ahol a szerző magyarázni kezdi, l>Ogy mennyire fontos volt Róma győ­zelme Karthágó fölött, — mikor egy­szer csak megszólal az én édes oldal­bordám s egy hatalmas körmondat kellős közepébe a kővetkezőket koty­­tyantja bele: — Maga is észrevetto már, hogy fut ez az ostoba Lulu az utáu a szemtelen Ákos után 7 Lelkemben légiók dübörögtek s egy egész világ recsegett és ropogott s ekkor jön ... a Lulu,'meg az ÁkosT — He-he.,. — mondtam diploma­tikusan, — ez aztán a merész gondo* lattársulás 1 Azzal letettem a könyvet. Feleségem is létette szemüvegét. Vége az olvasás­nak t — Maga csodálkozik? — kérdezte némileg epésen. — Pedig arról, hogy mi lett volna, ha a punok győznek, igazán könnyen juthat az ember eszébe, hogy mi lenne, ha — a Lulut az Ákos nyakába varrnám 1 Históriai tény lenne ez is, kiszámíthatatlan következmé­nyekkel 1 Vagy nem ? Láttam a szemén, hogy már megfogant benne az alkotás láza: megint egyszer „parancsolni", parancsolni élő emberek eleven sorsá­ban, lelket s testet összeboronálni, játszani a Gondviselést... Hirtelen fázni kezdtem. Uram Isten l Ákost megházasitani ? Hogy elveszít sem leghűbb barátomat, aki hetenként átlag kétszer vacsorázik nálunk, este héttől nyolcig mindennapos sakkpa.t­­nerom s minthogy féltizig szabad maradnia, mindennapos sörpartnerem is? Hát már nekem semmi örömöm se maradhassnn? Csak az éjszakai felol­vasás? Ej, ezt a dolgot nem lehet annyiba hagyni 1 Az asszony nyilván unja a folytonos vacsoráztatást s hogy szaba­duljon, segíteni akar az epekedő Lulun, akit pedig egyébként szívből utál 1 No, de ilyet! Ki hinné, ha nem tudná! Ó, csavaros asszonylogika, tekervényesek a te útjaid) így állván a dolgok, feltettem ma­gamban, hogy az én aknaharcba kezdő, bájos, de félelmetes házi szappörömmeí ezúttal keményen szembe fogok ásni s a végén majd elválik, kinek a gyutacsa robban majd hamarabbi Egyelőre szondiroznom kellett. — Ugyan, miken jár az esze {kezd­tem a csatározást; — hát igazán azt hiszi, — hiszi csak egy pillanatig is, hogy Ákost, ezt a brummogó, nögyü lölő agglegényt el ielehet szédíteni? Egy emberevő mosoly, mely betölté az egész arcot s megreszketteté való­mat s azzal készen is volt a felelet — Jegyezze meg: nincsen olyan férfi a világon, akiben ne a hiúság lenne nagyobb, mint az úgynevezett észl Ez a mondás bölcsen hangzott, bár hirtelenében nem tudtam megokosodni tőle. — De nézze, édes Magda, — csap­tam ezért át a személyeskedés terére — maga is mindig azt hiszi, hogy föl­találta a puskaport! Ákos általánosság­ban is óvakodik a nőktől, a maga „ostoba" Lulujától pedig egyenesen irtózik! Újabb derű, de most már kitörő kacagással körítve. — Én is éppen igy látom a helyzetet s elvagyok ragadtatva tőle, — kaptam egy újabb adag bölcsességet. — így legalább minden reményem megvan a feltétlen győzelemre... Hoppl Vigyázat! Most légy okos, Domokos 1 — Maga bele akarja szugerálni Ákosba a — szerelmet 1 — kiáltottam föl, mint aki rájött valaminek a nyitjára. Drága „parancsolom" összeráncolta a homlokát. — Majdnem, hogy eltalálta,.. . maga határozottan fejlődik ... S azzal — éktelen belső örömömre — kiteregette egész plánumát. — Vegye tudomásai a következőket. Ha egy férfi nem is érez semmit egy nő iránt s én azt a férfit, mondjuk mindjárt Luluék holnapután! zsurján bizalmasan magam mellé ültetem s elkezdek neki beszélni,... óh I Hogy mit fogok neki mondani? Hát csak annyit, hogy „nézze, kedves Ákos, mesélek magának egy titkot! De be­csületszó, hogy köztünk marad minden 1 Nos, látja ott a sarokban ezt a szem­­revaló Lulut ? Mit gondol, kibe szerelmes ez a lány? Kiért forr, buzog, eped és ég el ez a szív ? Megsúgom, mert nekem bevallotta, hogy — magáért I Igen, egyesegyedül magáért, de persze, ezt a világért meg nem mutatná, sőt igyek­szik magával szemben lehetőleg minél tartózkodóbbnak mutatkozni, mert ilyen az igazi cő, az igazán nagy életreszóló érzések asszonya... Inkább belepusztul, de önmagát prédára nem adja! Az ilyent, barátom, n*eg kell hódítani s az nem könnyű mesterség... Ah, de maga igazán talán nem is való erre a fela­datra..." Körülbelül ezeket mondom majd a derék Ákosnak s pulikutya legyek, ha nem kapja be a horgot.., Szorgalmasan néztem a plafonra. Szinte már láttam, hogyan fog sorsom 1 osztályosa egy szép napon — puliku­tyává változni, de nem szóltam semmit« Ellenben aludtam egyet a dologra s másnap reggel — akcióba léptem. Ákost féltizenegyre az Apostolokba idéztem s félkettőig preparáltam —■ árpáié meilett. Elégtétellel mondhatom el, hogy mindent, de mindent fölfedtem előtte, még a merénylet előrelátható színhelyét, napját és óráját is. Sikerem teljes volt, annyira, hogy lelkem egyensúlya tökéletesen helyre­állott. Nem, nem fogom elveszíteni megmaradt, utolsó cimborámat. Aznap este Ákos — megbeszélésünk szerint — nem jelentkezett. Másnap volt az ominózus zsur Lulu­­éknál. Kaján mosollyal vártam haza a feleségemet. A rendes időben megérkezett, vidám és kedves volt, csevegett Ádámtól és Évától elkezdve mindenről, csak éppen Ákosról nem. Ahal A szekér kátyúba szaladt! Kudarc, kudarc az egész vonalon 1 Gőgösen süppedtem bőrkarosszé­­kembe. Mégis csak szép dolog a győ­zelem 1 Évek óta nem voltam olyan friss, mint a most következő napokon, bár kissé nyugtalanná tett, hogy Ákos az egész héten egyszer se mutatkozott — Nyolc-tiz napig vidéken tartóz­kodik, — válaszolta telefonérdeklődé’ semre az iroda vezetője s ezt nagyon tapintatosnak találtam. Hadd felejtsen ezalatt a —- feleségem. Hát, ugylátszik gyorsan tudott feledni, mert az egész várakozási idő alatt olyan ruganyos, eleven veit ő is, mint a esik, nem győztem bámulni. Még feltűnőbb volt, hogy a követ­kező kedden milyen dévaj, huncut mosollyal vonult fel ismét a Luluék zsurjára. Vagy egy negyedóráig éreztem is, mintha keserű lenne a szájam ize, dé aztán elűztem aggodalmaimat. Nem

Next

/
Thumbnails
Contents