Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-08 / 17. szám
1 íebroár 8. Komáromi Lapok S. oidai. Öimek is megmerevedett a karja vagy a lába. Ilyen esetekben használja a legnagyobb bizalommal a világhírű ALPÁ mentholsósborsxfcsat és kezeljen minden esetet a használati utasítás szerint, mely minden palackhoz mellékelve van. Egyszeri kisérlet meggyőzi Önt a kiváló minőségről 810-10. Kersék Jáaos élet rejí.». Kersék János született Léván 1869-ben. Atyja: Kersék János asztalos mester, anyja: Dóka Julianna volt. Népiskolai és gimnáziumi tanulmáoyaitszüiöfőldjén, jogi képzettségét a budapesti (udomány egyesemen nyerte. Ügyvédi működései 1901-ben kezdte s mindhaláláig nem csak szakértelemmel, de jószívűségének gyakoriságával is foiytcdta. Halra maradi ügyvédi díjait kérni és követelni igen, de már végrehajtani nem tudta. Atyját már 2 éves korában veszhette el, s igy az ő, valamint Benő testvérének gond terhes nevelte ése az özvegy anyának gyönge váliaira nehezült. ^Kersék János ezt a súlyos körülményt nemcsak éles eszében, hanem forrón szerelő szivében tartotta s volt arra gondja, hogy a maga erejéből küzdje fői magát arra az anyagi, erkölcsi és szellemi magaslatra, melyen ő nemcsak láthatóvá, de tisztelné, becsülné és szeretedé let?. Mint tanaid tanítójának (Kutassy Dénes) és tanárainak büszkesége lett; irói működése pedig a setdüiő korban kezdődik. Első versét a „B ns“ cimü újság 1884. évi karácsonyi száma hozta. A tizenöt éves gimnázistának ez a sikere aztán úttörője tett egy fényes költői pályán k, melynek útja bár lövi sekkel is, de annái több rózsával lett tele. A hűséges szerelmet édesen zengő költő szive választottját: Agárdy Etelkát 1893. aug. 8 áa vezette oltárhoz, kivei a legboldogabb házasságban élt életének uioiső percéig. A Teremtő őket két fiugyetmekkel áldotta meg kik közül János az ügyvédi, László pedig az orvosi pályának szép reményekre jogosiló uj munkásai. A különféle napi-, szépirodalmi és társadalmi lapokban megjeleni és még meg nem jelent költeményei, kisebb és nagyobb színmüvei, melyek tíz kötetnyit tennének t i, nemcsak országszerte ismeretesek és Kedveltek, nemcsak mély iartalmasságuak, de művészeti szempontból is igen becsesek, s niéitó kifejezői a barsmsgyei magyarság gondolkozásának, vágyainak és tenni akaró sának Ä fiúi, á hitvesi és apai szere st szent érzése, a vallásos hangulat pedig oly magasztos szárnyakon repül az ő költészetében, ho y erről mindm földi salak kénytelen leperdülni. Összegyűjtött munkainak ebő kötete 1912-ben „Hegedős Énekek* címmel jelent meg. „Eí; sttükrös kávéházban“ kezdetű gyönyörű népdalát dr. Kárpát jeles zeneszerző zenésdette meg 1912- ben. „Csitri“ cirnü verskötete 1921-ben, a „Kis színmű ek“ 1923 ban, a „Szirmaiek“ színműve 1924 b ,n jelent mag, ezeket p .d g a „Templomcsend“ és „Muzsikáin k“ cimüek 19í3-b<m előzték meg. Kiadatlan művei: a „Lévai libák" d*!os magyar játék 3 felvonásban, „Egydolláros kisasszony“ 3 fdv. operett, meg a „Kis cseléd“ népszínmű és még vagy ezerre tehető vers. Polgártársai és hitsorsosai szerveiének és nagyrab.csüiésének fényes bizonysága, hogy nagyon is ifjú korában egy szavazattal maradt kisebbségben a lévai polgármesteri állás pályázatánál. A lévai iparoskörnsh sok éven át volt éleire keltő és haladásra bíró vezére, egyházának fáradhattan főgondnoka és a barsi rtf. egyházmegyének elévülhet len érdemeket szerzett gondnoka. Teljes életében vidám kedélyű, életerőről duzzadó, sok munkái elbíró ember volt. Az 1924, december 26 án tartott 40 éves irói ünnepeltetésének izgalmai és két évve! ezelőtt átszenvedett vesebaja és érelmeszesedése azonban, bár állapota időközben javuk, mégis megviselték az erős lelkű embert. Szlovenszkói magyar költészetünk fényes csillagának lehullásáról fájdalommal veszünk tudomást mindnyájan. Mint annyi más, én is leteszem az ő szent emléke s örökkön ragyogó szelleme előtt a bajtársi szeretet egyszerű, de igaz érzéssel font koszorúját. Tóth Isiván. lm ni Uniti istotai Mi A magyar nemzeti párt sajíófőnöksége jelenti: Érsekújvárod a magyar elemi iskolák mind felekezetiek. A szlovákoknak külön állami elemi iskolájuk van. Természetes voit tehát, hogy mikor műit év nyarán a rom. katolikus iskolaszék választás alá kerüli, az iskolaszékbe túlnyomó többségben magyarok kerültek bs. A váksztás eredménye azonban nem teíszett bizonyos sovén szlovák köröknek s azt megfalebbezték, dr. J ntausch Pál nagyszombat püspökhöz. Sok hura-vona u án a napokban jóit meg a püspöki döntés, mely katolikus örökben nagy meglepetést és érthető felháborodást keilet?, amennyiben a püspökség helytadva a szlovákok felebbezésének, a szabályok ellenére a megválasztott magyar iskolsszéki tagokhoz 6 szlovák tagot nevezett ki abszolitisztikuä módon. Eddig az egyházi éle*ben teljesen idegen volt a poli iikai életben is mindig elégedetlenséget keltő darabont kinevezési rendszer s igy ma még ki sem számitha ók azok a következmények, melyek Érsekújvár eddigi br kéjét felfogj ^k kavarni Kérdést intéztünk ez. ügyben az iskolaszék egyik jói informált tagjához, aki kérdésünkre a következőkben volt szives válaszolni. — „A püspöki döntés tényleg megjött s a rendszabályokkal ellentétben tényleg 6 szlováknak az iskolaszéki tagok közé való kinevezését rendeli el. Azok elölt, akik folyton figyelemmel kisérik a nagyszombati intéző körök elnemzetlenitő törekvéseit, azok előtt ez a rendelet nem volt meglepetés. Nálunk Érsekújvárod ez az elnemzeilenués fokról-fosra mind erősebb és erősebb lett s hogy korábban nem váltott ki nagyobb felháborodást, az csak az itt élő magyar katolikusok önuralmának és békevágyának köszönhető. A legutolsó rendelet azonban már a nyílt harcot jelenti. A rendszabályok értelmében a püspöknek ugyanis nincs ilyen kinevezési joga, s az akkor is abszolutisztikusnak volna minősítendő, ha a kinevezés hat magyar katolikust ért volna. Annál igazságtalanabb azonban ez a kinevezés, hogy magyar iskolaszékbe 6 szlovákot rendel behelyezni anélkül, hogy akár a magyar hívek összessége, akar a szlovák hívek összessége eziránt megkérde/ieíetf volna, megelégedett azzal, hogy a helybeli szlovák néppártnak a vezetősége jelölje meg azt a 6 tagot, akik a szlovákokat a magyar iskolaszékben képviselni fogják. Ez nyilvánosan mutatja, hogy az in íéző körök a tisztán felekezeti ügyből politikai kérdést csinálnak, s elérkezettnek látják az időt arra, hogy a magyar iskolák ellen a döntő támadást megindítsák. Ma ott tabunk, hogy ebben a magyar városb n már mind a kétfcáp Ián sdováa, ennél fogva ezek tanítják a hittant a magyar iskolákban, ezek egyike hivatalból vesz részt az iskolaszék ülésein, s hogy ezeknek o>t most nagyobb súlyúk legyen, most még 6 tagot neveznek ki hozzája, nem törődve azzal, hogy ezek között olyanok is vannak, akik pár hét előtt még a katolik us iskola ellen mondottak harcias beszédet a városi képviselőtestületben. A következményekért minket nem terhel a felelőség s azt áthárítjuk azokra az intéző körökre, akik a mi többszörös és alaposan kifejtett figyelmeztetésünk és kérésünk dacára ilyen törvénytelen intézkedésekkel a harcot elindították. A küzdelmet természetesen mink is fel vesszük. Panaszunkat már el is jnttattuk Rómába, s most várjuk a fejleményeket, Amenyiben orvoslás nem érkezik, a hi vők összességéhez apellálunk. Hogy egy uj választásnál szín magyar iskolaszék fog bekerülni, az nem lehet kétséges.“ issam Ilii 3IÉÍÉ119. A Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának jelmezes álarcos bálja. — febr, 5, A Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya (röviden JESZO) agilis vezetősége szombaton rendezte harmadik jelmezes álarcos bálját a kultúrpalotában. A pokol, a Marslakók a földön cimü álarcos bálok után az idén következed a Meseország, amely bizonyára & legalkalmasabb címe egy jelmezes álarcosbálnak, mert ebben a keretben az egyéni islés, a fantázia olyan tág teret nyer, hogy a világ összes jelmeze el és megfér egymás mellett. A szombati kulíurpalotai meseország, tényleg meseország is volt. A hatalmas nagyterem az ezeregyéj mesevilágának a szinpompájában ragyogott. A JESZO vezetősége, a művészgárda nemcsak művészetét vitte beleatéremdisziíés munkálataiba, hanem fizikai erejét is. Művészi tudásuk, fiatal erejük azián mesébe illő csodát művelt, a kuiturpalofa nagytermét tündérvárrá varázsohák át. Kocsiszámra hozták a halmas fákat, a drága, szebbnél szebb szőnyegeket, a különböző díszeket. A hatalmas te rém molochszerüen nyelte egy darabig, de aztán a művészet varázsvesszején megtört az ereje s a terem pazar pompával bontakozott ki. Már maga az is emelte a terem művészi becsét, hogy Komárom legszebb szőnyegei borították a falakat. Ilyen gyönyörű szőnyeggyüjtemányt még sose látott Komárom. A szőnyegeken kívül mesebeli fantáziával kifestett, feldísziteít, paradicsom beii madarakkal, virágokkal megrakott hatalmas fák fedték a falakat. A mennye zet díszítése is pazar volt, amely a kigyult villamos lámpák színes fényében pompásan hatott, Az egyik sarokban a török basa sátra állott szebbnél szebb szőnyegekből összeállítva. Itt foglalt helyet a török basa fényes udvartartásával. A másik sarokban a mesebeli királyfi és a Csipke Rózsika tündér trónus sátra pompázott. Hogy a művészi ambició mire képes, elárulhatjuk, hogy a csodaszép kis tündérvár a kultúrpalota hatalmas zongorájának a tokja volt. Ebből csinált a művészi lelkesedés csodás kis varázskastélyt. Itt és az egész terem díszítésénél elévülhetetlen érdemeket szereztek a Rafael nővérek, akik rengeteg csipke, virág és egyéb díszeket bocsátottak a JESZO rendelkezésére. A JESZO vezetősége ez utón is hálásan köszöni ezt a nagy szívességet, előzékenységet. A bálon megjelent városunk színe, java, részint jelmezesen, álarcosán, rés int estélyi, báli ruhában. Nemcsak Komárom, de messze vidék szép asszonyai és leányai mintha a feui urpüotai meseországban adtak volna egymasnax találkozót, hogy a mesebeli hatást még jobban emeljék. A színpaddal szemben a terem falát Ma^y Marton tehetséges fiatal művésznél hatalmas méretű, meg <epá és igazán pompásan sikerült képe díszítette: a kacsalábon forgó vár. A száz mesebeli jelenethez hozzászokott forgó tündér vá: at is annyira megkapta az eléje tárult gyönyörű meseországbeli jelenet, hogy annyira elmélyedt a csodás szépség nézésében, hogy elfelejtett forogni. Majd a szépszámú közönség türel mellen érdeklődése ée feszült, izgalmas várakozása között megkezdődött a szebbnéi szebb, ötletesebbnél ötletesebb jel mezesek felvonulása. Az elsütheti teremben csak a hatalmas reflektor szórta a színpadra a fényét. Ebben a fányövben jelentek msg egyenkint az álarcos jelmezesek a közönség nagy tetszésétől kisérve. A vakító fényben egy rövid sétát tettek az álarcosok a szinp-don, hogy a közönség jól kigyönyörködhesse magát a szebbnél szebb jelmezekben. Aztán a lépcsőn szépen lesétáliak a nézőtérre, Legbájosabb jelenség volt Csipke Rózsika (Rafael Manci) és Árgyilus királyfi (R Moly Margit) páros bevonulása. Hasonló nagy tetszést váltott ki Bülbül basa fényes udvartartása igazán ssines csoportjának felvonulása, A háremhölgyek, bajadérok, rabszolganők, a bégek, basák és eunoknak megkapó csoportját a következős alkották: török nők voltak: KáHay Endréné (fehér ezüstté), Barlos Frigyesné (zöld arannyal), Kovách Tihamerná (japán sárga), Bisilides Birnáné (rabszolganő), Tihanyi Magda bajadér (piros alapon ezüst díszítéssel), Lenhardt Linus görögnő. Törökök: (bégek, basák, eunokok): dr. Káilay Endre, dr. Moesz Gáza, dr. Geőbel Károly, Bartos Frigyes, Nagy tetszést arattak ép úgy, mint a sorban felvonuló szebbnél szebb jelmezesek és pedig: spanyol infánsnő (dr. Selye Hugóné), királyné (Nagy Jánosné), pipacs (dr. Mihola Ferencné), háremhölgy (Biró Sándorná), bubi jelmez (Büchierné), ötletes, Ízléses, zöld, fehér jelmez (Braunná és Fried né), rokokó (dr. Lengyelné), francia rokokó (Sztranyovazky Bözsi, Vágbeszterce), kék rokokó (Katona Magda), fekete rokokó (Go dmann Janka) fehér rokokó (Varga Loló Bpesf), festőnő (Gold Lili), spanyol táncosnő (Lipscher Maca), paradicsom (Kincs Ibi), gomba (Gyuriig Sári), virág (Biró Annus), táncosnő (Brüll Aranka), apród (Goldmann Janka),szappanbuborék (Rafael Margit), fonó leány (Zohmann Lujza), maharadzsa (Braun Andor), MJíszíó (Pogrányi Géza), angol (Farkas Ferenc), tyúkok (Czirja Rózsi és még többen, akiknek kilétét nem leheteti kinyomozni s igy a névsor nem így örök homály fed több jól sikerült jelmezes kilétét, minő pld. a kis kéményseprőét is. Igen pompás jelenség volt a három öreg nénike régi és drága, korhű jelmezekben. Éjfélkor ők is eltűntek, Kilétüket nem lehetet megtudni. Volt pár ügyes kakas jelmez is, amelyekben a komáromi aranyifjak tették a szépet a tyuk jelmezeseknek. Majd kér delét vette a tánc s közben találgatások, tippelőitek, hogy ki vagy szép maszk? A gyöngyöző jókedv világos reggelig együít’tarioíta a btíozők nagy részét. A bál alatt táncverseny is volt, amelynek győztesei Tihanyi Magda és Kathona hona Tibor és Petróczy Inci és Kotlányi Miklós viiték el az ériékes dijakat. Szép volt, mesésen szép volt, kár hogy vége volt. Az Iparoskor nagysikerű farsangi tstélye aKulurpalotában Tartották február 6 án, teljes erkölcsi és anyagi siker mellett. — Minden résztvevő kislány táncolt. Voll egyszer, hol nem voit... a rózsás álom elmúlt mint a délibáb, csak megmulatta magát egy pillanatra, hogy azután eltűnjön és kedves emlékeket h tojón hátra, Úgy szállt el a vasárnapi éjszaka is a Komáromi Iparoskör által rendezett farsangi estély felett. Most, a farsangos időben az emberek mulatni vágynak. Kergetik a bút, felejtetik magukkal a köznapi hangulatot, ezt pedig vidám nóta szó mellett találták meg vasárnap este, amikor rázendített a cigány, hogy... „gyér ide Katókám, hozd elő a pipám, rágyuj úrik oszt koccintunk galambocskim“... Kedves, testvéries találkozó hely volt ez alkalommal a Kultúrpalota. Nehéz a feladat azt itt mind leírni, ami ott történt. A résztvevő vidám fiatalság megtalálta azt az öszszekotő kapcsot a közönség körében, amire ilyenkor szükség van és sikerüt belopózniok, kedves emlékek hátrahagyásával a felvidított fiatal női szive be. A iker .lt est úgy tűnik fel a jelenvoltak előtt, mint a mesék délibábja, hogy... volt egyszer, ho! nem volt, de kár hogy vége volt. A nagysikerű estély Domnánovicj Bözsi által kevesen elénekelt niüdalaival vette kezdetét, akit zongorán otthonos jártassággal, diszkréten Tárnok Hús kísért. A műsor többi számai és pedig Prutser Magda és Baráth Ernő ének és táneduettjs megragadta a közönség tetszését olyannyira, hogy meg kellett ismételniük, A műsoron két 1 felvonái
