Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-12 / 19. szám

nyolcadik évfolyam. 19. •«Am. Nyomhat, 1087« február? 19 POLITIKAI I.A (Ufifiietéai At cxebisiorák értékben: Relében é« vidékre poitai »étkflldéitel: Sgéu évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre j 20 I. - Iölföldön 150 Ki, »yei uéa árat '80 fillér. ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS Felelős fŐBzer*eR7tő GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR A NY A Y JÓZSEF dr. SzerkKMtfteég éa kiadóhivatal: Nidor-a. Ifi, Megjelenik heten kint háromixori kedden, csütörtökön és szombatom A közigazgatási reformmal kapcsolatban a magyarságnak arra kell törekednie, bog; kikövetelje maga részére a szaktestetekben való képviseitetést. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő a közigazgatás reformjáról. Mlipiiia. Komárom, — február 11. Prágában a legújabb szenzáció a hadikölcsönök kőiül kavarog, meri tudvalevőleg a nemzeti szo­cialista párt vezetői 104 millió erejéig cseréltek be had kő Csönö­­ket olyan formán, hogy azokat Ausztriából csempészték be a bel­földre. Jellemző, hogy ezek a nemzeti szocialisták, akik a köz­társaság legnagyobb sovinisztái, soha hadikölcsönt nem jegyeztek, nriprt a háború alatt is ez ellen agitáltak suba a’att. így történt azután, hogy a cseh bankok és takarékpénztárak a jegyzett hadi kücsönön csakhamar túladtak és az összeomlás után ezeknek hadi­­kölC'öneik nem voltak. A magyar és német intézetek azonban a jegyzett hadikölc önt gondosan őriztek, mint jói jöve­delmező érlékpapirosokat, amelyek­kel azutáa a nemzeti szocialisták a forradalmi törvényhozásban kényük-kedvük szerint bántak el. A csehszlovák törvényhozás a hadiköicsönöketcsak egy minimum alatt (25000 K) ismerte el oly­­képen, hogy annak tulajdonosa tartozott ugyanannyi névértékű ál­­lambölcsönt is jegyezni. Mivel ez a kis egzisztenciákra vonatkozott, akiknek minden vagyona úgy­szólván a hadikö'c-öuben vagy némi kis ingatlanban volt, termé­szetesen ezek nem vehettek részt az államkö'csön jegyzésben és igy hadikölcsöneik elvesztek. Ehhez járult azután az is, hogy az állam büntető szankciókkal kényszeritette olgárait a hadikölcsönkötvények eszolgáitatására. Szóval milliár­­dokra menő vagyonleadást végzett el polgárain. Mindebben a nemzeti szocialis­ták nem vettek szenvedő részt, hiszen ezeknek nem volt a tulaj­donukban ilyen kötvény; azonban a le nem bélyegzett, tehát külföldi eredeti kötvényeket az állam be­váltani volt kénytelen, mert az az államadósságnak reá eső részét képezte és ezeket becserélte állam­kötvényekkel azok névértékének háromnegyedrésze erejéig. Nosza a hangos és fürge nemzeti szocialis­ták, akik kitűnő üzletemberek is és igen jól értik azt, hogy szivaty­­tyuzzanak ki valamit az államból, amelynek megalkotói sorában az első helyre furakodtak, osztrák összeköttetéseik révén százmillió értékű kötvényt csempésztek beéa azokat becseréltelték államkötvé­nyekre. Ennek a monstre bünper­­nek a szálait bogozza a prágai országos törvényszék. A nemzeti szocialista vezérek, szenátorok, képviselők, pártfőtitkár, altitkárok, vidéki titkárok, a ré­szesei ennek a legfrissebb pan a* A macyar nemzeti párt lévai párt- I napján Salkovszky Jenő dr. alelnök- I nek a közigazgatás reformjáról tar- J tolt előadásával kapcsolatosan fel­szólalt Holota János dr. nemzet­gyűlési képviselő is, aki politikai és szakszempontbói Ismertette és bírálta a készülő reformot. A lévai pártnap alkalmával a kormánynak a közigazgatási reformra vonatkozó javaslata még a mai formájában sem volt ismeretes s Így Holota János dr. felszólalása csak a lap­közleményekből kivilágló részle­tekre szorítkozott, mégis annyira értékes megállapításokat tartalma­zott, hogy azok a mai helyzetben is teljesen helytállóknak lekinthetők. Holota János dr. rámutatott arra, hogy a közigazgatás rendszerének és felépítésének reformját minden­hol hosszú szaktanácskozás szokta megelőzni, ezzel szemben Csehszlo­vákiában azt látjuk, hogy nyolc esz­tendő alatt három Ízben és minden esetben merész hirtelenséggel vál toztatják meg a közigazgatási rend­szert. Ez az idegesség jele és be­teges tünet. A jogászközvélemény elképedve vett tudomást az uj köz­­igazgatási rendszer bevezeiésének tervéről. Mikor Hlinka közjogi elő­nyökért feláldozta a szakszerű meg­gondolást, vállalnia kellett a felelős séget ama zavarokért, amelyek be fognak következni, ö, mint magyar nemzeti párll politikus, örömmel fogadja a decentralizálást, mint szakember azonban aggályosán nézi a reformot. Arra a kérdésre, hogy mik lehet­nek a magyar nemzeti párt követe­lései az uj szlovenszkói közigaz­gatási szervezettel szemben, csak a javaslat megismerése után lehet részletesen választ adni. Amennyi­ben a jelenleg forgalomban lévő hirek a reformra vonatkozóan meg­felelnek, úgy feltétlenül követelnünk kell a szlovenszkói tartományelnök ségnél j az egyik alelnöki állást a magyar nemzeti pari számára. Kö­vetelnünk kell azt, hogy a tartomány­­gyűlési választásoknál tisztán a vá­lasztási alap érvényesüljön. Ügyel­mának, amely előzői sorában sem kerül az utolsó helyre. A nemzeti szocialista pártszervezés volt a leg­hangosabb és lármás működése megtévesztette a komolyabb ele­meket is. Emlékezünk a jó koa­­liciós időkre, amikor valóságos versenyfutás volt a vasúti minisz­térium után, amelyet mindig egy­­egy élelmes nemzeti szocialista ka­parintott a karmai közé, úgy hogy abból valóságos szakszervezetet csináltak. Állítólag negyvenezer vasutas van ebben a szakszerve­zetekben ma is. A vasutügyi mi­nisztérium azután a . vasutasok számára mindennemű fogyasztási szövetkezeteket gründolt, ahol nünk kell arra, hogy a választási kerületek beosztásánál a választási geometria ne érvényesüljön. Ha a tartománygyüiés tagjainak egy részét a kormány nevezi ki, ak or a magyarság rendkívül nehéz helyzelbe kerül, meri a kinevezendő tagokat szaktestü­­lelekböl választják ki s ezekben a testületekben a magyarság nincs képviselve. A közigazga­tási reformmal kapcsolatosan tehát arra kell törekednünk, hogy kikövetelhessük a magyarság számára a szaktestülttekben való képviseitetést. Ezután szólt az egyes közigaz­gatási szervek reformjára vonatkozó tervekről. A tartománygyüiés az ed­digi tervek szerint átvenné a zsupák jogait és bizonyos politikai jogokat is gyakorolna A járások állítólag tíz esztendeig fennmaradnak. Ha a járásokon nem történik változtatás, akkor kötelességünk a bírósági já­rásoknál elkövetett hibákat reparál­­talni. Ha uj járásokat alapítanak, úgy résen kell lennünk, hogy a ma­gyar nemzeti kisebbséget ne osz­­szák el úgy az egyes járások kö­zölt, hogy a kisebbség jogai meg­rövidüljenek Megá lapi ja, hogy a járások működése nem lesz meg­felelő, mert nem áll rendelkezésre elég szakképzett munkaerő. A köz­ségekről szólva, kijelenti, hogy a demokratikus és modern közigaz­gatási elvvel nem egyeztethető össze a jegyzőt vétójog és a zsupán fel­­feloszlatást joga. Kifogásolja azt, hogy a községi pótadót az állam szedi be és ezeknek kiadását a községek számára a jövedelmi adó befizetésétől tesz k függővé. Az uj adótörvények javaslata a községekkel szemben terrorisztikus és igazságtalan intézkedéseket tar­talmaz. Kiszolgáltalja a községi költ­ségvetéseket a járásnak és a zsú­pénak és lerombolja a községi ön­­kormányzatnak kevés jogkörét is. Végül hangoztatta, hogy a magyar járásokban és községekbe magyar tisztviselőket kell követelnünk. azutáa milliókat loptak el, miut például Kassán. Természetesen a kár az államot terhelte. Legújab­ban az államvasutak szenét szál­lították rezsi árban ilyen szövet­kezetnek és az államot igy káro­sították meg. Ez a nemzeti szo­cialista gazdálkodás már rég sze­met szúrt a cseheknek is és úgy a demokrata párt, mint a cseh néppárt, de az agráriusok is meg­elégelték viselt dolgaikat. Nem jó reklám ez a panama a nemzeti szocialistáknak, akiknek pártjához vau szerencséje tartózui Benesnek is, a köztársaság külügy­miniszterének, aki bizonyára a legjobban resteli az elvbarátoknak ezt a szerencsehalászatát az állam pénzén. Igen érdekes, hogy a bünper terheltjeinek vagyona ellen foganatosított bűnügyi zárlat al­kalmával az derűit ki, hogy a de­rék szocialista főemb^rek gyönyörű villák tulajdonosai Prága környé­kén, szóval a párt igen jól jöve-Ídelmezett nekik. Az enyém, tiedi övé fogalma gyenge iábon állott ennek a pártnak a környékén, amely mindenkor tudott magának kierőszakolni — természetesen az állam terhére — kisebb-nagyobb előnyöket. Abban meg egyszerűen mesteri szerepet vitt, hogy alkal­mazottait elhelyezze zsiros állások­ban. A szociális intézmények hem­zsegnek az ilyen nemzeti szocialista párti emberektől. Szóval a párt az á' iám mai eszkomptá tatja a párt ígéreteit a pártnak tett szolgála­tokért. Ugyanekkor azonban a nyug­díjasokat éhezni engedték ezek a kiváló szocialisták, akik inkább a zsebszocializmust képviselik, mint azt a szellemet, amely a nyomort és szenvedést akarja igazságos ál­lami és társadalmi berendezésekkel mérsékelni. Nemzeti szocialistáink voltak a leghangosabb sürgetői a szociális biztosításnak, amelyben önmagukat kitünően biztosították a jól jövedelmező hivatalok meg­szállásával. Ez a törvény most revízió alá kerül és remélhetőleg útilaput kötnek ezeknek a szociális biztosítóknak is a talpa alá s nagy tanulságok rejlenek ebben a hadi­­kö'csönpanamábau belpolitikai hely­zetünket illetőleg. A volt kormány­koalíció alatt növekedett nagyra ezeknek a szociálistáknak a szarva, mert ott az övéké volt a befolyás és Franké miniszter a vasutasok szakszervezetének az elnöke volt inkább, mint vasúti miniszter. Utai és látogatása a pártagitáció színe­zetét viselték magákon. Szlovenszkónak azonban nem jutott a pártelőnyökből, azt mind lefölözték. Prágában. A harcias Ktofács, aki a magyarok ellen való kirohanásairól ismeretes, most elnémult. A pártban végbement visszaélések ellen nem tud olyan szépen szónokolni és menydörögni. A prágai szocialista erkölcs min­denesetre jellemző erre a korra és annak felfogására. Ez az, amit a cseh nemzeti szocialista párt hirdet és gyakorol: anyagi jólét minden áron, a vallás és az erkölcs az magánügy, továbbá el Rómától és és fő a jól jövedelmező zsiros hivatal az állam terhére. A korra nézve is sok tanulság rejlik a materializmást hirdető pártnak e szégyenében. Hasztalan akarja erről lármás sajtójuk & ifi­­gyeimet elterelni. A dolog iránt mindenki érdeklődik, aki előtt a tisztesség nem közömbös valami és mindenki elitéli az üzelmeket. r I

Next

/
Thumbnails
Contents