Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-12 / 19. szám

t. oldat, «

Komáromi Lopok

£937. fcbrtiAr 13.

POLITIKAI SZEMLE

Komárom. — febr. 11.

A k'pvi**»éháf Bl°s*. A képviselőbiz kedden, február 15 én ülést tart, «melynek napirendjén három ideiglenesen kötött kereskedelmi szerződés fog szerepelni. A Maeyarotszág-Íal, Törökországgal és Belgiummal ötött szerződésekről van szó. amelyek még ratifikálásra várnak. Ezen kívül nyolc mentelmi ügyet fognak tárgyalni. Közvet énül az első ülés berekesztése után tartják meg a második formális ülést. Ezen az ülésen a kormány több törvényjavaslatot fog beterjeszteni. E törvényjavaslatok között lesz az eddigi terv szerint a közigazgatás reformjáról szóló, az építkezési törvényjavaslat és a véderő javaslat. A második formális ülésen azokat kiosztják az alkotmányjogi, szociális és véderőbizottságnak. Majd szünet következik. amely alatt a bizottságok fogják a törvényjavaslatokat a plénum részére előkészíteni.

Tiltakozás a körgazmtási reform ellen. A közigazgatási reformról cikkez nek az uiságon, beszelnek a politikusok, de senki sem tud róla részleteiben semmiféle pozitívumot. Nem lehet csodálkozni, hogy ilyen körülmények között a legnagyobb bizalmatlansággal tekintenek a javaslat elé. A csjh szociáldemokrata képviselők és szenátorok klubjai ülést tartottak, amelyen foglalkoztak a köz igazgatási reform tervezetével és tiltakozásukat fejezték ki a kormány és a javaslat ellen azétt, mert a tervezetet a nyilvánosság tudta és az érdekeltekkel való megvitatás nélkül dolgozták ki A klubok föhivjik a lakosságot, hogy hívjanak össze tiltakozó gyűléseket és védjék míg a sajá', valamint a kerü letek érdekeil Weyr dr. egyetemi tanár, cseh közjogász, az alkotmánylevél egyik szerzője, nyilatkozott a reform felől és kijelentette; hogy a roformot sem tárgyilagosan, sem szakértők bevonásával nem készítik elő és ezt a kérdést is inkább politikai, mint tárgyilagos szempon ból oldják meg. Meggyőződése szerint a zsupa beosztás jobb, mint a tartományokra való beosztás, a megyerendszer e'len felhozott okok elégtelenek, főképpen az az ok, hogy a megyerend szer költségesebb mint a másik. Ezt az okot nem támogatják a statisztikai adatok és számítások. Szerinte a zsupa

Komáromiak a diplomácia szolgálatában.

irta: Takáts Sándor.

A hódoltság korában Komárom volt a török, a magyar és a császári követségeknek a legfontosabb gyülekező helye. Rendesen itt Komárom tövében történt a követségeknek kiváltása. A tőrük követségek, amiknek az emberszáma olykor százakra rúgott, többnyire Komáromban szálltak meg, ahol aztán a magyar hadinéppel bor és zene mellett ugyancsak vígan lakoztak. Komáromból aztán huszárjaink kísérték fel Bécsbe vagy Prágába. A Konstantinápolyba vagy a Budára igyekvő magyar vagy csás/ári követeknek is Komáromba kellett jönniök, mert Komárom alatt már török vitézek kisérték őket alá. A törők naszádosok többnyire Osiőnynél vették naszádjaikra a mi követeinket s a Dunán vitték őket le Belgrádig néha még tovább is,

Komárom lévén a magyar naszádosok székhelye, itt mindig elég olyan ember akadt, aki a magyaron kívül még több nyelvet is beszélt. Ezenkívül a naszádos vajdák még a törökökkel való érintkezés módját is jól tudták, az utakat is ismerték és a veszedelmet nem félték A hódoltság korában az ilyen emberek megbecsülhetetlenek voltak a követjárás idején. Ez a körülmény adja értenünk, miért szerepel a hódoltság korában oly sok komáromi ember a diplomácia terén. Nemcsak levélmutatók, kurírok, követkisérök, dragománok, de valóságos portai követek is, kerültek innét. Hiszen Zay Ferenc, aztán hdenczy András stb. akik Budán és Konstantinápolyban nem egyszer jártak követségben, a komáromi naszádosok főtisztjei voltak.

Mivel alig múlik el esztendő, hogy

rendszer Csehországban is bevált volna.

Pattariaieksaok a h riser eb <n A

véderőiörvények szerint a 18 hóiapi szolgálati idő éivénye tavaly lejárt s azóta ez a kérdés állandóan foglalkoztatta nemcsak a nemzetvedelmi minisztériumot, hanem a külö bJző politikai köröket és pártosat is. A nemze védelmi miniszter a 18 havi szo'gilati idő további fentanása mellett tör lándzsát, azonban egyes pártok semmiképpen sem találják szükségesnek a régi szolgálati idő fentarását és annak redukálását javasolják. A parlament ez egyik legkényesebb problémájának megodásában prágai hírek szerint megegyezés jött létre a német kormánypártokkal, amely szerint a lakosság bizonyos kategóriája részére ismét életbeléptetnék a póttartalékosság kedvezményét Enne* éli énében a nemet p irtot hajlandók megszavazni a 18 hónapos szóig >lati időt A szolgálati idő megállapításával kapcsolatos a katonák szavazati jogának megszüntetése is, amit szintén most fog a parlament elhatározni.

Bsnes külpolitikáját heiytelén<fik a külügyi b«z tlságban. Benes dr. külügyminiszter minap tartott külügyi jelentése fölött csütörtökön kezdték meg a vitát a külügyi bizottság ülésén, amelyen erős támadá- alá vették a külügyi politikát. így Svetlik cseh néppári képviselő hosszabb beszédben foglalkozott a mai külpolitikával és többek közö t kifogásolta, hogy a prágai külügyminisztérium olyan politikát folytat, mintha ez kizárólagos privilégiuma volna, amelybe más tényezők tele sem szólhatnának. A kisantantnak ujanb tanaimat kell adni, mert két konfliktus veszé'yeztetl a kisantant célját: az olasz fasizmus és az orosz kommunizmus. Mijei áttér a szónok Csehszlovákiának a Vatikánhoz való viszonyára és az ezzel összefüggő egyházi kérdésekre és kijelenti, hogy a Vatikán eljárását a politikában sokszor helyte'enül ítélték meg A Vatikán fél ő gonddal tér ki az elől, hogy befolyásolja a politikai pár tokát, még akkor is, ha ezek a pártok katolikus elveken alapulnak, mert mm akarja, hogy valamely párt eljárása, vagy álllásf tglalása miatt az egyhazat tehessék felelőssé. Csehszlovákia érdeke megkívánja, hogy a Vatikánnal a d plomáciai viszonyt megújítsák. Kreilich német nenzeti csodálkozását fejezte ki

Konstantinápolyból vagy Budáról követség ne jött volna s mivel a magyar királynak is — akit a törökök nem császárnak, hanem bécsi királynak hívtak — majd minden évben kellett rendkívüli követeket küldenie a portára, akik az adót és az ajándékokat vitték oda, gondolhatjuk, hogy ilyenkor minő élénkség, minő sürgés-forgás uralkodott Komáromban.

Tudott dolog, hogy a bécsi udvar és a porta közt állandóan folyt a levelezés. A leveleket rendesen Komá romba küldték s a komáromi főkapitány továbbította azokat. A követségek ré szére szükséges útleveleket és hitleveleket is Komáromba küldték a budai basák A diplomáciai levelezésben természetesen a magyar nyelv volt az uralkodó. A budai basák egyenest megkövetelték, hogy ne latinul, hanem magyarul Írjanak nékik. A XVI. században aztán gyakran megesett, hogy diplomáciai ügyekben még a német követek is magyarul Írtak. Ungnad Dávid konstantinápolyi császári követ például 1573 szept. 28-án Kielman Andrásnak „az fölséges római császár főkapitányának Komárom várában, nékünk jóbarátunknak“ küldi a bécsi királynak szánt levelet, s kéri öt, hogy „kültön küldje oda fel Bécsbe“.

A hódoltság korában az állandóan ^Konstantinápolyban tartózkodó orátorok és rezidensek (vagyis követek) az úgynevezett magyar házban laktak, (La maison d’Hongrie.) Az orátorok és rezidensek magukat ugyan a császár követének tartották, de a török diplomácia csak a magyar király követeinek nézte őket. A császári orátorok és rezidensek tehát a portai követek közt azt a helyet foglalták el, ami régi nemzeti királyaink követeit megillette. Maga Llngnad Dávid írja 1581. szept. 27-én Konstantinápolyból ő felségének: „als für ein potschaft aines königs von

afelett, hogy B rtes neoi adott kimerítő tájékoztatást a kü p ihfikai he'yzetről. Erősen Kifog Volta. hogy Csehszlovákiában a nyilvánosság kizárásával folytatnak külpolitikát K'nevazs t hep*»e ó'sstGIati tagoka kAzigazgaiaaban. A megyei hépviselőtestületeKnek tudvalévőén vannak kinevezett tagjai is. Ezeket a tagokat a kormány az akkor mé£ fennállott nemzeti koalíció tagjai sor ból nevezte ki akik tehat valamennyien politikai pírtokhoz tartózlak. A közigazgatási reformtervezet szerint a létesítendő országos és járási képvbe ő'e^üietenbe szintén ki fognak nevezni tagokat, ezek azonb n a tervezet sze-int az érdekképviseletek javaslatára fognak résztvenni az Illető testüle ten. A tervezet szerint ezeknek a kinevezett tagoknak nem keli tartozni valamely politikai pán kötelékébe és ha tartoznak is, a képviselőtestület, a vahsztmány és a bizottság >k megalakítása szempontjából nem fognak a politikai pártodhoz számíttatni, ami az aránylagos képviselet elve szerint annyit jelent, hogy a kinevezett tagoknak, mint ilyeneknek külön igényük van a választmányban és a bizottságokban az összes helyek egyharmadára. Csak ar a kérdés, hogy a kinevezésekhez ae érdektestületek milyen - politikai pártállásu képviselőket fognak javasolni;

A lasti ti»ztvi«alA> al*4sok rendszer«*

sttnse. Az állami tisztviselői állások rendszeresítésével összefüggő kérdések megoldására kiküldött bizottság, prágai hír szerint — husvétig elkészül munkájával. Ma még nem lehet megállapítani hogy mikor lép éleibe ez az ideiglenes rendszeresítés,, illetve hogy meddig marad érvényben a végleges rendszeresiiés kidolgozásáig.

Anglia n«m v|*z> a nno-zAvatsAg nfé •i kmai űgvet. A népszövetség titkárságához most érkezett meg Chamberlain! angol külügyminiszternek átirata,; amelyben a népszövetség informálni kívánja Anglia kínai pof? fikájáról. Az áliratban azt válaszolj« Chamberlain,hogy Anglia nem óhajtja a népszövetség intervencióját egyelőre igénybe venni. Az aktát legközelebb egész terjedelmébe teszik majd közzé.

Húsz elveit hangoztatják és Nepomuki szent Jánost hordják a szivükben

mondja Zoch Sánuel szlovák evangélikus

püspök a esetiekről.

Két érdekes nyilatkozat a csekek és szlovákok viszonyáról.

A Kostnicke jiskry cimü cseh folyóirat aiikéiot rendezed a szlovák kérdésről Jelentős politikusok és szakemberek megnyilatkozásai között kiemelkedik Zoch Sámuel szlovák evangélikus püspök, csehszlovák agrárpáni képviselő nyilatkozata, aki hháziatja a szlovákokat amialt hogy minden baj egyetemes orvosszeréül a politikát tekintik, túlságosan az államra bízzák ma gukat, rendkívül sokat várnak tőle, de a társadalmi tevékenységben kevéssé áldozatkészek, A cseheknek viszont szemükre veti, hogy mindkét lábukkal az osztrák tradíciókon állanak A szlovákok azért elégedetlenek mert a csehek behozták az országba az egész ősz trak rendszert Ezáltal nagy zavar keletkezeti. Ennek oka a cseh lélek kettétagozotlságában kereshető; Hús elveit hangoztatják és Nepomuki

Hungarn halten*. Még a más államok követei is igy Írnak a császári oratorokról és rezidensekről: „dem König zu Wien“, — at Kyral di Vienna“, — della porle de Kyral de Wienna“ — „lettera missiva che si ho da scriver al Kyral die Vienna.“

Mindezt tudván, megértjük, miért kellett a császári követeknek és kísérőiknek állandóan magyar nemzeti ruhában járniok Konstantinápolyban. Más féle öltözetben a szultán nem is fogadta őket

Az orátorokon és rezidenseken kívül majdnem évenkint rendkívüli követ (internuncius) is ment a portára. Aztán az úgynevezett levélmutatók (tabellarius) levél vivők, vagy kurírok is fel- és alájártak. Levélmutatóknak azokat hivták, akik nemcsak a király levelét vitték, hanem szóval is tárgyaltak a basákkal s tárgyalásaikról írásbeli jelentést is küldtek Bécsbe. Ezek a levélmutatók körülbelül a török csauszokkal állottak egy rangban.

A különféle követeknek, levélmutatóknak, kuríroknak és dragománoknak a politika és társadalmi ismereteken kivül főleg a nyelvekben kellett jártasaknak lenniök. Rendesen a magyar, a latin, a török és a horvát nyelvek ismeretét kívánták meg tőlük Nem utolsó dolog, hogy az ilyen emberekben Komárom mindig bővelkedett. A XVI. században szinte szokássá vált, hogy ha Budára vagy Konstantinápoiyba ügyes embert akartak küldeni, legelőször Komáromba írtak. És itt mindig elegendő akadt. Nincs még egy város( melynek a török-magyar diplomáciai összeköttetésekben oly nagy része lett volna, mint Komáromnak. A reánk maradt diplomáciai iratok egész serege oly komáromi férfiakat sorolnak fel, akik vagy mint rendkívüli követek, vagy mint levélmutatók Budán és Konstantinápolyban forgolódtak.

szent Jánost hordják a szivükben a haladást választási jelszónak használják és emellett szűkkeblűén konzervatívok. Nem hisz abban, hogy a cseh népben rendkívüli képességek lennének a haladás iránt. A csehek Szlovenszkóban nem tudnak alkalmazkodni az adott viszonyokhoz.

Nemkevésbbé figyelemreméltó dr. Husek pozsonyi egyetemi tanár nyilatkozata A szlovenszkói aulonomista mozgalom okát abban látja, hogy a több mint kilencszáz esztendeig Csehországtól és Morvaországtól politikailag elszakított szlovákok önálló nemzetié fejlődtek Az autonomista mozgalom ennek folytán mintegy vérévé vált a szlováknak. Ab szlovákok nagy része nem a esetiektől de O oszországlól várta a felszabadulási. A forradalom után a szlovákok megriadtak a csehek túlságos pozitivizmusától és demok-Csak p Idául említjük, hogy Horváth Péter komáromi naszádos vajda harminckétszer küldetett Konstantinápolyba. Az 1576 évben ez a derék vajda lóháton tette meg az utat Konstantinápolyból Regensburgig! (Gesandtschaft an der ottomanischen Porta 1576.)

Gyakran járt követségben Pozsgay Zsigmond komáromi naszádos kapitány is. Az 1544 évben például mint követet küldötték őt Budára és Konstantinépolyba Jeromes egri préposttal egyetemben Rendkívül érdekes és tanulságos követi jelentésük reánk rniradt.

Pozsgay Zsigmond az 1549. évben is követséget vezetett a portára. Ezúttal Karamaniában is járt s Schoniumból küld Bécsbe jelentést a szultánnal folytatott tárgyalásáról.

Az 1550. évben a követséggel ismét több komáromi naszádos ment alá. Közülök leginkább kivált Tóth Pál, aki a következő évben már mint tabellarius (levélmutató) járt Konstantinápolyban.

Ugrinovith Vitus naszádos kapitány is több ízben viselt követséget Budán is, Konstantinápolyban is. Ugyanezt mondhatjuk Zay Ferenc naszádos főkapitányról is, ki követségének embereit a komáromi naszádosokból válogatta ö^sze. (1553.)

Az 1553. évben a király két tabellariust küldött a törökökhöz. Az egyik: Horváth Péter Konstantinápoiyba, a másik: Molnár Mihály Budára ment. Mindkettő komáromi vajda volt s mindkettő derekasan elvégezte föladatát.

Az 1557. évben Nagy Iván vajdát bocsátá a király igen kényes megbízatással Budára. Mivel az ut ez időben igen veszedelmes volt, Paksy János komáromi kapitány a királytól katonai kíséretet kért Nagy Iván részére. Ugyanez évben a portára küldött nagy követséget Zay Ferenc és Veraacsics