Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-03 / 92. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1926. augusztus 8 A tisztikar nevében először Windisch Lajos, majd Feisthammel Lajos lendületes beszédben szóllak az akadémikusokhoz és megjelölték az önzetlen munkát, férfias akarást és megértő szeretetet az egyesület alapjául, ha erkölcsi tartalmat akar adni annak az eszmének és gondolatnak, melyért Komárom magyar ifjúsága összefog. Hisszük, hogy városunk és környéke magyarsága szeretettel karolja fel egyetemi ifjúságunk nemes törekvéseit és céljai elérésében erkölcsileg és anyagilag támogatni fogja az új egyesületet. A parasztkisasszony. — A Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület előadása. — A magyar népszínmű irodalom régi, jeles terméke az a minden kis részletében hangulatos és kedves darab, amelyet a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület mulatott be augusztus 1-én a Kollégium színháztermében. Bérezik Árpádnak, a magyar színpadi szerzők egyik régi legelismertebb kiváló alakjának végtelen bájos népszínvűve, A parasztkisasszony került színre nagy sikerrel olyan pompás előadásban, amilyent hasonló daraboknál, műkedvelőktől keveset láthatunk. A? bizonyos, hogy ez a-népszínmű annak idején országos feltűnést keltett és a mindenkorok legnagyobb magyar művésznőjének, Blaha Lujzának éveken át ragyogó sikerei voltak ebben a darabban. De a darab szépségén mit sem változtatott az idő, tőrőlmetszett magyar alakjai, szamatos nyelvezete, megkapó meséje és általában a darab egész felépítése mesteri kéz munkája és négy évtized után is frissen, elevenen hat. A tűlon-túl megszokott operettek idejében szinte felűdít a látvány, ami a szemlélő elé tárul a színpadon, a magyar humor egészséges, tiszta derűje árad szét a vidám jeleneteken s az igazi meghatottság könnye rezg a szempillákon a drámai eFőtől lüktető komoly helyzetek megjelenítésénél. A virágos mezők, a szines rétek, az akáclömbos falvak fűszeres illata száll a levegőben és a fásult szivek engednek az érzéketlenségből és néhány órára olyan édesen zsongitó hangulat fogja meg a lelkeket amilyen csak a szivárványos ragyogásban tündöklő nagy természet láttára ragadja meg az embert... A Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesületkullurálisfeladatának teljesítése közben igen dicséretreméltó munkát végzett azzal, hogy a Parasztkisasszonyt szinre hozta. Maga a darab műkedvelőknek igen megfelel és ha egy olyan derék együttes előadásában kerül szinre, mint azt ez úttal láttuk, akkor valóban igaz gyönyörűséget szerez a közönségnek is. A nívós előadással teljes mértékben meg volt elégedve a közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a Kollégium nagytermét és tüntető meleg tapsokkal adózott a kitűnő játékosoknak. A darab címszerepét Joó Leonka (Jolán) játszotta, aki szerepét annyi bájjal és természetes kedvességgel adta, hogy valóban magával ragadta ,a hallgatóságot, szívhez szóló szép nótái is igen tetszettek. De nagy elismeréssel keli kiemelnünk Mike Idát (özv. Gönczöl Jánosáé), aki nehéz szerepében igazán megragadó élethűséggel ruházta fel alakját. Csukás Ilona (Matild) a földbirtokos gőgös nejének szerepében igen dicséretesen állotta meg helyét és játékával méltán osztozott a sikerben. Göttl Etelka (Viki) utolérhetetlen kedvességgel adta a szobaleány szerepét, Tóth Ilonka (Fonyóné) mindenképen jelesen megfelelt szerepének, amelynek ügyes előadásával nyiltszini tapsot Is kapott. Bertha Erzsiké és Jolánka (Agnes és Kolompárné) szintén megérdemelték az elismerést. A férfiszereplök között természetesen Hegyi Lajos, a komáromi műkedvelők ez általánosan közkedvelt talentumos, derék tagja vezetett, aki Fátyol Gergely szerepében csupa szív és mély érzés volt, szép átgondolt játéka az előadás sikerét biztosította. Az elismerés oroszlánrésze őt illeti meg. De Tállá Gyuláról (Rezeda) is csak a legjobbat Írhatjuk. Úgy tudjuk, hogy ez volt első bemutatkozása a komáromi közönségnek, de elmondhatjuk, hogy egy csapásra meghódította azt. Igen találó figurát kreált a pesti nyegle fiatal emberből és pompás játékával állandóan derültségben tartotta a közönséget. Czibor András (Kelemen Tamás) mint mindig, ezúttal is jó volt, igen tetszett Kacz József (Sánta Matyi) is aki egy pletykás falusi alakot adott jellegzetesen. Bihary Ferenc (Gereben -Márton) az öreg dohánykerlészt rendkívül élethűen játszotta Deák Lajos (Fidibusz), Szalay Ernő, (Zerge) és Hegedűs Vilmos (Fonák) Rezeda barátai, mint dicséretesen állották meg helyeket. A darabot nagy gonddal és körültekintéssel Kollár Lajos egyesületi másodelnök rendezte, önzetlen és buzgó fáradozásáért a legteljesebb elismerést érdemelte ki. A darabban előforduló énekszámokat az egyesület jeles vonószenekara Árvay András vezetésével kísérte, a súgói tisztet pedig Farkas Béla töltötte be minden tekintetben dicséretes módon. Az előadás minden izében sikert aratott és a zsúfolt ház igazán kedves emlékekkel gondolhat a szereplők kitűnő játékára és az egész művészi színvonalú előadásra. Úgy értesülünk. hogy a jeles egyesület augusztus 15 én, vasárnap este megismétli az előadást; legjobb szívvel ajánlhatjuk ref. ifjúságunk e vállalkozását a közönség figyelmébe. Szent lsiá-Di MmUi Nagyszabású sportünnepélyek. — Ötven százalékos utazási kedvezmény — Országos bor- és mezőgazdasági kiállítás Budapesten. A kaíhoiikus egyház nagy ünnep?, a Szent István-ünnep, amelyet évszázadok óta nagy vallásos körmenettel tartottak meg Budapesten, az idén augusztus 18—25 közt Szent István hétté bővül. Ez altét az egyházi ünnepen kívül egész sereg látványosságot és gazdasági eseményt fog felölelni. Az idén az augusztus 20-iki nagy körmenet is sokkal nagyobb arányú lesz, mini a legutóbbi évtizedekben volt, mert most nemcsak a magyarországi, hanem a külföldi, sőt az amerikai katholikussag nagyobb küldöttségei is részt fognak venni. Az egyházi ünnepekkel karöltve, augusztus 18-án fog Budapesten megnyílni az Országos Borkiállítás, amelyre kamaráik utján meghívást kaptak az osztrák, lengyei és német borkereskedők. E kiállítással karöltve a többtermelési bemutató is megnyílik, egy nagyszabású nemesitett vetőmag- és műtrágya kiállítás, amely képekben és eredeti terméseredmények ben fogja bemutatni pb az u. n. rozsdaálló búzákkal elárt eredményt, aminek az idei nedves időjárásban nagy az aktualitása. E kiállítások iránt nemcsak a magyarországi, hanem a külföldi gazdák részéről is igen nagy érdeklődés, mutatkozik. Máris csoportos részvéteit jelentettek be a romániai, jugoszláviai, csehszlovákiai, osztrák és olasz gazdák. Ebben az érdeklődésben sz a tény nyilatkozik meg, hogy ma már az iparos államok is nagy súlyt vetnek mezőgazdaságút védelmére és fejlesztésére s másrészt egész Keleieurőpában legtökéletesebb kitermelési eredményt eddig a magyarországi vetőmagnemesiíő üzemekben ériek el. A Szent István hét keretében a fentieken kívül nagyszabású sportesemények is fognak lezajlani, amelyek közt lesz nemzetközi jelentőségű is. Lesz labdarugómérkőzés válogatott csapatok közt, nemzetközi uszőverseny, lóverseny, stafétaverseny, nagy dunai regatta. Végűi h ingversenyek és színes, látványos népünnepek is tariííiani fogják a Szent István hét gazdag programmját. Miután Budapest ezzel kapcsolatban nagyobb számú külföldi látogatóra is számit, a magyar Állainvasut és a dunai hijóváll-ilatok egyaránt 50 százalékos tarifakedvezést adnak bárkinek, aki bármely állomásról, tehát a külföldről ér kezve ia, augusztus 18 án hajna'i 1 órától augusztus 21 én éjjel 2 óráig jegyet vált Budapestre. A féláru ked vezést úgy oldották meg, hogy Buda pestre teljes árért lehet utazni, visszafelé azonban, a Budapestre váltott jegy felmutatása ellenében, ingyenes lesz az utazás. A hajójegyek a Dunán már Bécstői kezdve élvezik a féláru kedvezményt. Ebből az alkalomból a Budapestre érkező külföldiek nagy vizumkedvezést is fognak élvezni, előre láthatóan 1 aranykoronás alapon, amelyet mindenki kivétel nélkül igényelhet. Azoknál az utasoknál, akik oly külföldi helyekről indulnak el, ahol magyar uilevélkiáliiiő szerv nem működik, a szükséges vízumot, a mérsékelt díj lerovása ellenében a határ átlépésénél fogják kiadni. Ajánlatos, főleg csoportos látogatásoknak előre, legkésőbb augusztus 10-éig való bejelentése Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalnál (Budapest IV., Haris-kör 1) — Ez esetben az elhelyezésről a bejelentett igényeknek megfelelően előzetes gondoskodás fog történni. Azokat, akik bejelentés néikül érkeznek meg Budapestre, minden fő pályaudvaron külön elszállásoló megbízott veszi majd gondoskodásba. Lehet-e a lustaságot gyógyítani ? Egyetlen módszer — eltiltani őket a munkától. Manapság sok testi beteges tünetet, lelki zavarok hatásának szoktak felfogni s viszont lelki jelenségeket az idegrendszer testi elváltozásaira vezetnek vissza. így például legújabban a lustaságot is. Egy szellemes francia dr. Gommes, a párizsi Orvosi Társaság tagja tudományos kutatás tárgyává teite a lustaság organikus alapjait. Igen érdekes eredményekre jutott. Megállapította ugyanis, hogy ez a meglehető ■ sen sürü lelki tulajdonság, a nyak és a karok idegszálainak bizonyos elváltozásain alapszik. Ezek az elváltozások gyors elfáradozással járnak s legyőzhetetlen akadályozottságot vonnak maguk után, melynek eredménye az, amit lustaságnak szoktunk nevezni. Ezután tehát a lusta embereknek nyakát és karjait keli megvizsgálnunk, hogy megállapítsuk, vájjon tényleg jelen vannak-e ezek a titokzatos elváltozások. Ezzel kapcsolatosan fel kell vetni a kérdést, vájjon van-e egyáltalán lélektani alapon álló lustaság? Gommes dr. megállapításai után lehet, hogy a lustaságot ezután betegségnek fogják nyilvánítani, ebben az esetben pedig gyógyszere az volna, hogy a beteget a munkától teljesen eltiltanák, mint ahogy például Görögországban az öngyilkosságot és az öngyilkossági kísérletet halállal büntették. A vágyak eltévelyedésének ugyanis a legbiztosabb preventív ellenszere a vágynak erőszakkal való teljesítése. A tudományos áprilisitréfák korában élünk s ilyennek hatna ez az egész eset, ha a párisi kutatónak ismert neve nem kezeskednék a megállapítások komolysága mellett, melyekben uj bizonyítékát kapjuk a lelki és testi tényezők szoros kapcsolatának. A szegény lusták becsülete tehát meg van mentve. Ezután már csak azt reméljük, hogy az ö mártiréletükön rövidesen segíteni fog a megfelelő orvosi gyógykezelés s megszabadítja őket a lustaság kínjaitól s attól a lenézéstől, mi ezért embertársaik részéről nekik kijár. Iliim: ni \iwM\\ú... A borsodi cigányok a pénzügyminiszternek adandó szerenáddal akarják leróni a forgalmi adót. Azoknak a boldogtalanoknak a sorába, akik forgalmi adó fizetésére kötefezve vannak, számítanak a cigányzenészek is. Ezekkel már évekkel ezelőtt szintén megegyeztek az illetékes hatóságok a forgalmi adó átalányösszegben való fizetésére. Csakhogy ők nem személyenként fizetnek átalányt, hanem zenekaronként. A zenekarok prímásai jelentek meg annak idején és jelennek meg időnként az ille-ékes hatóságnál az átalány összeg megállapítása végett Most, hogy a pénz értéke egy idő óta stabilnak mondható, nincsen hivatalból áíalányösszegemelés. A cigányzenekarokkal szemben legalább is nincs, hanem régi alapon, egy vagy két év előtti egyezségnek megfelelően fizetik, illetve lene fizetniök a cigányzenekarokna forgalmi adót. Csakhogy bajok van, A „banda“ tagjai elégedetlenkedi hogy rossz a kereset, kevés a „lo* Különösen a borsodi községekben tr nehezen a cigánybandák forgalmi t átalányának a behajtása. Több bort megyei község forgalmi adó ügye; az intézője hangoztatta sokszor, l nem akar a banda fizetni. Törvéi rendszabályokkal fenyegették meg e néhány községben a bandávezetö ha netu tesznek eleget a forgalmia fizetési kötelezettségüknek. Ezek k? több cigányprímás megjelent egy i ko-ci ügyvédnél, aki egykori mulat, révén a cigányzenésze skel szoros 1 csolatot tariott. Arra kérték, hogy vükben írjon kérvényt a pénzügy niszterhez ebben az irányban, me> fel őket a forgalmi adó fizetése i Hálából a cigányprímások íemuzsiká azt az összeget, amellyel forgalmi cimén tartoznak a magyar kincstár. Hajlandók szerenádot adni a misí pénzügyigazgatónak, de ha kell, ös1 állnak a bandák prímásai és elhúz Búd pénzügyminiszter nótáját, csak követeljen népzenészektől forgalmi a, A kérvény megírására készség« válatkozotí az ügyvéd, de megmon hogy a maga részéről nem hiszi, h sikerrel járna a dolog, már csak a sem, mert ami a nóta eljátszását il Búd János nem az az ember, aki hág magát, hisszen ő már évek óta nag huzza az adózók nótáját. Ezit tolat lapít, hágj katyájáoa enni aia. Kopottruhás, töpörödött, öreg a szonyka állott sírva a főka tányságon a detektívek előtt. Zskendőjét könnyező szeméhez m mogatva, szipogta : — Nem tagadom, tolvaj vagy de a nyomorúság, az éhezés vitt a lopásra. Körülbelül két héttel ezelőtt e Erzsébetköruti söröző tulajdono: Haas Gyula bejelentette a fóka; tányságon, hogy már napok ő mindennap eltűnik nála két-háro. ezüstkanál, villa, vagy kisebb ezü; tárgy. Hiába figyelik a vendégeke alkalmazottakat, nem tudják meg fogni a tolvajt. A főkapitányságon Pollák Imre detektívet bízták meg a nyomozással. A detektív megjelent a Sörszanatóriumban és vizsgálódása közben figyelmét magára vonta egy szomorú jelenet Öreg asszony állított be a büffébe, három-négyezer koronát göngyölített ki zsebkendője csücskéből, odament a konyhához és kérte, hogy mint mindennap, ma is adjanak kutyájának ennivalót A vendéglős csontot s a vendégek tányérjain hagyott húst adott át az asszonynak, akit a detektív követni kezdett s ekkor észrevette, hogy az öregaszszony bemegy az Erzsébet körút egyik kapualjába s a csontról kezdi lerágni a rajta maradt húst Ugyanekkor észrevette a defektiv azt is, hogy az asszony zsebében három ezüstkanál csörög. A detektív az asszonyt bevitte a főkapitányságra, ahol nem is tagadta, hogy csakugyan ő lopkodta az evőeszközöket. Kiderült, hogy özvegy Pelrik Pálné. Férje valamikor jómódú kereskedő volt, de tönkrementek. Az özvegyasszonynak nincs gyermeke, csak egy öreg kutyája, de ezt olyan nagyon szerette, hogy a lopásokat is ku yája miatt követte él, mert az eladott eztistevőeszközők árán is csontot, húst vásárolt kedvenc, öreg kutyájának. íhI Siaw kontra nletFiol itt. Nyilatkozik a saját nagyságáról, a flanellingről, a hiúságáról és a népszerűségéről. Bemard Shaw most ünnepli hetvenedik születésnapját. — Erre Hvaió tekintettel Frank Harris, a kiváló Wilde-éleírajziró megírta Bemard Shaw biográfiáját. Munkáját elküldötte a nagy írónak s megkérdezte, mit szól hozzá: — Ez az életrajz — válaszolta
