Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-01 / 26. szám
1 \9§f, máreioa 1- ____ Komáromi Lapok Vér befulladt farsangéi mulat' s&gK esiegfalván három súlyos sebesülttel. — Saját tudósítónktól. — A komáromi járási bizottság. Szombat d. e. 11 órakor a megyeház kandallóé termében ülés tartett. Novotny Richárd járási főnök elnöklete alatt. A gyűlésen ^hosszul betegségéből felépülvén, most vett részt először betegsége után a gyűlésen Soltész Pál szolgabiró A járási főnök megnyitván a gyűlést bemutatja, a bizottságnak az uj járási számvevőt. Jegyzőkönyvi hitelesitőkül Eggenhofer Gyula és Markovits Ede tagokat küldte ki a bizottság. Nemesócsa költségvetését 328% pót* adóval elfogadták. Aranyos község költségvetésénél Vöröss Ede bizottságilag szólalt fel és kívánta annak részletes ismertetését ami megtörténvén, a bizottság 445%-os pótadóval elfogadta a költségvetést. Kolozsnémánál 309% a pótadó, Lakszakállasé 220%, Turisrakállasé 131°/° Szilas község felemelte a biró fizetését 190 K-ról 30# K-ra. a pénztárosét évi 20 K ról 100 K-ra. A bizottság kimondta, hogy e fizetések csak akkor folyósíthatok, ha a szervezeti szabályzat is ekként módosittatik. Gúta boldog község, ahol nincs pótadó. Milyen jól lehet ott lakni, sóhajtanak a komáromiak. Ekecsnek 279% * pétadója. Apácaszakállasé 175%. Mihola János rendőrfőkapitány és társai megfellebbezték .a városnak azon határozatát, hogy néhány városi tisztviselőt nyugdíjaztak. Az előadói javaslat ar, hogy a személyes ügyekben beadott fellebbezések nemtartozván a járási bizottság hatáskörébe, az a zsupánhoz'terjesztendő fel — Hála Isten. — kiáltottak fel a bizottsági tagok, — legalább megszabadultunk egy nem kellemes ügytől Kéri az elnök, hogy Gaborek helyettes városbiró ügyét'most tárgyalják le, mert Ígéretet tett erre és most is nála járt egy kis bizottság megsürgetni az ügyet. A bizottsági tagok hozzájárulnak az azonnali tárgyaláshoz. Gaborek városbiróhelyettes részére a város a múlt év elején havi 500 K-át szavazott meg, de a költségvetésben a fedezetről nem gondoskodtak. A határozatot különben is megfelebbezték. Az előadói javaslat az, hogy a határozatot meg kell semmisíteni, mert nincs rá fedezet, s még ki sem utalták. Markovits Ede bizottsági tag furcsának találja, hogy a váro3 nagy hangon rendez fizetéseket, de fedezetről nem gondoskodik és ez többszöri figyelmeztetésre is csak úgy megy tovább. Mészáros Károly szóváteszi, hogy a város nem sokat törődik a járási bi zottsággal, amely nem tud érvényt szerezni a várossal szemben határozatának. Az elnök kijelenti, hogy a varos a járási bizottság határozatai ellenére nem folyósított fizetéseket; az igaz, hogy a már elutasított ügyeket újra és újra felveszi és a bizottság azokkal ismételten kénytelen foglalkozni. Mohácsy János dr, arról kíván dönteni, hogy azért nem szavazzák meg a fizetésfelemelést, mert nincs rá fedezet, vagy hogy egyáltalában nem szavazzák meg? Mészáros Károly emlékezetbe hozza, hogy a város bírónak azért emelték nem rég a fizetését, hogy egész nap a vásosházán van dolga Hát akkor minek a helyettesének fizetés emelés, amikor soha sincs alkalma helyettesítési munkákat végeznie. A bizottság megsemmisíti a helyettes biró fizetésemelését kimondó határozatot. Eggenhof fér’. Gyula kéri, hogy a gutái r. k. iskola ügye a legközelebbi gyűlésen tárgyaltassék. Ezt elfogadják és ezzel az ülés véget ér. Kifatö fiuk (ujségelétnisltó) FELVÉTETNEK Óim m kiadóban. Keszegfalusi szigeten mára virradó éjjel csúnyán elfajult verekedés történt, amelynek három súlyos áldozata van. A kocsmában farsangi mulatságot rendeztek a falu legényei. Éjfél tájban, mikor a hangulat egyre forróbb kezdett lenni, a legények között szóváltás keletkezett, ami később verekedéssé fajult. A verekedésben megint nagy szerep jutott a késelésnek, sői az egyik legény kezében revolver is dördült el. A vere kedés Nagy István és a Füssy-testvérek között támadt, akik már régen haragosak voltak egymásra. A verekedés közben Nagy István elsütötte revolveré! és a golyó Füssy Gyulát érte, akinek a tüdejét lőtte kérésziül. A Füssy testvérek és Nagy István harcában a kocsmában levő legények két pártra oszlottak és a késelésben többen is résztvettek. A verekedés áldozatait reggel fél kilenc órakor autón Komáromba szállították, ahol az „Emberszeretet* közkórházban részesítették őket orvosi segélyben, A kórház igazgatójától érdeklődésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a verekedés áldozatai súlyos természeiü sebeket szerezlek, közöttük a legsúlyosabb Füssy Gyula állapota, akinek a mellén hatolt át a golyó, a tüdejét átlőve és a hátán a bőr alatt akadt meg, úgy hogy a golyót el kellett A komáromi iparos és kereskedő tanonciskola az iparos és kereskedő nevelés szolgálatában. A nagytőke és a gépiberendezésü gyáripar egyenlőtlen versenyével a kézmives kisiparosnak és a közvetlen fogyasztót szükségleti cikkeivel kiszolgáló kiskereskedőnek ma fokozottabb erővel kell a küzdelmet felvenniük. Id a haic nem ökölre megy, nem az osztályharc terror eszközeivel küzd a kétféle erővel berendezkedett gazdasági kategória. A haladásnak, a fejlődő technikának, a kiművelt észnek, tehát a civilizációnak és a kultúrának a természetes küzdelme í ez a primitiv munkaeszközökkel és a í —■ nevezzük nevén a gyermeket — í maradisággal. i Nem más fajta ez a verseny, mint ■ amely folyik a lateiner pályákon, ahol | a m.-gasabb iskolás képzettség követel \ termeszeíszerőleg több jogot az iskoiá zatUnsággal, a csak betűvetésig jutott primitiv műveltséggel szemben. A kiskereskedelemnek ebben a konkurenciában valahogyan kedvezőbb helyzete van, s kedvezőbb helyzete is marad : a kisiparoséval szemben, már azért is, mert a kereskedelem embere érzékenyebb a változásokkal szemben, amelyek nap nap után végbemennek a közvetítés ipara terén, s igyekszik is magát e változásokhoz alkalmazni. E tekintetben más a halyzet a kisk iparosnál, aki régi munkarendszereknemozgástgátló ballasztjával indul neki az egyre erősödő gépipari versenynek. Ezt a sokszor kárhoztatott versenyt kell egyenlővé tenni, s a kisipari termelésre, ezzel az egész kisiparos társadalomra káros hatásait parailizálni. A kiegyenlitésnek pedig csak egy hatékony eszköze lehet: s ez a tökéletesített szakmabeli képesség karöltve a szélesebb ívelésű általános műveltséggel. Ezen a téren jut legfontosabb feladatteljesítés az iparos és kereskedőtársadalom kiépített szervezeteire : az ipartársulatokra és azok munkáját kiegészítő, velük együtthaladó tanonciskolákra. A két intézmény csak egymás mellett és egymás munkáját kiegészítve érhet el kedvező eredményt az iparos és kereskedőképzés széles területén, külön utakon haladva a társulatok csak a bürokráciába fulladó hivatalok, a tanonc— február 28. távolitani a testéből. Ezenkívül a lőit seben kívül Füssy Gyulán még több kisebb-nagyobb szúrást is ejtettek. A másik áldozat Füssy Ferenc, Füssy Gyula testvére, a hasán kspott súlyos vágást a késsel, ugyannyira, hogy a hasürege megnyílt és a belek kifordultak. Füssy Ferencet a kórházban azonnal megoperálták, állapota szintén súlyos. A verekedés harmadik sebesültje Nagy István, aki revolverével a Füssyekre lőtt, a nyakán és a tarkóján szerzett késtől szurott sebeket, Füssy testvéreket eddig még nem lehetett kihallgatni, annyira válságos az állapotuk, míg Nagy István a kihallgatást, folyamán elmondotia, hogy önvédelemből használta a fegyvert. A szomorú végű verekedésnek — amelyen a felsorolt legényeken kivül még többen is részt vettek — volt még két áldozata, akiket szintén beszállittotak a komáromi kórházba, ahonnan azonban sebeik bekötözése után elengedték őket. Mint Keszegfaluről jelentik lapunknak, ma délután két órakor a helyszínre kiszállott csendőrök azonnal megkezdték a nyomozást, hogy kit terhel a felelőség a keszegfalusi .véres farsangi mulatságért. iskolák pedig a való élet követelményeivel mitsem törődő, iskoláskönyvek szűk keretén belül tengődő kényszerintézetek maradnak. Igen örvendetes és biztató, hogy a komáromi járás iparosainak és kereskedőinek összekötő kapcsa: az ipartársulat és a hozzátartozó iparosnövendékek: a tanoncok oktatását és nevelését végző tanonciskolák között eddg soha nem tapasztalt tervszerű egység és tudatos, rendszeres kapcsolat kezd kifejlődni. A tanonciskolák nem a legszeretetebb intézményei voltak a mi iparosságunknak, hiszen a tanoncottartó iparosnak — ugyan igen rosszul felfogottan — a tanonciskolái órák munkaerőt vontak el tőle, mellyel ő magát megkárosítódnak képzelte. Nem kis oktató munkába került és kéről még sajnos ma is, hogy iparosaink megértsék a tanonciskolák fontos iparos nevelő munkásságának nélkülözhetetlenséget, S hogy ma mégis e téren igen örvendetes változást tapasztalhatunk, ab ban igen nagy része van a teljesen haladó útra tért szervezeti életben munkálkodó társulatoknak és maguknak a tanonciskoláknak és kitűnő tanerőinek. A komáromi tanonciskolák példát mutatók voltak mindig a nagy háborút megelőző években, a háború alatt már vsszaesés mutatko'ott,-amit érthetővé tesz részben a tantestület több tagjának bevonulása a katonasághoz s a háborús gazdálkodás, a háborút követő felfordulás 8 ennek nyomán keletkezett forradalmi jelszavakkal elámított tömeg psyché. Lassan lépésről lépésre kezdett aztán a tanonciskola a régi kerékvágásba jönni. A teljesen meglazult fegyelem lassan állott helyre, a tanoncok tanulásvágya, az élet küzdelmeire való előkészület szükségének megértése apránkint erősödött s azt mondhatjuk, hogy ma már e téren konszolidáltabb állal potok uralkodnak. \ A komáromi tanonciskolák és az ipartársulat között szükséges belső kapcsolat megteremtésében legnagyobb és I minden dicséretre érdemes része van Ttlkes Mihálynak, a két tanonciskola élére megválasztott igazgatónak, aki a ) hivatását szerető és modern gondolkoí dásu tanügyi szakember ambíciójával ‘ és fáradhatailan agilitásával, a fialat j iparos nemzedék jövő életpályájára elő- 5 készitő eredményre vezető haladott ta; nitási és nevelési rendszerével való’ I Sággal uj levegőt hozott a Pét hő Sán dór igazgató sajnálatos lemondásával igazi vezető nélkül szűkölködő iskolába. a. oldal. A tanonciskola uj szervezetében több tér jut a szakmabeli oktatásnak s ma már négy iparos mester és más szákemberek is végzik a tanoncoktatási munkát. Ehhez a reorganizációhoz azonban alapos tanitási tervezet kell, meg kell formálni a keretet, össze kell gyűjteni a megfelelő adatokat és rendszerré fejleszteni az eddig azt nélkülöző oktatást. E rendszernek kongruálni kell a társulati szervezetnek a .tanoncképzésre vonatkozó feladatkörével 8 nem egy vonatkozásban fokozottab tempóval kell egy uj irányt bevezetni és halogatás nélkül megkezdeni. Ez az egész kisiparos termelési rendre és a kisiparos társadalomra üdvös oktatói és nevelési rendszer a kitűnő tanerőkkel, kik a tanonciskoláknál ma rendelkezésre állanak, rövid időn belül jó hatásait — reméljük — éreztetni fogja, különösen, ha az ipartársulat is a tanoncoktaíás terén eddig mutatott dicséretre érdemes munkásságát folytatni és abba a külsőséges formák mellett továbbra is komoly tartalmat önteni szándékozó modernebb, tanultabb, műveltebb, fiatalabb iparosság ezirányu úttörő munkáját előmozdítani fogja. Diáklányok bálja. (A polgári leányiskola szinielőadása és bálja.) Csendben, minden hírlapi beharangozás é3 meghívók szétküldése nélkül lázas munka folyt az utóbbi hetekben a polgári leániskolában. Szinielőadásra készültek, amelyet leánybállal akartak befejezni. Illő dolognak tartották, hogy ha már a gimnazisták a komáromi diáklányok mulattatására diákbált rendeztek, ők se maradjanak el. A diáklányok azonban nemcsak pusztán bált rendeztek, hanem azt kedves előadással vezették be és igy azoknak is nyújtottak szórakozást, akik már Terpszichore hat ása alól kinőttek, A tanári kar, élén Banai Tóth Pál igazgatóval mindent elkövetett, hogy a lelkes ifjúságon kívül a nagyközönség is jól mulasson. A főrendezők: Szilágyi Mária és Somogyi István a III. a és b. osztály főnökei időt, fáradságot nem kíméltek, hogy úgy a növendékek élőadása, mint az utána következő bál, felejthetetlen emléket hagyjon a résztvevők szivében, lelkében. Elismerés illetheti őket, hogy e nem kis feladatot olyan meleg sikerrel oldották meg. Segitő társuk volt a fiatal leánysereg lelkesedése, amely nem ismert semmi akadályt. Amint az elején mondottuk, az előadásra csendben készültek. Sőt még a hetedik nagyhatalmat, a sajtót se vették igénybe a reklamirozásra, a beharangozásra. Még meghívót se küldtek szét. A sajtóról azért nem feledkeztek meg és az előadásra meghívták. Az előadás a polgári iskola hatalmas tornatermében folyt le, de már az iskola folyosóin alig lehetett előre haladni a rengeteg nagyszámú közönségtől. Es mi voit a nagyteremben, amely ezúttal ugyancsak szűknek bizonyult. A közönség nagy része kiszorult a teremből igen nagy sajnálkozásukra. Akkora volt az érdeklődés, hogy négyszer akkora terem is kicsi lett volna. A diákleányok csacsogó, kedves szája volt a legjobb reklám, otthon s az ismerősök között elmondták, hogy mi készül náluk az iskolában. Ez pótolt minden hírlapi reklámozást. Ezért nem kellett meghívó. Bent a teremben kedves, zsibongó kép tárul elénk. Az első sorokban, mondhatnék a zenekari páholyokban az ökölnyi csöppségek ülnek, majd jönnek a nagyok széksorai. Végre felhangzik a csengő és szétlibben a függöny. Kedves kis színpad tárul elibánk, hasonlatos a japáni ízléses színpadokhoz. Két helyes lány libben a színpadra, Bokrossy I. és Kiczing K. Egyik fiú ruhában és egy lenge, bájos tánckettőst lejtenek el bámulatos könnyűséggel és szép mozdu latokkal. A zugó tapsra meg kellett ismételniök a táncot. Majd egy mulattató vígjáték következik, a Feisült ünneplők. A nevelőintézetben várják az uj német kisaszszonyt és tévedésből az áliomósfőnök
