Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-03 / 27. szám
2. óidat 1927. mártíus Si Komáromi Lapok A kisantant tanácskozásai. A kisaatant tavaszi konferenciájának összehívására még' mindig nincs biztos határnap kijelölve. A kisantant államai egymással állandóan tanácskozásokat folytatnak e kérdésben, de megegyezés még asm jött létre közöttük. Minden valószínűség szerint április |hó folyamán tartja a kisantant a konferenciát és pedig az eddigi terv szerint Pozsonyban, Hogy milyen politikai kérdések kerülnek tárgyalásra, arról még folynak a megbeszélések. Bethlen gróf miniszterelnök római útja. Bethlen István gróf miniszterelnök fogadta Durini di Monte budapesti olasz követet, akivel hosszabb ideig tanácskozott. Ezt a tanácskozást össze* függésbe hozzák a miniszterelnök római útjávai amelyre március 13-án indul el Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszterrel együtt, Németország nyugtalanul figyeli azt angol orosz feszültséget. Anglia nem válaszol a szovjetnek. A német kormány, különösen a külügyi hivatal, osztozik azokban az eggodalmakban, amelyeket az angol-orosz viszony mostani feszültsége kelt a német közvéleményben. Hír szerint maga Slresemann is nagyon nyugtalan és azon tanakodik, ne térjen- e vissza Berlinbe még a népszövetségi tanács ülése előtt, amelyen ő fog elnökölni. Az angol alsóházhan Chamberlain kijelentette, hogy az angol kormány egyáltalán nem fog válaszolni a szovjet kormány jegyzékére. Megállapították, hogy Szántó Zoltán előtt Borodin, aki jelenleg Kantonban bolsevizálja a kínaiakat, három hónapig Magyarországban járt Moszkva megbízásából. Nyolcvanra emelkedett eddig a letartóztatottak száma. —Januárban busz ezer dollárt kaptak a szovjettől Magyarország bolsevizálására. A magyarországi kommunista szervezkedés leleplezése ügyében szakadatlanul tovább folyik a vizsgálat és a vallomások alapján újabb letartóztatások váltak szükségessé. A letartóztatottak száma elérte a nyolcvanat és a közel jövőben még újabb letartóztatásokat várnak. A nyomozás megállapította, hogy január hónapban a Vági párt összesen 19882 dollárt k3poh külföldről a szervezkedésre. A legszenzációsabb leleplezés azon- - ban eddig az volt, hogy Szántó előtt Borodin is járt Magyarországban 1 és három hónapig tartózkodott Budapesten, Borodin jelenleg a szovjet kantoni megbízottja és mint ilyen intézi a világpolitikai zavarokat. A budapesti rendőrség politikai osztálya több oldalas átiratban már 1925 ben beszámolt arról, hogy az orosz szovjet agitátorai legerőseoben Kina területén dolgoznak és számítottak arra, hogy Budapesten minduntalan megfognak ujulni a kommunista próbálkozások és akciók úgy, hogy a rendőrség azóta foíyton résen volt. A nyomozás során felmerült most annak a lehetősége, hogy Borodin is Budapesten járt és a szovjettől utasításokat hozott. Borodin állítólag egészen jól beszél magyarul és így Budapesten zavartalanul bonyolíthatta Se megbízatását. A rendőrség adatai szerint Borodin néhány hónappal ezelőtt érkezed Budapestre és Braun néven hirdetési ügynöknek adta ki magát. Szcitovszky belügyminiszter referáltatott a letartóztatások ügyéről, A keddi letartóztatásoknak legérdekesebb eredraányeazújabbletarfóztatás. A vallomások alapján letartóztatták Molnár Józsefet, akinek a hűvösvölgyi határban lévő házában volt elrejtve a kommunista nyomda. Molnár kihallgatásakor bevallotta, hogy a házat Vági bérelte ki, a nyomda számára. Megállapították, hogy a nyomda egyesgépei Landauer Árpád kertészeti telepén vannak. Megtalálták a gépeket is, amelyeket a nyomda számára külföldről hoztak Budapestre a kommunisták. A gépek mint fehérnemű impregnáló készülékek érkeztek Magyarorsiágba. Több megkeresés ment Kaposvárra és Rákoskeresztúrra több letartóztatás f©* ganaiosüására. [ Állítólag számos utas már meg is fogyott a hóba rekedt vonatokban, t' Newyorkből érkező jelentések szerint az Egyesült Államok keleti államaiban borzasztó nagy viharok dúlnak, úgyhogy a szél sebessége 80 kilométert ért el. Ntwyorkban 18 óráig szakadatlanul havazott. Három ember megfagyott az utcán. Tizennyolcezer embert mozgósítottak a hó eltakarítására. Nort Trino közelében egy tengeri gőzös elsüiyedt és a személyzete közül kilenc ember megfullad!. A prágai magyar diákság kuiturmunkája. Masaryk részt vesz a Népszövetség ülésén* Prágából jelentik: Masaryk elnök hosszabb üdülő útra megy. Azután ellátogat Genfbe, ahol jelen lesz a Népszövetség egyik ülésén. Ez lesz az első alkalom, hogy az aktiv államfő megjelenik a Népszövetségben. Masaryk elnök egyik kánya tudvalévőén Géniben van férjnél és ennek a leányának a meglátogatása a tulajdonképem célja Masaryk genfi tartózkodásának. Masaryk Géniből Olaszországba, Egyiptomba és Palesztinába megy. Nagy hóvihar dühöng Olaszországban, Moldáviában és Északamerikában. Milánóból érkező jelentések szerint Felsőolaszországban napok óla szakadatlanul hull a hó. Novara környékén 50 órája havazik állandóan és a hó háromméteres rétegben födi a földet. Üszköbből is jelentik, hogy Moldáviában a Vardan völgyében hatméteres hóréteg fedi a sineket. A vonatok elrekedtek, az utasok helyzete kétségbeejtő. Legutóbb sokat foglalkoztak a magyar lapok a magyar diákság feladatáról, munkájáról, kötelességéről» Szinte ügyetlen dolog ezt a témát újra háborgatni ; de a magyarság mai helyzete, és a prágai magyar fiúk kollegiális kuiturmunkája kezembe adja a tollat, hogy ne csak mi, prágai magyarok tudjunk erről a munkáról, de a szlovenszkóiak is tudjanak. A magyar képviselők adakozásából létrejött a magyar menza és ezzel fészket raktak nemcsak a prágai, hanem az összes ideszakadt magyar főiskolások kulturmun Icájának. Az első nagy eredmény tehát meg van. A prágai magyar menza csomópontja lett a magyar diákság szervezkedésének. A második lépés a könyvtár fölállítása, amely már csak napok kérdése, A könyvek természetesen leginkább á legújabb irodalomból vannak kiválogatva. Középiskolákban részletesen tanítják Jósikát, Balassát, de alig hallottunk Adyrói, Móricz Zsigmondról, Szabó Dezsőről, A legújabban kitűzött munka, a falu nevelése pedig kikerülhetetlenül szükségessé teszi, hogy a magyar diák a mai falut reálisan lássa, hogy annál könnyebben végezhesse el a most neki kijelölt kulturmuckát, a falusi fiatalság magyar nevelését. Ez szintén nagyon fontos, mert a mostani falusi gyerek kénytelen hozzátörni nyelvét a különböző Brétíslávokhoz, de azt már nem tanulhatja meg, hogy ki volt Árpád a ■■■«■■■■BMaMBW* wniri win!»agra«wgswf gNtti^girrwir iri—m m Beethoven öngyilkos kísérlete és végrendelete. Irta : Sebestyén Ede. I. A nagy zenekőltő titokkal és bizonytalanságokkal tele életének egyik seg misztikusabb és legdrámaibb mozzanata az a fantasztikus öngyilkos-kísérlet, amelyet az 1803. év őszén követett el Bécs közeiében, Jedlerseeben, Erdődy Pál gróf és felesége Niczky Mária birtokán. Beethoven felejteni akart menni falura, a kedves baráti házaspár otthonába. Felejteni a rajongóan szeretett Gaucciardi jujiát, akinak viszontszeretetében szentül hitt s akit szeretett volna feleségül venni, de a leány másnak adta 3 kezét Vagy két napot töltött együtt a társa ság mindenki derűs, vidám kedvben, csak Beethoven maradt komor. A harmadik napon délelőtt senki sem látta a szomorú vendéget és ebédre sem jelentkezett. Elmúlt a nap és Beethovent még nem látták a kastélyban. — Bizonyára megszökött, visszament Bécsbe, — mondta a grófné. A harmadik nap a park legehagyatottabb részén sétáit a grófi család házi zenétanitója. A fiatalember a park szélén különös mozgolódás zaját hallotta a tartott bokrok mögül. Odament. Már útközben észrevette, hogy a bokorban egy férfi ül a földön, de csak közvetlen közellő! ismerte meg az eltűnt vendéget, Beethovent. Megszóilitotta, de feleletet nem kapott. Lehajolt hozzá, hogy talprasegit3e, de L íthoven olyan gyenge volt, hogy sem felállni, sem szóini nem tudott. Akkor sem szóllalt meg, mikor Erdődy grófné iégyszemközt vallatta. Teljes bizonyossággal nem derült ki tehát, hogy mi történt. A valószínűség az, hogy Beethoven tudatosan határozta el az éhenhalást. Leveleiben is nem egyszer foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, bár elutasítóan. Könnyen lehetséges tehát, hogy a betegség okozta esüggedés és a szerelmében való csalódás erősebb volt benne ezúttal, mint az öngyilkosság ellen szóló érvelés. II. A jedlerseei tragédia szemtanúi valamennyien összefüggést talállak Beethoven halálos szándéka és Gaucciardi Julia elpártolása között s a később nyilvánosságra került levelek megerősítették ezt a feltevést. Beethoven 1801-ben ismerkedett meg Guicciardi Júliával, valőszinüen nyáron, a Brunsvik-család pozsony megyei birtokán, Korornpán. A leány közeli rokonságban volt Brunsvikékkal s amikor először találkozott a költővel, mindössze 17 éves volt. Tizenhét éves és tüneményesen szép. Julia éppen a kellő időben jelent meg Beethoven életében. Fülbaja és egyéb betegsége miatt nagyon sokat szenvedett akkoriban és életunt volt a költő. Most uj korszaka kezdődött az életének, Julia családja Bécsbe költözött a az ifjú tündér zenei kiképzését Beethovenre bízták. A gyakori együttsét gyorsan ki fejlesztette a betegszivü költő érzelmeit, amelyek a legnagyobb hőfokra emelkedtek abban a pillanatban, amikor megérezte, hogy a leány is szereti őt. A boldog szerelem azonban ezután hamarosan véget éri. Júliának kérője jelentkezett. Gallenberg Róbert gróf. egy pompás megjelenésű ifjú ember, foglalkozására zeneszerző Az elegáns, fiatal arisztokrata jobban imponált a lány anyjának, mint a harminckéiesztendős, hanyag külsejű, vagynntalan Beethoven és a befolyásolható jellemű leány érzéseit igyekezett a gróf felé terelni. Ez azonbm ne n ment egészen könnyen. Juüa eleinte ragaszkodott mestéréhez, aminek az volt az eisö következménye, hogy Gallenberg kívánságára megszüntették a zongoratan Itást. Beethoven ettől fogva csak vendégként je lenhetett meg Julia családjánál fii következő esztendőben p;dig, rövid idővel a fiatal pár esküvője előtt, egészen elmaradt ; nem tudta átlépni azt a küszöböt, amely mögött életének legkáprázatosabb reménységei semmisültek meg. Ez volt az előzménye az öngyilkos kísérletnek. Akár tudatosan akart magával végezni Beethoven, akár elernyedí testi ás lelki állapotban hagyta el magát, kétségtelen, hogy ha nem is egyedül, de legfőbb oka ez volt a csaknem végzetes kísérletnek, III. Feltűnő, hogy ekkor irta meg Heíiigenstadtban a végrendeletéi, amely egy megtört és megtért léleknek töredeimes vallomása, egy emberfeletti embernek megdöbbentő önarcképe és egyúttal a legragyogrbb írásművek egyike, amely világosan rajzolj i meg azt a viszonyt, amely a nagy ember és az emberiség között volt. A végrendelet az 1802 év őszén készült, október 6 án, amikor Beethoven már tudta, hegy Julia nem lehet az övé. A végrendelet szövege — csekély kihagyással — ez: Beethoven Károly és János testvéremnek. Ö emberek, akik engem gyűlölködő nek, makacsnak és emberkerülőnek hisztek és mondotok, milyen igazság talanok vagytok hozzám, mert nem tudjátok a titkos okát annak, amit láttek 1 Jellemem és gondolkodásom gyermekkorom óta hajlott a jóindulat gyengéd érzésére és mindig kész voltam nagy tettekre is. Da gondoljatok arra, hogy hat esztendő óta rettenetes álla pótban vagyok, mely tudatlan orvosok miatt még rosszabbodott és évről évre ismét csalódtam abban a reménységben, hogy java ni fog. Végül tisztába kellett vele jönnöm, hogy a baj állandó és gyógyulása évekig eltarthat vagy egyáltalát lehetetlenné válik. Élénk, tüzes vérmérséklettel jöttem a világra 8 igen fogékony voltam a tár sas szórakozások iránt és mégis korán vissza kelle t vonu nom a magányba. Ha időnként egyszer-egyszer túl akar. tam tenni magamat ezen a kellemetlenségen, milyen kegyetlenül taszított visz sza a rossz hallásom miatt szerzett tapasztalás! És mégsem mondhattam az embereknek: beszéljetek hangosabban, kiabáljatok, mert én süket vagyok I Hogyan válthattam volna te olyan érzéknek a gyöíigeségéf, amelynek bennem tökéletesebben kellett meglennie, mint más emberben, azét az érzékét, amelyet a tökéletesség legmagasabb fokán bírta; olyan tökéletességben, mint pályatársaim közül csak nagyon kevesen. Nem lehet, nem lehet 1 Bocsássatok meg tehát, ha visszavonulni láttok olyankor, amikor szeretnék a társaságotokban lenni. Kétszeresen is fáj a szerencsétlenségem : fáj azért is, mert miatta félreismernek az emberek. Én nem kereshetek üdülést az emberi társaságban, csiszoltabb beszélgetésben, kölcsönös eszmecserében, csak annyit lehetek társaságban, amennyire föltétlenül szükséges. Úgy kell élnem, mint egy számüzöttnek. Ha társasághoz közeledem, iszonyú aggodalom fog el, mert attól félek, hogy akaratlanul is eláru om állapotomat, így történt a most elmuii félesztendőben is, amelyet falun töltöttem . . . Milyen megalázó volt, hogy ha valaki mellettem állt és én nem hallottam, vagy a pásztor énekét 'hallgatta, én pedig semmit sem hallottam. Az ilyen események kétségbeesésbe kergettek és már közel voltam hozzá, hogy véget vessek az életemnek. Csak a művészet tartott vissza'! Lehetetlennek találtam, hogy itt hagyjam a világot, amíg el nem végeztem mindent, amit kötelességemnek tudiam. így tengettem nyomorúságos életemet... ... Örömmel nézek a halál elé. Ha előbb jön, mintsem művészi képességeimet teljesen kifeji nettem, keserű sorsom ellenére is korainak fogom érezni és szeretném, ha később jönne. De akkor is megbékélten fogadom mert megszabadít végtelen szenvedéseimtől, jöjj, amikor akarsz, bátran nézek a szemedbe í Legyetek boldogok és ne feledkezzetek meg rólam egészen halálom után; megérdemlem, mert én is sokszor gondoltam rátok életemben, hogy boldoggá tegyelek benneteket..
