Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-03 / 92. szám

1926. augusztus 3. Komáromi Lapok 8. oldal. Intézeti felszerelések legolcsóbban 2 ELBERT divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19., Koronabankkal szemben-Patent harisnya, fiú és leányka ing, nadrág, leányka kombiné, zsebkendő, törülköző, reggeli cipő. — Klót- és lüszter-kötény; Vulkán-fibre koffer, utazó kosár, tornacipő, stb. Továbbá nagy raktár: férfi zephir- és selyem ing, nyári alsó­nadrág, nyakkendő, apache ing, „Hercules“ flór harisnya Ke 21'—-j fürdőkosztüm, férfi zokni és harisnya stb. cikkekben. Gyermekkocsi osztály! Vászontetős sportkocsi Ke 280'— ¥ jobban gazdagodjék az idegen és a pénzforgalma növekedésével. És még meg kell valamiről emlékez­nünk, amiről talán legszívesebben írunk. Ami a madárnak a szárnya, az minden eszmének, tervnek, akcónak a sajtó. És jóleső örömmel szögezzük le a nekünk oly kedve3 tényt, a tatatóvárosi helyi sajtó megerősödését, amelynek élő meg­nyilvánulása az igazán pompásan, szi neser, elevenen szerkesztett Tata-Tóvá­rosi Hírek cimü kedves és nagy jövőre hivatott laptársunk, amelyet a magyar sajtónak két bátor harcra kész katonája dr. Gruber Kálmán és Edelkraut Béla szerkesztenek a minden akadályt legyőző fiatalos lelkesedéssel és seél akarattal. Mi ez utón is sok szerencsét kívánunk e minden dicséretet megérdemlő vállal* kozásukkoz. A tatatóvárosi fürdő eddig elért nép­szerűsége jórészt e derék laptársunk agilis munkásságához fűződik. A vidéki lapok terjedelmét túlhaladó terjedelem­ben n.egjelenő lap minden száma lelkén viseli a fürdő érdekeit. A világfürdő felé vezető ut mérföld­­mutató köveiként megemlithetjük: villák, nyaraló telepek, penziók, szállodák épí­tése (ezt a telkek parcellázásával lehet elősegíteni), állandó lóversenytér létesí­tése és lóversenyek, autó, úszó, evező, csónak, tennisz, football és egyéb sport­­versenyek rendezése, hidegvizgyögyin­­tézet, szanatóriumok létesítése. Igyekezni kell, hogy minél több gyűlés, kongresz­­szus, összejövetel tartassák Tatatóváro­­son. Különösen fontos, hogy minden évben tartassák ott egy-egy újságíró kongresszus a külföldi újságírók bevo­násával. A fürdőt ismertető füzetek, képeslapok kiadása is elősegíti a célt. Már most meg keli indítani az akciót, hogy jövő esztendőben a magyarországi cserkész nagytábor Tatatóvároson üs­sön tanyát. Gazdasági, vadászati, halászati és egyéb kiállítások rendezésével is lehet emelni a fürdő forgalmát. A végcél azonban az legyen, hogy a gyógyhatású vizek, források fölé téli fürdők is épít­tessenek. És még egy dolog lendítené elő a fürdőt, ha a jó Istennel szerződést le­hetne kötni az állandó jó idő végeit, akkor minden menne, mint a karika­­czapás. Hiszen ha a felhőket sikerül áttörni a napnak, csodálatos kép, moz­galmas élet varázslódik a parira, a vizbe és a selymes homokra. A Lido, a Riviéra tenger partjainak csodás képét kopirozzák le a tatai, tóvárosi, buda­pesti és a más vidékről való szépséges asszonyok és leányok és ha most is szokásban volna hála követ állítani a tatatóvárosi vizek nimfájának, mint ezelőít 2—3 ezeresztendővel, akkor sű­rűén állnának a források körül az ilyen feliratú hála kövek: „Hálából állítottam ezen követ a tatatóvárosi vizek nimfá­jának azért, mert egy szép fürdőzőnő alvó szivemet lángra lobbantoíta.“ A mi kirándulásunkat a gyakran megeredő eső nem egyszer megza­varta és igy a Jángralobbanó szivek tüzét az eső hamarosan eloltotta. Da­cára az esőnek, a legkellemesebb ki rándulásaink közé könyvelhetjük el a tatatóvárosií, amit nagyban elősegített az ottani újságíró kollégák kedves je leniéle és Noll Miklós páratlan vendég­szeretete. Az eső azonban nem (ud kifogni a2 újságírói akaraton és a szívélyes bucsu­­záskor elhatároztuk, hogy ha jó idő lesz, a komáromi újságírók egy egész napra átrándulnak Tatatóvárosra. Az ottani kollégák pompás programot fognak összeáliitani. Bár az eső sok sok kedves tervet keresztülhúzott ezen a kirándulásunkon, de azért annyi végtelen kedves, humo­ros része volt a.kirándulásnak, hogy azok egyenesen Faun tollára valók, aki A komáromi stiandíól a tü tatóvárosi strandig címer, fogja ezt megírni a Komáromtól Keszthelyig, meg vissza cimü múltkori útleíráshoz hasonlóan. Addig is várjuk a jó időtl De hát lesz-e az idén egyáltalában jó idő? Dr. Baranyay József. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u, 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REZüCHA LAJOS dr. igazgató. fl „Hasomer“ nyári estje. Szombaton este julius 31-én tartotta meg a helybeli zsidó cserkészcsapat szokásos évi kabaré estjét. Az est mint az eddigiek, féuyesen sikerült. A cserkészek műkedvelő gár dája ismét kitett magáért és olyan ki­forrott játékot produkált, hogy rövid két éves szereplése után városunk leg • jobb műkedvelői között méltán foglal helyet, ami nem kis siker, ha tekintetbe vesszük, hogy igazán egy nagyon is fiatal egyesületről van szó. A közönség, amely már jóval az elő­adás előtt melegen érdeklődött a ka­baré iránt, szép számban jelent meg a Kultúrpalota nagytermében és őszinte, forró tapsokkal hálálta meg a szereplők kitűnő alakításait, A műsor nagyon ügyesen volt össze­állítva és négy egyfelvonásos darab szórakoztatta közel három óráig a kö­zönséget, amely úgy érezte, hogy a szín­padon nem fiatal műkedvelők, akik közül sokan először szerepeltek szin­­padon, játszanak, hanem hivatásos színészek. Bámulatos volt, hogy rövid három hét alatt tanulták be szerepüket és úgy mozogtak a színpadon, mintha hivatásuk volna. Természetesen nem kis mértékben járult hozzá a nagy sikerhez a kitűnő rendezés, sőt ha őszinték akarunk lenni, jó rendezés többet jelent mint fél siker. Dr. Fleischer Jenő volt az aki fárad­hatatlanul, heteken keresztül dolgozott a siker érdekében. Betanította, gyúrta, javította a szereplőket, hogy minden precízen menjen és munkája gyümölcse­ként egy felejthetetlen estét szerzett a jelenvoltaknak. Pótolhatatlan vesztesé­get jelent a somer csapatnak, hogy távozni kénytelen, ha nem is örökre, de hosszú időre, hogy ősszel leszolgálja katonai éveit. Az estét ügyesen összeállított pro­­lóggal, Raáb Andor kezdte meg, zki cserkész ruhában szayaita el Kertész Imre hatásos alkalmi versét. A kis cserkész sok tapsot kapott szép sza­valatáért. Fodor László, Katalin cimü bájos egy felvonása következett ezután, A szerep­lők közül kiemelni valakit nagyon nehéz lenne. Egyik jobb volt mint a másik, A címszerepet a bájos Elbert Klári adta igen ügyesen, üdén, olyan jól, hogy talán jobban nem is lehetett volna. A játéka megszemélyesítője volt a nyolcadikos kis bakfis lánynak, aki titokban szerelmes tanárjába és inkább elbukik tantárgyából, csakhogy még egy évig együtt lehessen vele. A tanár Korai Feri volt, aki a ko­molyabb vígjátékban is épen olyan jól megállta a helyét, mint a könnyebb fajsúlyú bohózatban. Szerepe nem volt könnyű, de hiba nélkül játszotta meg. Igazán tehetséges sok oldalú. Kisebb szerepekben Weisz Zoli (Jakab) és . Adler Béla nyújtottak kifogástalant. , Gonda Magda a kis táncfenomén táncolt ezután. A tehetséges és szép tánsconő nem kevésbé szép táncaiért sok tapsot kapott és ráadásokkal is megkeilett toldani műsorát a közönség szűnni nem akaró tapsai miatt. Az est kétségkívül legértékesebb száma Vándor Kálmán paraszttárgyu domolettje volt. Kellner Laci mint Varga Ábris megrázó drámai erővel adta a fogságból hazatért katonát. Alakítása sokáig felejthetetlen lesz. Koray Feri jegyzője az életből volt véve és úgy éreztük, hogy nem színpad, hanem egy darab élet az, ami előttünk lejátszódik. Bájos és ügyes menyecske volt Lang Bözsi és takaros volt a kis falusi cse­léd Bihel Rózsi. Weisz Duci kis sze­repében is ügyes volt. A két kis ha­diárva, Kertész Pista és Weiner Marci bátrak voltak és nem ijedtek meg a közönségtől. Szünet után Fodor Lászlónak egy kevésbé sikerült vigjátéka követke­zett. A szereplők, akik önmagukat ! múlták felül játékukkal, nemcsak, hogy | a darab fogyatékosságait is eltudták ; tüntetni, de teijes sikerre is vitték, jj aminél nem lehet hízelgőbbet tudá­­| sukra mondani. Korai Juci hercegnője J a legjobb alakítás volt, amit eddig ; láttunk tőle. Ennél többet még hiva- 1 tásos színészektől sem várunk.- Scheiner Bandi fess volt és teljesen átérezte szerepét, amely pedig nem I kis feladatot rótt alakítására, de Schei­­| ner Bandi, ez az igazán tehetséges Íl műkedvelő, a legnagyobb könnyedség­­| séggel játszotta meg nehéz szerepét, j A sikerben nem kis része van. Kertész í Dodo mint Lord Parasyt szintén na- i gyón ügyes volt. Weisz Zoli mint fő- I udvarmester kis szerepében is meg- I felelt. j A műsor befejező száma Liptay Imre í bohózata, a „Háztüznéző“ volt. A bo- ; ! hozat alkalmat nyújtott Korai Lajos­­| nak, hogy kiváló komikus tehetségét | csillogtassa és szerepében a közönsé- I get halálra is nevettette. Klein Ada | bájos házi kisasszonny, Kertész György I és Bihel Rózsi mind hozzájárultak ah- i hoz, hogy a siker nagyobb legyen. | A műsor után tánc következett, j amely reggelig tartott. A tánc kere­tében „Ki a legfessebb leány“ versenyt rendeztek, amelyet Knöpfler Margit nyert meg. A díszletekhez szükséges csodás perzsaszőnyegeket Gerabet Mazakian bocsájtotta díjtalanul a somerok ren­delkezésére. A gazdag és ízletes büffét a hely­beli zsidó uriasszonyok szolgáltatták. Sch. II „KoiM Imát iaHiis SzäÄf Kialakulása. — Komárom, 1926 aug. 1-én. — Megemlékeztünk már városunk egye­temi ifjúságának megmozdulásáról egy akadémikus egyesület alakítását illető­leg, melynek alapkövét most az elmúlt szombaton, julis 31-én teile le végle­gesen az akadémikusok közgyűlése a kultúrpalota kicsiny olvasótermében. A különböző egyetemi városokban ezer gonddal és megpróbáltatással küzdő ifjúságunk, kiket egymástól oly messze dobolt a sors, egymásra talált és kezet szorított szent célokért való küzdelem zászlóbontásánál. A magyar kultúra islápolása, a szétszórt egyetemi polgár­ság kulturális és társadalmi tömöriíése és együttműködése, egymás erkölcsi és anyagi támogatása azok a magasztos ideák, melyekért hitet tett az őszinte együttérzés és dolgozni akarás. Komi rom városa és környéke magyar társa­dalmának, az ifjúság szives barátainak lesz a kötelessége, hogy a legnehezebb ' i a li Nőm kell a fővárosba üsentitl! ii J mikor f 2 4é I tv PÖLLál JULISKA ** & utódánál i s Sm vs 8 J* Komáromban, Nádor-utea 17. sz B-4 *r olcsóbban beszerezhetők a leg;­ű ft © S3 £ <• S újabb és kényelmes gumiul és 3 halcsont nélküli hasfüzők és meri-6 tartók orvé«! rendeletre is-0 » « Tavaszi bőr- és cérnakezíyűk * s nagy raktára! Keztyűk tisztítása l « és javítása! Selyem és flór haris-II nyák nagy választékban I íl I 52 viszonyok között tanuló ifjúságot, a közeljövő magyar társadalmát, melytől az élet a szeretetet és örömöket annyira megtagadta, igaz megértéssel és ragasz­kodással támogassa terhes munkájában. Az alakuló gyűlés lefolyásáról kü­lönben a következőkben számolunk be: Pontban 4 órakor már körülbelül negyvenre menő egyetemi polgár szo­rongott a kis könyvtárszobában és re­ménykedett az egyesület jövőjében. Nem­­sokkal 4 óra után felhangzott az el­nöki csengő hangja és az ünnepies csendben Ka hona Tibor joghallgató, ideiglenes elnök, a 8 tagú előkésátő bizottság nevében megnyitotta az ala­kuló közgyűlést. Lelkes hangon üdvö­zölte a sz p számban megjelent ifjúsá­got, kiknek soraiban ott láttuk Piága, Brünn, Pozsony, Budapest és a küön­­böiő theoíógiák hallgatóit. Az állam­rendőrség képviseleteben Maszarovics fogalmazó és Piuzsinszky áiiamrendör ségi detektív látták el hivatalos tisztüket. Kathona T. megnyitó beszédében me­leg hangon kérte Isten segítségét a közgyűlés munkájához és a magyarság gyászos tragédiájának Mohácsnak az Évfordulójakor az összetartásra, baráti egyetértésre buzdította, majd felkérte Wüdisch Lajos közgazdász hallgatót a jegyzőkönyv vezetésére és Wdeba Ká­rolyt a múlt megbeszélés jegyzőköny­vének felolvasására, melyet a közgyű­lés hitelesiteit. Eau'án következett a napirend legfonlosabb pontjának, az alapszabályoknak a tárgyalása, mely sajnos, mindjárt a kezdetén éles ellen­tétekre adott alkalmat. Az egyesület nevének tárgyalásánál valósággal hevesié és forróvá vált a hangulat a kérdésnél, vájjon az egyesü­let már a nevében is kifejezetten ma­gyar legyen e A többség a kérdést szavazás alá bocsátotta és megszavazta, hogy már a nevében is igenis magyar legyen az egyesület. A többség hozzá­szólói megindult hangon hivatkoztak városunk genie ire, Jókaira, Beőihyekre, Szinnyeiekre. Amely város ezeket adta a hallhatatlanságnak, annak a városnak fiai nem tagadhatják meg semmiféle érdekből magyar voltukat. Az alapszabályok többi pontjait több felszólalás után a közgyűlés elfogadta. Következnék a szavazás melynek megkezdése előd Kathona elnök 10 perc szünetet rendel el a szavazás előkészí­tésére és egyúttal felkéri Schmidt Ti­vadar legidősebb bajtársat a szavazás levezetésére. A szünet után elsőnek szólalt fel Raáb József orvostanhdilga ó, ki a maga és néhány társa nevében bejelenti, hogy tekinive az egyesület lényegének meg­változtatását a magyar szóvai, sajnos nem áll módjukban munkájukkal tovább is támogatni az ifiju egyesületet, mert annak uj formulája nézeteikkel és érdekeikkel ellenkezik. Mimhogy azután a békés kiegyenlítés nem sikerült, mintegy tizen a gyűlésből eltávoztak. Az ifjúság Ottmar, dott része a leg­nagyobb sajnálattal vette tudomásul ezt , a szomorú tényt, de azért munkáját tovább foiytaíva hozzálátott a szavazás megej áséhez, melynek során a tiszti­kart a következőképpen választotta össze a bizalom. Elnök: Feisihrmmel Lajos joghallgató. Alelnök: S'abó Tibor or­­vostanhailgaó. Titkár: Kathona Tibor joghallgató. íródeák: Wmdisch Lajos közgazdász hallgató. Kincstárnok: Kollá­­nyi István joghallgató, Ellenőrök: L gát István állatoivoslönhíllgató és Jádi Ká­roly közgazdász hal gató. Háznagy : Mohécsy Jáno3 joghil gafó. Választ­mányi tagoh: Molnár Gábor mérnök­­hallgató. Katona Kornél rtf. theológus és Schmidt Tivadar bölcsészhailgató,

Next

/
Thumbnails
Contents