Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-01 / 26. szám
2 okki Komáromi Lapok 1927. március 4. A sajtó termékeinek beengedése nem kegy. Középearöpiban el kell ismerni a sajtótermékek szabad forgalmának fogát, még akkor is, ka a sajtó termékek tatán más szemmel is nézik a világot, mint a Danától északra egyes túlfűtött agya sovén heccpolitikusok szeretnék. Szabad mozgás a demokrácia velejárója és az irodalom terjeszkedése, kicserélődése elé akadályt gördíteni, irodalmi és eszmeáramlatok indexeit (elfektetni a határsorompóknál: beválhatott a gesammt-monarchia államrendszerébe, de itt és most szabadabb, li* berálisabb kezelést követelni nekünk épp oly jogunk, mint e követelést teljesíteni az illetékes hatóságoknak államrezonból és kulturális szempontból is kötelességük. Jabloniczky János dr. nemzetgy. képviselő' és társai a szlovenszkdi helységnevek törvénytelen megváltoztatása ellen. — Alapos módosítás alá veszik a közigazgatási reformjavaslatot. — Jugoszlávia és Oroszország gazdasági kapcsolatot létesit. — Felháborodás a cseh néppártban Szovjetoroszország elismerésének terve miatt. Komárom, — febr. 28. Interpelláció a szlovenszkól helységnevekről szóló törvény sérelmes végrehajtása elles. Jabloniczky János dr. fceresztényszocialista képviselő és társai Szlovenszbő és Ruszinszkó községeinek hivatalos névmegállapiíása tárgyában fontos interpellációt intéztek a kormány összes tagjaihoz, és elsősorban a belügyminiszterhez. Az interpelláció a törvényből mutatja ki azt az önkényes és törvényellenes eljárást, amelyet az alantas közigazgatási hatóságok a helységnéwáltóztatási törvény végrehajtása körül eddig űztek és a történelmi fejlődés adataival igazolja az egyes helységnevek mai megváltoztatásának teljes tarthatatlanságát. A törvényellenes helyzet orvoslására és tekintettel a szlovenszkói helységnevek küszöbön álló negváltőztatására, a következő kérdéseket intézik az interpelláló!? a belügyminiszterhez : 1. hajlandó-e gondoskodni aziránt, hogy a szlovenszkól és ruszinszkói helységnévmegállapitás során tiszteletben tartassanak a magyar és német helységnevek jogai, amelyeket az 1920. évi február 29 én kelt, 122. gyűjteményi számú törvény, valamint ennek szellemében az 1920. évi április 14 én hell. 266. gyűjteményi számú törvény 22. paragrafusa, illetve az ezen törvény végrehajtására 1921 évi augusztus 25 én kelt, 324. gyűjteményi számú kormányrendelet második cikke biztosit? 2. hajlandó-e a szlovenszkól és ruszinszkói közigazgatási hatóságokat kioktatni arról, hogy a helységnevek kérdése nem a községek hatásköréből kizárt politikum s ennélfogva 3. hajlandó-e egyúttal a nevezett hatóságokat utasítani arra, hogy a községeknek e tekintetbeni állásfoglalását, a felsőbb hatóságokhoz fordulását s az esetleges belügyminiszteri döntés elleni közigazgatási bírósági panasztételát ne akadályozzák meg, meri ezzel a hivatalos hatalommal való visszaélés bűncselekményét követik el? Végűi kérdezzük a kormány tagjait: hajlandók-e a nekik alárendelt hatóságokat, közegeket, intézeteket, vállalatokat utasítani arra, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói helységnevek önkényes megváltoztatásától mint törvénybe ütköző cselekménytől tartózkodjanak, tekintettel arra, hogy ilyen eset a kisebbséglakta vidékeken ismételten előfordult. f Átdolgozzák a közigazgatási reformjavaslatot. Bár a közigazgatási reformról szóló javaslat az alkotmányjogi bizottság előtt van, egyidejűleg a képviselőház nyolcas bizottsága is foglalkozik a reformmal. Minthogy a kormány német pártjai nagy követeléssel léptek fel a javaslattal szemben, amelyek a Javaslatnak gyökeres átdolgozását kívánják, a tényleges módosítások következtében még nincs véglegesen megállapítva, hogy a törvényjavaslat milyen szövegezésben kerül a plénum elé. A félhivatalos sajtó azt írja, hogy a kormánynak az a fő törekvése a javaslattal, hogy olcsóbbá tegye a közigazgatást, azonban nagyon is megfoutolandók azok a követelések, amelyeket az egyes Albert Thomas: A magyar nemzeti erüket és erényeket bele kell vinni a nagy nemzetközi előrehaladás, kiegyenlités és megbéknlés áramlatába. wMagyironzág nem olyan ismeretlen mennyiség a nyugateurópai népek előtt.** —- A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatójának előadása. Budapest, —február 27. pártok a leghatározottabban felállítottak. A módosítások az országos és járási képviseletek hatáskörének pontos körülírásán kívül Ruszinszkó különleges helyzetének figyelembevételére irányulnak, a szövegezésben is élesen kifejezésre akarják juttatni, hogy a jelenlegi reform Raszinszkóra nézve csak ideiglenes jellegű és nem prejudikál a szojm által végrehajtandó végleges rendezésnek. A német pártok minden befolyásukat latba vetik, bogy a kisebbségi jogokat érvényre juttassák a törvényjavaslatban. A kormánypárti németek már erre nézve tárgyalásokat folytattak a belügyminiszterrel, valamint Kramár dr. előadóval. A cseh néppárt és a szovjet elismerése. Ismeretes, hogy a cseh néppárt egyik képviselője, Svetlik nemrégiben helyeselte egyik nyilatkozatában Benes kü ügyminiszternek Szovjetoroszország elismerésére vonatkozó tervét. Svetliknek eme nyilatkozata valóságos palota• forradalmat idézett elő a cseh néppártban, amelynek tagjait ez a kérdés két táborra osztja. A néppárt Kordács szárnyában nagy felháborodást támasztott a dolog és Cech az országos pártvezetőség azonnali összehívását követelte, hogy a párt foglaljon állást ebben a kérdésben. Svetlik kanonok és támogatói hivatkoznak Seipel osztrák kancellárra és a németországi katolikus néppártra, akik hozzájárultak a szovjet de jure elismeréséhez Hogy a cseh néppárt hogyan fogja megoldani a párttagok között fölmerült nézeteltérést, az egyelőre ismeretlen, de nem lehet hinni, hogy Svetliket a párt tagjai olyan tekintélyes számban támogassák, aminek következtében a párt szovjetellenes eredeti álláspontját féladná. Közeledés Jugoszlávia ás Oroszország között A belgrádi Pravda egyik legutolsó száma jelenti, hogy Jugoszlávia és Oroszország között a gazdasági kapcsolat létrehozása már a befejezés előtt áll. A jugoszláv kereskedelmi szervezetek egyhangúan amellett foglaltak állást, hogy Oroszországgal a kereskedelmi szerződést minél előbb kell megkötni. A két állam közti gazdasági kapcsolat létesítése után megkezdődne a két állam közti politikai kapcsolat kiépítése is. Erre vonatkozólag a helyzet azonban még bizonytalan, mert a jugoszláv pártok nagy része ellenzi a két állam közti politikai közeledés lehetőségét. A jugoszláv-orosz közeledésnek lehet tulajdonítani azt is, hogy az orosz vörös kereszt és az ukrán vörös félhold részvét sürgönyt és 8500 rubel ajándékot küldött a jugoszláv vörös keresztnek a hercegovinál földrengés áldozatai részére. Az örsujfalutl kér. szoc. választmány. A „Komáromi Lapok“ február 19-ik számába hivatalosan leadott s az őrsujfalusi keresztényszocialista párt újjáalakulására vonatkozó hírrel kapcsolatban Schindler Lajos, a komáromi körzet titkára azt a helyreigazítást kérte tőlünk, hogy Kellner neve tévesen került a választmány sorába. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat Szombati számunkban rövid hirt adtunk Albert Thomas budapesti látoga tásáról. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgitója budapesti tartózkodásának utolsó előtti napján, szonbaton meglátogatta az Uj Szent János kórházat, majd délben a fő dnivelésügyi miniszter viilásreggelijére volt hivatalos. A régi képviselőház üléstermében délután öt órakor tartotta meg előadását Albert Thomas a termet zsúfolásig megtöltő előkelő közönség előtt. Az összejövetel ;n Apponyi Albert elnökölt, aki meleg szavakban üdvözölte Budipest illusztris vendégét. Nagy figyelemmel hallgatott előadásában Albert Thomas, abból az alaptételből indult ki, hogy a világ békéjének megalapozásához nem elégséges a politikai béke megteremtése, hanem törekedni kell arra is, hogy biztosítsák a társadalmi békét, a szociális igazságra alapított békét. Ez a főcélja annak a nemzetközi intézménynek, amely az ő vezetése alatt áll. Vázolta ezután a vezetése alatt álló hivatal feladatait és működését, majd áttért arra, hogy látogatásának tulajdonképpeni célja az volt, hogy az általa nyújtott felvilágosítások révén gyorsítsa a munkaügyi hivatal védősége alatt létrejött szociálpolitikai vonatkozású nemzetközi egyezségek ratifikálását és életbeléptetését. Találkozott még azzal az ellenvetéssel is, hogy Magyarország megcsonkítása következtében Magyarország gazdasági életfeltételei annyira rosszabbodtak, hogy nagyon óvatosan kell a szociálpolitika terén eljárni, nehogy a termelést a szociálpolitikai intézkedések súlyával is megterheljék. Erre azt válaszolta, hogy bizonyos pontig átlátja ennek a nehéz helyzetnek a fennállását, de ismét rámutat arrra a tapasztalásra, amelyet a gazdaságilag legelörehaladottabb nemzeteknél szereztek, hogy nem azok az iparok és gazdasági vállalkozások virágoztak és érték el a legnagyobb eredményeket, amelyek a munkásság sorsán nem könnyítettek, hanem ellenkezően azok, amelyek a munkások igényeinek nagylelkű és igazságos felismerése által megteremtették a szolidaritást és ezzel emelték a nemzet produktív erejét. Az előadó itt megemlítette, hogy a mezőgazdasági múzeumban volt alkalma egy térképet látni, amely megvilágította előtte, hogy mennyire szenved az ország számos részének lakossága és általában Magyarország közgazdasága amiatt, hogy az ország természetes vízrajzi egységét szétbontották és ennek következtében a vizek felső folyása felett nem őrködhetnek többé a magyarok, ami egyedüli módja az árvizek elhárításának. Neki, mint az egyik fontos népszövetségi szerv vezetőjének, nem lehet feladata, hogy bővebben kitérjen a kérdésre és a békeszerződések politikai bírálatába bocsátkozzék. Tartania kell magát hivátásának követelményeihez. Azonban e nagy visszásság magyarázata és megértése is megerősítette abban a nézetében, hogy mennyire szükséges — egyelőre legalább gazdasági téren — a nemzetközi szolidaritás és megértés útjára lépni. Ebben a tekintetben nagy reményeket fűz a gazdasági világértekezlethez, amely ez év folyamán fog Genföen összeülni. Reméli, hogy ezen az értekezleten Magyarország is teljes erővel latba fogja vetni a maga súlyát. Befejezésül Thomas célzott arra, hogy Magyarország nem olyan ismeretlen mennyiség a nyugateurópai népek előtt, mint ahogy a magyarok gondolják. Magyarország előtt két ut áll Az egyik az, melyen haladva dicső és nagymuita hagyományait korlátnak, elzáró mozzanatnak tekinti, amely őt a müveit nemzetek szolidaritásával szemben elszigeteli; a másik utón haladva pedig nagy nemzeti erőit és erényeit beleviheti a nagy nemzetközi előrehaladás kiegyenlités és megbékülés áramlatába. Meggyőződése az, hogy ha Magyarország ezt az utóbbi utat választja, újból felépítheti nagyságát és elfoglalhatja dicső szerepét, amelynek betöltésére hivatva van a nemzetek családjában. Az élénk tetszéssel fogadott előadást Apponyi Albert gróf tolmácsolta magyar nyelven. Részéről azt a megjegyzést fűzte Thomas előadásához, hogy nem lát ellentétet a magyar hagyományok ápolása és a nemzetközi szolidaritásba való beilleszkedés között. Shanghai kínai negyede angol megszállás alatt. A város felkészülve várja a harcot. Hankauban megint angolellenes sztrájk ütött ki. Shanghai brit haderői váratlanul pa[ rancsot kaptak, hogy a város stratégiai| lag fontos pontjait szállják meg. Nem' csak az idegen negyed, de a kínai város főbb pontjait is megszállották. Az uj front magába foglalja a pályaudvarokat és a kínai áliaravasut egy részét is, annyira belenyúl a városba. Az európai csapatok nehéz ágyukkal rendelkeznek. A lakosokat a megszállás teljesen váratlanul érte, az angolokon kívül az idegen nemzetek közül egyedül az olaszok vettek részt a megszállásban. A katonaság mindenütt homokzsákokkal és gépfegyverekkel veszi körül magát. A váratlan rendelkezésnek állítólag az volna az oka, hogy az angolok félnek Csangcsungcsang csapatának megérkezésétől. A 30000 főből álló északi csapatok már Shanghai közelében állanak és megszállották az angol vonalon kívül eső állomásokat. Szuncsuangfang az arzenált, a iipagganet és a francia koncessziótól öt mérföldnyire délre tévő erődítményeket védi. A legtöbb külföldi hatalom rokonszenvvel követi az angolok magatartását, de félnek attól, hogy a helyzetet megnehezítik a kétségtelenül támadó jellegű angol rendszabályok. A kaukázusi amerikai konzul jelentése szerint Hankauban megint angolellenes hangulat és általános sztrájk ütött ki. A sztrájkot hirtelen, minden előkészítés nélkül proklamáhák, ami Hankauban nagy feltűnést keltett. Shanghaii jelentés szerint az idegen negyed teljes felkészültséggel várja a támadást Csangcsungcsang Nankingból jövő csapatai nagyon durvák és fegyelmezetlenek. Nankingban a kereskedők sztrájkba léptek, mivel a csapatok vonakodtak áraikat megfizetni. Shanghai teli van katonákkal és olyan benyomást tesz, mint az európai katonai gócpont a világháború idején. A szállókban a szövetségesek önkéntes tisztjei ütötték fel tanyájukat Az idegen negyed utcáin mindenfelé angol, amerikai, franciái, olasz és japán katonákat látni. Állítólag: a kínai vizeken a hadi> hajók száma hatvankettőre emelkedett.
