Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-08 / 17. szám

t. oldal« Komáromi Lapok 1927. február 8. másik javaslat uj ellenőrző minisztérium létesítését indi vány ózza. Et a többi minisztériummal egyenlő rangú hivatal lenne és élére szintén politikust állíta­nának, Alsészemeréd, álbár, Baka, Udvaré, Nagyudvamok, Csaliókőzkürt, D^&nl es Nagyoielic községek a kereszt«n»szo­­tualista táborba«. Alsóstemeréd köz­ségben a napokban alakult meg újból a keresztényszocia ista szervezet, mely­nek elnökéül Gyönyör Ignácot, alelnö kének Baliai János, (tikárának Schnirer Kálmán«, pénztárosának Gyönyör Jánost, ellenőröknek Gábor Istvánt és Antal Jánost választották meg A választmány a következő tagokból alakút: Szabó István, Gyönyör István, Gvönyör Fe­renc, Piri István és Ficsur István, An­tal József és Gábor Ferenc. — Albár községben elnöknek: Ma cell Vincét, alelnöknek ifj. Nagy Miklóst, titkárnak Mehöly Istvánt, pénz'árosnak Nagy La­jost, ellenőröknek Patassy Károlyt és Szabó Ferencet választották meg. Vá­lasztmányi tagok: Kockás Bence, Ko­vács Gyula, Szabó Károly Kovács lg nác, Egynázi Lajos, Kovács Benő. — Bakai alakuló értekezlet vezetőségébe elnöki fisz séget nyert Rícz Péter, ai elnökit Aranyosi Vendel, titkárit Jankó János, jegyzőit Liszkay Jinos, pénztá­rosit Pitrovits Kálmán, ellenőri tiszt­séget nyertek Nógel György és Horváth Titusz. Zalka Jánost, S;a«ál Istvánt, Tóth Istvánt, Hályas Tituszt, Zsolnay Tituszt és Mészáros Bélát választmányi tagoknak választották meg. — Udvar­­don a keresztényszocialista szervezet vezetőségébe elnöknek Nagy Mátyást, alelnöknek Nagy janost és Farka An dort, titkároknak Kállazi Lajost és Is. lenes Sándort, jegyzőnek V dkeny Jó­zsefet, pénztárosnak N gy Istvánt, el­lenőröknek Pálinkás Bélát és 0 illa Józsefet választották meg A választ­mány a következő tagokból toborzó­­dott: Lebó Ferenc, Mizere Máé, ifj. Mészáros János, Salgó Lajos, Mihale­­csek Ferenc, Juiász Adoif, Győri Béla, Fekete Máté, Veress János, Fotyik La- V jós, Kondicz Lajos. — A nagyudvar­­noki értekezlet a szervezet vezetősé­géke elnöknek Godány Kálmánt, alal­­nöknek Parasz hy Is vant, titkárnak Godány Mihályt és ellenőrnek Gates joach mot választotta meg, Paraszti József, Szón olay István és Domonkos Imre nyertek választmányi tisztsf get. — Csaliót öznürtön a keresztényszocUiista szervezet elnökének Házi Lajost, alel­nöknek Bogár Bélát, titkárnak Bugái Flóriánt, eilenőtöxnek Bugár Istvánt és Ofbán Bélát választották meg. A vá­lasztmány a következő tagokból alakult meg: Koszorús Józrcí, ifj. Bugar Vince, Mizséri József if| Hájas László, Bu'ár László és idsb Hájas László — D;aki községben a tisztújító értekezlet tend­­kivüi ünnepélyes keretek között zajlott le. Nagy Kolos htlyi elnök meggyőző szavakkal fejtette ki az értekezlet elején a keresztény magyar nép kö élességét. — U:ána a központ kiküldötte Poór Ferenc beszédében elitélte ezon partok politikáját, akik ma a hatatxn érdeké­ért tülekednek. Nagy hatást keltő szavai után megejtették a választást, amelynek eredménye a következő. Elnök lett: Nagy Kolos, disze'nök Polák Flórián, alemök Takács Ambrus, titkár Szapu­­csek István, pénztáros Takács Róku>z, ellenőrök Takács Ambrus és Ladányi János. A választmány a következőkből ioborzódott: S^etei Janos, Dóra L^nárt, Polák Elek, Polák László, Hajdú Imre, Szász Lajos, Csörge Domonkos, Kiss Kálmán, Kovába J nos, Pavel Gáspár, Bábel István, Szapucsek Lajos, Pakozdy Lajos, Beszédes Janos. Lidánvi Ferenc, K vács János és Takács János. — Nigybielicen a tisztújító értekezleten Plantczky Gusztáv párttiikár mondott tartalmas beszédet, majd a választást ejtették meg, melynek folyamán ifj. Dvoncs Józsefet elnöknes, ifj. Oati Mihályt alelnöknek, Benyuska Viktort titkárnak, Pridatk a Rezsőt pénztárosnak, Minarik Vendelt, idsb O ah Mihályt és Bálik Mihályt ellenőröknek választották meg. Ifj. Dvoncs István és Benuska Lajos választmányi tagok lettek. A pozsonyi minisztériumban nagyméretű sikkasztásnak jöttek a nyomára, amelynek összege még eddig ismeretien. Das6b Károly főszámtanácsos több ezer koronát „kezelt** el. — — A sikkasztó főszámtanácsos valószínűleg Olaszországba szokott, A rendőrség elfogató parancsot adott ki. Pozsony, — febr. 7. V A szlovenszkói minisztériumban ki- I nos botrányt okoz az a nagyarányú I sikkasztás, amelyet Dusck Károly fő­­számtanácsos követett el, akit a cseh­szlovák kormánykörök annak idején minden áron Pozsony városára mint városi főszámvevőt akarták ráerősza­kol. Dusek főszámtanácsos légionárius Volt és a minisztérium számvevőségében működött. A városok pénzügyeiben nagy befolyása volt és referádája mel lett a külföldön élő csehszlovákok tá­mogatására létesített alapot is ő ke gelte. Hivatalában január közepén tartott rovancsoláskor 65000 korona htÚRyt állapítottak meg. A vizsgálat eredményét titokban tartották, Dusek­­nek pedig január végéig időt adtak a hiányzó összeg megtérítésére. Dusek azonban nem tudta felhajtani az össze­get és január 26-án cserbenhagyva I családját, megszökött hazulról. A minisztérium erre kénytelen volt jelentést tenni az esetről a rendőr­ségnek. Dusek magával vitte vagy eltüntette azokat az okmányokat is, amelyekből meg lehetett volna állapítani a hiányzó összeget, úgy hogy most egyelőre azt sem tudni, hogy mekkora összeget sikkasztott el. Egyes verziók szerint 180.000—200.000 korona elsikkasztd­­sáról beszélnek, sőt a félmilliót is em­legetik, biztosat azonban még a mi­nisztériumban sem tudnak a sikkasztott összeg nagyságáról. Dnsek kezelte a Stefanik féle jdapot is. A nagyarányú aktióval meg­indult gyűjtés azt a célt szolgálta volna, hogy Stefániknak a Bradló­­hegyen, ahol eltemették, a sírja főié impozáns emléket állítsanak. A gyüj lés már vagy fél éve szunnyad é* ezalatt Dusek havonta 1200 koronát vett fel a Stefanik alapból keceiési költ­ség címen. Dusek még hosszabb ideig volt a Frigyes főherceg vagyonát kezelő bizottság tagja is, ahonnét szintén jöve­delmet húzott. Mint az V. fiz. osztályba tartozó hivatalnoknak nagyon szép fix fizetése volt, ami havi 7000—8000 koronát tett ki. Dusek szenvedélyes hazárdjátékos volt és sokszor voltak napok, mikor 10—15.000 koronát vesztett el. A sikkasztó főszámtanácsos valószí­nűleg Olaszországba meneküli, amit az a körülmény is megerősít, hogy Dusek a háború idejében Olaszországban volt légionárius. Dusek ellen a rendőrség köröző­­levélben elfogatási parancsot adott ki. A pozsonyi rendőrség értesítésére a prágai rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást és megállapították, hogy január 29—31*ig Prágában tartózko­dott. Az esetről értesítették az összes határrendörségeket is. Duseket egyébként Komárom városa is jól ismeri, ősszel Komáromban is járt a városházán s ő végezte a városi köztisztviselőknek az állami tisztviselők szerinti rang- és fizetési beosztását. Q n i ft i automobilgyér r n A u A PRAG-vm. Eladási hely: 7T BRATISLAVA, - Kelben palát* Telefon *4-6«. Divatéi és levelejpáeiabb kivitelű én m- Ufroucabb utakra Is alkalmat személy- és teherautók. n Min. ír Svájc selyem ingnidrágok, batíszt f h'rnemű k, selyem és arany ezüst csipkék, selyem rojtok, fém és s>rassz csattok, h-ddi-tzek, koszorú*, fátylak, teljem sálok, Trsma selyem haris­nyák, legyező«, nyai<gyöogyök, lárvák, „Charleston** smoking és frakk ingek (v*gig gombolhitó), nyakkendő *ü önlegességek, glicé keztyűk, selyem és selyemftór sokaik sto., dús választékban. Ezenkívül hócipőkben, szőrme­­boákban, bő^ritikülökben és bőröndökben gazdag választék. tó, stábon Ml A Magyar Nemzeti Part jogi szakosztályának ülése. A Msgyar Njmzeti Párt jogi szak­osztálya a lévai pirtnappal kapcsolatosan ülést tartott Kmoskó Báli dr. elnöklete alatt. Az ülésen Hangos István dr. a nyelvhasználati jog kérdéséről tartott előadást. Az előadással kapcsolatosan a szakosztály a kö/eisező határozatot hozta : A jogi szakosztály megállapítja, hogy a magyar nyelvnek az állami életben való Használta még mindég súlyosan akadályoztad. Ez a korlátozás a magyar nemzeti kisebbségnek a törvényhozásba s a közigazgatásba küldőit kép/iseiői tetemesen gátolja abban, hogy ezen funkciójukban egyenjogú felekként ve gyenek részt. E'.ért javasolja, hogy a törvényhozás és a közigazgatás mind azon ágában, ahol a magyar nyelvi kisebbség egy tagja részt vesz, őt ne csak felszólalási, hanem tanácskozási jog illesse meg. Éhez képest minden Összehívó, tárgysorozat, indítvány, ja vaslat az ő nyelvén is közőitessék s a határozatok ugyanezen nyelven ki is hirdettessenek. A törvények és rende­letek kihirdetése az államnyelvvel egy­­időben magyar nyelven is megtörténjék. A kisebbségi nyelvhasználat egyelőre megváltoztathatatlanul meghatározandó területen teljesen szabad legyen úgy a magán, mint az üzleti élet, mint a hatóságokkal való érintkezés minden I vonatkozásában. Ezen terület egy. csak a nyelvi kisebbségedhez tartozó, össze­­számlálását, tehát titkos és a kisebbség ellenőrzése mellett lefolytatandó nép ‘ számlálást jelentő akció után és ezen népszámlálási akció eredményét alkotó i adatokkal állapítandó meg. Erén a terű \ létén a nyelvhasználat feltételekhez nem : köthető és semmi más célból nem kor­­! lá.ozhaíó. Senki a kisebbségi jog gya­­, korlásáról le nem mondhat. A nyelv ; törvény végrehajtási rendeletének revi­­í deáiása minél előbb megtörténjék, i különös tekintettel arra, hogy a nyelv­­törvény minden vonatkozásban végre­hajtassák. Ezután Törköly József dr. az adó­reform törvényjavaslatának büntetőjogi : rendelkezéseit ismertette és bírálta. Előadásával kapcsolatosan a jogi szak­osztály kimondotta, hogy az adóreform törvényjavaslatának »büntető határoza­tok“ című Vili. főrészét ujjal és a de­mokratikus elveknek megfelelővel tartja helyettesitendőnek, mivel úgy a delik­­tumok, mint a büntetési nemek meg­határozása, a büntetési tételek túlságos nagysága, továbbá a büntető tanács intézménye tekintetében a jelenlegi meghatározás nem állja ki a kritikát s egy helytelen jogalkotás ismérveit fog­lalja magában. Tekintettel arra, hogy a kincstár érdekén kívül arra is kell fi­gyelmet fordítani, hogy az adózó kö­zönség ne legyen a pénzügyihatóságok örökös zaklatásainak kitéve 8 hogy az egyéni szabadság körébe belenyúló önkényes eljárások ne legyenek törvé­nyileg engedélyezve, a Magyar Nemzeti Párt kimondja, hogy törvényhozóit ezen álláspont hathatós képviseletére felkéri. Végül az ügyvédi kamarák autonó­­j imájának kérdése került napirendre s ezzel kapcsolatosan a jogügyi szak­osztály kimondta, hogy az ügyvédi autonómia és szabadság feltétlen visz­­szaálliíását s a törvényhozók utján a 167/920, számú antidemokratikus és szabad8ágtiprő törvénynek hatályon kí­vüli helyezését követeli. I Kersék János. | Komárom, — február 7. Szombati szá nunkban közöltük Ker­gék János dr. lévai ügyvédnek es w* va>0 Költőnek lesújtó balesetet, amely pentesen deltlőti e.te a komaromi tör­vényszékén. Agyvérzés érte Kcrsé&et, aminea KövetKezteb^n beszállítónak a helyben közkOihazba. Idősúzben vissza­nyer e eszméletét, de szombaton dél­után oly súlyosra fordult állapota, hogy az életnek megmenteni mar nem telte* tett es vasárnapra virradt) éjjel 3 orakor örö&re eiböi.özoit az élők suraboi... Amire a penieki sú.yos baleset után fájó sejtessel gondolunk, szomorúan beteljesedett: Kersék János dr. meg­hall, vigasztalhatatlan gyászára szerető csaladjának és igen nagy veszteségere a szlovenszkói magyarságnak, amely­nek egyik legkiválóbb, leghtvatottabb szellemi vezere vott éveken keresztül. A szlovenszkói magyar irodalom egyik oszlopa dóit ki vele a sorból, egyik ereded, tőróimetszett magyar képviselője, aki a magyar dicsőséges muttnak, s a magyar banatnaa inte­tett ajkú poétája volt, de egyoen a ko­mor idős felhős napjmoan nemzetének vigasztalója is azosoan a magyar ŐS- humortól csillogó vidám színpadi mü­vekben, ametyeanek sziporkázó ötletei, mOkai a derű nap^ugaras füttyével vontak be sokszor a botus lelkeset s a fájó sziveket. A régi szent nagyo­­manyok tiszteletet ápolta költészeté­ben es írásaiban, amelyekből a nemes nemzed tradíciók szelleme árad ki es ez emelt őt a szlovenszkói iroda­lomban azok fáié, astk a különböző modern áramlatoknak hodotva, magyar nyelven ugyan, de nem magyar nemzeti szellemben írnak. Az ő költészete a magyar tőid talajából nőtt ki, miuden gondolata, minden érzésé, amely ríí­­mu sós zengéssel öJtönek nagyszámú komoly és víg poémakban megragadó alakot, a tiszta magyar szívből fakadt virágok ezreit hullatta szét közönünk, hogy színével es illatával megtedise a teztvérlelkeket s ötökre maradandóvá tegye emlékét a szivekben. De mint egyházának hűséges és munkás fia is, nagy érdemeket szer­zett. Ezek óta vezette a lévai reformá­tus gyülekezetét, mint annak köztisz­teletben álló fögondnoka és sztovenszkó szene nagy beCsüie&nck öivendett, mint a barsi református egyházmegye gond­noka, akt az egyetemes egyháznak is díszére vált. Váltásos költészete mély buzgóságrói és törhetetlen hitről tanús­kodik, e téren szerzett érdemei emelték öt a Református irodalmi Tarsasag el­nöki székébe, ahol nagy feladatok vár­tak a nagy munkaképességű fetfiura, de azoknak megvaíosúasaban a halál megakadályozta. Négy évtizedes eredményes írói és közéleti pálya szakadt ketté Kersék János halálával, akit 57 éves korában sújtott le váratlanul a halál. A nemes­­szivfl, ideális gondolkozásu embernek s a magyar nemzeti érzéstől áthatott poétának elhunyta felett a fájdalomnak és részvétnek igaz könnyei hullanak, a magyar Géniusz gyászol és meghatva áll őrt a ravatal mellett, amelyen egyik legjobb fiának kihűlt porrészei pihen­nek. S a szlovenszkói magyarság szí­vében a fájdalom keserűséget a kegyelet érzése váltja fel, hogy őrökre megőrizze Kersék János áldott emlékét. {I9J

Next

/
Thumbnails
Contents